Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)
1967-06-14 / 139. szám
Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A RÚDUGRÓ KÉMIKUS A kémia iránti vonzalmat egy játék ébresztette föl benne. így emlékszik. Az egyik barátjának volt egy vegyészdoboza, amiben az általános iskolás kisfiú fölfedezte az anyagok rejtelmeit. Egyelőre csak azt, hogy például a káliumhipermangán- tól megszíneződik a víz. Aztán a fantáziához mindinkább megfigyelések, céltudatos kísérletek párosultak. A lombikok kék füstjéből szellemi erő szállt föl az ismeretlen meghódítására. Zrínyi Miklósnak, a Táncsics Mihály Gimnázium harmadik osztályos tanulójának a nevét tíz nánpal ezelőtt ezzel a kis kommentárral kürtőit ék szét az országban a hírek: Az országos középiskolai tanulmányi versenyben kémiából első helyezést ért el. Napokkal később ismerkedtem meg Zrínyi Miklóssal, a -‘bajnokkal«. — Az otthoniak örömére korábban is végeztem kísérleteket. Nem féltem, de vigyáztam. Egyszer se robbantam föl.. . Aztán nyolcadikban tanultam először kémiát, az' első jegyem kettes volt. Azóta többnyire ötöseim vannak. A gimnázium kémia—biológia tagozatára iratkozott be, a kémia miatt. A most elért eredménye három évi szívós munka beérett gyümölcse — Tanulmányaihoz milyen segítséget kapott? — Kontra József tanár úrtól nagyon sokat tanultam. Az ő bivatásszeí-etete pedig ambícióval töltött el. Amikor az írásbeli dolgozatot kellett készíteni, a téli szünetben, mindennap bejött hozzánk a laboratóriumba, hogy ellenőrizze kísérleteinket. amelyeknek az eredményeit dolgoztuk fel az elméleti munkában. De mádkor is. mindig bizalommal fordulhattunk hozzá. Sokat köszönhetek a tanár úrnak. A kémián kívül még mivel foglalkozik? Mi köti le még az érdeklődését? Van-e elegendő szabad ideje? Es a többi tantárgy? Ezekre a kérdésekre voltam kíváncsi. — Sokat olvasok, természetesen legtöbbet kémiai szakkönyvet. Van szabad időm. s ennek egy részét a másik kedvencemmel töltöm: sportolok. Az atlétikát szeretem. Rúdugró vagyok. Egy éve a megyei felnőtt csapat tagja. És sokszor vagyok együtt egyetlen barátommal. Ö a művészetekkel foglalkozik. Csellózik. Sok közös témánk van, mindenSzerencse és Bölcsesség Hars László kétszeres rnese- játékának, a Szerencse és Bölcsesség bemutatására vállalkozott a nagyatádi FÉK gyermekszínpada. Ez év márciusában alapos válogatással, egyéniségre szabott szereposztással kezdték el a darab tanulását a gyermekszínpad tag- gai. A mondanivalóban és helyzetkomikumban gazdag darabot szellemes díszletek, mesebeli tarka jelmezek, a szereplők otthonos, cselekménnyel élő fesztelen mozgása, jó térelhelyezés, a fordulópontok ügyes kihasználása tették igazán élvezetessé, másfél órás kellemes szórakozást nyújtva a közönségnek. Rendkívül nehéz rendezői munkát oldott meg Gyebnár Jánosné, a színjátszó-rendező akadémia , hallgatója. Vizsgadarabjának sikeréért vele együtt izgultak a kis színjátszók, a szülőkből és ismerősökből álló közönség is. Dévényi Róbert, a színjátszó-rendező akadr-mia tanára elismeréssel nyilatkozott a szép teljesítményről. ről beszélgetünk, csak a kémiáról és a zenéről nem ... — A többi tantárgy? Minden tanár azt szeretné, hogy az ő tantárgyát tanuljuk. Minden tantárgyból jónak kell lenni, ez igaz, de abból, amelyiket hivatásunknak választunk. abból a legjobbnak. Az egyetem kapuja máris nyitott előtte. Eredményéért előzetes felvételt nyert. A vegyész-szákra jelentkezett. Az egyetemig vissza van még egy év, a másik jutalmat hamarabb élvezheti: a nyár- . ra a Szovjetunióba kapott i ingyenes utazást. Zrínyi Miklós vasárnap vette át az országos tanulmányi verseny első helyezettjének járó oklevelet, díjakat Budapesten. Szombaton | éppen rúdugró versenye volt I a fővárosban . . . Horányi Barna Varga Imre: A gondolkodó. (MTI loto — Szebelédi Géza fei vétele.) J Szóvá tesszük Nem túlzás, válóban modern, esztétikus és színvonalas az új kaposvári termálfürdő és sportuszoda. Berendezői sok ízléssel teremtették meg szép, kulturált belső környezetét. Amerre lépünk, példás rend és tisztaság, s a fehér köpenyes alkalmazottak többsége is kedves, udvarias, útbaigazítja a fürdő vendégeit. Hogy ez ügyben akadt másfajta észrevételünk is, ez véletlen is lehet, azonban — elsősorban a fürdő, a város érdekében — mégis szóvá tesszük. A napokban a sportuszodába váltottam jegyet. A földszinten azt a felvilágosítást kaptam, hogy megváltott jegyemmel nyugodtan fölmehetek a termál-részbe is. Fölmentem és — a fürdés legcsekélyebb szándéka nélkül, kíváncsiságból — meg akartam tekinteni a gőzfürdőt. Az ajtóban viszont oon- tosan ellenkezőképnen nyilatkoztak, mint a földszinten. Mindegy, ha már itt vagyok, megnézem. »Nem szabályos ugyan, de tessék«... Már jó öt perce bolyonghattam a labirintusok közt. amikor kifelé jövet a fürdő egy Illa munkakőpenyes alkalmazottja, termetét mezhazudtoló hangerővel tudtomra adta a következőket: Hozv mertem bejönni, csalni itt nem lehet és azonnal menjek kifelé innen. Sünire. Azzal faképnél bagvott, így szót sem érthettünk. No«, egy kezdő intézmény működésében előadódhatnak kisebb- nagyobb fonákságok. A parlagi hangnem, a gorombaság viszont m»g tudatos rendbontás esetében se helyénvaló. Nem jó propa-mikor megtudtam, hogy ^ Ljuba, az étterem fel- szolgálónöje szabadságra ment, szomorú lettem. Mert Ljubá- nak szép, mosolygós szeme volt, és nekem mindig mó- csing nélkül hozta a húst, még akkor is, ha semmi más nem volt a menüben, csak kotlett. Két érmei ezután megjelent Ljuba az étteremben, s karján egy puha húsú, aranyos kislányt tartott. '•— Most már ismét itt dolgozol, Ljuba? — kérdeztem. — Ö, nem, már más munkahelyem van! A bölcsődében dolgozom, mint szakácsnő. Közel a kislányhoz. / ó három év múlva, amikor a kirakatokat nézegettem az utcán, majdnem nekimentem egy mosolygós nőnek, —, Szervusz, Ljubácska! Hol dolgozol? Még mindig a bölcsődében? — Ugyan már! Átmentem az óvodába. Közelebb a kislányhoz. ganda az Ilyen magatartás. Akkor sem, ha ez a fürdő csupán egyetlen alkalmazottját jellemzi. Pedig mostani kihasználtsága mellett új városi fürdőnkre ugyancsak ráférne egy kis vendégváró népszerűsítés. Ehhez még azt is el tudnánk képzelni, hogy ha egy új vendég érdeklődik, szeretne körülnézni, de a jegye a másik részlegbe szól, esetleg elkísérné és megmutatná a fürdőt valamelyik ráérő alkalmazottja. (Akadnak ilyenek jócskán, ahogy észrevettük.! Ez is lehet jó propaganda, sőt. Vendéglátó érzékünk híján — legalább üzleti szempontból... W. E. KALAPCSERE Bizonyisten nagyon bosz- szankodtam, amikor az értekezlet után a szép, vadonatúj, galambszürke nyúl- szörkalapom helyett egy zsíros, pecsétes, piszkos-szürke, gyűrött kalap maradt a ruhatárban. Ez van, ebben kell hazamenni. Ráadásul az asz- saony is zsörtölődött, hogy nem tudok vigyázni a kalapomra, hogy nekem nem való csak svájci sapka, azt legalább zsebre rakhatom, és nem viszi el senki... Mondom, bosszantott a dolog és bevágtam a zsíros, ócska kalapot a szekrény a!ÚJSÁGOLVASÓK ((Wochenpresse karikatúrája.) M. VILENSZK1J DCözet a kis Iá Híjhoz Teltek-múltak az évek. Egyszer a Metró mozgólépcsőjén állva pillantottam meg Ljubát. 'Éppen hogy oda tudtam neki kiáltani: — Hol vagy? — Az iskolában.' Kezemmel köröket irtani le, mintha egy fazékban ka- vargatnék. Ljuba hunyorogva bólintott. »Értem — gondoltam —■, szakácsnő az iskolában, a lánya közelében.-* A Föld tovább folytatta ‘b* Nap körüli forgását, s nem emlékszem már pontosan, hogy milyen körülmények között találkoztam Lju- bávai a GUM-ban. Éppen egy elegáns sétapálcát nézegettem, amikor jól érezhetően oldalba nyomtak. — Kicsit óvatosabban! — dörmögtem. — Maga pedig ne ragadjon itt órák hosszat a pulthoz! —- nyelvelt vissza egy nő, aki fölöttébb ismerősnek tűnt. Az emlékek automatikus felvonóján a LJUBA név emelkedett a magasba. — Tudom ám, hol dolgozol! Szakácsnő vagy az egyetemen — mondtam neki. — Így van! — Mlyen szakon van a lányod? — A konyhán dolgozik velem együtt. A felvételi nem sikerült... t>e nem esünk ám, kétségbe! Megtudtam, a rektorunkat zrazival etette kicsi korában a mamája, de a feleségének halvány gőze sincs, miként is kell a srazit elkészíteni. Nos, én majd főzök neki, de olyat, hogy mind a tíz ujját megnyalja utána! jába. Nem veszem föl többet Egyszer hallom, hogy valaki nagyon keres egy kalapot, amit a ruhatárban hagyott, azon a bizonyos értekezleten. Aha — gondoltam magamban — ez az én emberem. Ráosapok és visszakövetelem az új kalapomat, még . meg is szidom érte, hogy ennyire vak. Nem látja, hogy új kalapot tesz a fejére a maga ócska tök- födöje helyett össze is találkozunk, és a kölcsönös n vagya rázkódásból megtudom, hogy valóban ő vitte el az én kalapomat míg nálam lapul az övé. Mondanám a magam szemrehányásait, de az emberem megelőz. — Adja vissza, de gyorsan, mert azóta nincs nyugalmam éjszakánként. — No, ha csak ebben leli a nyugtát, vigye isten hírével, és adom neki a zsíros kalapot, kapom helyébe az újat. Hanem az emberem nagyon boldogan öleli magához a kalapját, még meg is simogatja, aztán csak benyúl a szalagja mögé, és kiemel onnan három darab piroshasút... — Már megengedi, de én idle szoktam dugni a pénzt az asszonyom elől! — S — Bármibe fogadni mernék, jövőre egyetemi hallgató lesz a lányom! E1 ítélt aztán még vagy ^ tíz esztendő, talán még több is ... Egyszer az egyik parkban ültem és kö- hégseltem. Az utóbbi években egyebet se csinálok. Egy cekkert tartó középkorú telt asszonyság barátságos pillantásokkal méregetett, majd lehorgonyzóit mellettem. Nevetős szeméről azonnal felismertem. — Mit dolgozol, Ljuba? — kérdeztem. — Szakácskodom, mint mindig. — Hol? — A Tudományos Akadémián. — Tényleg? — tátottám a 'számat, — Közel a kislányhoz? Csak nem?... — De igen! — válaszolta büszkén. — Holnap tartja a székfoglaló beszédét. (Baráté Rózáita fordítása) Ül Jobb kéööu Végleg er vény teienitet- ték az angol haditengerészetnél a löbb száz év óta érvényes botbüntetési törvényt. Korlátok Chevillon franciaországi városban a következő felirat olvasható az anya- könyvvezetöség ajtaján: Születések csak hétfőn és csütörtökön 9 és 12 óra között. Feledékenység Százötven kötet könyvet vitt magával David Laffer- ty, az angol légierő egyik dolgozója . egy barlangba, ahol 140 napot akar ellöí- teni, hogy megdöntse a világrekordot. Három nap után ismét megjelent a föld felszínén, mert — nem olvashatta a könyveit, Ugyanis lámpáról megfeledkezett. A legjobb rendőr Kobe városában két nappal ezelőtt tüntették ki Mitsuo Kozuki japán rendőrt a »legjobb rendőr* címmel. Két nappal ezelőtt őrizetbe vették, mert hagyta, hogy egy fogadási iroda vezetője rendszeresen inegveszte- gesse. Sakk a háztetőn Gyanús zörejeket hallottak a háztetőről az esti órákban egy nyugat- berlini ház lakói. Kihívták a rendőröket, akik a helyszínen megállapították, hogy a tetőn két férfi gyertyafény mellett — sakkozik. A különös helyzetet azzal magyarázták, hogy ez az egyetlen hely, ahol a feleségük nem zavarja őket parti közben. Hatásos pihenés Az üdüléssel foglalkozó amerikai kormányszervek megállapítása szerint a házon kívül eltöltött szabad idő jelentékenyen hatásosabb pihenést biztosit — különösen férfiak számára. Egyenjogúság Mint lapunkban is jelentettük, az Egyesült Államokban a jövőben nőkből is lehet tábornok, vagy tengernagy. A most érkezett jelentések szerint egyelőre még nincs jelentkező, mert ahogy a katonai szakemberek megállapították, a nőknél hiányzik a megfelelő militarista szellem. (Még szerencse!) Tisztogatás 316 évi börtönbüntetésének letöltését kezdte meg Pedro dos Santos volt Rio de Janeirói rendőr, aki három társával »tisztogatás* címén 65 koldust és egy csavargót dobott egy folyóba. Somogyi Néplap Az MSZMP Somoev megyei Bizottsága és a Somogy megye! Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTS LA JOB. Szerkesztőség: Kaposvár« Latinka Sándor u. 2. Telefon? 11—510, 11—SU Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon U—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapba 12 Ft# Index: 25067, Készült a Somogy megyei Nyomda-* ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár. Latinka Nándor ütem 6-
