Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)
1967-05-14 / 113. szám
- — • ■■ —----------m ynp pjffKP, pm, mm Andrásfy András. Mese a pajkos mackóról A mackóék barlangjában feltűnően nagy a lárma. Sivalkodik igen Ödön, összetört a mézesbödön. Tudja, lesz nagy számadás ma, hogyha megjön a papája, mert a bődön úgy tört össze, birkózott a rosszcsont Döme, ödönkenek a barátja, s ő lökte Ödönt reája. Döme gyorsan hazaszeleit. Ödön rászólt; mit sem felelt. Ment, ahogy csak vitte lába, hiába szólt a barátja. Nagy lihegve érkezett meg, » öccsei épp veszekedtek. Ekkor lépett a lakásba dúlva-íúiva a mamája. Nosza lett ott nagy hadd el hadd, kikapott a jól gyerekhad. Dolgozott a mogyorófa, porzótt a sok mackóbunda. Futott, ki amerre látott. Döme, alig hogy megállóit, látja ám — ó uram fia! —, hozzájuk Jön Dönci apja. Futni szégyen, de tanácsos . . . Gyorsan egy málnásba váltott félelmében szegény Döme. Tudta, hogy az anyja dühe hamarosan még nagyobb lesz, őkéimét elverni nem rest. Egész napon csak csavargóit. Igen ám, de jött az este — közben apja is kereste —■ haza kellett menni végre. Megszeppenve somfordáit be. Szólt az apja: Beste kölyke! Meséld csak el, mi volt máma?! Itt volt az Ödön papája és terád panaszkodott. Tőlem kéri a méz árát* én fizessem meg a kárát. Kiegyeztem vele végre. Mondta, hogy az ödönkéjo nem felejti ezt a napot, oly alaposan elrakta. Jajgatott is az ebadta. Én téged most meg nem verlek, — hisz anyádtól már megkaptad ellenben utolszor kérlek, vess véget az effélének. Nem mondom, hogy ne játszatok, de csak úgy, mint rendes bocsok. Légy jó kis bocs, engedelmes ne légy olyan szeleburdi, akkor nem kell majd elbújni. Döme örült hogy megúszta. Az apjának megfogadta, ő lesz a legjobbik bocsa. Így lett aztán szent a béke. Ezzel a mesének vége. Fürtös Gusztáv: AZ ÓRIÁS Éhes volt egy óriás, amit csinált, oly csodás: medvét emelt magasba, azután: hamm! — bekapta. Oly csodás volt, oly csodás, jóllakott az óriás. Szomjas volt az óriás, amit csinált, oly csodás: leguggolt, s pár perc alatt kiivott egy nagy tavat. Oly csodás volt, oly csodás, jót ivott az óriás. Elbágyadt az óriás, amit csinált, oly csodás: hegyre tette a fejét, lába a tengerbe ért. Oly csodás volt, oly csodás, így aludt az óriás. Egyszer csak egy egérke ment az orra hegyére, úgy megijedt őkelme, beugrott a tengerbe. Lett egy szörnyű csobbanás, — odalett az óriás. & . 8S . |0 P. Bújta r: A szénégető és a szél ÜZEMLÁTOGATÁS I. AZ AGYAG1PAKI SZÖVETKEZET j—ilt egyszer egy szegény égetőnek még a lélegzete is kocska! A szénégető nagyon f~tj szénégető. Fenn la- elakadt, s félelmében be- megörült, s elindult a pen- kott a hegyekben egy hunyta a szemét. És amikor zeszsákkal hazafelé, patakocska közelében, távol a ismét kinyitotta — már mind A csípős, őszi Szél tanúja családjától. Minden reggel a három farkas messze járt. volt mindennek, s elhatároz- fogta a baltáját, kivágott Kissé nekibátorodva indult ta, hogy elveszi a szénégető- egy-egy hatalmas szál fát, tovább, s hamarosan egy töl a pénzt. Teljes erejéből összedarabolta, és hozzálátott csodálatos szépségű völgy tó- fújni kezdett, hogy kitépje a a szénégetéshez. Alkonyaikor rult eléje. A völgy közepén szénégető kezéből a zsákot, visszatért a kunyhójába, va- patak folyt keresztül, a patak de sehogy sem boldogult. A csorát főzött magának, elül- partján meg egy magas fe- szénégető erősen szorította dögéit a kunyhója előtt és nyőfa állt. A fenyőfa körül magához a kincses tarisz- gondolkozott. Eszébe jutott pedig csupa-csupa aranyból nyát. Erre mást gondolt a a fiatalsága, eszébe jutott a volt minden. A szénégető sze- Szél. Egyre lejjebb és lejcsaládja, a felesége, a gyere- retett volna leszakítani a fá- jebb hajtotta a kökénybok- kei, akik odalent laktak a ról néhány aranylevelet, de rókát a szénégető előtt. A faluban, s bizony nagyon-na- eszébe jutottak az aggastyán töinses ágak bele-belekavtak gyón szegényen, szűkösen él- szavai. Vigyázva indult el a a zsákba, kiszakították, és a tek. Akárcsak ő. fa felé, hogy közben semmit sok-sok aranypénz lassan Egy őszi estén egy fehér meg ne érintsen. Alig tett mind kipotyogott belőle. A hajú öregember kopogtatott néhány lépést, amikor hirte- Szél mohón kutatni kezdett be hozzá, és szállást kért éj- len földbe gyökereztek a Iá- a füvek között az avarban, szakára. A szénégető szíve- bail A fenyőfa alatt három kereste az aranyakat, misen fogadta be az öreget a félelmetes oroszlán feküdt, s közben a szénégető nem is kunyhójába, megosztotta ve- mindegyik husángnak is be- gyanította, hogy milyen veszte szerény kis vacsoráját, illő pálcát tartott a fogai kö- teség érte. Csak odahaza vet- majd saját ágyán készített zött. A szénégető összeszedte te észre, hoay kiürült a zsák. neki fekhelyet. Ö maga pe- minden btáorságát, és odafu- A Szél pedig csak kereste, dig a földre feküdt le alud- tott az egyik oroszlánhoz, kereste a kincseket, de nem ni. ' Kivette a husángót a szájá- talált egyet sem az arany— Miért ettél olyan ke- ból. s ahogy csak bírt, sza- pénzből a hulló levelek mind veset, te szénégető? — kér- ladt visszafelé. Amikor is- eltakarták az elveszett ara- dezte az öreg, amikor elöl- mét kint volt a napvilágon, nyakat. A Szél erre rettene- tották a mécsest. összezárult mögötte a szikla, tesen megharagudott a leve— Azért — válaszolta a Olyan fáradtnak és kimé- lekre. Rátámadt a fákra, tépszénégetö —, mert márked- rültnek érezte magát., hogy ni, cibálni kezdte őket, s névem sincs enni, ha arra gon- azonnal le kellett dőlnie a hány nap alatt teljesen ledőlök, hogy mindjárt nya- fűre. Egy szempillantás alatt kopasztotta valamennyit, kunkon a tél, vissza kell köl- elaludt. Azóta minden évben mintöznom a völgybe a felesé- T Imában elindult, hogy den ősszel így csinálja a nemhez és nyolc gyermekem- JA megkeresse a követ, Szél. Keresi, keresi az hez, és vajon mit fogunk amelyiken csak kék aranypénzeket, de csak majd pénz nélkül csinálni? szirmú virágok nyílnak. Ke- aranyszínű leveleket talál. Hogyan húzzuk ki a telet? A reste, kereste, és már egyál- Mert a valódi aranyakat, szénégetéssel szinte alig ke- talán lemondott arról, hogy amelyeket a szénégető kapott resek valamit. megtalálja, amikor vékonyka jószívűségéért, bátorságáért, Az aggastyán nem vála- csipogást hallott váratlanul a szorgalmáért, a madárfiókák szolt. közelben. Alaposabban kö- mind összeszedték és visszaPirkadatkor mar talpon rülnézett, s ekkor pillantotta adták neki. volt es szedelozködni kéz- meg a csodálatosan szép kék „ * dett. Mielőtt kilépett volna szirmú virágokkal benőtt kö- C * yf?* az ajtón, megállt, visszafor- . . . ...... .. , ij szénégető attól kezddult, s átnyújtott a szénége- vet• A vira9°k kozott talált ve nagyon boldogan tőnek egy vesszőcskét.' e3V madárfészket, amelyben élt feleségével és nyolc gyer— Menj el ezzel a vessző- három madárfióka volt. Le- mekével együtt. Nyugodtan, vei a Fehér Sziklához — estek szegénykék a fáról vigan égette a szenet, mert mondta üss rá, és az estek szegénykék a fáról, munfcB nélkül még akkor szétnyílik Bújj át a résen, >aztak es ebesek is voltak, sem szeretett élni, amJ.kor de ne érj hozzá semmihez, azért csipogtak olyan keser- gazdag volt, s mire felnőttek Egy magas fenyőfa alatt ta- vesen. ° gyerekei, lassacskán eltolsz egy pálcát. magadhoz, fordulj vissza, és emelte a “fészket,~ és~ a lég keresd meg azt_ a követ, közelebbi tölgyfa ágára he- kincs után kutatnia hiszen amelyen kék színű virágok iyezte. Aztán ráütött a hu- ott voltak már mellette se- nyilnak. Amit csak ki tudsz sánggal a kőre. A kő azon gitőtársül — a fiai. kaparni a polcával a ko alól, nyomban szétporlott, s uram. az mind a tied lehet. ^ feküdt a helyén?! Ford.: Krecsmáryné Baraté A fehér hajú öreg ez- Egy aranypénzzel teli zsá- Rozália. után úgy eltűnt, mintha ott se lett volna. A szénégető nagyon eleső- dálkozott. Nem akart hinni az öregnek. De mégiscsak fogta a vseszőcskét és elirv- dúlt, hogy megkeresse a Fehér Sziklát. Amikor megtalálta, ráütött a vesszővel, és a szikla valóban szétnyílt. A szénégető egy hosszú folyosón lement a föld alá. Né- lány lépés után hirtelen megtorpant. Három hatalmas farkas rohant feléje. A szén1 2 ■■■■ ■ ■■■ 3 4 ■ »4« ■ ■■■ ■ ■■■ a»** 1 5 6 7 8 9 1 10 aaaa aaaa aaaa aaaa 11 r 12 ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■ 13 14 :s: :::: 15 16 :::: aaaa aaaa 17 18 19 ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 20 21 22 iüi 23 liii 24 :::: :::: ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ 25 26 27 SS5S sa 28 , ■■SS ast 29 ng 30 31 32 aaaa aaaa aaaa aaaa 33 34 35 aaSS aaaa aaaa 36 aaaa s:: i. 3. 5. 9. 11. 12. 13. 15. 17. 19. 20. 22. 24. 25. 28. 29. 30. 33. 35. 36. VÍZSZINTES: Kicsinyítő képző. Tímár Éva. Mindnyájunk vágya. Sem teteje, sem alja. A felsőfok egyik jele. Tetejére. Rakom, csinálom. A finom anyagú edény ilyen. E. K. Egyik évszak. Hordaná, cipelné Lábával taszít, visszafelé. Éjszaka oroszul. Edénydíszítési technika. Zamat. Vág betűi keverve. Testrésze. Jelzés. Cifrázó eszköz neve. Hüvelyes növény. FÜGGŐLEGES: A fazekasok fő munkaeszköze. Egyik gyermekük, névelővel. Néptörzs, mely feldúlta hazánkat. Élesít. A jó késnek van. Ebben nyerik el az edények végső formájukat. Rege közepe! 10. Maró folyadék, névelővel. 14. Madzag. 16. Időhatározó szó. 18. Vágószerszámmal. 21. Éneke, dala ékezethiáhnyaL 23. Rece közepe! 25. Nem azok. 26. Vas betűi keverve. 27. Adám becézve. 28. Írásaiból él. 32. Kicsinyítő képző. 34. Kutya. K. J. Megfejtésül beküldendő a vízszintes i„ 21., 32. és a függőleges 16., 24. Beküldési határidő 1967. május 19-én, péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermek keresztrejtvény.-« Múlt heti rejtvényünk helye» megfejtése: Monteverdi; Ramuz, Teleki; Reymont; Tito. Walter Scott Ivanhoe című könyvét nyerték: Belovári Zsuzsa, Dévényi Péter, Kaposvár; Vida Éva, Szabás; Radák Aladár, Nagyszakácsi. A könyveket postán küldjük d. GYERMEK SZÍNJÁTSZÓKNAK Erdei történet Vedd ezt a szénégető óvatosan föl- ^‘^r° EXPRESS Fiatalok! Középiskolák! KlSZ-szemzetek! Figyelem! AZ IFJÚSÁGI ÉS DIÁK UTAZÄSI IRODA kül- és belföldi utakat szervez 15—30 éves fiataloknak. Külföldi utazási lehetőségek: Szovjetunió, Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia, Olaszország, Franciaország. Csehszlovákiába, Kiállítás Belföldi utazási lehetőségek: 1—2—3 napos túrák, 2+1 napos túrák Balatoni koktél június 18-tól aug. 26-ig, Szegedi Szabadtéri Játékok, őszi Mezőgazdasági és Vásár Budapest stb. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás: az Expressz megyei kiren deltségén, a KISZ megyei bizottságán (Kaposvár, Bajcsy-Zst u. 1/c. Tel.: 13-046. vagy a városi KISZ-bizottság útazási ügyeletén, kedden és csütörtökön 17—19 óráig az Ifjúsági Házban. Express Ifjúsági és Diák utazási Iroda. (74346) Csak fiataloknak! Űj lehetőség! Üzemi, tsz, hivatali KISZ-azervezetek! Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda május, június és szeptember hónapokban rendelkezésre bocsátja a verőcei és a balatonföldvári nemzetközi üdülőtelepeit. Mindkét üdülőtelepen pihenési, üdülési, szórakozási, kultúr-, sport- és turisztikai lehetőségek. Verőcéről: csillagtúrázás Visegrád- ra és Esztergomba hajóval, a Börzsöny legszebb helyeire kisvas- úttal! Balatonföldvárról: hajókirándulás Balaton- füredre és Tihanyba. Hideg, meleg víz! 4 ágyas faházak! Kedvezményes árak! Napi háromszori étkezés, szállás 56 Pt. Kollektív utazás esetén vasúti kedvezmény! 25 fő esetén 33 %-os, •150 fő esetén 50 %-os, 500 fő esetén 50 %-os, Az utazást különvonattal bonyolítjuk le! Jelentkezés és részletes felvilágosítás: az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei kirendeltségén, a KISZ megyei bizottságon (Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 1/c. Tel. 13-046) és közvetlenül a verőcei, balatonföldvári Express üdülőtelepeken. EXPRESS IFJÚSÁGI ÉS DIÁK UTAZÁSI IRODA. ______________________________________________(74348) Szín: Erdő közepén kis tisztás. A kutya panaszos hangja hallható. KUTYA: Jaj nekem, jaj, jaj, jaj. (Megjelenik a színen.) Nincs még barátom, s egyedül olyan rossz. Ügy szeretnék valakinek a barátja, társa lenni. S nincs senki, aki jó szívvel volna irántam. NYÚL: (beugrik a színre) Sose keseregj, pajtás! Akarsz-e a barátom lenni? KUTYA: (vidám csaholással) Akarok. De jó lesz. Te leszel a barátom. NYÚL: Most egy próbát teszünk. Ha úgy tudsz futni, mint én, akkor barátok leszünk. Ott az a fa. Ha te érsz oda elsőnek, nem jársz többé egyedül. Rajta! (Versenyt futnak, de a nyúl érkezik elsőnek. Becsmérlően legyint.) Aki lassúbb nálam, az nem lehet barátom. (Elszalad.) KUTYA: (szomorúan) Újból egyedül maradtam. RÖKA: (besompolyog a színre) Mit keseregsz, koma? KUTYA: Ne is kérdezd. Nem tudtam úgy szaladni, mint a nyúl, s ezért nem lehettem a barátja. RÓKA: Sose keseregj. Legyél az én barátom. Remélem táncolni tudsz. Ha eljárod a rókatáncot, a barátom vagy. * KUTYA: (esetlenül táncol, a róka neveti.) tÓKA: Olyan ügyetlen és esetlen vagy, hogy rossz nézni. Nekem se kellesz barátnak. (El.) CUTYA: (kesereg) Sem a nyúl, sem a róka nem választott barátjának. Olyan rossz így egyedül. ÍEDVE: (becammog és dör- mög) Irgum, burgum rossz a kedvem. Megzavartak lakmározás közben a méhecskék. (Észreveszi a kutyát.) Hát te, pajtás, mit búsulsz? KUTYA: Senki sem akar a barátom lenni; a nyúl azért, mert nem tudok úgy futni, mint ő, a róka, mert nem tudok táncolni. MEDVE: Ide figyelj, kutya. Egyet kérdezek tőled: szereted -e a mézet? Ha igen, akkor a barátom leszek KUTYA: Sajnos azt nem, csak a csontot, meg a húst MEDVE: Akkor csak rágd a csontot egyedül. KUTYA: Nekem sohasem lesz senki sem a barátom. (Fájdalmasan ugatni és vonítani kezd.) EMBER: (belép a tisztásra) Te vonítottál és ugattál, kutya? KUTYA: Igen. Nagyon fiáj, hogy nincs barátom. A nyúlnak nem kellek azért, mert nem tudok oly gyorsan futni, mint ő, a rókának mert nem tudok táncolni. S mert a mézet nem szeretem, a medve is elhagyott. Legjobb lenne világgá menni. EMBER: Dehogy mész. Nekem ilyen jó hangú barát keli, aki segít nekem, vigyáz a házamra, jelzi ki jár a ház körül. KUTYA: (örvendezve) Igazán a társad lehetek. Olyan boldog vagyok! (Az emberhez megy és hozzá dör- gölődzik.) Nagyon fogok igyekezni. Hűségesen őrzöm majd a házad. EMTlER: (megsimogatja a kutya fejét) De most igyekezzünk, mert a nyúl elrágja a gyümölcsfám gyökérét, a róka már ott settenkedett a tyúkól körül, s a medve is lopja a méhesből a mézet. Gyerünk! (Egymás mellett lépkedve elmennek.) (Függöny.) Márkus Ferena