Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-07 / 107. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap. 1967. május f. Védjük, óvjuk közterületeinket Az egyszerű kaposvári járókelő nem is hinné, pe­dig így igaz: egy évben a város parkosítására és közterületeinek védelmére 3 282 000 forintot költenek, összesen 298 000 négyzet- méternyi területű régi és új park karbantartásáról kell gondoskodni; a városi tanács kertészeteinek ek­kora területen kell ügyel­niük arra, hogy mindig pompázzék a virág, min­dig üde legyen a fű. És ez nem is olyan egy­szerű, mint hinné az em­ber. Bencze József, a vá­rosi tanács vb-elnökhelyet­tese egy kimutatást tesz az asztalra: — A tavasszal harminc­ezer négyzetméternyi par­kosított területet kellett pótolnunk száztízezer fo­rintos költséggel, mert széttaposták a járókelők. A játszótéri berendezések­ben okozott kár eléri a húszezer forintot. Csupán a színházparki szökőkút évi karbantartása ezerötszáz forintba kerül, mert rend­szeresen teledobálják min­denféle szeméttel. Ugyan, csak a színházi parkban kétszáz rözsatövet kellett pótolni. Folytassam a fel­sorolást ?... Ügy gondolom, fölösle­ges a szót szaporítani. Egy bizonyos: a közterületek védelme soha nem volt ennyire elhanyagolva, mint napjainkban. Régi kaposváriak elmondták és elmondják számtalanszor, hogy a város szebb és gondozottabb volt, de nemcsak azért, mert o hi­vatalos szervek ügyeltek rá, hanem azért is, mert a lakosság szívügyének tar­totta a virágok, a fák és a bokrok védelmét. A vasgyűjtés időszaká­ban az utcákat szegélyező virágágyak vasrácsait föl­szedlek, azóta sem lehe­tett pótolni őket. Pedig ez is agy jó megoldás volt. De ha nincs, más módszer után kell nézni, hogy a rongálok ne tapossák le kényük-kedvük szerint a virágokat. Két megoldás kínálkozik, s úgy véljük, a kettő együttesem alkal­mazható. Az egyik: vala­mennyien ügyeljünk a vi­rágos Kaposvár virágaira; a másik; hathatósabb ha­tósági intézkedésekkel kell elejét venni a vandál pusztításnak. És itt fölve­tődik egy kérdés, amire választ kell kérnünk: ha egy gépkocsi a tilosban parkol, helyszínbírsággal sújtható, noha anyagi kárt végeredményben nem is okozott. Ugyanezt nem le­het megtenni a parkron- gálókkal, a virágtépőkkel. Ellenük szabálysértési el­járást kell indítani. A rendőrség tavaly mindösz- sze öt följelentést tett ilyen ügyben, de aligha hisszük, hogy a száztíz- ezer forintos kárt csak ez az öt személy követte vol­na el. Ha nincs jogszabály rá, hogy ilyenkor is lehat a helyszínbírságot alkal­mazni, akkor meg kell al­kotni. És akkor nem garáz­dálkodhatnak este és éj­szaka sem a Latinka té­ren, sem a Má'us 1. utcá­ban a virágtépő, pázsitta­posó emberek, mert meg­gondolják, hogy megéri-e. Most még úgy látszik megéri, mert nagyon rit­kán szólnak nek'k. A sza­bálysértési följelentés bo­nyolít. ott ada'okat kell fölírni, így hát inkább el­marad a bürttetés. Pedio sokai- nem nézh-tjük szót­lanul. hogy ezreket, mil­liókat pazarol 'unk el né­hány ember felelőtlensége mi-*‘' Polesz György Kiselejtezett traktorok — munkában Az erdőgazdaság kaposvári telepén kiselejteztek három Zetort ezen a tavaszon. Még­sem került egyik sem a MÉH kezébe ócskavasként, hanem mindhárom dolgozik a toponá- ri Petőfi Termelőszövetkezet határába. Eladta őket az er­dőgazdaság a termelőszövetke­zetnek. Toponáron lakik Baranyai László, az erdőgazdaság mű­helyvezetője és Ratkó . Mik­lós műszaki vezető. Több mint figyelmesség részükről, hogy szóltak a tsz-beliaknek. Tara- szenkó János, a szövetkezet gépcsoportvezetőjé kapva ka­pott az alkalmon. Az elnökkel együtt megnézte a gépeket, s megtudták, hogy alkunak nincs helyé: lejárt mindhá­romnak a használati ideje, traktoronként már nincs nyil­vántartott éitékük, munkagép gyanánt, súlyra, ócskavas áron kaphatják meg. Valóban így kapták meg, egyenként tíz-tíz­ezer forintért. Szabó Ernő, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak gépesítési előadója készsé­gesen segített az ügylet sza­bályszerű lebonyolításában. Megkereste az adásvételnek azt a rendelkezését, amely az erdőgazdaság eljárását is tör­vényesíti meg a szövetkezet javát is szolgálja. A Magyar Nemzeti Bank illetékesei a Petőfi Tsz gépamortizációs alapjának ismeretében ugyan­csak késedelem nélkül intéz­kedtek. Ennyi jó szándéknak csakis meg kell hoznia az eredményt. Ment is haladéktalanul a ka­posvári telepre a szövetkezet gépcsoportjának vezetője meg Molnár József traktoros és Vörös Ferenc raktáros. Két Zetor még csak elindult vala­hogyan, de a harmadikkal so­kat kellett bajlódni. Végül mégis mindhárom gép a »sa­ját lábán« gurult el Kapos­várról Toponárra. A leggyen­gébbet azóta körülbelül tizen­kétezer forint költséggel gene- ráloztatta a tsz, s most járat­ja be azt Kozári Kálmán, aki igen nagy gonddal óvja ezt a megújult gépet Stadler János meg Slezák János is vígan dolgozik a ki­selejtezett traktorokkal. Eddig két K—25-ös gépe volt a szö­vetkezetnek, most gyarapodott a Zetor-család. Lesz munkája mindegyiknek. A rét, a lucer­naföld és bármilyen vetés fo­gasolására, fűkaszálásra, rend- sodrózásra, aratáskor szalma­lehúzásra kiválóan alkalma­sak ezek a fürge kis traktorok. Megérik az árukat. Selejtgép- ként pedig mintha ajándékba kapta volna őket a szövetke­zet K. J. Balaton, 1967 131 műsor a nyáron m Musica Antiqua Hungarica — Két ORl-műsor 26-szor — Fortuna kerestetik Gazdag program az utószezonban is - Fő cél a színvonal Új üzemház, műszaki fejlesztés a Kaposvári Bőripari Ktsz ben Javul a szolgáltatás (Tudósítónktól.) Évtizedes gond a központi műhely zsúfoltsága a Kapos­vári Bőripari Ktsz-nél. Emiatt nem tudják szalagon, javítani a cipőiket kevés a szociális létesítmény is. A szövetkezet vezetősége elhatározta, hogy változtat ezen a helyzeten. Megvásároljáik a Kisfaludy és a Nádor utca sarkim levő emeletes raktárát, és korsze­rű készárutermelő üzemiházzá alakítják. Ha az új üzem meg­indul, akkor csak a javító­részleg marad a Latinlka Sán­dor utcai műhelyben. így át­térhetnek a szalagrendszerre a javításban is. Ezzel a jelenle­gi 10—12 napos várakozási idő 6—8 napra csökken. Gondoltak a műszaki fej­lesztésre is. Egy német gyárt­mányú kalapáló gépeit, egy tűzőgépet és nyolc csiszológé- pet kapnak a cipészek. Az utóbbit a javító-szolgáltató részlegeknek adják. Ez jelen­tősen megkönnyíti az eléggé fárasztó talpcsiszolást. Üj ter­mékként megkezdték az idén a mutatós boxcsizmák, valamint a tartós gazdacsizmák gyártá­sát. 200 000 forintot költenek az idén az Ady Endre utcai méretes cipőbolt korszerűsíté­sére: új portált kap ez az üz­let. Teljesen kialakult már a dé­li Balaton-part kulturális programja. Most először — Somogybán és Veszprémben is — egy-egy balatoni főelőadót állítottak munkába, akik a múlt év októberétől a magyei tanács művelődésügyi osztá­lya jogkörével felruházva ter­vezik, szervezik és irányítják a Balaton-part kulturális programját. Ez a megoldás nem azonos ugyan a tervezett Balatoni Műsorigazgatóság lét­rehozásával, mégis fontos lé­pés volt. A szerteágazó felada­tokat most egy ember — So­mogybán dr. Hock János — fogja össze, s felelősséggel gondoskodik a külföldiek és a hazaiak rendszeres és színvo­nalas műsorellátásáiról. Hock János elmondta, hogy az 1967-es tervezésnél a múlt évi forgalomra építették el­képzeléseiket, jóllehet az I. nemzetközi idegenforgalmi év kapcsán sakkal több látogató várható. A múlt évi program­hoz viszonyítva szembetűnő és kedvező változásokra számít­hatunk. Eddig mindössze négy, úgynevezett »kiemelt helyen« gondoskodtak kulturá­lis programról: Siófokon, Földváron, Lellén és Boglá­ron. Ez az elképzelés jobbára csak a külföldi és csak a bu­dapesti vendégeket vette szá mításba, s megfeledkezett az őslakosságról, a kirándulókról, a kisebb üdülőhelyek ellátásá­ról. A tavalyi négy nagyobb nyaralóhellyel szemben az idén tizenegy községben ter­veztek programot. S míg a múlt évben összesen 83, ad­dig az idén már 131 műsort kötöttek le a nyárra. Kiemelt rendezvények A nyári programban ki­emelkedő helyet foglalnak el a Somogyi napok eseményso­rozatának részei. Az eddigi si­lány és érdektelenségbe ful­ladt évadnyitók után végre izgalmas eseményekre számít­hatunk az idén. Fáklyás felvo­nulás, tűzijáték, tábortűz lesz május 21—22-én, színvonalas műsor, amelyet a tv is közve­tít, s ekkor rendezik meg az első nemzetközi vízisí csillag­túrát is Siófokon. Eddig 60 francia, belga, olasz, holland, német és hazai vízisíző je- entkezett a túrára. Üj vonás a nyári műsorban, s a komoly zene előretörését jelzi az a hangversenysorozat, amelyet Musica Antiqua Hun­garica címmel rendeznek meg a kőröshegyi Árpád-kori templomban július 22-én, augusztus 12-én és szeptem­ber 3-án. A régi magyar zene megszólaltatását Ágay Karo­la, Csajbók Terézia, Hankiss Ilona, Szendrey-Karper László gitár-, Szalai László cimba­lomművész és a Budapesti Madrigál Kórus vállalta. A nagyszabású hangversenyt az Intervízió is közvetíti majd. Az idén is megrendezik — július 22—23-án — mintegy 300 részvevővel a balatonfiöld- vári Folklór-fesztivált. Az or­szág különböző tájegységedről érkezett népi együttesek, s részt vesz a találkozón a Ka- linyini Népi Együttes is. Az eddigieknél magasabb színvonalon rendezik meg augusztus 6-án Baiatonlellón a hagyományos népművészeti kiállítást és az országos fa­ragótalálkozót. Itt adják ki a fölemelt Kapoli-díjat is. Nagy érdeklődésre tarthat számot az augusztus 19-i siófoki Kál- mán-est, valamint az augusz­tus 20-i balatonszentgyörgyi ifjúsági nap és úttörő találkozó, amelyet a béke és barátság jegyében rendeznek meg. Nem marad el az idén sem a KISZÖV-kórusok bogiári és a szövetkezeti együttesek leilei találkozója. Űjdonság a nyári programban, hogy a BM Tűz­rendészet! Osztályparancsnok­ig szimfonikus zenekara az idén 12 hangversenyt ad ope- rettműscrral. A kiemelt ren­dezvények közé sorolhatjuk még az Állami Népi Együttes Magyar tájak című összeállí­tását, amelyet Siófokon, Föld­váron és Bogláron mutatnak HÉTKÖZNAPOK HŰSÉG Az üzem három- __________ szar cserélt cég­táblát a felszabadulás óta. Ez az amekdotázó kedvű, ősz ha­jú ember életében nyolcszor változtatta meg a munkahe­lyét. De ezt a gyárat egyszer sem hagyta cserben. Vaskom­binát volt még a neve, ami­kor idejött. Mcsit a Kaposvá­ri Villamossági Gyár kettes számú gyáregysége. Azt mond­ja, nagyon jól érzi magát az üzemben. — Nyugodt, jó hedy ez. Ter­mészetesen van gond is. Olyankor idegieskedik az em­ber, aztán, amikor megoldó­dik a gond, örüL Én egyszer itt akartam hagyni ezt a gyá­rat. Nézeteltérésünk volt a fizetés körül. Vittem minden­hová a felmondólevelemet, de nem fogadták eL Utoljára a gyárvezetőhöz mentem. Onnan már nem hoztam ki. össaetép- tam. Azt mondta nekem ak­kor a gyárvezető: nincsen olyan probléma, amit ne le­hetne megoldani, csak türe­lem kell hozzá. És igaza lett. Amikor a vaskombinátot át­vette a TRANSZVILL nagyon féltünk. Életeimben nem lát­tam még olyan trafókat meg kapcsolókat, amilyeneket ak­kor kezdtünk készíteni. Hoz­ták az alkatrészeket: néztük a rajzokat, és nem tudtunk el­igazodni rajtuk. Nehezen ment a munka, de mi itt azt mondtuk: erntek menni kell. És három hónap múlva elér­ek azt a termelési szintet, amit a pesti gyár. Pedig ott uár tíz éve gyá-tetták. Fél év múlva pedig száznegyven szá­zalékos volt a tervteljesíté­sünk. A VAGY — Én nagyon _________szeretek itt len­ni. Azóta a felmondási kísér­let óita már el akartak vinni magasabb polcra, de nem mentem. Egyszer azt mond­ták, átvesznek műszaki állo­mányba. Azt feleltem, hogy nem megyek: én melás aka­rok maradni. Ü gy tűnik, kékes füst száll állandóan a szereidében. De lehet, hogy csak a felszálló poron törik meg a bevágódó napsugár. Ez a sokszagú mű­hely elkészülte óta munkahe­lye Kovács Józsefnek. Arról nem ő tehet, hogy a nyolca­dik. Hiszen legtöbbször a meg­élhetés küldte egyik helyről a másikra. Csaik a Mennyei Gép­állomásról jött át áthelyezés­sel. Akkor állt munkába fia­tal géplakatosként, amikor a nagy gazdasági válság söpört végig Európán. — Dolgoztam volna, de nem volt munka. Akadt olyan hó­nap, hogy egy hétig sem kap­tam munkát. S abból a ti­zennyolc-húsz pengős heti bérből sokszor egy hónapig is meg kelllett élni. De annak az­tán jó lakatosnak kellett ám lenni, aki ennyit kapott — Mit ért akkor a pénz? — Mit? Vettem rajta egy pár cipőt. — Fölnevelt. — Jól néznénk ki. ha most is any- nyit keresnék. Ha nem kap munkát a feleségem is, nem is tudom mi lett volna velünk Nagyon nehezen éltek a mun­káscsaládok. Ha valaki ruhát akart venni, azt a hasán kel­lett megspórolni*. — Voltak-e anyagi gondjai mondjuk az utóbbi tíz év­évben? — Nagy ha­zugság lenne, ha azt vála­szolnám, hogy igen. Amim nekem van, azt a felszabadulás után szedtük össze az asz- szonnyal. Most meg már köny- nyebb minden. Ketten vagyunk a feleségemmel. A fiam üzem­mérnök a fo­nodában. Csak egy gondom van most: félek, hogy el fagy a szőlőm. — A sóhajtás nagyon mélyről tör fel. — Csak az én időmben lett volna ilyen le­hetőség, mint most. Én is ta­nulni szereltem volna. — Mi akart lenni? — Technikus, de nem sike­rült. Ha lett volna pénzem... — S így elégedett, az élet tel? — Újra húszéves szeretnék lenni. — És a gondolat végé­nek ez a csattanója: — Én «ki­szúrnék« az állammal, ha te­hetném, hogy még ötven évig fizesse a nyugdíjamat. A nyugdíjig még több mint egy esztendő hátra van. A FEJLŐDÉS j Amikor én idejöt­tem Mennyéről, szártépőket fabrikáltunk. Most meg ezek a villamos berendezések mennek mindenütt. Ha így összahason látja az ember a két gyárt­mányt, akkor látja, hogy mek­korát fejlődött az üzem. — És csaik az üzem fejlő­dött? — Az emberek sem panasz­kodhatnak. Nézze, az én fiam már megnősült, de ha szüksé­ge lenne rá, most is tudnám segíteni. Lakatosként jöttem ebbe az üzembe. Most csoport- vezető vagyok. A fizetésem? Egy kis prémiummal meg egy kis túlórával együtt eléri a kótezeröt-kétezerhatszáz fo­rintot. Szép pénz ez. A kapcsolók között fény villan. Csöndesen, de szívó­san folyik a munka. A csarnok éli a megszokott 'étvöznapi é’etét. Kercza Imre, be, az Állami Budapest Tánc- együttes öt Balaton-parti föl­lépését és a szeptember 9-i kőröshegyi szüretet, amelyre látványos lovasfelvonulásit, gazdag programot terveznek. Színházak a parton Nagy érdeklődés előzi meg már most a Szegedi Nemzeti Színház előadásait. Siófokon június 30-án mutatja be az együttes Verdi Nabucco című operáját Vaszy Viktor vezény­letével, Bogláron pedig július 1-én rendez opera-balett es­tet. Az Állami Déryné Szín­ház tizenkét előadást tart a kisebb helyeken. Műsorukon operettek és zenés vígjátékok szerepelnek. A kaposvári Csá- ky Gergely Színház két elő­adást tart Siófokon, egyet Földváron egyet pedig Lellén az Aranyvirág és a Luxemburg grófja című operettekből. Vendégül látjuk a nyáron a veszprémi Petőfi Színházat is, amelynek együttese két zenés vígjátékot hoz Somogyba négy előadásban. Az Állami Báb­színház Földváron, Bogláron és Fonyódon játszik majd. ORI-műsor és divatbemutató Az Országos Rendezőároda két műsorral jelentkezik az idényben. A Zenés kemping című összeállításukat a Zorán- együttes és szólisták közremű­ködésével július 2-ig mutat­ják be több helyen; a Halló, itt Balaton című műsorukat pedig szeptember 11-ig játsz- szák az Illés-zenekar és több külföldi énekes közreműködé­sével. Az ŐRI műsora a déli parton összesen huszonhatszor jut el a közönséghez. Az OKISZ-labor négyszer rendez műsoros divatbemuta­tót Fortuna kerestetik cím­mel, Honty Hanna, Latabár Kálmán és az illés-zenekar közreműködésével. Érdekes já­téksorozatnak is tanúi lehe­tünk majd, de ennek részletei még »szigorúan bizalmasak«. Kis üdülőhelyek - felkarolva A kisebb üdülőhelyek kul­turális ellátására az idén job­ban bevonják a műkedvelőket is. A megyei művelődési ház Stúdió 67 együttese Maja­kovszkij- és Csehov-műsort, iöbb irodalmi-zenés összeállí­tást, Somogy népi együttesei folklór anyagot mutatnak be elsősorban a művelődési há­zakban. A siófoki Balaton és a buzsáki együttes rendszere­sen szerepel majd a kempin­gekben, de viszontlátjuk újra az Egyetemi Színpad Univer- sitas-együttesét is, amely hat előadást tart a Balaton part­ján. Az üdülési évad meghosz- szabbításót célozza az a törek­vés, hogy még szeptemberben :s tizennyolc különböző műsor /ár a kirándulókra és az üdü- ökre. A program — úgy látjuk — ervszerű előkészítő munkáról árulkodik. Az idén kevesebb lesz a tánczene, mint tavaly, valamivel több a komolyzenei műsor; igencsak megerősödött és élre tört a folklór, és sok olyan együttest köszönthe­tünk megyénkben, amelynek neve, híre már előre is biztos sikert ígér. Kár, hogy a ven­déglátóipar műsorai még min­dig kiesnek a művelődési szer­vek irányítása alól. Jó volna, ha a Belkereskedelmi Minisz­térium mielőbb átruházná ezt a hatáskört a balatoni főelő­adóra, aki az osztály képvise­letében egyedül hivatott a műsorok szerve -'s-re. ellenőr­zésére és öss > 'ására. Jávori Béla

Next

/
Thumbnails
Contents