Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)
1967-06-21 / 145. szám
Szerda, 1967. iúnius 21. 3 SOMOGtl NÉPLAP Az új mechanizmus küszöbén I A vállalatok szolgálatában — Nézze, itt lesz a tanműhely. Ez csendes hely, nem hallatszik ide a nagy kalapálás. Közel van a Dráva, nagyon kellemes a levegő — mutatott körbe az ebédlő és a garázs közötti füves területen Pethes Róbert megbízott telepvezető. Egészségtelen levegőjű galérián tanultak eddig az ipari tanulók. Az 1-es csarnokban állandóan vibrál a kék fény, s a hegesztéskor keletkező gázok mind felszállnak a galériára. Ettől a környezettől szabadítja meg a gyerekeket a kétszázhúsz négyzetméteres, központi fűtésű műhely, amelynek a vasszerkezeteit a barcsi lakatosüzem maga készíti el. Először válogathatnak Harminc vasszerkezeti lakatos tanulót vesznek föl az idén, s ezzel hetvenháromra nő az ipari tanulók száma. A lakatosüzem az idén lesz hároméves. Rövid története bizonyítja, hogy csak a maga nevelte szakemberekre építhet. Ezért fordítanak nagyon nagy gondot a gyakorlati oktatás színvonalának emelésére. — A vasszerkezeti lakatos- eág durvább szakma, ehhez az értelmességen kívül jó fizikumra is szükség van. Először fordul elő, hogy több a jelentkező, s így kiválogathatjuk azokat a fiatalokat, akik hivatásnak érzik ezt a szakmát, s a tanulmányi eredményük is kielégítő. S még egy elképzelés a jövőt illetően: — Meg akarjuk szerettetni velük a munkát. Mindent megteszünk azért, hogy bekapcsoljuk őket az üzem vérkeringésébe. Ezt a rájuk bízott feladatok révén kívánjuk elérni — mondta a megbízott telepvezető. A jó minőségért Tavaly sok kifogás volt a Barcson gyártott cementsilók minősége ellen. Az idén még sehonnan sem érkezett reklamáció. Eid elsősorban annak köszönheti a kétszeres élüzem, hogy a szakemberek korszerűbb technológiát dolgoztak ki. A kifogások legtöbbször abból adódtak, hogy az állami építőipari vállalatok nem szállították, tárolták szerelték szakszerűen a silók alkatrészeit. Ezért határozta el a barcsi üzem, hogy kilenctagú szerelőibrigádot szervez. — Most fejezték be az első megbízatásukat, két haitvan megapondos cementsilót állítottak üzembe Csepelen, a Mélyépítő Vállalat betonkeverő üzemében. Hét nap alatt végeztek a szereléssel, a brigád munkájáról a legnagyobb elismeréssel szóltak a fővárosi szakemberek. Amikor a vaskert mellett-hamukban, daru bólogat hatul az udvaron, nem messze a Drávától. A 2-es csarnok mögött almazöld gép áll olaj- foltos ponyvával letakarva. Már kész a betonalap, hamarosan a helyére emelik a Magyar Hajó- és Darugyártól vásárolt idomacél-hajlítót Mindenki örül ennek az angol gépnek. Hogy miért? Pethes Róbert így fogalmazta meg: — Eddig a beérkező anyagot itt vágtuk méretre, majd felszállítottuk a fővárosba. Ott meghajlították, s visszaküldték Barcsra. Most megtakarítjuk a második utat, s a miunkát is meggyorsítjuk. Azt hiszem, hogy az új mechanizmus küszöbén nagyon nagy tehertől szabadultak meg a barcsiak. Ehhez még egyet tennék hozzá, a harmadik negyedévben áttérnek a sűrített levegővel működő kézi csiszoló- és fúrógépekre, mert az elektromosak nem bírják a rendszeres igénybevételt. Ez megoldja az üzem gondját, a szerszámokat mind: a két műszakban korlátlanul használhatják. Jubileumi munkaverseny Hét lakatos-, két forgácsoló-, egy festő- és három műszaki brigád küzd a szocialista címért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére indított munkaverseny eddigi eredményéről ezt mondta Pethes Róbert: — Több mint kétezernyolc- száz órát takarítottak meg a szocialista brigádok az első negyedévben. Az év elején alakult műszaki brigádok felajánlásai révén korszerűsödött a gyártósmenet, időben megtörtént az előkészítés, s ez elősegítette a többi brigád munkáját. Ha szükség volt rá, a műszakiak a munkapad mellett adtak hasznos tanácsokat a többieknek. Lajos Géza Borkombinát épül Balatonbogláron Óriáshordók betonból — Sokat adnak a minőségre A gazdaság is segít Balatonboglaron nem mesz- sze a kaposvári úttól nagy építkezés folyik. — Az állami gazdaság bor- koanbinátját készítjük — mondta Hosszú József művezető, amikor megkértük, tájékoztasson bennünket a munkáról. Készségesen megmutatta, mit dolgoztak eddig. — Most éppen a hordókat építjük — jegyezte meg a zsaluzok felé mutatva. — Tőlük jobbra lesz a palackozó. Az épület teteje körülbelül egy szinten lesz azzal a dombbal, amelyen jelenleg állunk — tette még hozzá, aztán elindultunk a kombinátba. — A tetőt egyébként egy újítás révén alkalmassá tesz- szük a tárolásra. Így az épület jobban kihasználható — mondta a művezető. A kombinátban a hordók és a palackozó közötti téren álltunk meg. Innen jól láttuk azt a folyosót, amelyre az óriás betonhordók néznek. — Három hordót készítünk. Űrtartalmuk különböző, lesz 300 és 800 hektoliteres is. — Hogyan csinálják a hordókat? — Nagyon jó, tömör betonból, vízzáró anyagból és üvegből. Betonozás után vizpróba következik, majd négyszeres vízzáró réteget kapnak a hordók. Erre jön az üvegburkolat. A művezető még azt is elmondta, hogy a hordók elejét nagyon szépen kicsempézik, feljárót építenek, mert a saak— A termelési osztályvezető nagyon kritikus szemmel nézi a munkát — mondta Hosszú József. — Észreveszi a legkisebb hibát is. Szeretném, ha elégedettek lennének velünk. Az épületnek ezt a részét — mutatott arra a főfalra, amely mellé majd később földet hordanak — eltakarja a törmelék, a föld. Mégis nagyon ügyeltem arra, hogy a betonozás itt is első osztályú legyen. S még takarékoskodnak is. A művezető arról tájékoztatott, hogy igyekeznek megtakarítani a rendelkezésükre bocsátott anyag egy részét. Főként a zsaluzó deszkákra értette ezt. Azt mondta, hogy mintegy 25 százalékát szeretnék használható állapotban megőrizni. Az állami gazdaság is segíti az építőket — Ügy vélem, hogy szeptemberre — a határidőre — be tudjuk fejezni a munkát Ez nemcsak nekünk lenne jó, hanem a gazdaságnak is — jegyezte meg a művezető. Ez azt jelentené, hogy az állami gazdaság szüretkor mentesülne a súlyos tárolási és szállítási gondoktól. A 46 millió forintba kerülő épület lehetővé teszi, hogy korszerűen tárolják a híres boglár! szőlészeti gazdaság jóízű borait Szegedi Nándor ROBBANTÁS A DRÁVÁN Rocsó visz at bennünket a két pillér között álló búvárhajóra. Két hete dolgoznak a barcsi Dráva hídnál a Budapesti Hídépítő Vállalat búvárai, tűzszerészei, hajósai: a parton hatalmas sötét fatörzs, oszlopba rakott kövek jelzik a munkájukat. Itt a hajón különös szertartás kezdődik. Leszálláshoz készül Fazekas István búvár. Alaposan felöltözik a búvárruha alá, addig a többiek előkészítik az öltözékeket. A hatalmas gumiruhát ketten segítik föl, majd beszappanozzák a kezét a gumikesztyűhöz. Meg- vizezetl ruhadarabokat teregetnek a földre, abba csavarja a lábát a gumi fölött a búvár, s belelép a hatalmas fémcipőkbe. Egy-egy ilyen »surranó« 15 kiló. A teljes búváröltözet csaknem egy mázsa. — Naponta négy-öt lemerülést csinálunk — mondja Fazekas István —, ketten vagyunk búvárok a hajón, délelőtt a kollégám, Kispál Sándor volt lenn. Négy-öt méter itt a Dráva, s nagyon hideg. Tolnai Ferenc építésvezető 1949 óta dolgozik a vállalatnál. Jól ismeri a búvármunkát, a robbantás minden csinját-binját. A majdnem húsz év alatt sok élménye volt, a legfrissebb egy hónappal ezelőtt. — A cseh—osztrák határ közelében, Nagybajcson egy hónappal ezelőtt elsüllyedt egy osztrák uszály. Mi mentünk ki felderíteni és kiemelni. Veszélyes munka volt, hisz ott 7—8 kilométeres sebességgel folyik a Duna. Veszélyes munka volt, de nagyon érdekes. Azt is elmondja, hogy a most előkészített robbantás az Dolgoznak az -öltöztetek-.., I utolsó. Megjött az értesítés, i iü kell hagyni a Drávát. Csak akkor térnek vissza, ha valami — eddig föl nem derített — akadály állná útját a hídépítésnek. Közben eltűnik a búvár a vízben, minket meg kiszállítanak a partra. — Jól menjenek hátra — mondják —, nehogy a röpködő kövek balesetet okozzanak. Nemcsak mi vonulunk fedezékbe; ahogy feljött a búvár, hátramegy a hajó is. Kis idő múlva sípolást hallunk. — Vigyázat! Robbantás! — kiáltás zúg a Dráva fölött, s dörrenés rázza meg a levegőt. Hatalmas vizsugár szökken fel, megfürdeti a vas tartóoszlopokat. Ez volt az utolsó robbantás a Dráván. S. M. Robbantás. beszélgettünk, hosszú ideig nézegettem a szürke folyosónak látszó óriási félgyűrűket S fölidéztem magamban a garázsban megtekintett makett képét. Pethes Róbert szenvedélyesen, s minden részletre kitérve elmagyarázta a siló működését. Ezért értettem meg az örömét: — Az új technológia és a saját szerelés megjavította a minőséget! Nem utazik kétszer a vas Hatalmas alkatrészeket szállítanak az udvaron a targoncák, lemezek konganak a emberek nem egyszer, s nem kétszer ellenőrzik felülről a bort. Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat műszakijainak, munkásainak nincs könnyű dolguk. Borkombinát ugyanis mindössze három van az országban. Tehát kevés még a kivitelezés során szerzett hazai tapasztalt. A somogyiaknak e kevés tapasztalatot is másoktól kellett átvenniük. Reméljük, hogy a Balatonboglári Állami Gazdaság meg lesz elégedve a munkájukkal. A művezető többször is .megjegyezte, hogy nagyon sokat adnak a minőségre. Kérjük a mezőgazdasági fogyasztóinkat hogy a szállítási torlódások elkerülése végett a meginduló aratás-cséplési munkák üzemanyag-szükségletének biztosítására tárolóterüket — saját érdekükben — töltsék fel, és azt a lehetőségekhez képest állandóan tartsák feltölt-'’“ Kiadvány a tsz-kongresszusról A termelőszövetkezetek országos kongresszusa címmel könyvet jelentetett meg a Kossuth Kiadó. A szövetkezeti mozgalom áprilisban lezajlott háromnapos fontos eseményének részletes ismertetésére vállalkoztak a tartalmas kiadvány gondozói. Olvashatjuk a könyvben Dobi Istvánnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nyugalmazott elnökének megnyitóját. A legnagyobb helyet a fő beszámoló kapta, amelyet dr. Diményi Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott el. Benne van a másik referátum is: mint köztudott, dr. K. Nagy Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelőszövetkezeti főosztályának vezetője, — akit a kongresszuson a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárává választottak — az országos tanács és a területi szövetségek működésének irányelveit ismertette. Fehér Lajosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének felszólalása, majd pedig a tölbbi hozzászólás összefoglalója következik a könyvben. Ezután dr. Erdei Ferencnek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának záróbeszédét olvashatjuk, majd pedig tovább lapozva a tsz-kong- resszus dokumentumaival ismerkedhetünk meg. Közülük egy anyag jelenleg különösen nagy érdeklődésre tarthat számot: ez a közeljövőben megalakítandó tsz-szövetség alap- szabáiy-mintá j a. Végezetül a könyv a kongresszuson megválasztott országos tanácsnak és bizottságainak tagnévsorát tartalmazza. (Sajnálatos módon ez a rész — csakúgy, mint a választásról kiadott többi közlemény is — két somogyi vonatkozású hibát tartalmaz. Papp László nem Taksonyban, hanem Tap- sonyban dolgozik a termelőszövetkezet elnökeként. A bala- tonszabadi Pápai Lajos pedig nem elnöke, hanem elnökhelyettese faluja szövetkezetének, a November 7. Tsz-nek.) Jól halad a szerződtetés Egyenletesen teljesíti felvásárlási tervét az Állatforgalmi Vállalat kaposvári járási kirendeltsége (Tudósítónktól.) Nagy feladatok megoldásán munkálkodnak az AUatfor- galrni Vállalat kaposvári járási kirendel tségének dolgozód. Az év első öt hónapjában a tsz-ektől 10 813, a háztáji gazdaságoktól pedig 2504 sertést vettek át. A szarvasmarha-felvásárlás féléves tervét néhány nap múlva teljesítik. Május 31-ig a háztáji gazdaságok 2409, a közös gazdaságok pedig 1676 szarvas- marhát értékesítettek. Jó ütemben halad a szerződtetés. Az éves tervnek 98 százalékát már lekötötte a kirendeltség. Szép eredményeket értek el az exportálásban is. Eddig 1379 szarvas- marhát vettek át erre a célra. Az állatokból 527 »A« minőségű volt. Ez a kategória kg- ként 2,50 forint exportfelárat hoz az állattartónak. Folyik a kocakihelyezés is. A közös gazdaságok eddig több mint 500 kocát helyeztek ki a háztájiba. Az akció kedvelt a járás községeiben. A kirendeltség dolgozói azzal dicsekedhetnek, hogy a megye háztáji sertéshizlalási szerződésednek több mint a felét ebben a járásban kötik. Számottevő műszaki fejlesztés az is, hogy azoknak a tsz-eknek, amelyek nagyobb méretekben foglalkoznak sertéshizlalással, a vállalat segítséget ad a kocaszállások és a hizlaldák korszerűsítéséhez. Erre a célra kedvező célhitelt biztosítanak a járásban a somogyszili, az igali, a mezőcsokonyai, a hetesi és a toponári közös gazdaságoknak. A hitelt a tsz-ek 3—4 év alatt törleszthetik. Gazdaságosnak ígérkező külföldi táppal kísérleteznek először Nagybajomban, majd Igáiban és Toponáron. Az ezzel etetett állatok előbb elérik az átadási súlyt, mint a gazdasági abrakkal takarmány ozott sertések.
