Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-04 / 104. szám

SOMOGYI ISfiPtAP 2 Csütörtök, 1967. május 4. Megkezdődött a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusa if. A szakszervezetek feladatai az életszín­vonal, az élet-és munkakörülmények javításában, az érdekvédelmi tevékenység fejlesztésében Az életszínvonal alakulásá­nak legdöntőbb eleme: a bé­rek, a jövedelmek. A követke­ző években még határozottab­ban akarjuk érvényesíteni azt az elvet, hogy a bérek és pénzjövedelmek a munka tár­sadalmi hasznosságától, az egyén teljesítményétől, a kol­lektíva eredményétől függje­nek, ennek alapján a jövedel­mek differenciáltabbak lesz­nek, ami törvényszerű is. A vállalati hatáskör meg­növekedése folytán az üzemi, gazdasági vezetők és a szak- szervezeti szervek hatásköré­be kerül a helyi bérpolitika továbbfejlesztése általános központi irányelvek alapján. Az üzemeknek és vállalatok­nak több lehetőségük lesz, hogy az ügyet jobban szolgáló, a dolgozók érdekeinek és igazságérzetéhek a mainál jobban megfelelő bérpolitikát valósítsanak meg. Az eddigi­nél nagyobb különbséget kell tenni a dolgozók között a bérekben és a jövedelemben, a jutalomban és az év végi nyereségrészesedésben. Bár ez a dolgozók érdeke is, a gya­korlatban mégsem mindenki fogadja megértéssel. Jól tud­juk, hogy az egyenlősdl a bérezésiben, a jutalmazásban kevesebb gondot és vitát okoz. Az ilyen áron szerzett nyu­galom azonban csak látszóla­gos, felszínes, és mélyebb konfliktusok forrása. Az árszínvonal alakulása jelentős befolyást gyakorol az életszínvonalra. Az árak el­lenőrzésében való részvétéi ezért fontos érdekvédelmi feladat. Köztudott, hogy je­lenlegi árrendszerünk nem ösztönöz eléggé a fogyasztási szerkezet korszerűsítésére, nem gyakorol kedvező hatást a termelésre. A szakszervezetek ezért egyetértenek azzal, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében a termelői, a fo­gyasztói és a szolgáltatási árakat fokozatosan az érté­kükhöz kell közelíteni. A IX. pártkongresszus fel­kérte a szakszervezeteket és a kormányt, ..hogy dolgozzák ki a munkaidő-csökkentésre a részletes elképzeléseket. A szakszervezetek örömmel tel­jesítik ezt a feladatot, a tár­gyalások már előrehaladtak. A kialakult elképzelések a ■következők: A bérből és fizetésből élő dolgozók munkaidejét fokoza­tosan heti 48 óráról 44 órára kell csökkenteni. Először — 1970 végéig — az iparban dolgozók munkaidejének csök­kentését kell végrehajtani. A rövidebb munkaidőt a válla­latok belső tartalékainak fel- használásával, önerőből, vál­tozatlan keresetek mellett, termeléskiesés, önköltségnö­vekedés nélkül kell bevezet­Legjelentősebb szocialista vívmányaink egyike a mun­kanélküliség megszüntetése. Ennek belpolitikai és nemzet­közi hatása egyaránt jelen­tős. A szakszervezetek ezért szükségesnek tartják, hogy a kormány a népgazdaság fej­lesztésének ütemét és irányát oly módon határozza meg, hogy továbbra is biztosítva legyen a teljes foglalkozta­tottság. A mezőgazdaság szocialista átalakításának befejezésével falun is jobbak lettek az élet- és munkakörülmények. A kormány ide vonatkozó in­tézkedései kedvezően hatot­ták. A faluról azonban még tart — főleg a férfi munkaerő — városokba áramlása. Ez növeli a nehézségeket a vá­rosban, de falun is. Szüksé­gesnek tartjuk, hogy az ille­tékes állami szervek nagyobb figyelmet fordítsanak a mun­kaerő városba áramlásának megakadályozására. Ismeretes, hogy egyre több lakás épül hazánkban. Szám­talan új lakótelep, városrész, sőt új város teszi kényelme­sebbé, szebbé dolgozóink éle­tét. A lakáshelyzet azonban változatlanul nagyon nehéz. Szükségesnek tartjuk, hogy a kormány a lakásépítési prog­ram megvalósítása érdekében az eddiginél nagyobb erőfe­szítéseket tegyen, mert a táv­lati lakásépítési program tel­jesítésében némi elmaradás mutatkozik. Szóvá kell tenni, hogy bár az újonnan épült lakások szá­ma állandóan emelkedik, még­is általában a munkásoknak, de különösen azoknak az ipari munkásoknak és alkal­mazottaknak az igényét, akik­nél az egy családtagra jutó jövédelem a legalacsonyabb, még az épülő lakások aránya-' ban sem tudjuk kielégíteni. Ennek különböző akadályai vannak, s ezek a következők: Ma sokféle lakás épül. Van állami lakás, öröklakás, szö­vetkezeti és társasház. Ez a széles skála jó, de figyelem­be kell venni, hogy a mai kereseti viszonyok mellett öröklakás, társasház, sőt szö­vetkezeti lakás a munkások és alkalmazottak egy része számára a terhek miatt hoz­záférhetetlen. Tapasztalataink szerint az újonnan felépült állami laká­sokat nem mindig azok kap­ják, akiket szociális, egész­ségügyi helyzetük miatt az leginkább megillet. Ez ismét a munkásokat és az alacsony keresetű alkalmazottakat sújt­ja, még a tipikusan munkás- lakta területeken is. A taná­csoknak kell határozott in­tézkedéseket tenniük a la­káselosztás igazságosabbá téte­lére. Hazánkban az elmúlt húsz év folyamán a lakbérek kü­lönbözőképpen alakultak. Vannak igen alacsony lakbé­rek, de az újonnan felépített lakások bére, pontosabban a fenntartási költsége ma már elérte azt a szintet, hogy a mai kereseti viszonyok között azt tovább emelni nem he­lyes. Sőt egyes alacsony kere­setűek már nem tudják meg­tartani a számultra kiutalt újonnan épült lakást. Szükségesnek tartjuk, hogy a szövetkezeti lakásoknál a kiinduló hozzájárulás mérté­két és a kölcsön nyújtásának módját még inkább tegyék függővé az egy családtagra jutó jövedelem nagyságától. Hazánkban az átlagkereset valamivel 1800 forint felett van. Az 1959 után, hosszú szolgálati idő alapján megál­lapított nyugdíjak átlaga meghaladja az 1100 forintot. Akik ismerik a kapitalista országokban a nyugdíjak és fizetések közötti különbséget, azok jól tudják, hogy emiatt nem kelil szégyenkeznünk. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy a régebben, vagy a rövidebb munkavi­szony alapján megállapított nyugdíjak átlaga ennél lé­nyegesen alacsonyabb. Tehá' tovább kell csökkenteni a régebben és p; újonnan megállapított nyugdíjak kö­zötti különbségeket. A nagy családosokról való megkülönböztetett gondosko­dásnak elsősorban a családi pótlékban kell kifejeződnie. Segíteni kell a nagy családo­sokat lakáskörülményeik ren­dezésében, gyermekeik tanu­lásában és más egyéb mó­don. A készülő új Munka Tör­vénykönyvről szólt ezután a referátum s aláhúzta: az új Munka Törvénykönyve alkotó részeként ki kell dolgozni a kollektív szerződések rend­szerét. Ez lehetővé teszj, hogy a dolgozók részt vegye­nek az élet- és munkakörül­ményeiket érintő jogszabá­lyok alkotásában, hogy a vál­lalat működése felett társa­dalmi ellenőrzést gyakorolja­nak. Az életszínvonal növelését célzó politikáról beszélt a to­vábbiakban Gáspár Sándor és hangsúlyozta: Olyan szo­cializmust építünk, amely az emberért van, a tömegeket szolgálja. Mi jólétet akarunk — de nem más rovására, és főleg nem internacionalista kötelességeink elhanyagolása árán. A magyar munkásosz­tály nevében mondhatjuk: amennyi erőnkből telik, an­nak végső határáig készek vagyunk szolgálni a nemzet­közi proletariátus nagy ügyét. Azt szolgáljuk hazánk és né­pünk felemelkedésének elő­mozdításával is. III. A szakszervezetek megnövekedett szerepe, felelőssége társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában A szakszervezetek funkciói­nak, feladatainak változását, fejlődését elemezte ezután a referátum, Aláhúzta: a szak­szervezet és a párt kapcso­latában új elem, hogy a párt a célok meghatározásánál is igényli — az eddiginél job­ban —a szakszervezeti moz­galom állásfoglalását, segítsé­gét. A szakszervezeti mozgalom felső vezető szerveinek teen­dőiről beszélt ezután Gáspár Sándor, majd hangsúlyozta: — Tevékenységünk javítá­sának kulcskérdése a szak- szervezeti alapszervezetek ha­táskörének növelése, munká­juk színvonalának további javítása. Ennek érdekében hoztuk létre a szakszervezeti tanácsokat. Az alapszerveze - tek hatáskörét a vállalatok, intézmények megnövekedett önállóságával arányban kell meghatározni. A dolgozók ügyei intézésé­nek jelentőségére hívta fel ezután a figyelmet a referá­tum, majd rámutatott: Kongresszusunk olyan idő­szakban ülésezik, amikor a nemzetközi munkásosztály, a világ haladó emberisége a Szovjetunió népeivel együtt készül a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. év­fordulójának megünneplésére. Az ünnepélyes alkalommal élve, a magyar szakszerveze­tek XXI. kongresszusán is testvéri szeretettel emléke­zünk meg a nagy szovjet népről. Munkásosztályunk és dolgozó népünk őszinte sze­retettel és tisztelettel fordul a szovjet munkások és pa­rasztok felé, akik 50 évvel ezelőtt dicsőséges harcban kivívták a győzelmet, és lét­rehozták az első szocialista államot, hazájukban felépí­tették a szocializmust, és je­lenleg a kommunista társa­dalom felépítésén munkál­kodnak. Kitért Gáspár Sándor a nemzetközi élet néhány ak­tuális kérdésére is. Azután így folytatta: A magyar szakszervezetek tevékenyen támogatják a Szakszervezeti Világszövetség programjának megvalósítását, támogatják a nemzetközi ak­cióegység létrehozását. A ma­gyar szakszervezeti mozgalom hűséges és az is marad az internacionalizmus magasztos eszméjéhez. Minden rendel­kezésünkre álló eszközzel se­gítjük osztáivtestvéreinket, idvesszük részünket a nem­zetközi fronton folyó politi­kai és ideológiai harcból, tá­mogatjuk a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom minden forradalmi akcióját a bé­kéért, a szocializmusért, a társadalmi haladásért. Beszéde befejező részében Gáspár Sándor hangsúlyozta: — Az előttünk álló meg­növekedett feladatok végre- haitásának feltétele, hogy to­vább erősítsük tömegkapcso- ’ata inkát. Az elmúlt évek eredményeinek elérésében, a dolgozók ügyeinek intézésé­ben sokoldalú, áldozatos, ne­héz munkát végeztek a szak- szervezeti tisztségviselők és aktivisták. Innen a kong­Kádár János fogadta Klaus kancellárt Dr. Josef Klaus osztrák szö­vetségi kancellár szerdán reg­gel megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszo- rúzási ünnepségen jelen vol­tak a kancellár kíséretében lévő személyiségek, magyar részről Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, Péter János külügyminiszter és más sze­mélyiségek. A kora délelőtti órákban az Oirsizágház épületében meg­kezdődtek az osztrák—magyar tárgyalások. Az osztrák kül­döttséget dr. Josef Klaus kancellár, a magyar delegációt Fock Jenő, a kormány elnöke vezeti. Részt vesz a tanács­kozáson dr, Lujo Toncic-So- rinj osztrák és Péter János magyar külügyminiszter. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán délelőtt a párt Központi Bizottságának székházában fogiadta dr. Jo­sef Klaus osztrák szövetségi kancellárt és kíséretének több más tagját. A látogatásnál je­len volt Fock Jenő, a kor­mány elnöke és Péter János külügyminiszter. Kádár János szívélyes szá­nkkal köszöntötte az osztrák .'entí'égeket. Klaus kancellár, aki a parlamenti tárgyalások után rövid körutat tett gép­kocsival, s megtekintette a Margit-szigetet is, Budapest újjáépítésének eredményeit méltatta. Kádár János felhív­ta vendége figyelmét- e mun­ka egy érdekes , állomására: az újjáépülő egykori királyi palotára. A kancellár kérdésé­be, milyen rendeltetést szán­nak az újjászülető palotának, Kádár János elmondotta, hogy ott az ország kulturális életé­nek új központját alakítják ki. Ezután Klaus kancellár és az osztrák küldöttség vala­mennyi tagja látogatást tett a Ouna-bizottság székházában. (MTI) . -. • . Eltemették Koszigin feleségét Szerdán délután Moszkvá­ban, a Novogyevicsjei teme­tőben helyezték örök nyuga­lomra Alekszej Koszigin szovjet kormányfő feleségé­nek, Klavgyija Kosziginának hamvait. Koszigina május 1- én hunyt el 59 éves korában. A Tüdőseik Házában, ahol felravataloztá-k, szerdán dél­előtt Leonyid Breznyev, Nyi- kolaj Podgornij, Anasztasz Mikojan és több más szovjet vezető is lerótta végtisztessé­gét. (MTI) A Russell-bíróság meghívta Ruskot A Stockholmban ülésező Russell-féle nemzetközi bíró­ság szerdán táviratot intézett Rusk amerikai külügyminisz­terhez. A bíróság távirata, amelyet Sartre írt alá, felhívja az amerikai külügyminisztert, hogy jelenjék meg személye­sen Stockholmban, vagy küld­jön Oda képviselőket, akik előterjesztik az amerikai ál­láspontot. A szerda délelőtti ülésen megkezdődött a tanúk meg­hallgatása azzal a napirendi ponttal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok és szö­vetségesei bombáztak-e kizá­rólag polgári jellegű célpon­tokat? Az UPI jelentése szerint Ho Si Minh, a VÜK elnöke táviratot intézett a bíróság­hoz, sikert kívánva az igaz­ságot kereső munkájához egy olyan időszakban, amikor az amerikai agresszió újabb lé­péssel fokozódott Vietnam­ban, Hasonló táviratot küldött a bíróságnak Norodom Szilta­nuk kambodzsai államfő. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője szerdán- ki­jelentette, hogy Rusk,, külügy­miniszter »még semmiféle közleményt sem kapott« a Vietnamban elkövetett hábo­rús bűntettek kivizsgálására alakult nemzetközi bíróság­tól. Mint a Reuter jelenti, Rusk külügyminiszter újság­írók kérdésére válaszolva szerdán kijelentette: nem je­lenik meg a Russell-féle bí­róság stockholmi ülésén. resszusról mondunk köszöne­tét a több százezer tisztség- viselőnknek és aktivistánk­nak munkájukért. Kérjük őket, és rajtuk keresztül minden szervezett munkást, hogy kongresszusunk határo­zatának végrehajtása érdeké­ben, hazánk erősödése, né­pünk boldogulása érdekében, továbbra is fáradhatatlanul tevékenykedjenek. Hosszan tartó, nagy taps fogadta Gáspár Sándor refe­rátumát. A következőkben Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának el­nöke terjesztette elő a bizott­ság jelentését Ebédszünet után Beck Sán­dornak, a SZOT titkárának elnökletével folytatódott a ta­nácskozás. Nagy taps közben Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja lépett a szónoki emel­vényre. (Biszku elvtáirs be­szédét lapunk holnap számá­ban ismertetjük.) Biszku Béla beszéde után napirend szerint megkezdő­dött az együttes vita. Meleg időben is gondoljon a télre, — most vegyen kályhát OTP-részletre ! SZILÁRD (fa, szén) TÜZELÉSŰ KÁLYHÁK Hordozható csarépkályha: 1900 Ft. Szuperkalor-kályha 1100—1500 Ft árban május 2-től HITELAKCIÓ KERETÉN BELÜL Megvásárolhatók 6—9 havi törlesztéssel Fizetendő előleg 20 % VÁSÁRLÁSI TANÁCSADÁS A VASÁRU BOLTOKBAN! (74035) KTSZ-EK, FMSZ-EK, TSZ-EK, FIGYELEM! Megvételre keresünk minden mennyiségben cirok­seprűt Az ajánlatokat a Csepel Vas- és Fémművek Központi Anyabeszerzés címére kérjük. Budapest, XXI., Csepel, Tel.: 130-049. (4014) Tavasz> engedménye« kiárusítás MÁJUS 4-TŐL 20-IG a kaposvári Kossuth téri ház.aitási boltban, a Carmen illatszerboltban és a siófoki háztartási boltban: AJÁNLATUNK: Eredeti ár: Eng. ár Mic'iel arctej 18,— 12,60 Barbon borotválkozás utáni krém 14,— 9.80 Haár fixatív 16,— 11,20 Kreola napnélküli barnító 28,— 19,60 Szaru oldu'fsű 7,— 4,90 Cell oldalfésű 5,60 3 92 PVC gyermeknadrág 6,60 4,62 Primex gyermeknadrág recé •s 7,30 5,11 hajreif l> _ 5, 60 Keresse föl fenti boltjainkat ahol még több engedménye: gj (74102) árucikkből vásárolhat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents