Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)

1967-06-28 / 151. szám

Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA „Sok jó döntést várok a kongresszustól...“ Sikeres horgászat Tizenhat éves korában választották meg KISZ- titkárnak Balatonszabadiban Matyikó Máriát Az első két évben »sírás« titkárként emlegették a járási KISZ-bi- zottságon. Űj volt még szá­mára a vezetés. — Annak idején nem gon­doltam volna, hogy négy évet eltöltők titkárként — mond­ja —, s hogy ennyire belejö­vök. Igaz, nagyon sok se­gítséget kaptam a járástól... A KISZ téli-nyári vezető­képző táborában az utóbbi négy évben mindig találkoz­tunk. Az a véleménye, hogy egy ifjúsági vezetőnek nem lehet eleget tanulni, hisz az új feladatok új módszereket is követelnek. Tavaly az egész megye fölfigyelt a ba- latonszabadi KISZ-esekre: a megyében egyedül ők szer­veztek egyhetes -maszek« építőtábort, hogy segítsenek a kőröshegyi termelőszövet­kezetnek a betakarításban. — Az idén is megszervez­zük, ha szükség lesz ránk ... — mondja. Marika a tsz kertészeti munkacsapatában dolgozik. Többen dolgoznak itt fiatalok, s elégedettek. A termelőszövetkezet télen is foglalkoztatja őket, hisz van munka a hollandi ágyak elő­készítésével, a palántanevelő­ben, az üvegházban. — Sokan azt mondják, ha a KISZ-munkáról be­szélgetünk, hogy könnyű nekem, mivel Kossuth-díjas tsz-elnököm van — jegyzi meg. — Az biztos, hogy im- re bácsi támogat bennünket, ám néha azért nekünk is kell harcolni egy-egy ígéret teljesítéséért. A múltkor még az ebédlőbe is elmentem utána, hogy a KISZ-nek ígért 1500 forintot megkap­hassam. Hiába, ő is elfog­lalt ember, az utóbbi időben Szabadi nagyon népszerű lett, a múlt héten például három külföldi delegáció is jáirt nálunk... Persze Mari­ka sem panaszkodhat. Járási KISZ-végrehajtóbizottsági tag, és községi tanácstagnak is megválasztották. — Októberben körzeti be­számolót kell tartanom, már előre félek. Soha élétemben nem csináltam ilyet. Ráadá­sul fogadónapom is lesz. A postás a múltkor nevetve mondta, hogy a faluban a legtöbb levelet, értesítést, meghívót nekem hozza. Tény­leg így van, még el sem olvasom az egyiket, és már jön a másik. Nagyon készül a kongresz- szusra. Nemcsak külsőségek­ben — bevásárol, ruhát csi­náltat stb. —, hanem sok jó felszólalást is vár. — Azt várom, hogy a kongresszus határozatot hoz a falusi fiatalok szórakozá­sának ' megoldására. Ma ugyanis nem az a nehéz, hogy otthon maradjanak a fiatalok, hanem az, hogy ott­hon tartsák őket. A kereseti lehetőségek már kedvezőek, most már a szórakozást is biztosítani kellene. Nálunk például nincs cukrászda, a fiatalok esténként a kocs­mába mennek, ahol a prog­ram: két pohár sör. kártya vagy rexezés. S bár élesé- ^ peltnek hangzik, amit mon- t dók, de még sok helyen aktuális, a kérdési: ne. zárják be a művelődési házakat, ne féltsék a fiataloktól. Ilyen problémával a napok­ban is találkoztam, a tóköz­pusztai KISZ-esek panasz- J kodtak. Marika már ismeri a kong­resszusi napok programját. NEM KELL? Evek 6ta kerékasztal-konferenciák, szakmai viták elázik meg és zárják a balatoni idényt. Ezeken az értekezleteken arról vitat­koznak, tanácskoznak az illetékesek, bogyan lehetne biztosítani a Balaton-part zavartalan zöldség- és gyümülcseUátását. Az eUátá- son valóban lehet vitatkozni, mert még sok kívánnivalót hagy maga után. De — és ezen érdemes elgondolkodni — jogos-e a közvetítő szerepet vállaló MÉK állandó panaszkodása? Most nem vitatkozni, csupán elgondolkodtatni akarunk. Az el­múlt evekben a Balatonújhelyt Állami Gazdaság gyümölcstermésé­nek általában nyolc százalékát igényelték az illetékeseik a Balaton­part ellátásához. Mondani sem kell talán, hogy a szállítás innét a legkedvezőbb. Am még a nyári körtére és a nyári almára sem tartottak igényt. A vevők és a boltosok pedig panaszkodtak, mert áruhiány volt. Az eddigi igényjeizések szerint a tavalyihoz hasonló áru­mennyiséget várnak a gazdaságtól, holott tavaly is és az Idén is exportkötelezettségeinek sérelme nélkül adhatta volna és ad­hatná összes gyümölcstermésének 30—35 százalékát. Dehát ha nem keli — mit tehet a gazdaság? N. S­— Mi, somogyiak a kongresszusi terem 24. sorá­ban ülünk majd. Szerda es­te részt veszünk a csillebérci tábortűzön, pénteken kong­resszusi bál lesz az Ifjúsági Parkban, szombaton este a Vígszínházban polbeat fesz­tivált rendeznek. Szép program, minden bi­zonnyal felejthetetlen élmény lesz a VII. kongresszus min­den küldöttének. S. M. VIRAGOS HÍREK Elismerésre méltóan sokat tett a Balaton-part idei szé­pítéséért a Somogy megyei Kertészeti és Parképítő Vál­lalat. A déli part üdülőhe­lyein kívül Balatonkenese, Balatonfüred, Almádi és Za- lakaros tartozik a vállalat­hoz. Csaknem négymillió fo­rint értékű »szépítesi« mun­kát végeztek a SZOT-üdülők- ben, az új létesítményekben és a régi parkok felújítása során. Kereken hárommillió egynyári virágpalántát ne­veltek és ültettek ki. Ezer darab örökzöld növényt ad­tak az üdülőknek, a parkok­ban pedig tízezer fát és Cser­jét ültettek el. Nagy gondot fordítanak a Balaton-parti virágüzletek vágottvirág-választékának biztosítására. A siófoki ker­tészeten kívül Kaposvárról és a fővárosból látják el vágott virággal a parti virágüzlete­ket. Bekapcsolódtak a nem­zetközi virágellátó szolgálta­tásba: hetenként általában három külföldi címre külde­nek Siófokon megrendelt vi­rágot A termelőszövetkezetek története címmel jelent meg a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat legújabb kiadványa. A háromszázhatvannégy oldalas könyv a Földművelésügyi Minisztérium, a Szövetkeze­tek Országos Szövetsége és a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat 1963-ban meg­hirdetett pályázatára beér­kezett termelőszövetkezetek­ről szóló tanulmányok csok­rát adja az olvasó elé. Az előszót a bíráló bizottság el­nöke, dr. Lázár Vilmos egye­temi tanár, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Agrártör­téneti Bizottságának elnöke írta. Veres Péter Húsz esz­tendő múltán és Dégen Im­re A termelőszövetkezeti pa­rasztok első országos tanács­kozása című tanulmányait is közli a könyv. Érdekes és hasznos a kö­tet minden tanulmánya. Írói igaz szóval, a valóságnak megfelelő tudományos ala­possággal dolgozták fel szo­cializmust építő hazánk egyik legjelentősebb eredményét, a falu szocializmust építő ha­zánk egyik legjelentősebb eredményét, a falu szocialis­ta átalakítását, a kollektív mezőgazdasági üzemek meg­teremtését. A kötetben so­mogyi szövetkezetről szóló írás is található. Benke Jó­zsef egyetemi tanár elisme­rést érdemlő módon dolgozta fel a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet történe­tét. GORIN: FŐ A BIZALOM2 Egy magas épület előtt állt meg velem a taxi. — Azonnal megyünk to­vább — szóltam —, csak fel­ugróm ide a vállalathoz. Ad­dig ki sem kell kapcsolnia az órát. A sofőr bizalmatlanul hu­nyorgott. — És ha mégis kifizetné előbb? Jobb lenne, nem? — Fölösleges — feleltem —, hiszen úgyis tovább me­gyek. Talán nem bízik ben­nem? Azt gondolja, hogy meglógok?! — Hogy mit gondolok, az az én dolgom. Az utasok nem egyformák. Van, aki meglóg, van aki nem. — Tehát mégis innen fúj a szél!... No, rendben van, ha ennyire bizalmatlan, itt hagyom magának zálogba — a kalapomat. — Hagyja csak azt a ka­lapot — mondta sértődötten a sofőr —, ugyan mit csi­nálhatnék azzal?! Hiszek én magának ... Hagyja itt azon­ban az aktatáskáját és men­jen, mert az óra ketyeg. SÚLYOS FOGAS Adja vissza, mert fázik a lábam! 4* Ww*ew»eeee kaatetúrája) — Szóval igy?! — hördül­tem fel. — Tessék, itt az ak­tatáskám. Csak — ha meg­engedi — felírom előbb a kocsi rendszámát. — Felírja?! Hát nem bízik bennem? Azt gondolja, hogy elmegyek? — Nem gondolok én sem­mit. A sofőrök sem egyfor­mák. Van aki a kalapot, van aki az aktatáskát szere­ti. — I-igen — mondta a so­főr. — No, írja a számot! De előbb mutassa, mi van a táskájában? — Miért mutassam? — Hogy aztán ne követel­jen rajtam olyat is, ami nem volt a táskában. — Itt van, nézze: a papír­jaim, könyvek és egy vil­lanyborotva. — És működik is az a vil­lanyborotva?! — Ezt mért kérdezi? Per­sze, hogy működik! Egyelő­re ... — Mi az, hogy egyelő­re ?! Nem fogom elrontani, ne féljen! — Azt sosem lehet tudni. Most éppen ráférne magára egy kis borotválkozás. Az arca pufók, van rajta egy szemölcs is, a bal oldalon, s a szemei szürkék... — Megjegyzi a személyle­írásomat? — csóválta a fe­jét. — Ezt én is megtehetem. Pisze orrú, kerek szemű, az egyik füle nagyobb, mint a másik, műfogai is vannak.. — Fiát ha már így áll a dolog — kezdtem igazán mérges lenni —, járjunk el hivatalosan! Tessék, itt van­nak az irataim: személyi igazolvány, házassági anya­könyvi kivonat, munka­könyv. Fogja! És tudja meg, hogy nem akármilyen em­berrel van dolga. Adja ide ön is az iratait! — Parancsoljon. Itt a jo­gosítványom, a szakszervezeti könyvem... — És arról nincs igazol­ványa, hogy hol lakik? — Nincs. — Üsse kő! Ha kell, meg­találják. — No, de magát is előke­rítik, ha úgy alakul a hely­zet ... Némán, dühösen néz­tünk egymásra. Aztán hirte­len megszólaltam: — Mondja, nem szégyelli magát?! — És maga? Ezt én is kér­dezhetem. — Én szégyellem. Maga helyett is. — Én is... — mondta el­lágyulva a sofőr. — Fogja az igazolványait! — Tessék, itt van a ma­gáé. — Vigye a táskáját. — Hálásán köszönöm — mondtam —, igy már a ko­csi rendszámát is el fogom felejteni. — Persze. — Nem is tudom, hogyan gondolhattam ilyet magá­ról? — csodálkoztam. — Olyan szimpatikusnak lát­szik. A szeme szürke, sze­mölcs van van az arcán... — Maga is tetszik nekem — mondta a sofőr. — Nagy, kerek szeme van, a füle szép tiszta, ragyognak a fogai... — Azonnal visszajövök — nyugtattam meg. — Menjen, menjen, csak az a kár, hogy unatkozom majd maga nélkül. Váltottunk még egy-két barátságos pillantást, és ki­szálltam a kocsiból. Már az épület bejáratánál rájöttem, hogy nincs nálam a munkakönyvé tn. — A szemtelenje! — csap­tam a homlokomra. — Te­hát a munkakönyvemet ma­gánál tartotta! Mert arra gondolt, hogy ha esetleg... No, de semmi baj! ö sem fog meglógni. Ezt garantá­lom. Hiszen nem azért szúr­tam ki az egyik hátsó gumi­ját, hogy faképnél hagy­jon! .... (Krecsmary László fordítása) íSOftOfí Szélhámosság — jéggel Aliiéi.iao.o.ui a cigaretta* áru­sító utcai aútüinauik az utób­bi iuouen suli gondot okoz­nak a rendőrségiek. A tulaj­donosok ugyanis panaszt tet­tek, nogy az automatából el­tűnnek a cigarettacsomagok aneiküá, hogy az ellenőr Lékü­két megtaiainok a gépben. Szeles körű vizsgálat indult meg, és íme mit állapítottak meg: azon a kis nyíláson, ameiyen az ércpenzt kell be­nőt) ni, a tolvajok jégieuieze- ket dobtak be, amelyeknek formája és vastagsága az érepénzeknek megfelelt. Eze­ket a lemezeket egy különle­ges szerszámmal állították elő. A »jegpénzt« természetesen nem lenetett zsebben tartani. Ezeket tehát különleges kis tokba helyezték be. Amikor a kis jégiemezt bedobták az automatába, az ugyanazt mű­velte, mint az igazi pénzda­rab: megindította a gépezetet, amely kiszolgáltatta a csomag cigarettát. A kicsiny jégdarab az automata pénzfiókjába Jut­va elolvadt, de hamar felszá­radt és a szélhámosságnak nyoma sem maradt. De az automaták szerkesztői megta­lálták a választ a tolvajok le­leményességére. Kis villany- melegítőt helyeztek az auto­matába, amely a ^jégpénzt-« azonnal elolvasztotta. A férj mániája M. L. 29 éves milánói asszony különös panasz- szal fordult a bíróság­hoz. Férjének az a má­niája, hogy kivételesen nagy tudású ember, és minden este órák hosszat tartó tudományos elő­adásokat tart nekL Ha aztán szónoklata után úgy találja, hogy felesé­ge nem tapsol kellő lel­kesedéssel, 24 órára be­zárja a fürdőszobába. Ki hirdet? A nyugat-németországi Aachen város napilapjá­ban az alábbi hirdetés jelent meg:-Útban a városháza fe­lé elvesztettem hivatalom kulcsait. Kérem a becsü­letes megtalálót, adja át a városháza portásának. Előre is köszönöm: Josep Wagner, a talált tárgyak hivatalának főnöke.« A torinói rendőrség le­tartóztatta egy önkiszol­gáló üzlet tulajdonosát és összes rokonát, mert ki­derült, hogy portékájukat kissé különös módon sze­rezték be. Lopták. Végre együtt A francia Cote du Nord department prefektúráján az előírásoknak megfele­lően egy új egyesület alapszabályait jelentették be. Az új szervezet neve: Az elégedetlenek egylete. Az egyesület fölveszi tagjai sorába mindazokat, akik valami ellen jogos kifogással élnek, és ér­dekeiket legális eszkö­zökkel védelmezik hivata­los szervekkel vagy ma­gánszemélyekkel szem­ben. Az egyletnek nagy jövőt jósolunk. Ha egye­lőre még nem hivatalo­san is, de hárommilliárd taggal máris számolhat­nak. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megye! Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztőt WIRTH LAJOS» Szerkesztőség: Kaposv*». Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11—510. II—SÍI Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. o. 2. Telefon 11—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünb meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetés) díj egy hónapi 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor ute* 6.

Next

/
Thumbnails
Contents