Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)

1967-06-06 / 132. szám

Kedd, 1967. Juntas 6. 3 SOMOGYI NÉPLAP Őszinteség, bátorság és felelősségérzet Május utolsó hetében So­mogy miíxlen járásában befe­jeződitek a KISZ küldöttérte­kezletek. Kivétel nélkül vala­mennyire a szervezettség, az ünnepélyesség, az aktivitás, az egyéni és a közös gondok föl­vetése, az őszinteség, a bá­torság és a felelősségérzet volt a jellemző. A KISZ tekinté- lyének és munkájának elisme­rése többek között abban is kifejezésre jutott, hogy a fia­talok tanácskozásain részt v?.t­A járási KISZ küldöttértekezletek tapasztalatairól tek és felszólaltak a megye és gratulálunk az elért szép ered­a járások vezetői, a szövet­séggel munkakapcsolatban ál­ló társadalmi és tömegszerve­zetek képviselői. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a vi­tában felszólalók lelkiismere­tes felkészülését sem, s azt, hogy a politikai, társadalmi és gazdasági élet szinte minden területével foglalkoztak, hang­súlyozták az ifjúság részvéte­lét az országépítő munkában. Az ifjúsági szövetség bizonyított A hozzászólásokból kitűnt az is, hogy az elmúlt években bi­zonyított az ifjúsági szövet­ség. Juhász István, a Siófoki Járási Pártbizottság első tit­kára ezt így fogalmazta meg: “A KISZ nevelőmunkájának eredményeként a járás ifjúsá­gának nagy többsén'’ érti és magáénak vallja a párt pol.ti kájai, aktívan részt vesz an­nak megvalósításában.« A KISZ kommunista jellegének erősödésével, az ifjúság szocia­lista szellemű nevelésével, az eszmei politikai nevelőmiunká­val érték el, hogy a párt büszke a felnövekvő ifjú nem­zedékre, és bizalommal számit rájuk. Ennek a bizalomnak az egyik jele például, hogy a pár itagf elvételnél az egyik ajánló a KISZ-alapszervezeí lehet. A felszólalók beszéllek arról, hogy a KISZ politikai oktatás a nevelőmunka egyik jó eszköze. Az oktatás elősegí­tette a párt gazdaságpolitikai, szociális és társadalompoliti- Itai határozatainak megérté­sét, tudatosította az ifjúság szerepét az előttünk álló fel­adatokban, és fokozta a fia­talok érdeklődését korunk fő kérdései iránt. Fölvetettéit, hogy a propagandista szemé­lye döntően befolyásolja az oktatás eredményességét. Si­mon Béláné, a marcali járási küldöttértekezleten arról be­szélt, hogy a ndklai alapsaer- vezet kis létszámmal kezdte az oktatást. A jól összeállított tematika, az élményszerü elő­adás, a beszélgetés és vita eredményeként megháromszo­rozódott a részvevők száma. Erőss Judit, a tabi gimnázium KISZ-titkára elmondta, hogy a tanulók érzik az oktatás fontosságát, igénylik is, azon­ban nem tudnak számukra megfelelő számú előadót biz­tosítani. A KISZ megyei bi­zottsága mellett működő elő­adód iroda eredményes mű­ködéséről beszélt Fonyódon Mészáros Angéla, a gimná­zium küldötte. Javasolta, hogy más alapszervezet is fordul­jon bizalommal az iroda tag­jaihoz Elismeréssel szóltak a küldöttek a KISZ tömegagi- tációs munkájának kiszélese­déséről is. A Vádoljuk az im­perializmust!’-mozgalom, a Forradalmi ifjúsági napok rendezvényei, demonstrációi érzelemdúsabbá, élőbbé tették az ifjúsági munkát. Erről hal­lottunk a többi között a csur­gói és a marcali járási kül­döttértekezleten. A fiatalok büszkén beszéltek az inkei emlékműről, amit a két járás ifjúsága emelt és gondozott. Berta József, az oktatási bi­zottság vezetője, ugyancsak a csurgói értekezleten beszélt arról, hogy a világnézeti ne­velésben fontos »direkt« poli­tizáláson kívül érzelmileg is megfogta a részvevőket a Kongresszusi körökben a Fák­lyavivők című témakör. Meg­ismerték az ifjúkommunista mártírok, hősök életét, mun­kásságát Nem egy helyen, például a Faipari Vállalatnál névadót választottak közülük. Elismerően szólt Lajos Lássló- né, a csurgói gimnázium KISZ segítő tanára a tanintézeti po­litikai nevelőmunkát színesítő somogyi kezdeményezésről, a Lenini napokról. Elmondotta, hogy ez alatt az idő alatt a marxista körök tagjai köze­lebbről megismerkedtek Le­nin műveivel, a marxizmus klasszikusainak írásaival. Eb­ben a szellemben kívánnak felkészülni Lenin születésének 100. évfordulójára. Napi tettekkel a szocializmusért A nevelőmunka mellett a küldöttértekezletek másik leg­többet hangoztatott kérdése a fiatalok munkája, társadalmi és közéleti tevékenysége volt — az akcióprogramok tükré­ben. Főként a felnőttek szól­tak elismeréssel a fiatalok munkájáról, a munkaverseny­ben, a szocialista brigádokban, az ifjúsági és exportbrigádok­ban kifejtett tevékenységük­ről. Sasvári Ferenc, a Nagy­atádi Konzervgyár igazgatója például elmondta, hogy az üzem létszámának fejlesztését főként fiatalokból kívánják megoldani. Bizalommal van irántuk a vezetés, hisz az üzem dolgozóinak 40 százaléka fia­tal, az élüzem cím megszerzé­sét az ő helytállásuk, becsü­letes munkájuk is elősegítet­te. Nem félnek felelős be­osztásba állítani a fiatal szak­embereket, s milliós összege­ket bízni a kezükre. Virovecz József, a Siófoki Járási Ta­nács elnöke arról beszélt, hogy a fiatalok lelkesen vesznek részt a termelést segítő mun­kában. Kiemelte Balatonsza- badi, Nyim, Pusztaszemes jó munkát végző ifjúságát. Elis­meréssel szólt a Tegyünk töb­bet SomogyérU-mozgalomhoz való tömeges csatlakozásról, amelynek nyomán az ifjú- kornmunisták részt vesznek a társadalmi munkákban, a fal­vak csinosításában. Egészsé­ges lokálpatriotizmus kiala­kulását érzi a járásban, s hangsúlyozta, hogy a jövőben még inkább számítanak a fiatalokra a parkosítási, fásí­tási tervek magvalósításában, a rét- és legelő javításban. Kérte az ifjúkommunistákat, hogy segítsék az 1970-re el­készülő siófoki művelődési otthon építését Valamennyi járási küldöttértekezleten be­számoltak arról a küldöttek, hogy a fiatalok figyelme és tenniakarása kiterjed a me­gye- és az országhatáron túlra is. Ezt bizonyították a vietna­mi szolidaritási mozgalom ke­retében szervezett vietnami műszakok, a vietnami vasár­napok. Ezt méltatta a többi között Gajdos László, a nagy­atádi pártbizottság első titká­ra. Hangsúlyozta, hogy a viet­nami szolidaritási munkaak­ciókkal érezhetően nagyobb lett a KISZ társadalmi rang­ja, tekintélye, megbecsülése. A felszólalók azzal is fog­lalkoztak, hogy a termelőesz­közök fejlődése, a nagyará­nyú gépesítés, az új technikai vívmányok bevezetése, a ke- mizálás, az új agrotechnikai módszerek megkövetelik a szakmai tudás állandó, rend­szeres fejlesztését, gyarapítá­sát. Ezt a célt szolgálja a többi között a Szakma kiváló tanulója, a Szakma ifjú mes­tere, a Kiváló ifjú mérnök, technikus mozgalom az ipar­ban és a mezőgazdaságban egyaránt, örvendetes, hogy nő e mozgalom népszerűsége. Bírálat és önbírálat Sok szó esett az értekezlete­ken az ifjúság megítéléséről, a véleményekről és általánosí­tásokról. A hozzászólásokból egységes állásfoglalást érez­hettünk, s ezt Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke így fogalmazta meg a nagyatádi járási küldöttértekezleten: *Büszkék vagyunk a Somogy megyei ifjúkommunistákra, és menyeikhez«. A fiatalok ma­guk is elmondták, sértő az, ahogy az egyes gazdasági ve­zetők és felnőttek a külsősé­gekből alkotnak negatív vé­leményt az ifjúságról. Haran­gozó Gyula somogyszentpáli KISZ-titkár fölvetette, hogy a megítélésben a mérce a közösségért végzett munka le­gyen. Tárgyilagosan foglalkoztak a fiatalok a KISZ tömegszerve­zeti jellegében fellelhető hiá­nyosságokkal is. A legtöbb vi­ta a ki lehessen KISZ-tag?-kér- dés körül forgott. Poór Éva és a gépek, mert nincs hozzáér­tő szakember. A járásban negyven szakmában évek óta nincs ipari tanuló. A továbbta­nuló fiatal érezze kötelességé­nek, hogy ha elvégezte a ta­nulmányait, oda térjen visz- sza, ahonnan indult. A felso­rolt problémák megoldása szép felad tot jelentene a KISZ-nek. Kocsis László, a megyei pártbizottság osztály- vezetője arra hívta föl a fo- nyódi tanácskozás figyelmét, hogy ne hagyják a fiatalok ki­zárni magukat az őket is érintő feladatok megtervezé­séből és megoldásából. Ne Vass Teréz a nagyatádi gim- forduljon elő, hogy »rólatok názium tanulói arról beszél­tek, hogy több KISZ-tag vi­selkedésével, tanulmányi elő­menetelével, mozgalmi mun­kájával nem lehetnek elége­dettek. Javasolták, hogy a KISZ felvételnél állítsanak minőségi követelményeket a jelentkező fiatalok elé. Töb­ben fölvetették, hogy nem zökkenőmentes az úttörők KISZ-felvétele sem. Nagy tö­rést érez az újonc KISZ-tag, amikor az úttörőélet színes, romantikus, élménydús vilá­gaiból az alapszervezethez ke­rül. Néhány alapszervezetnél ugyanis nem foglalkoznak eléggé az új tagokkal, nem tudják megfelelően érdekessé tenni a mozgalmi életet, nem kapnak konkrét feladatot, tisztséget, mint ahogy azt a gyermekszervezetben meg­szokták. Ez több fiatalnál kö­zömbösséget, befelé fordulást, néha kiábrándulást vált ki. E hibák leküzdésében nagy sze­rep vár — ahogy Knézics István pedagógus, a fonyódí küldöttértekezleten elmondot­ta — a falusi pedagógusokra, akik pedagógiai érzékükkel és az emberanyag ismeretével se­gíthetnék, támogathatnák a KISZ-szervezeteket. A két Balaton-parti járás­ban vetődött fel, hogy a fia­talok nem elég harcosak, ke­vés tény és érv van a birto­kukban ahhoz, hogy fölvegyék a harcot a fellazítási taktiká­val szemben. A fiatalok el­mondták, hogy taggyűléseiken többször szeretnék látni a fa­lu vezetőit. Érezzék ők is, hogy a Tervezzünk és csele­kedjünk jelszó érvényre jutta­tásában nem elég csak a fia­talok részvétele. Ezt hangsú­lyozta Tabán Bogdán Erika nagyberényi küldött is, aki elmondta, hogy a községben a pártszervezet segíti a munká­jukat Dr. Ress Zoltán, a Marcali Járási Tanács vb-elnöke el- mondita, hogy nem használja Id vagy nem ismeri a marca­li járás ifjúsága az iparban és a mezőgazdaságban előttük álló lehetőségeket. Gyakran fölvetik a fiatalok — mond­ta —, hogy a tsz-ekben kevés a gép, sok a fizikai munka. Viszont nem veszik észre, hogy néhány tsz-ben, mint például Samogyzsitfán, állnak tárgyalnak — nélkületek«. Bizalommal Sok olyan hozzászólásról is beszámolhatnánk, amelyekben a fiatalok egészséges türel­metlensége nyilvánul meg. Látják a fiatalok a társada­lom előtt álló feladatokat, részt kémek belőle, értik a párt agrárpolitikai célkitű­zéseit, egyre inkább »fiata­lodnak« a termelőszövetkeze­teit. A munkán kívül azonban a szabadidejüket kulturált környezetben szeretnék el­tölteni, s ezért mindegyik ér­tekezleten szóba került a fa­lusi KISZ-helyiség, az ifjúsági klub, a művelődési otthon hiánya. Komáromi József bálványosi küldött elmondta, hogy a fiatalok jól érzik ma­gukat a szövetkezetben, érzik a megbecsülést, elismerik munkájukat. Viszont van húsz székük és négy asztaluk egy üres helyiségben ... Hiába van a buzsákieknak külföl­det járt népi együttesük, ha otthon nincs hol fellépniük. Nem kívánják azt, hogy csak a kulcsot adják a kezükbe, társadalmi munkát ajánlottak föl. Somogyszenipálon például a rendezvények összegét a községfejlesztési csekkszámlá­ra fizették be. Segítséget és megértést kértek. Arról is beszámoltak a fia­talok, hogy bizalommal várják a megyei küldöttértekezletet és a KISZ-kongresszusát. Ezt bizonyítják a kongresszusi felajánlások, a munkaverse­nyek. Számítanak arra, hogy a IX. pártkongresszus határo­zatai nyomán a KISZ legfel­sőbb fórumán olyan döntések születnek, amelyek segítik a mozgalmi munkát, célokat ad­nak a fiataloknak és távlato­kat teremtenek. Elmondták azt is, hogy a kongresszus után nem szűnő lendülettel folytatják a munkát. Tovább­fejlesztik a Vádoljuk az im­perializmus !-mozgalmat, ápol­ják haladó hagyományainkat, továbbra is méltó örököseivé akarnak válni forradalmi örökségünknek, s Kongresszu­si útlevéllel készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának meg­ünneplésére. strubl Márta IZGALMAS VE Értékelték az első negyedévi munkaversenyt a ruhagyárban A Kaposvári Ruhagyár dol­gozói a IX. pártkongresszus tiszteletiére indított versenyt nem hagyták abba a kongresz- szus befejezésekor. November óta a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfor­dulójának tiszteletére verse­nyeznek. A gyár vezetői érté­kelték az első negyedévi ver­senyt. Az ifjúsági és a 9-es szalag messze maga mögött hagyta a többi szalagot. Egymást azon­ban nem tudták túlszárnyalni, egyforma pontszámra tettek szert. Így mindketten az első helyre kerültek. Utánuk a ll­es szalag következik. Érdekes, hogy tavaly ősszel a 9-es és a 11-es szalag ugyancsak egyen­lő pontszámmal került az első helyre. A 10. (utolsó) helyen az F. Horváth szakmányvezető- höz tartozó előgyártó végzett. Ennél az üzemnél rosszabb már csak a taszári telep volt. Ott ugyanis mínusz pontjuk van a szalagoknak. Megkerestük a két első sza­lag dolgozóit. Azt tudakoltuk tőlük, hogyan sikerült elérni a jóeredményt, s hogyan akar­nak vetélkedni a második ne­gyedévben. A Dómján szakmányhoz tar­tozó Ifjúsági szalagon azt hal­lottuk, hogy igen örültek a helyezésnek. Még úgy is nagy örömet okozott az elsőség, hogy osztozni kellett a 9-es szalaggal. Vörös József ■ sza­lagvezető arról beszélt, hogy a siker részben a fiatalok lel­kes munkájának, akaraterejé­nek, felelősségérzetének kö­szönhető. Bencs Józsefné, Vass József, Horváth Jánosné, Vö­rös Júlia, Jámbor Mária és a többiek mind keményen dol­goztak. A melegváltás is elő­mozdította a feladatok végre­hajtását. Ugyanis kevesebb időt kellett fordítaná a váltás­ra, mint korábban. Annak ellénére, hogy a fia­talok gyakorlatlanok, (az átlag életkor 26 év), tudták teljesí­teni a feladatot. De még jobb eredményt értek volna el s talán osztozna sem kellene a 9-es szalaggal a babérokon, ha nem lett volna sok hibás anyaguk. Ez hátráltatta a munkát. Az objektív nehézsé­gek még mindig nem szűntek meg. Az üzemrészben igen sok félkészárut láttunk. Csak a prém hiányzik róluk. Emiatt nem lehet szállítaná őket. Nem tudták megmondani, hogy belső vagy külső szer­vezetlenség okozza-e ezt. Egy bizonyos, nem szabadna ilyes­minek hátráltatni a munkát, elkedvetleníteni a dolgozókat. Ezek az apró bosszúságok nem szegték a fiatalok kedvét. A második negyedévben még jobban akarnak dolgozni, mint az elsőben. Szeretnék le­hagyni a kilenceseket. De nemcsak ezért akarnak többet nyújtaná, hanem azért is, hogy bebizonyítsák, tud­nak elsők lenni akkor is, ha olyan feladatot kapnak, mint az idősebbek. Ä fiataloknak ugyanis április 3Ö-ig csak 75 százalékra kellett teljesíteniük a tervet. Jó munkájuk láttán az üzem vezetői hozzájárul­tak ahhoz, hogy a tervet száz százalékra teljesíthessék. A 9-es szalagot azonban nem egykönnyen lehet a má­sodik helyre utasítani. To­vábbra is kitartóan küzdenek. A szalag dolgozói jól össze­szoktak, nagy gyakorlattal rendelkeznek. Segítik egy­mást, s jó minőségű munkát végeznek. Fellai Imre szalag- vezető szerint ezért tudtak 283 pontot szerezni. A máso­dik negyedévben ők is az eddigieknél többet akarnak nyújtani, .Nem titkolják, hogy szeretnék megtartani az el.ső helyet. — Most már túlvagyunk a csoportbérezés bevezetésekor támadt gondokon. Beláttuk, hogy a csoportbérezés jó, dolgozóink többet keresnek, mint azelőtt — mondta Fel­lai Imre. Tehát teljes a nyugalom, jó a munikakedv s van esély az első helyre. Érdemes küzdeni, hiszen az első negyedévben a jó eredményt elért szalagok dolgozói mintegy harmincezer forint értékű tárgyjutalmat kaptak. A versenyszakasz be­fejezésekor, november 7-én a gyár vezetői megkétszerezik ezt az összeget. Müller László igazgató arról beszélt, hogy örömmel adják a. jutalmat azoknak, akik a munkában élen járnak. A verseny a fel­adatok végrehajtását segíti elő. Ennek köszönhető, hogy január 1-től május 31-ig négy­millió forint értékű áruval többet termélt a gyár a ter­vezettnél, továbbá, hogy négy százalékkal nőtt a termelé­kenység. Ha a verseny ilyen hatékony lesz, akkor az év végén is jó eredményekről lehet beszámolni. Szegedi Nándor 13 000 CSerépkályhakeretetkészít a Somogy megyei Finommechanikai Válla­lat a zalaegerszegi cserépkály hagy árnak, A keretek nikkelezett kivitelben készülnek A „derestörvény“ 1907. június 6-án sza­vazta meg a magyar törvényhozás a cseléd- törvényt. Ezt népiesen derestörvénynek nevez­te a kor embere. Magyarországot a 7 0-es évektől kezdve évtizedeken át agrárválság sújtotta. Fo­kozta a gondokat a növek­vő munkanélküliség. A mérhetetlenül profitéhes nagybirtokosság az agrár­válság terheit a falusi né­pességre hárította, főleg a munkavállalásra kénysze­rülő szegényparasztságra. Törvényszerűen lángoltak fel tehát az agrárszocia­lista mozgalmak a tejjel- mézzel folyó Kánaánban«. A nagybirtokosság dühö­sen vetette magát az ag­rárszocializmusra. Miután 1514-ben Dózsát kivégezték Temesváron és a »lázadó« parasztok tízezreit felkon­colták, az ország lakossá­gának 90 százalékát kire­kesztették a nemzetből s röghöz kötötték. A 19. század második fe­lében, 7876-ban szabályoz­ták. először »új alapon« a cseléd és a gazda viszo­nyát — a gazda javára. 1898-ban, a II. törvénycikk tiltotta meg a munkabe­szüntetést és az erre irá­nyuló szervezkedést a me­zőgazdaságban. Ezt '■-lici­tálta túl az 1907. XIV. törvénycikk. Ez ismét elvi­tatta a zsellérek szabad költözködési jogát. Kimon­dotta, hogy a 12—18 év közötti béresgyerekekre a gazda házi törvényei vonat­koznak. A gazda tehát testi fenyítésben részesít­hette őket. A derestörvény és min­den származéka — az »év­százados nagy per« része volt. Végérvényesen 1945 temette el ezt a gyalázatot. \ F. M.

Next

/
Thumbnails
Contents