Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-28 / 125. szám

Vasárnap, 1967. május 28. 3 SOMOGYI NÉPLAP Régi emlékek tára LÁTOGATÁS A PÁRTBIZOTTSÁG ARCHÍVUMÁBAN A Jelen valósága: mun­kánk, tetteink, gondunk, örömünk. A tegnapé — tör­ténelem. Ezt éljük, for­máljuk, amazt jói megta­nulni törekszünk. Mélyen és egyre mélyebben, hogy ne felejtsük .. a A megyei pártbizottság alagsorában egy ajtón stílsze­rű betúkkei hirdeti egy táblács­ka: ARCHÍVUM. Egy kutató- ős egy irodai szobán át két nagyobb raktárhelyiségbe jut­hatunk ezen az ajtón belép­ve. Mennyezetig érő tűzbiztos polcokon irattartók, dossziék sorakoznak itt egymás* mel­lett. bennük a párt (az MKP, az MDP, az MSZMP) előren­dezett és kutatásra is alkal­mas, rendezett iratanyaga. Kétszáz iratfolyóméíer, mint­egy másfél millió irat és ügydarab a két helyi­ségben. Ez az intézmény hi­vatott feltárni, összegyűjteni és megfelelő rendszerezéssel, levéltári »fond«-okban való szakszerű elhelyezéssel meg­őrizni — egyben a tudomá­nyos kutatásra hozzáférhetővé tenni — a párt iratait. A gyűjtőmunka évek óta folyik. Nemcsak az 1945 utáni anya­gok felkutatására, hanem a Somogy megyei munkásmoz­galommal kapcsolatos emlé­kek, dokumentumok föllelésé- re, megőrzésére is. így a párt- szervezetek hivatali ügyiratai mellett számos értékes egyé­ni, illetve tematikusán rende­zett gyűjteményes anyagot őriznek a dossziék. Kalauzom Andrássy Antal, az archívum vezetője sorra felnyitja a gyűjteményes tárlókat. Torokszorító, törté­nelmi leheUetű dokumentu­mokra süt az ablakon be­áramló tiszta & meleg máju­si napfény. Latinka* Marcali, Siófok Egy évszám mindhárom ne­vet összekapcsolja a somogyi és a magyar munkásmozga­lommal. A marcali gyűjtemény ki­lenc tematikai körben foglalja magába az eddig feltárt anya­got Itt van Bötöcz István he­lyi cipész visszaemlékezése. Fiatalemberként letartóztatott szemtanúja volt 1919-ben a marcali ti zen kilencesek már­tiromságának. S itt vannak az újabb kutatások eredményei is. A marcali gyilkosok teljes névsora mostanában tisztázó­dott (köztük például a hír­hedt Lé derer Gusztáv nevé­vel). A húszas évek elején névleges eljárást folytattak le a Prónai-tisztek ellen. Föl­mentő határozatuk szerint ’-hazafias felbuzdulásból, a magyar faj és nemzeti eszme érdekében vélték elkövetni gyilkosságaikat«. És sajnos többségük később is elkerülte az igazságszolgáltatást. Csak­úgy, mint Siófok 1919-es vá­rosparancsnoka, a Horthy- korszak dédelgetett bestseller írója, »vitéz« Somogyvári (Freisberger) Gyula, aki — miután különös vargabetűvel Mauthausent is megjárta — a felszabadulás után meghalt anélkül, hogy ellenforradalmi, ís népellenes tetteiért bíróság előtt felelt volna. Nem így Franczia Kiss Mi­hály és néhány társa. Rájuk jó harminc évvel később súj­tott le a törvény. Szadista gaztetteikről újabb dokumen­tumokat is őriz a siófoki gyűjtemény, a többi között egy megrendítő múzeumi tár­gyat: egy 19-ben használt 25 dekás ölomvégű Horthy-bun- kót. Csendőrök kezében vajon hány kommunista mártírhalá­lát okozhatta ez a 650 közül? A siófoki eseményeknek egy lelkes kutatójától, Karlicsek Ferenc villanyszerelőtől ke­rült ez a darab az archívum­ba. Annak idején, tizenkilenc őszén rejtette a ládájába, me- mentául... Az egyéni gyűjtemények is sok értékes emléket rejtenek: Megsárgult párttagsági könyv az elsők közül, 1943-ös dá­tummal; fényképek, iratok, levelek, s külön egy tartóban Kovács Imre somogydöröcskei partizán dokumentumai, visz- szaemlékezései. Jegyzőkönyvek a csurgói járásból 1945—48 közötti pártalapszervezetek üléseiről. Amott pedig a ka­posvári rádió 1956. november 7—18 közötti adásainak mű­sortervei és anyagai: politi­kai tájékoztatók, kommentá­rok, helyzetjelentések. A Latinka- múzeumért Egy zöld dosszié őrzi külön a Latinka Sándorra vonatkozó emlékek és dokumentumok és a legújabb kutatások anya­gát. így például nemrégen tisztázódott születésének so­káig vitatott dátuma, amely az eredeti kivonat (az akkor már Romániában is érvényes Gergely-naptár) szerint felsza­badulásunk ünnepéhez kap­csolódhatna: április 5. — Végez-e valamilyen programozott gyűjtő- és fel­dolgozó munkát jelenleg a pártachívuro? Az intézmény vezetője két ilyent említett: a felszabadulás 25. és a Tanácsköztársaság 50. jubileumára megjelenő kiad­vány előkészítését. — Ezenkívül — folytatta —, határozat született Latinka Sándor egykori lakásán (Ka­posvár, Latínka Sándor utca 3. I. em.) emlékszoba beren­dezésére és munkásmozgalmi kiállítás megnjutására a ter­vek szerint 1969-re. A beren­dezést a minisztérium vállal­ta, de sokkal több tárgyi do­kumentum kellene. Az anyag­gyűjtés folyik- És ebben nagy segítséget nyújthatnának azok, akiknek bármilyen dokumen­tumanyag (eredeti tárgy, le­vél, irat, fotó stb.) van a bir­tokában a somogyi munkás- mozgalom kb. 1870-től 1948-ig terjedő időszakából... A Jelen valósága: munkánk, tetteink, gondunk, örömünk. A tegnapé — történelem. Ezt éljük, formáljuk, amazt jól megtanulni törekszünk. Mé­lyen és egyre mélyebben, hogy ne felejtsük. Wallinger Endre ELFEKVŐ NEGYE A képen lát­ható tárgy a helyi vízszol­gáltatásnál használatos hidroglóbusz- nak egy kissé módosított változata: hid- rohenger. El- fekvésének he­lye: a segesdi Űj Élet Tsz majorja. A vásárlására fölvett hitel összege: mint­egy negyed­millió forint. Esvévi elfek- vés után a fölépítés vár­ható időpont­ja: bizonyta­lan ... A hatalmas víztartály, amely a mel­lette fekvő vastag fémcső végéi'e • kerül­ne, tavaly érkezett a major­ba, mert szükség volt rá. Jelenleg ásott kút biztosítja a vízellátást a majorban, azonban ez a vízmennyiség már most kevés. S további istállók és egyéb állatférő­helyek felépítését tervezik itt, hiszen a szövetkezet ter­vében szerepel a szarvas­marha-tenyésztés továbbfej­lesztése. 1970-re a mostani 140-ről 300-ra növelik a ne­gatív tehénállományt. Ennek megfelelően a legelők meg­javítását is jó ütemben vé.'- zlk, erre 100 000 forint ál­lami támogatást is kaptak. A fejlesztési programhoz iga­zodtak akkor is, amikor az AGROKER-től tavaly meg­vásárolták a hidrohengert A negyedmillió forintot »levet­ték« a szövetkezet beruházá­si hitelszámlájáról, hiszen a hidrohenger a helyszínre ke­rült Ott van a háromszáz mázsányi cement is — de nagy szükség lett volna rá másutt! —, csakhogy egy éve semminek semmi hasz­nát nem veszik. Az történt ugyanis, hogy közben törpe- vízmű-társulás alakult, s eh­hez kellett volna csatlakoz­niuk. — Nem lesz elég a víz, különben is csak a har­madik ötéves terv végére épülne föl a vízmű az egész faluban, az állatoknak pedig addig is kell biztosítani a jó ivóvizet. Ezért vették meg an­nak idején a hidrohengert Miért nem építhetik föl önálló vízmüvüket? A hatalmas tar­tály és tartozékai egv éve amortizálódnak, csökken az értékük — haszontalanul. Ki a felelős azért, hogy a nép­gazdaság így károsodik, hogy negyedmilliós beruházás fek­szik el kihasználatlanul? H. F. Milyen lesz az ivóvízellátás? tJj kutak lépnek be — A nyáron még takarékoskodni kell — Honnan jön a 3000 köbméter víz? Jön a nyár, növekszik a víz- fogyasztás. Hogy ne legyen belőle hiány, nagyon kell be­csülni a viziert:, hiszen az elő­zetes számítások szerint eb­ben az évben is kevesebbet kap a város, mint amennyi az ideális ellátáshoz kellene. — A tavalyihoz viszonyítva csökken a vízhiány — mond­ja Vétek József, a Víz- és Csatornamű VáBatot igazgató­ja. — A fácánon telepen új Icutart állítottunk üzembe. Ez naponta hétszáz köbméter vi­zet ad. Itt még egy kút be­lép, mire beköszönt a nagy TRAKTOR ZÚQ A JAJDOMBON MEREDEK DOMB emelkedik a böhönyd faluvégen. A hagyomány szerint évszáza­dokkal ezelőtt a dombon emberek százait végezték ki, s jajkiáltásuk messzire hallat­szott. Innen van a neve. A Szabadsá g Tsz irodájából jól látni a dombot. Oldalán óvatosan, szinte csak lépé­sekben traktor halad. Veszélyes, nehéz itt a gépi munka, ha­mar jaj anna k, aki csak egy kissé is figyel­metlenül dóig ozik. Sok gép feldőlt már, fő­leg esős, csúszós időben. Kevesen vállalkoz­nak ara, hogy itt szántsanak, vessenek vagy arassanak. Ez ek közé tartozik Molnár Imre traktoros, épp en ő ül most a gépen. — Kukorica alá készíti elő a talajt — mondja Kovács József elnökhelyettes, mi­közben aggódó tekintettel figyeli, követi a traktort, Az aggódó szavakat nyomban követi a di­cséret, az elismerés. Ezt kettős vezetői mi­nőségben teszi: mint a termelőszövetkezet elnökhelyettese s mint a tsz- ben levő kiváló munkásőrraj parancsnoka, amelynek két éve Molnár Imre is tagja, szinte attól a perctől kezdve, amikor a szövetkezet kom­munistái is soraikba fogad­ták. — RENDES, SZORGAL­MAS FIÜ, bár ilyen lenne minden traktoros. Nincs olyan munka, amit el ne vállalna, s kifogástalanul el ne végezne ... Ha szüksé­ges, éjszaka, ünnepen vagy vasárnap is gépre ül. Hosszú Dénes gépcsoportve­zető a következőket mondja róla-­— Ahol ő szánt, boronái, vet, ott nem kell a minősé­get ellenőrizni. Ha mindenki úgy szeretné, gondozná, be­csülné a gépét, mint Imre, akkor egy-egy gép nagyon sokáig elég lenne. Altármi- lyen későn végez, vagy ko­rán indul, soha nem mu­lasztja el gépe felülvizsgálá­sát, zsirozősát. Még nem for­dult elő, hogy kisebb hiba miatt abba kellett hagynia a munkát. Több mint tíz éve ül trak­toron. Szülei is a szövetke­zetben dolgoztak, s iskolái elvégzése után ő is azonnal jelentkezett a tsz-be. Ha munkásőri szolgálatba megy, vagy előbb kezd, vagy rá­dolgozik, hogy emiatt ne le­gyen kiesés. Hogy a termelő­szövetkezet a tavaszi ezer hold vetéssel kellő időben és jó minőségben végzett, ab­ban neki is nagy érdeme van... A JAJDOMB BELEOL­VAD AZ ÉJSZAKA SÖTÉT­JÉBE. Jajkiáltások helyett most a traktor hol erősödő, hol gyengülő zúgása hallat­szik. A gép lámpái mint lassan hulló csillagszemek, látszanak messzirőL Aztán egyre gyengébb a zú^ás, majd teljesen megszűnik ... Italai László meleg. A Deseda-V’ölgyben négy kutat fúrtunk, ezek jú­lius 10-től már szántén adnak vizet a hálózaitnaik. Naponta hatszáznegyven köbméterrel növelik a vízhozamot A Pa­tyolatnak a rongymosáshoz szükséges vizet pedig a Dese- da patákból biztosítjuk. Meg­oldást kerestünk a strand víz­ellátására is. Csak a zuhanyo­zót látjuk e5 a városi hálózat­ból. Mindez háromezer köb­méterrel több vizet jelent a városnak. Mennyi van ? — Mit jelent ea az ellátás­ban? — A múlt évi 8400 köbmé­ter helyett 11 400 köbméter vizeit kap naponta Kaposvár. Ez a mennyiség a tavalyihoz viszonyítva — sokat enyhít majd vízgondijainkon, die ter­mészetesen nem szüntetheti meg teljesem a vízhiányt A megoldást a sántásd új víz- mű telep belépése és a cseri vízmű rekatsrtrukciój árnak be­fejezése jelenti. Amíg ez el nem készül, addig csak ész­szerűbb vízgazdálkodásról le­het beszélni. Az északnyugati városrész gondjait csaknem teljesen megoldja a nyomás­fokozó belépése. Ez nem több vizet jelent hanem jobb el­osztást hiszen a kútjadnk éj­jel-nappal dolgoznak. Éjszaka, amikor minimálisra csökken a fogyasztás, fél tudjuk tölteni a nyomásfokozót. Ebből aztán jobban tudnak gazdálkodni a lakók. Az okos vízgazdálkodást eb­ben az évben is fontosnak tartják a vízműnél. Ezért a lakosság teheti a legtöbbet. Ha folynak a csapok, látszatra jelentéktelen mennyiségű víz megy veszendőbe, ám városi szinten tetemes mennyiségű víz pazarlódík eL Rendelet tiltja az ivóvízből a kocsimo­sást, az öntözést. Ügyelnek arra, hogy ilyen ne forduljon elő. Ha valaki megszegi a tiltó rendelkezést, szabálysér­tésért följelentik. Természe­tesen a lakók tehetnek a leg­többet az ilyen eljárások meg­előzésére. Mikor vannak a csúcsidők? — Ha minden lakó gondol a másikra, akkor nem lesz nagyobb fennakadás az ellá­tásban — mondják a vízmű­veknél —, hiszen ha a szódát nem a vízcsap alatt hűtik, ak­kor a víz tovább megy a fel­sőbb emeletre, vagy egy má­sik városrészbe. Még az el­mondottak ellenére is kell egyes helyeken vízhiányra szá­mítani a csúcsidőben. Magas­ra szökik a vízfogyasztás reg­gel 6—8, délben 12—14 és es­te 5—9 óra között Ezekben az időszakokban a vízfogyasz­tás mértéke lényegesen meg­haladja a jelenlegi vízműte­lepeink termelését Szomba­ton és ünnep előtti napokon a csúcsidőszak megnyúlik: ta­pasztalataink szerint déltől es­te kilencig tart. Ilyenkor a vízhiány olyan területeikre is kiterjedhet, ahol különben nincs fennakadás az ellátás­ban. — A hiányt ebben az idő­szakban nem leihet enyhíteni? — De igen. Ha a lakók a nagymosást nem ezekre az időpontokra tervezik. Az ilyen vízhiányos időszakok késztetik általában az embe­reket a tárolásra. De mi azt kérjük, hogy csak annyi vizet tároljanak, amennyi hetetlenül szükséges ezekben az időszakokban. Hiszen az összegyűjtött vízért úgyis el­engedik, ha isimét folyik a csap, s ez már pazarlás. Mindenkinek tenni kell Ezen a nyárom a meglevő vízzel kell ésszerűen gazdál­kodni. Hiszem ahhoz, hogy az optimális ellátást biztosítsuk a legmelegebb napokban és a csúcsidőkben, napi ötezer-öt:- száz köbméterrel több vízre lenne szükség. Lehetnék ki­sebb zavarok, de ésszerű gaz- dlákodássBŰ a legkritikusabb időben is adhat annyi vizest a ■vízművek, amennyi a szükség­letet kielégíti. — Amikor takarékosságról beszélünk, elsősorban az ala­csonyabban fekvő területek la­kóira gondolnánk, hiszen ők tudnak a legtöbbet tenni, mert náluk mindig folyama­tos a vízellátás. A vízművek mindent elkövet a nagyobb zökkenők megelőtósóért A kurták állapota jó, de enek el­lenére előfordulhat műszaki hiba. Eg7 kút leállása mind­járt érződik az ellátásban. Ha elindult, azt csak fokozatosam veszik észre a fogyasztók. Közös gond a vízellátás. Kö­zös erőfeszítéssel lehetőség van a zökkenők nélküli el­látásra addig, amíg az új víz- telepek belépnek a hálózatba. Mindenkinek érdeke a megfe­lelő ©Hálás. Mindenkinek tenni is kell érte. Kercza Imre Úttörők a biztonságos otthonért Népszerűvé vált az úttörők körében tavaly a Magyar Úttörők Szövetsége, Magyar Vöröskereszt és az Állami Biztosító Üttörök a biztonságos otthonért mozgalma, melyet úttörőőrsök számára szer­vezett. Nagyon sok pajtás vett részt ebben, őrsi naplókat, ve­szélytérképeket készítettek, és sokan kaptak juta omiárgyakat. Az idén ismét megszervezik a mozgalmat, annál inkább is, mert statisztikai adatok figyelmeztetnek: sok a gyermkbaleset. A múlt évben csaknem 28 000 kigyermek szenvedett balesetet. Az Úttörők a biztonságért mozgalom a megelőzést szolgálja. A pajtások őrsi összejöveteleken beszélik meg a közlekedés szabályait, majd má­jus végén, június elején — a vakációra való tekintettel — a ki­rándulások, túrák, fürdőzés, csónakázás esetén előforduló balese­tekkel ismerkednek meg. Örsi naplót kell vezetniük, s abban fel­tüntetik, hogyan teljesítették a nyári egyéni úttörőpróbákat, » mit tettek a baleset megelőzéséért. A naplókflt 1968. január 31-ig kel! elküldeni a Magyar Vöröskereszt megyei titkárságára. A pajtásait között a Jövő év februárjában Jutalmakat sorsolnak kL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents