Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)

1967-06-18 / 143. szám

s SOMGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1967. június 18. DOHÁNYÜLTETŐK ■ •'1 Változatos propramma) vészül a KISZ az m «vinrnimirü A tapsonyi termelőszövetkezetben 30 holdon termelnek az idén szulohi dohányt. A szépen fejlett palántákat géppel ültetik ki. Az idő és a vetőmag közbeszólt... Felvásárlási tapasztalatok a barcsi MÉK-kirendeltségen Gelencsér György, a MÉK barcsi kirendeltségének veze­tője tájékoztatott arról, hogy az esős időjárás már az első áru, a zöldborsó szedését és felvásárlását is megzavarta a barcsi járásban. Mindössze harminc holdra kötöttek szer­ződést, s az egészet a csoko- nyavisontai Rákóczi Tsz-ben termelték. A szerződött meny- nyiség megtermett ugyan, de a szedését nem győzték: a kirendeltség Barcsról és Ba- bócsáról küldött kézi erőt se­gítségül, de az eső mindunta­lan hátráltatta a zöldborsó Betakarítását. A leszedett bor­sót Kaposvárra és a Nagy­atádi Konzervgyárba szállí­tották. A kirendeltség ezenkí­vül burgonyára, uborkára, zöldpaprikára, fejeskáposztára szerződött a termelőkkel, s a múlt héten útnak indí­tották a járásból az idei első újburgonyaszál- litmányt is. Babócsán és környékén termett újburgo- * • I nyát vásároltak fel eddig fő­ként a háztáji területekről, mázsánként először 400 fo­rintért. Az első rakományokat teherautókon vitték megyén kívülre. Ezen a héten további 160 mázsányi újburgonya át­vételére számítanak, s most már CsokonyavLsontáról is je­leztek árut a háztájiból. A jövő héttől kezdve a követ­kező hónap második feléig — ha az időjárás is kedvez — 13—15 súlyvagon újburgonya felvásárlására számítanak, s ebből valószínűleg már ex­portálnak is. A termeléskilá­tások jók, 20—30 gumót szá­molnak egy-egy tő alatt, azonban a hűvös, csapadékos időjárás visszavetette fejlődé­sében a burgonyát. Néhány termelőszövetkezet burgonya­tábláján — a vetőgumó minő­ségi hibája miatt — kieséssel lehet számolni már most. Mint megtudtuk, az uborka átvételével is a vetőmag miatt lesz baj. Eddig semmit sem vásároltak fel uborkából, mert a magnak csak mintegy húsz százaléka kelt ki, s most pót­lást várnak. Babócsán, Bol­tion, Heraszmyén, Csokonyavá- sontán is ez tapasztalható. A kirendeltség dolgozói ezekben a napokban az őszi szedésű burgonya szemléit végzik, s előzetes becslést is készítenek. Felkészültek a kül­földi szállításokra is, elegen­dő zsákról és rekeszről gon­doskodtak. A szövetkezet áru­átadóit régről ismerik a ki- rendeltségen, bíznak abban, hogy az idén is sikerül jól együttműködve dolgozniuk. A kirendeltség főagronómusa és hat áruforgalmi előadója szin­te állandóan kint van a gaz­daságokban, s a termelés egész folyamatát figyelemmel kísérik, szakmai tanácsokat adnak. H. F. A fiatalokban a forradal­mi ifjúsági napokon kiala­kult érdeklődést és lendüle­tet a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordu­lójának méltó megünneplésé­re politikai akciósorozattal fejleszti tovább a KISZ. Érdekes, változatos prog­ramtervet készített a Somogy megyei KISZ-bizottság, hogy a jubileumi készülődés minél élménydúsabb legyen. Az a cél, hogy jobban megismerjék a Szovjetunió és a szovjet fia­talok életét; s a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom­ban részt vett orosz és in­ternacionalista hősök példá­ján proletárinternacionaliz­musra, hazaszeretetre nevel­jék a fiatalokat. Az 50. évforduló jegyében rendezik meg Kaposváron szeptember 17-én a Latinka békemenetet. Ezt követően a Fegyveres Erők hetén a TIT és a KISZ KB közös határo­zata értelmében ismeretter­jesztő előadásokon foglalkoz­nak a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelmének világtörténelmi jelentőségével, s a forradalom óta eltelt óí­ven év eredményeivel. Kato­napolitikai előadásokon a var­sói szerződés tagállamainak haditechnikájával ismerked­nek meg a fiatalok. Még szeptemberben megrendezik a honvédelmi úttörő őrsök ta­lálkozóját a fiatal honvéd KISZ-esekkel. A szovjet és a magyar hadsereg életéről do­kumentumfilmeket mutatnak be a Fegyveres Erők klubjá­ban. Szeptember 28-án a ka­tona — munkásőr — Kom- szomol — ifjúgárdista talál­kozó színhelye lesz Kapos­vár. A Komszomol megala­kulásának évfordulója tiszte­letére ifjúsági nagygyűlést szerveznek a Latinka Sándor megyei Művelődési Házban, amei>ci owl.,., -...tun a ‘u.- | pályázat iránt. A beérkezett radalmi ifjúságról címmel pályamunkákat nyilvános an­kórusfesztivál követ. Az évforduló előkészítés kapcsán több pályázatot írta ki a KISZ-esek részére, egyé nit és közösségit egyaránt. Az Ahogy a világot látom cím­mel indított képzőművészeti pályázaton úttörők és közép- iskolások vesznek részt. Ok­tóber közepén a beérkezett pályaművekből kiállítást nyit­nak az Ifjúsági Házban. Me­gyei szavalóversenyt rendez a KISZ A szovjet—orosz iro­dalom a forradalom tükrében témakörből. A hagyományok­hoz híven idén is megrende­zik a Ki tud többet a Szovjetunióról?-vetélkedőt az alapszervezetektől a megyei döntőkig, ahol művészeti, po­litikai, történelmi és kulturá­lis ismeretekről adnak számot a versenyzők. A legjobbak az országos elődöntőn és döntőn vesznek részt október végén, illetve novemberben a tele­vízióban. Máris nagy az érdeklődés a tavasszal meghirdetett Senki nem akart meghalni című szovjet—lett filmet - elemző-céton értékelik majd az If- úság presszóban. Hat-nyolc et mutatnak be ifjúsági lorozat keretében szép­ia. :ől a Latinka Sándor megyv. Művelődési - Házzal együttműködve a fél évszá­zad le; esebb szovjet filmjeiből. A filmekből írá­sos pályázatot is hirdet a megyei KISZ-bizottság. Az évek óta kialakult ba­ráti, elvtársi kapcsolatot to­vább erősítik megyénk fia­taljai Kalinyinnal. A csere­csoportok szervezésén kívül már fölvették a kapcsolatot a KISZ-esek a Kalinyin megyei Komszomol-bizottság Szmena című lapjának szerkesztőségé­vel, s a megállapodás értel­mében képes riportokat, tu­dósításokat közölnek a két megye fiataljainak az 50. év­fordulóra való fölkészülésé­ről. A politikai akciókon, ren­dezvényeken kívül termelési versenyekkel is készül me­gyénk fiatalsága a jubileum­ra. 8. M. Felkészülés Böhönyén Százszázalékos gépi aratást terveztek A böhönyei Szabadság Ter­melőszövetkezetben úgy ter­vezték, hogy az idei aratást .eljes egészében géppel vég­zik el. Ehhez elég gabonabe­takarító gépük van. De már az első lépésnél el kellett térni az eredeti tervtől: a zöldiborsó gépi betakarításba hiba csúszott, és kézi erőre Hetven-nyolcvan kasza vágja a borsót, ezzel foglalatosko­dik a szövetkezet csaknem valamennyi munkaképes fér­fitagja. Hogy mindjárt moz­gósítani tudták ezt az erőt, azzal magyarázzák a tsz ve­zetői, hogy tulajdonképpen már az áprilisi küldöttgyűlé­sen megtették a biztonsági POSTÁNKBÓL Ő r ö nt h i i Őrölünk ennek a mostani levélnek. A kockás papírra irt sorok arról számolnak be, hogy rendes kerékvágásba sérült egy család élete. Egy anya és négy gyereke már nem fél, nem retteg. Balogh A háromtagú brigád K' ’ étségbeesett sikoltáshoz • hasonló hang süvít a levegőben. Tölgyfát fűrészel­nek a csarnokban, A kemény fában mindig sír a fűrész. Ezt már a szomszédos rako­dóbrigád vezetője mondja. Részletesen meg is magyaráz­za, hogy miért. De később még hozzáteszi: — A fűrész mindig megsi­ratja a fát... Sárga fűrészpor száll a le­vegőben. Itt bent a csarnok­ban még sokkal hangosabb a »siratás«. Aztán néhány erős kattanás után leáll a fűrész. — Már megint! — Baj van? — Biztosan. Ha a Jánosok az eget emlegetik, akkor va­sat talált a fában a fűrész. És ez mindig baj. — Vasat? — Igen, vasat. Űgyszólván minden nap akad ilyen mos­tanában. — Hogy az a fekete fene ette volna meg a kitalálóját... Meleg van a csarnokban. Még egy perce sincs, hogy itt vagyunk, máris patakokban folyik a verejték. A palatető megsokszorozza a nap hevét. — Na megvan! — kiált föl az egyik János, és fölmutat egy hüvelykujj vastagságú, fé­lig befűrészelt rozsdás vas­darabot. — Golyó ez is. Méghozzá robbanótöltettel ellátott gép­puska lövedék. A seb helyét már benőtte a forradás. Egy­szerűen képtelenség észreven­ni. Sajnos a fűrész mindig megtalálja ... A z asszony eddig hallga­tott. Most szólal meg először: — De sok fa megsebesült a háborúban! És akkor még ezek a fák mind fiatalok vol­tak ... Vízhordónak néztem az asz- szonyt. Nem az, brigádtag. Kiérezni a hangjából, hogy sajnálja a sebesült fákat. Az egyik férfi visszamegy a csarnokba, és egy tucat kü­lönböző nagyságú és formá­jú golyót, lövedéket hoz ma­gával. — Ezt mind májusban ta­láltuk. Egy ideig a háborúról be­szélgetünk. Háromtagú a bri­gád: Alsó János, Alsó Jánosné és Horváth János. Hosszú évek óta dolgoznak együtt. Eddig háromszor nyerték el a szocialista brigád címet. A kaposvári erdészet vezetői csupa jót mondtak róluk. To- ponáriak mind a hárman. Váltott műszakban dolgoz­nak. A férfiak 1700—1900 fo­rint körül keresnek, az asz- szony 1200—1300 forintot visz haza havonta. A két férfi dü­hösen, az asszony csöndesen szidja a háborút. Mind a hár­man tökéletesen tisztában- vannak azzal, hogy mit jelent ez a szó. Egyszer már mind a hárman átélték a borzalma­kat V onat jár be az állo­másra. A mozdony Ké­ménye sötét füstkarikákat pi­pál. Hat utas szállt le. Két idősebb nénike és négy mat- rózblúzos lány. A lányok so­káig integetnek még a vonat után. — A béke a legfontosabb dolog a világon — mondja Alsó János. — Annál fonto­sabb semmi sem lehet... Az asszony is a békéről kezd beszélni: — Építettünk egy nagyon szép házat. Éveken át gyűj­tögettünk rá. Először kicsit terveztünk, aztán meggondol­tuk magunkat. Ha már egy­szer nekilátunk, akkor olyat csinálunk, hogy még a gye­rekünket is kiszolgálja. Eh­hez viszont nem volt elég a pénzünk. Kértünk és kap­tunk is állami kölcsönt. Ezért jöttem én ide dolgozni. He­tedik éve ennek. Űj bútort is akartunk, meg hát sok min­den más is kellett. Aztán meglett minden. A kölcsön is kikerült már, de én itt ma­radtam. A faluban először so­kan megmosolyogtak, hogy asszony létemre férfimunkát végzek. De most már meg­szokták az emberek. És hiába mondaná a férjem, hogy maradjak otthon, nem találnám már a helyem .. . A férfiak eltapossák a ci garettavéget és felállnak. — Kicseréljük a fűrészt. A faluban éppen delet 1 rangoznak. Németh Sándor kellett bízni ezt a munkát, (intézkedéseket, felkészültek ________________________________erre az eshetőségre is. 150 hold borsót, 300 hold őszi árpát, 800 hold búzát és 50 hold zabot takarítanak be az idén a Szabadság Tsz-ben. A Tapsonyi Gépjavító Állo­más és a szövetkezet vezetői a gazdaságban beszélték meg a technikai felkészülés tenni­valóit. így például megálla­podtak abban, hogy három kombájnt ad a állomás, a gép Kezelőiről viszont a szövet­kezetnek kell gor.doskod’nia. A tsz traktorosai közül máris kijelölték azokat, akik a nyá­ron majd a kombájnokra ül­nek. A tsz kévekötő arató- gépe — mióta megvették, minden évben ■ levágott 400 holdat — új ponyvával, kija­vítva várja a munkakezdést. A szalmalehúzáshoz két le­húzó berendezést helyeztek készenlétbe, és négy erőgépet osztottak be ehhez a munká­hoz. Kijelölték a kazlak he­lyét, a kazlazó brigád tagjait, s gyors ütemben készült a icmbájoszín. Körülbelül 100— 150 vagon szemes termény tá­rolására rendezkedtek be: ki­tisztították és fertőtlenítették a magtárat, kijavították a gabonás zsákokat. Azon az áprilisi küldött- gyűlésen, amikor a gépi ga­bonabetakarítás mellett a biz­tonsági kézi erőről is tanács­koztak ez a kép alakult ki: mintegy nyolcvan szövetkezeti gazda és negyven tsz-aikalma- zott erejére, tehát százhúsz kaszára számíthatnak, ha úgy hozza a szükség. S amikor a gépi aratás díjtételeit megál­lapították, eldöntötték azt is, hogy a kézi aratók munkáját hogyan számolják el. Böhö­nyén már szokássá vált az utóbbi években a Péter-Pál napi küldöttgyűlés, amelyen 3 legközvetlenebb tennivaló­kat beszélik meg. Az idén is így lesz. A legelső tenniva­lónak az őszi árpa aratása ígérkezik a Szabadság Tsz- ben; úgy számolnak, hogy egy hét múlva kezdhetik. Jó ter­mésre van kilátás, vízállás alig károsította a vetést, de már itt is jói jön a kézi ka- szaerő: a 300 holdnak egy ti­zedén megdőlt a takarmányga­bona, s valószínű, ho-gy csak kézi kaszával sikerül majd levágni. Vándorúé legidősebb gyerme­ke, a tizennyolc éves Laci ír­ta a levelet. Íme néhány sora: »Már bizonyára elfelejtettek bennünket, hiszen régen jár­tak nálunk. De mi nem fe­lejtettük el a szerkesztőség segítségét. Tudjuk, hogy kö­szönettel tartozunk azért a fáradozásért, amit családun­tért tettek __ Hamarosan én i s segítséget nyújthatok édes­anyámnak. A nyugodt kör­nyezet és édesanyám áldozat- készsége lehetővé tette, hogy szakmát tanuljak, hogy becsü- etes ember váljék belőlem. -1 szerkesztőségen kívül sokat köszönhetünk a kefeüzem ve­zetőinek és dolgozóinak. A Május 1. és a Zó ja szocialista brigád figyelemmel kísérte sorsunkat, és édesanyám mel­lé álltak...« Vádat emelünk! címmel ír­tuk meg 1965. október 17-i lapunkban a Balogh csa­lád kálváriáját. A kefe­üzem szakszervezeti bizottsága kért meg bennünket, hogy vizsgáljuk meg, és ha mód van rá, próbáljunk segíteni az anyán és a négy gyereken. Az alkoholista apa állandó rettegésben tartotta a csalá­dot. Fizetését sohasem adta haza, és később, a válás után a tartásdíjat sem fizette. Többször betört a család ott­honába, pénz és élelmet lo­pott. Késekkel fölfegyverkez­ve kiirtással fenyegette a családot. Cikkünk megjelenése után intézkedtek az illetékesek. Azóta nyugodt körülmények között él a család, örülünk ennek. És annak is, hogy az üzem közössége akart és tu­dott segíteni ezen a családon. Laci ezzel fejezi be levelét: »Az egész család nevében mondok köszönetét. Én becsü­letes ember szeretnék lenni,, hasznára akarok lenni a tár­adalomnak . . Ügy legyen, ahogy akarja.

Next

/
Thumbnails
Contents