Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)

1967-06-13 / 138. szám

Kedd, 1967. június 13. 3 SOMOGYI NÉPLAP A pártnak élnie kell Rózsa Ferenc halálának 25. évfordulójára »Ha elfognak, inkább vá­laszd a halált, mint hogy árulóvá légy. Ha gyötörnek is.., mindig arra gondolj, hogy a pártnak élnie kell«. Nagyműveltségű mérnök, jó tollú újságíró, kiválóan kép­zett kommunista, nagyszerű tanító hitvallása volt ez. Ró­zsa Ferenc né. Életútja azoknak a két vi­lágháború között élt kom­munista forradalmároknak a sorsa, akik polgári család­ból indulva jutottak el a. munkásosztályhoz, a mar­xizmushoz. Gimnáziumot végzett. Tizennyolc évesen müveit, nyelveket beszélő, irodáimat értő, zenét sze­rető fiatalember. 1924-ben indult Németországba, hogy mérnöki diplomával térjen haza. Ekkor került kapcso­latba a német munkásosz­tállyal, a marxizmussal. És közben kiváló eredménnyel végezte el a műszaki egye­temet. Itthon egy nagy építkezés mérnöke lett. Kapcsolatot teremtett a munkásokkal, irányította mozgalmi mun­kájukat, harcra nevelte őket, helytállásra. Később a Kommunista című lap szerkesztőbizottságában dol­gozott, s 1940 végén tagja lett a KMP Központi Bi­zottságának, majd titlcársá- gánák, A kort, amelyben élt, nem nehéz felidézni, solcan em­lékeznek rá. Európában és ez egész világon gyorsan követték egymást az ese­mények. A hitleri Németor­szág — Európa és a Balkán villámháborús lerolianása után — a Szovjetunió ellen fordult. Idehaza a kommunistákra hárult a feladat, hogy rá­mutassanak az őrült pusz­tításra, hogy élesszék a nép lelkiismeretét. Rózsa Ferenc sok más kommunistával, harcostársával együtt illega­litásba kényszerült, A fasiszta propagandával szemben az illegális kom­munista párt sajtó nélkül állt. Pedig az igaz szóra, a nyomdára nagy szükség volt. Szinte a lehetetlenre vállal­koztak azok, akik dacolva a határtalan terrorral, 1942 február 1-én kiadták az il­legális Szabad Népet. A lap létrehozásában és megszer­vezésében Rózsa Ferenc szerkesztőnek jutott a leg­nagyobb szerep. Hitével, helyzetismeretével, nagy el­méleti felkészültségével az események lényegét ragadta meg, A háborús kalandor­politikával szemben a de­mokratikus erők mozgósítá­sát tűzte célul. W42 június 1 -én, tízéves illegális pártmunka után a rendőrkopók kezére került. Kegyetlenül megkínozták, de nem vallott. »Ha elfog­nak, inkább válaszd a ha­lált, mint, hogy árulóvá légy...« Halálának 25. évforduló­ján arra az emberre, arra a kommunistára emlékezünk, akinek eszméi lelkesítik a »proletár utókort«; a szo­cializmus híveit és harcosait. H. M. FONTOS ÖSSZEFÜGGÉSEK Mezőgazdasági témát tárgyalt legutóbbi kibővített ülésén a megyei pártbizott­ság. Azt vizsgálta meg, hogy az MSZMP IX. kongresszusá­nak határozatai alapján ho­gyan alakult a termelőszövet­kezetek gazdálkodása és a tsz- parasztok szociális helyzete. A beszámoló sorra vette a téma leglényegesebb összetevőit, a vita elmélyítette, több oldal­ról megvilágította a napiren­den szereplő kérdést; az így megtárgyalt anyag a további munkához felhasználandó irányelvnek számít. Ebben a tárgykörben a me­gyei pártbizottság sok fontos összefüggésre mutatott rá. A legátfogóbb kapcsolat a napi­rend két fő részének az a szerves egysége, amelyet a gazdálkodás színvonalának emelése meg a szövetkezeti parasztság szociális helyzeté­nek alakulása alkot. Nyilván­való, hogy az életkörülmé­nyek változásának anyagi feltételei az elsődlegesek. A társad alorr.b j ztosítás intézmé­nyes szolgáltatásai a tsz-tag tényleges keresetáltez igazod­nak. Ezért is mondta ki a be­számoló a gyakorlati igazsá­got: a parasztság szociális helyzete és életkörülményei javításának alapvető és elsőd­leges feltétele az eredménye­sen gazdálkodó termelőszövet­kezet. Ilyen értelemben a lehetősé­gek javulásáról van szó. A mezőgazdaság közgazdasági nehézségeit a párt kezdemé­nyezésére és irányításával fel­tárták: vamiak már intézke­dések e gondok megoldására. Az áremelésből származó többletjövedelmükből tavaly 61 millió forintos amortáziós alapot képezhettek megyénk elhasználódott gépeiket. Az évről évre növekvő terhet je­lentő hiteltörlesztés gondja az országos hitelrendezéssel 1966 decemberében szintén megol­dódott. Ami külön Somogy mezőgazdaságát illeti, az ered­mények sok tekintetben alat­ta maradnak az országos át­lagnak. Mint ismeretes, a Po­litikai Bizottság e helyzetet feltárva határozatot hozott So­mogy megye gyorsabb ütemű fejlesztéséinek elősegítésére. A több mint két év óta érvény­ben lévő határozatnak már vannak eredményei, A megyei vezetés most a további előre­haladás anyagi feltételeinek bővítésén fáradozik. Számít az országos szervek megérté­sére és a megye tsz-paraszt- ságának még jobb hozzállásá- ra is. A jobb anyagi feltéte­lek kiegészítése a saját erő­feszítéssel meg a nagyobb szorgalommal — ez az ered­mények növelésének a záloga. A pártkongresszust követő számos agrárpolitikai intézkedés, köztük az új nyug­díjrendszer már eddig is ho­zott eredményeket. A megyé­ben munkabíró emberek szá­zai léptek be tagnak a ter­melőszövetkezetekbe. Egyér­telmű állásfoglalás a paraszt­ság döntő többségének részé­ről az is, hogy keresik, kérik, helyenként követelik a közös munkát. Sok szövetkezetben olyan fordulatnak vagyunk a tanúi, hogy nem a munkaerő biztosítása, hanem a folyama­tos foglalkoztatás okoz ma már nagyobb gondot. Arról mégsem feledkezhetünk meg, hogy a visszatérő parasztem­berek meg a parasztfiatalok jövője is a termelőszövetke­zet. A tagság foglalkoztatásá­nak meglévő tartalékait kiak­tsz-ekben — mindez és még nagyon sóik más téma a le­hető legközvetlenebb kapcso­latban áll az új paraszti élei kialakításának: történelmi fo­lyamatával. A jövő útja ugyancsak ez: a pártszerveknek az új gazdaságirányítási rendszer­ben is fontos kötelezettségük lesz a helyzet alapos elemzé­se, abból a helyes következte­tések levonása, és mindezek alapján az új feladatok meg­határozása — állapította meg a pártbizottság. Ez a céltuda­tosság azért is vezethez ered­ményre, mert mindenkor a többet, jobbat akaró kezde­ményezés ölt benne testet. Nagy jelentőségű kezdemé­nyezés a gazdaságirányítási rendszer reformja — s most, a bevezetés előtt fél évvel u felkészülés konkrét teendői kerülnek napirendre. Kellő hangsúlyt kapott az ülésen a követelmény: az crdelceltek mind szélesebb köreiben is- ismertetni kell a reform céljait. Ennek a szervezett propagan­damunkának az lesz az ered­ménye, hogy szövetkezeteink­ben is megértik a reformin­tézkedések gazdaságpolitikai, közgazdasági lényegét. A meg­értés, az érdekeltek fölkészí­tése, ennek a szemléletnek a kialakítása elengedhetetlenül szükséges a nagyobb zökke­nők nélküli áttéréshez, a si­keres végrehajtáshoz. Kifejezően tolmácsolta a közvélemény álláspontját az egyik felszólaló: »Nagyra be­csülik az emberek, hogy az országvezetés mindig tudja hol, milyen bajok, nehézségek támadtak; az meg tovább nö­veli a várt tekintélyét, hogy sorra-rendre meg is találja a megoldást.« Nagyon is ide kívánkozik az ülés zárógon­dolata: szép terveink csak is a mindennapok munkájával va­lósulnak meg: a fejlődés, a haladás távlati célja meg a gyakorlati tettek így függnek össze egymással. Kutas József ,SZÍVESEN JÖTTÜNK BE“ Vasárnapi műszak a fonodában Ugyanúgy hajnalban kel­tek, mint hétköznap. A mű­szak most is hatkor kezdő­dött. Mások még akkor for­dultak a másik oldalukra, amikor megindították az elő­fonót. a gyűrűs gépet a lánccsévelőt, a kártolót. Az asszonyok otthon hagyták a gyerekeiket és a férjüket a vasárnapi ebéd gondjával, a lányok a szombat esti tánc fáradalmait ki sem pihenve jöttek műszakba. Szívesen tették, mert hívta őket a gyár. A szövődék várják a fonalat. Ebben az évben ez a harmadik vasárnapi mű­szak. — Most jól áll a fonoda, hetvenöt tonnával többet gyártott, mint amennyi fo­nalat előír a terv — mondja kísérőm, Veres Zoltán üzem­vezető. Fölmegyünk Horváth Ist­ván szakmányvezető irodájá­ba, s beöltözünk az üzemlá­togatáshoz. Veres Zoltán kint volt a textiles pályán, s vá­ratlanul jött be ellenőrizni. Megkértem, hadd csatlakoz­zam hozzá, kíváncsi vagyok, milyen a lányok és az asz- szonyok munkakedve. Mo­solygott a kérésemen, s bele­egyezett. — Hányán vannak bent? — kérdem a B-műszak szak- mány vezetőjétől. — Olyan öszázhatvanan — mondja Horváth István. Elindulunk , az üzembe. Ugyanolyan kép fogad, mint bármikor, amikor itt jártam. Pörögnek az orsók, szorgal­masan dolgoznak a vasárna­pi műszakosok. Az üzemve­zető elégedett az előfonók és a kártolók munkájával. In­nen fölmegyünk a gyűrűsfo­nóba. Megállunk beszélgetni egy-egv gépnél. — Nincs visszaesés, hét­köznapi szinten megy agyár — mondja Veres Zoltán. Miczinger József művezető elújságolia, hogy mindenki bejött időben, csak egy dol­gozó késett fél órát. Haris Erzsébet tizenkét éve dolgozik a gyárban, s most jelentkezett először va- •árnapi műszakra. — Gondoltam, megpróbá­lom, milyen. — S elégedett? — Igen, sokkal jobban megy a munka. Jó a levegő, nincs olyan meleg. Ráver József né tizenhárom éve fonónő. Neki nem újság az ilyen munka. — Sok vasárnapot dolgoz­tam már a gyárban. A második emeletről lif­ten megyünk a földszintre, a Fonó II-be. Csinos szőke lányra hívja föl a figyelme­met a szakmányvezető. — Roppant ügyesen dolgo­zik, négy éve van nálunk. Raffai Ilona A-műszakos, mégis bejött ma. S ahogy el­mondta, szintén szívesen. — Ugyanúgy dolgozunk, mintha hétköznap volna ... Cserhalmi Jánosné elő- munkásnő családanya. Ne­vetve mondja nekünk: — Jobban is eltúdnám töl­teni a vasárnapomat, ennyit azonban mindnyájan megte­hetünk az üzemünkért. tsz-ei, hogy abból pótolhassák I názni és új lehetőségeit meg­teremteni — olyan teendő ez, amit most már napirenden tart az élet. Kedvező politikai hangulat uralkodik általában a falun — hangsúlyozta a beszámoló és több hozzászóló is. A közel­múltnál régebbre kell vissza­tekinteni a folyamat egészé­nek figyelembe vitele céljá­ból. Ezzel a mondattal kez­dődött a referátum: »Pártunk a mezőgazdaság fejlesztésére, a parasztság élet- és szociális körülményeire mindig nagy gondot fordított.« Emlékez­zünk az átszervezés óta eltelt időre. A somogyi szövetkeze­tek eddigi története: az or­szágos politika megyei gya­korlatának története. Hasz­nos útmutatás a kezdéskor; szinte mindennapos segítés a közös gazdálkodásra való be­rendezkedésben ; aztán alap­vető kérdések elveinek tisztá­zása; a közösségi tudat fejlő­dése és a közvetlen személyes anyagi érdekeltség érvényesí­tése; a közös és a háztáji gaz­daságok szerves egységének biztosítása; hogyan válik egy­séges osztállyá a szövetkezeti parasztság; a szocialista ter­melési viszonyok erősítése a — Hogyan dolgoznak a ío- nónők? — Voltak, akik mulattak szombaton este, s most dol­goznak. Ettől függetlenül tűrhető a munka. Megnéztük a lánccsévelőt, a berakó-csomagolót, a cér- názót. Mindenhol rendet ta­lált az üzemvezető, minden­honnan elégedetten indult to­vább. Balaskő Magdát, a csoma­goló csoportvezetőjét külön megdicsérte a hétköznapi rendért. A mosolygós lány június 30-án jubilál: tizenöt éve dolgozik a gyárban. Kérdésemre elmondta, hogy nincs baj ma sem a munka­kedvvel. Ugyanezt válaszol­ja Friszár Istvánná, a eér- názó csoport vezetője. S megtoldotta azzal a szerény megjegyzéssel, hogy elég jól megy a cémázó. — Tavaly nem álltunk ilyen jól a termeléssel — mondta búcsúzáskor az üzemvezető. Lajos Géza Kongresszusi ifjúsági találkozó »Az évszakhoz képest hű­vös idő« ... Elszomorító volt az időjárásjelentés vasárnap reggel. Ezt hamarosan a bő­rünkön is éreztük. A nagyatá­di járás fiataljainak kongresz- szusi ifjúsági találkozójára a vártnál kevesebb fiatal jött össze; akik azonban »elme­részkedtek« a parkba, a ren­dezvényekre, azok minden bi­zonnyal jól érezték magukat. A megyében először a nagy­atádi járás fiataljai rendeztek kongresszusi ifjúsági találko­zót. Céljuk: bemutatni, hogy az ifjúság a kongresszusi ver­senyek, a munkafelajánlások mellett sporttal, szórakozással is készül a KISZ nagy se­regszemléjére. A találkozó ifjúsági nagy­gyűléssel kezdődött a Kos- suth-szoborvÁl. Varga Teréz, a megyei KISZ-bizottság titkára beszélt a. fiataloknak a KISZ- kongresszus jelentőségéről. Elmondta, hogy a KISZ újjá­szervezésének 10. esztendejé­ben ülésező kongresszus fon­tos lesz az ifjúsági szövetség életében. Egyrészt a pártkong­resszus határozataiból megje­löli az ifjúság feladatait, más­részt fórumot biztosit a kül­dötteknek, hogy elmondhas­sák véleményüket, javaslatai­kat, hogyan akarják kivenni részüket az országos tenni­valókból. Kérte a nagygyűlés fiataljait, hogy csatlakozzanak a megyei küldöttértekezlet aktívabb po­litikai munkára, termelést se­gítő mozgalmakra mozgósító felhívásához. A nagygyűlést követően a járási székhely szinte minden pontján volt valami verseny, rendezvény. A parkban felál­lított szabadtéri színpadon a járás műkedvelő művészeti csoportjai mutatták be műso­rukat. A sporttelepen MHS összetett járási ifjúsági ver­senyt, úttörő légpuskás csa­patversenyt és párbajlövész versenyt is rendeztek. Azokra is gondoltak, akik nem űzik még magas szinten ezt a spor­tot: a tiszti klub mellett kis »vidám parkot« csináltak, ahol a ringlis és a körhinta mellé céllövő bódét is állítottak fel. Délután a kongresszusi vil­lámtorna részvevőit megszán­ta az időjárás, kisütött a nap. A röp- és kézilabda, valamint a kispályás labdarúgó villám­tornán huszonkét csapat vett részt. A sporttelepen a kapos­vári MHS repülő modellező szakosztálya tartott bemuta­tót. Este az általános iskola tornatermében kongresszusi bált rendeztek a találkozó fia taljai. t. M. FELM TT SZAKACSTANFOL YAM záróvizsgáit tartották meg a napokban a Vendéglátó Vál­lalatnál. A másfél éves iskola harmincnyolc tanulója si­keresen vizsgázott a bizottság előtt. A hallgatóknak hi­deg- és melegkonyhai ételeket kellett készíteni, majd el­méletből vizsgáztak. ÉRTESÍTÉS! A Somogy megyei Ásványvíz és Szikvízipari Vállalat {Kaposvár. Május 1. utca 50.) éi'tesíti Kaposvár város intézményeit, vállalatait és a lakosságot, hogy mű jég-igényüket 1967. évre vonatkozóan személyesen — a szerződés megkötése végett — június 15-ig a vállalat áruforgalmi csoportjánál jelentse be. A műjég értékesítési ára táb­lánként 7,50 Ft. Későbbi igénybejelentéseket nem tu­dunk figyelembe venni. (74815)

Next

/
Thumbnails
Contents