Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)

1967-06-16 / 141. szám

Péntek, 196t, június 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP SZÁZEZREK A KAPCSOLÓNÁL Nfc'At TUDOM, érezték-e már, hogy az élet kicsinek tetsző nagy pillanataiban mintha valami végigfutna az ember hátán. Ha orvos lennék, bizonyára megma­gyarázhatnám ezt a jelen­séget önmagámnak: talán az idegek felfokozott izgalma ez, talán érzelmi túlfűtött­ség, vagy a visszafojtott el- érzékenyülés jele. Nem tu­dom, de mindenesetre nagyszerű dolog. Az ember ügy érzi: szárnyalni tudna akkor, lelkesedni úgy, mint még soha, s tenni, alkotni, cselekedni fáradhatatlanul, — mert valami gondolati indítékot kapott hozzá egyet­len élménymorzsa hatására. És szerdán este valami végigfutott a hátamon. Lehet, hogy csak magam voltam? Lehet, hogy eltúlo­zom az élményt, s nagyobb jelentőséget tulajdonítok ne­ki, mint szabad volna? Nem hiszem. Pedig csak játék volt, kedves, színvonalas, izgalmat keltő játék ... Ülterp a készülék előtt, mint sok százezren az or­szágban. Figyeltem, druk­koltam, játszottam és segí­teni szerettem volna, mert két ifjú, rokonszenves te­hetség döngette a riporteri pálya kapuját. Velük vol­tam, mint sok százezren az országban, mégis csak ké­sőbb lehettem igazán ve­lük ... A KÜZDELEM végefelé jártunk már. A riporter »országos szavazásra« szólí­tott. Ragyogó ötlet volt, technikai »csoda«; mégsem ezt bámultam meg játékos kedvemben. Valami másra kellett gondolnom a gong­ütés után. Szinte magam előtt láttam, hogy egyetlen szóra Békésben és Pest me­gyében, Nyírbátorban és Csokonyavisontán felugranak az emberek kényelmes fo­teljeikből, hogy elmondják véleményüket Egy szempil­lantás alatt az ország, a tv-nézők százezreinek ér­rendszere egyetlen csatorná­ba torkollott, hogy azután a műszer pontosan és meg- másíthatatlanul fejezze ki százezrek véleményét, indu­latait, akaratát. Százezre­ket éreztem a kapcsolónál. És akkor valami végigfu­tott a hátamon... Azt hiszem azért, mert ez a játék gondolatébresztő volt, áttételesen is kifejező és útmutató. Szeizmográfja a nagy közösség érverésé­nek, s regisztrálója egy sza­vakkal talán kifejczhetetlen nagy változásnak, amit né­ha úgy hívunk: érlelődő közösség... Föl tudtunk állni a fotelből, mert segí­teni akartunk valakinek, aki közénk tartozik. Odaugrot­tunk a kapcsolóhoz, mert egyek tudtunk lenni a játék­ban is. S AZ ÉLETBEN — e nagy, bonyolult, de igen szép játékban — már igen sokszor gyújtottunk fényt így együtt, összefogva, egyet akarva. Húsz egynéhány év nagy történelmi változásai­nak állomásait sorolhatnám, de hisz nemzedékünk része­se, alkotója e történelem­nek. Hányszor bontották egységünket különböző erők, s ha megtorpantunk is né­ha, az egyet akarás milliói ugrottak a villanykapcsoló­hoz, hogy jelezzenek, vallja­nak őszinte szándékukról, termiakarásukról a mi tár­sadalmunkért ... De miért keverem össze a játékot a valósággal, miért merészelek összeha­sonlítani egy tv-vetélkedőt társadalmunk korszakalkotó tetteivel? Azért, mert azt hiszem, mi a játékot is na­gyon komolyan vesszük. De valljuk meg: néha még el­játszadozunk a komoly dol­gokkal ... Ezért futott valami végig a hátamon ... Felnőttek vagyunk és ed­zettek; látunk, az élet ta­nított meg rá. S mégis, a kisebb dolgokban, minden­napi gondjainkban mintha nem volna elég villanykap­csolónk. Mintha nem volna erőnk felugrani a készülék elől kényelmes fotelünkből, hogy egyetlen mozdulattal jelezzük: baj van, ezt nem jól csináljuk. Pedig a szándék jó, a ké­pesség sem hiányzik belő­lünk, hogy észrevegyük ap- róbb-cseprőbb botlásainkat, hogy előre figyelmeztessük önmagunkat és társainkat. Nem, ez a terv nem jó, dől gozzuk át; drága a száJlí- i tás, oldjuk meg egyszerúb- 4 ben. De miért mondjam to- ^ vább? Voltaképpen apró ká- 4 rokról van szó, napjaink 4 botlásairól, intézkedéseink 4 túlzott szubjektivitásáról, 4 felületességről és felelőtlen- f ségről. Nem akadályozzák meg ezek végső céljaink végrehajtását, de bosszantó és gátló tényezők. Megen- gedhetetlenek, hisz tudjuk: a nagy dolgokban egysége­sen és őszintén állunk a szocializmus talaján. Százezrek a kapcsolónál... Igen, ma minden lakásban, műhelyben és irodáb?. r van villanykaocsoló. S a" róbb dolgainkban nem kell, hogy egyetlen központba torkolljanak a vezetékek. Ott kell kivvúlnia a fény­nek, ott kell jelezni a mű­szernek, ahol dolgozunk, ahol megérintettük a kap­csolót, s ahol egy kis jóaka­rattal, becsülettel jobban is tudjuk csinálni mindennapi munkánkat. SZINTE LÁTTAM, hogy szerda este százezrek moz­dultak meg egyetlen hívó szóra. Szép volt ez az ak­tus, emlékezetes. De ne vár­junk mindig felszólításra, önszántunkból, belső indí­tékra ugorjunk a kapcsoló­hoz, ha hibát észlelünk. Nem egy riporterjelöltnek, hanem egy egész országnak, önmagunknak akarunk se­gíteni . Jávori Béla Milyen gépekkel gyarapszik Milyen gépeket nélkülöz megyénk mezőgazdasága? Évről évre sok millió forint értékű gépet vásárolnak me­gyénk mezőgazdasági üzemei. Az AGROKER illetékes veze­tőivel arról beszélgettünk, hogy a forgalmazott gépek mennyisége és választéka, minősége kielégíti-e a terme- egységek igényeit, menny 1- n segítik a korszerű mező- gazdálkodást. E beszélgetés során kaptunk választ sok olyan kérdésre, amely gyak­ran téma termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezetők tanácskozásain. Ott ugyanis gyakran véleményt mondanak napjaink gépellátásáról. Most az. ellátó vállalatnál néztük meg: mire van különösen nagy kereslet, és mi az, amit hiába kérnek a. vevők. A tá­jékozódást. könnyítette a kö­zelmúltban rendezett gépbe­mutató, ahol az AGROKER ’ ilította gépeit, s azokról Isményt kért a meghívott sz-veze tőktől. SZÉPSÉGHIBA Egyre jobb a mezőgazdasági üzemek traktorral való ellá­KACSAEXPORT tása. Növekszik az univerzá­lis erőgépek száma, a kisr és nagyüzemek könnyebben meg­találják a nekik megfelelő, a természeti adottságaik között leginkább hasznosítható mun- kaészközöket. A telepen egye­bek között sok U—28-as és RS—09-es traktort láttunk most is. A DT lánctalpas traktor különösen a dombos vidéken kedvelt, és ott, ahol mélyművelést kell végezni. A tahi járás és a Zselicség kö­zös gazdaságainak nagyon el­kelnének az ilyen lánctalpas erőgépek. Most már semmi­lyen gép vásárlásához sem kell kiutalás, csak a rendelést kell idejében leadni, és fe­dezetigazolás szükséges. Az igényelt nőnek — s ez jó. A gépesítés úgy igazi, ha az egymáshoz csatlakozó munkafolyamatokat sorjában a gép végzi. Ha például a ta­karmánybetakarítást nézzük, a logikus sorrend ez: gépi fű­kasza, rendsodró, rakodó, ka- zalozó, hideglevegős szénaszá­rító. Ez igen — mondjuk jog­gal —, a munka nehezét az ember helyett elvégzi a gép. A gazdaságok törekszenek is a komplett gépesítésre. De mi van akkor, ha már az első 4 lépcsőfokon elcsúszik az 4 egész? ’ Most időszerű ez a téma, ' beszéljünk hát róla. Tavaly a ' különböző országok gyártmá- \ nyal helyett előtérbe került a t magyar fűkasza. Ez az alkat- \ részproblémák megoldását, a \ gépek gyors megérkezését sej- ]> tette. Tavaly 42 érkezett a J megyébe, ez kevés volt Az (i idén 120 az előirányzat, de f alig negyven érkezett meg eddig. Az RS—09-esek tar- 4 tozék-fükaszájából mindössze 4 harmincat adhattak a múlt 4 évben, és ennyi lesz az idén is. Jogos a kérdés: miért nem i1 adnak minden ilyen eszköz- < hordozó traktorhoz fűkaszát, amikor ez ennek szoros tar- 4 tozéka, és miért nem idejében 4 érkeznek meg ezek a fontos munkagépek? ÄBIIlläi Az Országos Baromfiipari Vállalat Kaposvári Gyárában megkezdték a bontott pecsenyekacsa exportálását. Ebben az évben 70—80 vagon árut szállítanak a Szovjetunióba és a népidemokratíkus országokba. A kacsákat osztályozzák és műanyag zacskókba csomagolják. A VIZSGÁZÁS ÉVE MERRE TART FONYOD? III. Segíteni kell Azt mondják, a legjobban a ktsz fejlődik. Ennek elsősor­ban az egyre több építkezés az oka. Villák nőnek ki a földből, színes csokrot alkot­va a part körül. Sok örömet szerez ez az embereknek, de sok gondot a járás és a köz­ség vezetőinek, hiszen a vil­lákhoz utak kellenek, víz és villanj', s a strandról hazaté­rőknek ebéd az asztalra. Így nyaranta megnő az élelmi­szerboltok forgalma, a hét ál­landó bolt mellett kinyitja aj­taját a tizenöt idényjellegű is. S úgy fest, maguk a fonyó- diak is megnyitják a lakásuk ajtaját a más vidékről érke­ző idegennek. Talán sehol nincs annyi IBUSZ-szoba mint Fonyódon. S ezeknek a szo­báknak nagy része csinosan berendezett, szinte a szállo­dákkal is fölveszi a versenyt. A városokban lévő szállodák­kal, mert Fonyódon egyetlen egy fogadja a vendégeket. S egy étterem, ami nagyon el­avult már. Az ősszel, úgy hír­lik, le is bontják, hogy jövő­re megfiatalodva várja a ven­dégeket. Változó környezet Azt mondják, soha nem le­het előre kiszámítani, meny­gén. Azt sem, hogy mennyi ember érkezik. A hat strand nyújt némi tájékozódási le­hetőséget. Pedig a vendégsze­rető fonyódiak jobban fel akarnak készülni a vendégvá­rásra. Ezért várják olyan na­gyon a melegvizet, hiszen a fonyódi hegytetőn üdülők so­rakoznak. Igaz, egy részük el­avult. A SZOT tizenegyből kilencet szanál. Ezek közül kettőből épül fel majd a kö­zépiskolai kollégium. Aztán készül Fonyód fásításának a terve is. Sopronban, az egye­temen csinálják. S amikor sorra vesszük Nemes János­sal, a járási pártbizottság el­ső titkárával a kész és félig- kész terveket, már egy új, korszerűbb Fonyód képét raj­zoljuk a szavakkal. Hiszen, ha elkészül az új Rianás, a tanács mellett az új postahi­vatal, egészen más kép fogad­ja a vasútállomás környékén a látogatót. De nemcsak a kép változik meg, hanem az emberek élet- és munkakö- riilménj'e is. S mindehhez hozzájön még, hogy korsze­rűbb, jobb kiszolgálással várhatják a vendégeket. Pillantás a járásba A fejlődésben a járás is segíti majd a községet, hiszen a fejlődő járási székhely má­nyi kenyér fogy el a hét vé-1 ga után vonja fejlődését is. Az, hogy a Ka­posvári Szíjgyártó Ktsz tele­pet létesített Lengyeltótiban, örvendetes tény. Bizonyos mértékig a munkaerőgondo­kon enyhít majd az is, ha si­kerül a jórészt kihasználatla­nul álló Balatonszentgyörgy— Battyánpusztai kastélyba a nádfeldolgozó üzem mellé nagyobb jelentőségű üzemet — esetleg ktsz-t — telepíte­ni. Szó esett arról is, hogy Balatonkeresztúran a magtár­ban háziipari részleget hoz­nak létre. A mezőgazdaság­nak azonban — éppen a nö­vekvő idegenforgalom miatt — egyre nagyobb szerepe lesz különösen a nyári Fonyód élelmiszerellátásában. Gon­dolkodtak már azon is, hogy több tsz társulásával olyan zöldség és gyümölcsboltot hoznak létre, amelyik a döm­pingárukon kívül friss pri­mőrrel is ellátja Fonyódot. Természetesen ehhez föl keli készülniük a tsz-eknek, mert ez nemcsak a járási szék­helynek jelent speciális gon­dokat, hanem a szövetkezetek­nek is. Össze kell hangolni a terveiket,, hogy mindig min­denből legyen, de semmiből ne legyen fölösleg Ez az utóbbi éveket figye- községek i lembe véve nem nagyon fe- j nyeget. Sok, s egyre több zöldség és gyümölcs fogy el nyaranta a Balaton-parton. Együttes erővel A fejlődés megindult Fo­nyódon. Tervek vannak, s terveket készítenek. Mindeh­hez azonban anyagi erő is kell. Mert Fonyódon soha nem a község igényeihez, ha­nem az üdülőhely igényeihez kell mérni mindent. Művelő­dési házuk nem azért nincs, mert azt a hatmillió forintot nem tudták volna előteremte­ni, hanem azért, mert ami a község igényeinek megfe­lelne, az nem felel meg az üdülőhelyi igényeknek. A kettőt pedig nem lehet szét­választani. A baj az, hogy az anyagi erőforrásaik legtöbb­ször csak a községi igények kielégítésére elegendők. Pe­dig ha azt vesszük figyelem­be, hogy Fonyód tizenkét ki­lométer hosszan terül el a Balaton-parton, máris jelzi a megoldandó problémákat. A gondokat nehezíti az is, hogy ebből a tizenkét kilométerből mindössze két kilométer hosz- szú a partvédőmű. A hajóál­lomása nyaranként kicsi, s a forgalom egyre nő. Mi tehát a megoldás? Fo­nyódnak meg kell kapnia az üdülőhelyet és a járási szék­helyet megillető rangot A fonyódiak erőfeszítéseket tesznek ezért De mindent nem tudnak megtenni. Segíteni kell őket Beicza Imre A burgonya betakarító gé­pek iránt növekszik az érdek­lődés, az idén 40 darab fél- kombájnt vár az NDK-ból az AGROKER. Ezeknek az üze­meltetéséhez elegendő erőgép­pel rendelkeznek a gazdasá­gok, s a szállításhoz folyama­tosan érkeznek a pótkocsik. Újdonság, és az idén igyekszik bizonyítani alkalmasságát a magyar gyártmányú burgo­nyaosztályozó. Ebből tíz da­rabot várnak. (A bemutatón főként a lassúsága miatt nem aratott osztatlan sikert ez a gép. Inkább a német osztá- lyozót dicsérték). Jól beváltak a csehszlovák négysoros auto­mata, illetve félautomata (kü­lönösen az előhajtatott gumók ültetésénél előnyös) ültetőgé­pek, amelyek mindjárt töltö­getnek is. A kukorica vetése, vegysze­rezése immár megoldott, a gépi betakarításnál kísérletek döntik majd el, hogy melyik gép a legalkalmasabb. A cu­korrépával kapcsolatos mun­kálatok komplett gépesítésé­hez az idén először kerültek forgalomba megyénkben az NDK-ból vásárolt, tizenkét soros vetőgépek. Ehhez a fá­zishoz kapcsolódik az ugyancsak tizenkét soros kul- tivátor a sorközi növényápo­láshoz. Szállítógépekben nincs hiány, a cukorrépa betakarí­tásához — a szakemberek sze­rint — a német kombájn a legalkalmasabb. Ebből mind­össze ötöt kap az idén az AGROKER, jóval kevesebbet a szükségesnél. A gabonakombájnokról: a tavalyi száz SZK—4-essel szemben az idén kilencven jön a megyébe, ebből a sze­zonra körülbelül ötven vár­ható; mintegy harminc kom­bájn már megérkezett a gaz­daságokba. Néhány évi ki­hagyás után ismét kapható ara tógép, több mint tiaet ad­tak el, főként a zselicségi tsz-eknek. Az alkatrészellátásban ‘szá­mottevő a javulás. Az év el­ső öt hónapjában 45 millió forint értékű alkatrész kelt el. A gépek forgalma sem volt ilyen nagy. Az alkatré­szek cikklistája a tavalyi 41 000-ről 44 000-re bővült. Nemrég három és fél vagon fűkasza alkatrész érkezett. Mégis hiányzik egy és más. De beszéljenek erről a legil­letékesebbek: a termelő üze­mek vezetői ÜJ MÓDSZEREKET Az artógépek alkatrészellá­tását éppen hogy biztosíthat­ja az AGROKER. A Zetor 3011-nél és a kormányszerke­zet alkatrészeivel állnak gyen­gén. Egyébként különösebb baj nincs, a kilátások is biz tatóak. Baj van azonban a pótkocsik légfékeivel. Ezt Berki József, a homokszent- györgyi Zöldmező Tsz. elnöke tette szóvá: tudvalevő, hogy éneikül nem biztonságos a szállítás. A gazdaságok egyre- másra fizetek a bírságot, mert gépeikről hiányzik a légfék. Tegyük mindjárt hozzá, nzm az AGROKER-en múlik, hogy ez hiánycikk. Nem ők tehet­nek arról sem, hogy a közpon­ti tárolású cikkekből — niint amilyen például a cséplőgép dobtengelye — késve érkezik a megrendelt áru. Megszívlelendő észrevétele­ket tettek mások is ezen a tapasztalatcserével egybekö­tött gépbemutatón. Szó volt hitelügyi problémákról is, és a homokszentgyörgyi elnök javasolta: meg kellene olda­nia az AGROKER-nek a rendszeres, körzetenkénti áru ■ szállítást. Ezzel a szövetkeze­tek beszerzési munkája köny- nyebbé. egyszerűbbé válna, és a vállalat is több cikket ér­tékesíthetne. A növényvédő szereknél egyébként már al­kalmazzák ezt a módszert. Keserű József, a darányi Tjj Élet Tsz elnöke azt kérte, ne Barcsa szállítsa a vasút a megrendelt gépeiket, ha­nem tegye le azt a rendelte­tési helyén, a darányi állo­máson. Eddig ugyanis sok fu­varköltséget fizetett ki a szö­vetkezet. Ö javasolta azt is, hogy megyék közti kooperá­cióval javítsa a gépellátást az AGROKER; ami nincs meg Somogybán, próbálják be­szerezni más megyék telepei­ről, innen viszont segítsék ki az elfekvő gépekkel a töb­bieket. (Évek óta több öntö­zőberendezés van az AGRO­KER telepén, nincs rájuk ve­vő. A mostani készlet például huszonnyolc különböző tel­jesítményű, komplett öntöző­berendezés. Másutt talán ve­vőre találna). Vevő és eladó találkozott az említett gépbemutatón, hasz­nos észrevételek, tapasztala­tok cserélődtek ki. Érthető, hogy mindkét részről kérték, folytatni kell az ilyen talál­kozásokat. Az AGROKER több száz millió forint értékű anyaggal látja el megyénk mezőgazdasági üzemeit éven­te. Ezt a munkát időnként ér­tékelni kell. Hernesz Ferenc Közegészségügyi szolgálat a Mázakban Az egészségügyi miniszter rendeletére a klinikákon, a kórházakban és a járóbeteg intézetekben bevezetik a köz­egészségügyi-járványügyi szol­gálatot. A megyei kórházak­ban is, 1970 december 31-ig főorvosi állást szerveznek, amelyet közegészségügyi-, jár- ványtani szakképesítéssel és legalább 10 éves közegész­ségügyi, járványügyi vagy fekvőbeteg intézeti gyakor­lattal bíró orvossal kell be­tölteni. A szakrendelőkben július I-ig, az intézet egyik osztályvezető főorvosát, vagy adjunktusát bízzák meg a higiénés feladatokkal .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents