Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)

1967-06-25 / 149. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Yasámap, 1961. június tü. Fasiszta módszerekről számolnak be a gazai övezet menekültjei Még hosszú ideig hajózhatatlan lesz a Szuezi-csatorna A közel-keleti harcok meg­szűnése óta pénteken első íz­ben engedték meg a világ­sajtó képviselőinek, hogy el­látogassanak a Szuezi-csator­na övezetébe. Száz egyiptomi és külföldi újságíró, rádió- és tv-ri porter kereste fel a gazai övezetből kiutasított Paleszti­nái menekülteket A menekültek napok óta érkeznek a gazai övezetből a csatorna keleti partján lévő Kantara városkába, ahonnan az izraeliek kompon átküldik őket a nyugati partra. Több ezer Palesztinái menekült fő­leg fiatalember érkezett egy szál ruhában, minden érték nélkül, több napos koplalás és szomjazás után. Iskolák­ban, sátortáborokban helyez­ték el őket. Általános volt a panasz az embertelen bánás­módról, az ütlegelésről; a me­nekülteket étlen-szomjan szállították és mindenüket el­rabolták. Zokogó fiatalok mondot­ták a tudósítók magneto­fon szalagjaira családjuk meggyilkolásának történe­tét, a Palesztina! táborok lakóinak sommás kivég­zését, otthonaik lerombo­lását A menekültek népirtással, há­borús bűntettekkel vádolták Izraelt. Elmondták, hogy az izraeli katonák agyonlőtték a Palesz­tinái kommandók tagjait: ki­végezték a Khan-Junesz-i kórház minden betegét, sebe­sültjét, orvosát és ápolóját; kirabolták a polgári lakossá­got; vérfürdőt rendeztek Ra- fah táboraiban; minden tilta­kozó szóért, Nasszer elnök él­tetéséért golyóval feleltek. Egy palesztinai tanító kijelen­tette az MTI tudósítójának: •»Számomra a legmegdöb­bentőbb az volt, hogy a fasizmus hajdani üldö­zöttéi a fasiszták barbár módszereit alkalmazták«. Izmaiba városa most a csa- tomaövezet védelmének köz­pontja. A város folytatja mindennapi életét, de közben felkészül az esetleges további harcra. A hadsereg nem vont össze nagy erőket Izmailiá- ban, de a város stratégiai pontjain páncélosak állnak. Az egyiptomi katonák távcsö­vei állandóan végigpásztázzák a csatorna keleti partját, ahol izraeli katonák tartanak őrjáratokat. A csatorna úgynevezett osz- tószigeténól, a Balah-kitérő- nél a Nasr egyiptomi olajtar­tályhajó sértetlenül horgo­nyoz a csatorna nyugati ágá­ban. Ép az Observer nevű amerikai tanker is, amely az agresszió első perceiben ke­resztbe állt a csatornán, hogy megakadályozza a forgalmat. A Nagy Keserű tavaknál 15 hajó vesztegel. Sze­mélyzetüket az EAK megkülönböztetés nélkül ellátja vízzel, élelemmel. Angel Sagaz kairói spanyol nagykövet, aki az amerikai érdekeket képviseli az EAK- ban, pénteken megcáfolta azo­kat kz amerikai híresztelése­ket, amelyek az amerikai tengerészek zaklatásáról szól­tak. A veszteglő hajók hos­szú ideig állnak majd horgo­nyon, mert a csatornát az izraeb repülők által elsül­lyesztett hajók öt helyen is teljesen eltorlaszolják. Jelentés a vietnami harcokról Az amerikai légierő kalóz­gépei pénteken két napon belül másodszor ismét a Nam Dinhi hőerőművet vették cél­ba. A vadászbombázók több raja vett részt a támadásban. Az amerikai légierő ezenkí­vül Hanoitól északra, Kép és Pác Le térségében — mind­kettő hatvan-nyolcvan kilo­méterre fekszik Hanoitól északra — vasúti berendezé­seket, összekötő útvonalakat bombázott. Haiphongtól mintegy hatvan kilométerre északkeletre tá­madás történt egy rakétaki- iövő állás ellen is. Dél-Vietnamban a B—52-es óriásbombázók péntek este Da Nang tói délnyugatra a szabadságharcosok egyik vélt csapata összevonási övezete el­len intéztek támadást. A B—52-esek ezenkívül Kontum térségét bombázták. A „száműzött“ csatáéi 0 Duvalier haiti diktátor fe- ben súlyos politikai bajokkal lesége, leánya és veje szomba­ton Ganfbe érkeztek. Az AP hírügynökség értesülése sze­rint rejtélyes utazásuk üsz- szefüggésben van a legutób­bi haiti tisztogatásokkal, és akár száműzetésnek is felfog­ható. Duvailer veje, bizonyos Max Dominique ezredes Géni­ben elzárkózott minden érde­mi nyilatkozattól, csak azt hajtogatta, hogy »kis európai körutazásról van szó«. A Reuter Santo Domingó-i értesülése szerint a családot Duvalier búcsúztatta a Port au Prince-i repülőtéren. Két ismeretlen személy ekkor ál­lítólag rávetette magát a vé­reskezű diktátorra, akit test­őrei mentettek meg. A Haitiből érkező hírek még mindig töredékesek, és az összefüggések nem rajzo­lódnak ki. Az UPI hírügynök­ség latin-amerikai szakértője úgy véli, hogy a könyörtelen módszerekkel kormányzó dik­tátor, aki koldusszegénnyé tette országát, az utóbbi idők­küzd., s kétségbeesetten igyek­szik a felszínen maradni. Dél-vietnami szabadsághar­cosok megtizedeltek egy ame­rikai gyalogsági századot. Két szakaszt elvágtak egységétől, • 6 amerikai katonát megöl­tek, 25 megsebesült — jelzik gyorshírekben a nyugati hír­ügynökségek a saigoni ame­rikai parancsnokság közlemé­nye alapján. A véres harc a dél-vietna­mi középfennsíkon alakult ki, ahol a B—52-es bombá­zók szombat hajnalban mái­dét ízben támadtak, hogy ki­mozdítsák a holtpontról a vasárnap óta minden ered­mény nélkül folyó szárazföl­di tisztogató és átfésülő ak­ciót. A keresett ellenféllel ez ideig nem volt érintkezés. A szabadságharcosok támadása tehát kétszeresen váratlanul érte a térségbe bevetett egy­ségeket. A harcban elesett ameri­kaiak a 173-as ejtőernyős dandár egyik zászlóaljához tartoztak. A kambodzsai határtól harminc-harmincöt kilométer­re folyó harcba az amerikai taktikai légierő is beavatko­zott, és erősítéseket irányí­tottak a helyszínre. (MTI) A „Nyolc nővér” a háttérben Amikor a közel-keleti há­ború kitört, a világ közvéle­ménye a hadijelentések, a légi és a szárazföldi ütköze­tek szomorú statisztikáját fi­gyelte, de a harc fő tétele az olaj volt. Első pillantásra meglepőnek hangzik, hogy az idézett megállapítást a Newsweek című amerikai hetilap szakírója vetette pn- oírra, holott közismert, hegy az említett sajtószerv igen közeli kapcsolatban áll az Egyesült Államok legfelsőbb gazdasági és politikai vezér­karával, az pedig miind ez ideig másképpen értékelte az USA által elindított izraeli agressziót. Ennek a kettős­ségnek elsősorban az az oka, hogy a közel-keleti esemé­nyek alakulása, főleg a si­keres arab olajembargő bizo­nyos értelemben véleményel­térések forrása lett, még az amerikai mammut trösztök berkeiben Js Kézzel fogható és cáfolha­tatlan tények bizonyítják, hogy az olajkonszernek fő­nökei a Washingtonból irá­nyított támadás minden fá­zisát gondosan kidolgozták. A törzskar a »Nyolc nővér« né­ven ismert, szorosan együtt­működő hatalmas olajválla­lat. Ebből öt amerikai, egy angol, egy francia és egy ' ngol—holland érdekeltség, ök tartják kézben a tőkésvi­lág olajának kilenctizedét és a Közel-Kelet olajának csak­nem 100 százalékát. Profit- iáik csillagászati összegeket érnek el, csak hozzávetőleges becslések szerint az elmúlt három év alatt 6 milliárd dollár tiszta haszonhoz ju­tottak. Külön figyelmet ér­demel, hogy az amerikai vál­lalatok, köztük több olyan is, amely »hivatalosan« nem szerepel a »Nyolc nővér« so­raiban, már valóságos hadi- technikai precizitással dol­gozták ki együttműködésü­ket és terveiket. A szálak elóg messzire nyúlnak. Az amerikai törvényhozás 1950- ben hagyta jóvá az úgyne­vezett »termelésvédelmi ren­deletet«. Ez lényegileg 21 nagy amerikai olajtársaság érdekvédelmét szolgálta, per­sze elsősorban olyan trösztö­két, melyeknek döntő kap­csolataik vannak külföldi, fő­leg közel-keleti országokkal. A rendelkezés értelmében az olajtársaságok kérhetik, hogy az állam foganatosítson rendkívüli intézkedéseket, ha úgy vélik, hogy a világ va­lamelyik részén érdekeik ve­szélyben forognak. Ez több esetben meg is történt. Így például amikor 1954-ben ~ az iráni Moszedik-kormánv pró­bált átmenetileg önálló olaj­politikát folytatni, vagy 1956—57-ben, az Egyiptom el­leni akkori agresszió napjai­ban. A lényeg, hogy maga az Egyesült Államok kormá­nya kötelezte el magát, hogy szállítóeszközökkel, az ösz- szes tartalékolt készletek mozgósításával teszi lehetővé, hogy az olajkonszemek külö­nösebb megrázkódtatások nél­kül vészeljék át a krízist. A közel-keleti válság ki­robbantása előtt a nagy kon­szernek gondosan párnázott igazgatóságának tanácster­meiben félmérték a helyze­tet. Nyilván arra a megálla­pításra jutottak, hogy a pro­fit ugyan örvendetesen emel­kedik, de egyes arab orszá­gokban, főleg Szíriában, aka­doznak az »olajozott« gépe­zet kerekei. Még Kuwait és Szaúd-Arábia is előállt bizo­nyos »kellemetlen« követelé­sekkel. A hosszas alkudozá­sok és taktikai húzások so­rán a nagy trösztöknek en­gedniük kellett. Szíriában majdnem mindent, de még az egyébként politikailag Amerika-barát rezsimekkel szemben is fel kellett emel­niük vagy a részesedést, vagy az olajvezetékek díját. Ezt a folyamatot — úgymond — meg kellett állítani. A hatá­rozat úgy szólt, hogy a tár­gyalások vonaláról a kor­mányokra gyakorolt befolyá­sukon keresztül áttérnek a katonai akciókra. Amitől nyilvánvalóan a haladó rendszerek megdöntését, és ennek következtében az akadékoskodó partnerek »le- csendesítését« remlélték. A trösztvezérek azonban más lehetőségeket is számba vettek. Nem véletlen, hogy. az Atlanti Gazdasági Közös­ség (OECD), amelyhez a nyugat-európai országokon kívül az Egyesült Államok, Kanada és Japán is tartozik, már jóval korábban kidol­gozta a követendő rendsza­bályokat egy esetleges kö­zel-keleti válság esetére. Ezek szerint óriási olajkész­leteket kell tartalékolni, elő­irányozták a latin-amerikai olajkitermelés növelését. Vagyis számoltak egy eset­leges arab olajembargóval, mintha csalt látnoki módon megsejtették volna, hogy Iz­rael előbb vagy utóbb — va­lamilyen »rejtélyes« bizta­tásra — támadásba lendül. A kép pedig teljessé válik, ha tekintetbe vesszük, hogv a Földközi-tengeren immár 17 éve cirkáló hatodik flotta szintén jó előre a helyszí­nen termett. Ugyanazokról a katonai egységekről van sző, amelyek 1958-ban • • Libanon­ban avatkoztak ■ be a nyugat- barát kormány. és ellenzéke között folyó, harcba, és. nem is olyan régen Görögország vizein állomásoztak mindad­dig, amíg ki nem derült hogy a katonai junta dolgai »menetrendszerűen« halad­nak. A terveket tehát pontosan kidolgozták. Azzal viszont, a jelek szerint, nem számol­tak, hogy az arab világ olaj­embargója olyan nagyszabású lesz, mint napjainkban. A Latin-Amerikában és a világ ■más részeiben, vagy az USA- ban kitermelt olaj ugyanak­kor lényegesen drágább, mint az, amit a Közel-Kelet­ről szereztek. És itt van egyszersmind a nyitja annak, hogy napjainkban még az olaj monopóliumok egyes Irá­nyítói is igyekeznek árnyal­tabban fogalmazni. Attól félnek, hogy az erőszak al­kalmazásával esetleg túlfe­szítik a húrt, és a terve­zettnél lényegesen többet veszthetnek. Az olajcsata te­hát úgy kezdődött, hogy a »Nyolc nővér« elhatározta: itt az alkalom a visszaütés- re. Es abban a Newsweek- nek igaza van, hogy a nagy tét az olaj volt. Ez azonban csak fél igazság, mert a gaz­dasági kérdések elválasztha­tatlanok a politikai problé­máktól. Ami a KözelrKelpt vonatkozásában egyet, jelent azzal, hogy a mammuttrösz- tök és kapcsolt részeik, pp~- desági terveik elérésén b’i. politikai elvként a halaHő eszmék elfojtását tűzték H célul. Sümegi Endre Ellentétek a nyugatnémet pártok között A szociáldemokrata pártta­gok tekintélyes részének nyo­mására egymás után szólal­nak meg vezető szociálde­mokrata politikusok, és bírál­ják a kormány politikáját. Szombaton Karl Mommer, a Bundestag szociáldemokrata alelnöke jelentette ki, hogy az ellentétek a CDU-CSU és az SPD között növekedni fognak a legközelebbi jövőben. A helyzet arra kötelez bennün­ket — mondotta Mommer —, hogy most már végre keresz­tül vigyük politikánkat a kormányban. Meg kell mutat­ni a közvéleménynek, hogy a szociáldemokrata párt nem­csak másodhegedűs a kor­mányban. __ Amikor a nagykoalíció keresztül — mondta Mommer — , s ennek ellenére egészen más a látszat. megalakult, egyesek azt a vé- eményt hangoztatták, hogy ütraussnak tárcát kell adni, hogy ezáltal keretek között tartsák. Megmutatkozott, hogy ez a felfogás hamis, Strauss nem hagyja magát fékezni. Nagy hátrányt jelent a szo­ciáldemokrata pártra az is, hogy a közvélemény a kor­mány minden sikerét Kiesin­gernek tulajdonítja. Ami újat eddig az új kormány tett, azt a szociáldemokrata párt vitte Egyébként Kiesinger kancel­lár is figyelmeztetést intézett saját pártjának jobbszárnyá­hoz. Megmondta, nem tűri, hogy az összmémet kérdés­ben folytatott politikáját be­lülről akadályozzák. Állást foglalt az ellen is, hogy egye­sek még mindig »szovjet megszállt övezetnek« nevezik Németország másik részét. (MTI) Érdemes a cigány meggyet teszedni Magas árat fizet érte az Általános Fogyasztási (87716) és Értékesítő Szövetkezet ZAVARGÁSOK HONGKONGBAN Péntek este véres összetű­zések voltak Hongkong an­gol koronagyarmat szárazföl­di városnegyedében. A za­vargások a késő délutáni órákban kezdődtek, amikor tömegek tüntettek egy szak- szervezeti székház előtt. A tüntetőket több száz roham­rendőr támadta meg. Kézitu­sára került sor, a rendőrök gumibottal és könnyfakasztó gázzal próbálták szétoszlatni a felvonulókat, azok pedig üvegekkel és cserepekkel do­bálták meg a rendőröket; A heves utcai összetűzés a hajnali órákig tartott. A rendőrök puskájukat is hasz­nálták, egy tüntetőt agyon­lőttek. Negyvenkét személyt őrizetbe vettek. Szombat reggelre Hong­kongban sztrájk robbant ki. beszüntették munkájukat a szállítási és közlekedési dol­gozók. Leállt az autóbusz-, a villamos- és a kompforgalom, s csak néhány taxi látható az utcákon. (MTI) Diplomáciai képmutatás Az A1 Ahram pénteken köz­zétette azoknak a bizalmas le­veleknek szövegét, amelyeket Johnson és Nasszer elnök má­jus 23-tól kezdődően váltot­tak egymással. Heikal, a lap főszerkesztője a levélváltást kommmenTálva ismételten le­leplezi az Egyesült Államok diplomáciai képmutatását és manőverezését. Az Egyesült Államok elnö­ke — hangzik a cikk — má­jus 23-án Nasszer elnökhöz intézett levelében így ir: »A mi korunkban nem old­hatják meg a konfliktusokat a jogtalan határsértések, em­ber- és fegyvercsempészések, sem Ázsiában, sem a Közel- Keleten, s Afrikában éppúgy iem, mint Latin-Amerikában. Az ilyenfajta tevékenység már háborút eredményezett Ázsiá­ban, és a világ más térségei­ben is fenyegeti a békét«. Nasszeír elnök június 2-i keltezésű válaszlevelében hangsúlyozta a béke fennma­radására irányuló óhaját és megismételte, hogy az egyip­tomi csapatmegerősítések a Sínai-félszigeten tisztán vé­delmi jellegűek az EAK-ftak a Tiran-szorosra vonatkozó törvényes jogai biztosítása ér­dekében. A Johnson-levél — folytat­ja az A1 Aharam — arról biztosította Egyiptomot, hogy »az Egyesült Államok szilárd álláspontot foglal el az .ag­resszió mindenfajta formájá­val szemben«. Az EAK he­lyeslőén válaszolt a Johnson- levél fő pontjaira. Egyidejű­leg azonban az Egyesült Ál­lamok teljes hatalmával és mlyávaí kijátszott bennünket. Az összeesküvési terveket, a katonai hadműveleteket John­son elnök jelenlétében, a had- seregparancsnokok, a közpon­ti hírszerző hivatal vezetőjé­nek jelenlétében vitatták meg. Miközben Nasszer elnök és Johnson elnök között a levál­ás üzenetváltás folyt, Izrael­be özönlött az amerikai fegy­ver, és az amerikai pilóták önkéntes szolgálatra jelent­keztek az izraeli légierőhöz 1 —■ írja végül a lap. Megnyílt a s Nyitva tartási idő 10 órától 19 óráig. (6144) Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Kaposvár.

Next

/
Thumbnails
Contents