Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-27 / 124. szám

Kaproncai vendégek látogattak a múlt hét végén Csurgó­ra. Megtekintették a Csokonai Vjtóz Mihály Gimnáziu­mot és a fűrészüzemet. Részt vettek a csurgói táncegyüt­A B\Y humora MIÉRT SZÉP A MÁJUS? A nemzetközi vásár megnyitóján szakad az eső. Egyik kollégám beleejti a jegyzetfüzetét a víztócsá­ba. — Most mit fogsz megír­ni? — kérdem tödé. — Azt, hogy csodálatos a május. Kérdően nézek rá. A ke­zét tartja elém. Csurom víz. — Ezért csodálatos? — Tegnap volt az el­jegyzésem. Most veszem észre ujján a frissen csillogó jeggyű- rűt MILYEN A BRAZIL HATÉ? A kiállítás Brazil pavi­lonjában kávét mónraeik. Barnás papírdobocookba adagolják egy kis mű­anyag kanállal. Olyan nagy a tömeg, hogy fél órát is kell várni egy ká­véra. Izzadt, homlokkal egy testesebb férfi töri magát keresztül a töme­gen. Magasan a feje fölé tartja a két papírpoharat Amikor kiér a tömegből, élete párjával átszellemült arccal szürcsölik a fekete levet. Aztán a férj kérdez: — Na, milyen? — Amit otthon főztél, az jobb volt A PROSPEKTUS Három tizennégy év kö­rüli legényke szalad felém: — Bácsi! Hol lehet pa­pírokat kapni? — Minek az nektek? — Kell! — nem tűrik a kérdezést Öt perccel ké­sőbb már jönnek ki a pa­vilonból, s az egyik meg­kérdezi: — Most hová megyünk? — Snúrozni. Ennyi pa­pírral a kezünkben már senki sem kételkedhet, hogy a vásárban voltunk. AZ IFJÚ SZTÁR Működnek a televíziós­készülékek a lengyel pavi­lonban. Egy Irat év körü­li kislány mosolygó arccal figyeli önmagát a képer­nyőn. Aztán amikor az anyja tovább akarja vin­ni, éktelen visításba kezd: — De anyu! Tőlem még senki sem kérdezte meg, hogy mi akarok lenni! — Itt nem kérdeznek kislányom. — Akkor ez nem is igazi .tévé. K. I. * * * Jdh Maples 99 éves ausztrál állampolgárról az a, hír járta, hogy elpusz­títhatatlan. Életében két­szer marta meg mérges kígyó, háromszor ütötte el autó és négyszer motorke­rékpár, mégsem történt baja. Végül is méhcsípés- től halt meg. Somogyi NS&lap <\7 Comm-' Uieifvel Bizottsága <*s a «omogy megyei Tanáé* la pia, Főszerkesztő j WIRTB LAJna Szerkesztőség: Ka posy#*» Latinka Sándor u. 2. reiefai»; 11—510 11—Stl Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2 í életen ■: - *i6 Felelős kiadó: Szabó Gáboi. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítóknél. Előfizetési dii egv hónapra 12 Ffc indev: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 8 s űmoggiHéoiap M S Z M P M EG VE! BIZOTTSÁGA. ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Jugoszláv vendégek Csurgón Filozófiából dramaturgia *TULAJDONKÉPPEN A KÁOSZ FIA VAGYOK! És nem is képletesen, hanem szó szerint, mivel olyan ta­nyán születtem, melyet Gir- genti lakói a maguk tájszó­lása szerint Cavusnak hív­nak, ami nem más mint a K h á o sz görög szó romlott nyelvjárási formája.« 1893 nyarán írja önéletraj­zában ezeket a sorokat Pi­randello. A megjelölés rend­kívül találó. A fiatal tanár szófejtő buzgalmában jogosan utal a .századvég szellemi zűrzavarára: arra az ellent­mondásos történelmi perió­dusra. melyben bizonytalan lépéseit tette, es melyben ké­sőbb is olyan nehezen iga­zodott el. A íeudálkapllalista átalakulás folyamatában ész­reveszi, hogy a »felszín-, a »közerkölcsök« sokszor ál­szent és megbonthatatlan törvényei mögött valami egé­szen más szabályok szerinti élet folyik; olyan, ami a va­lóságban a látszathoz képest lényegesen eltérő normákat vall magáénak. Ez a felfede­zés írói működésének és egész bölcseletének sarkköve lesz. A gondolkodó ember két­ségbeesetten keres valami bi­zonyosságot, valami meg­dönthetetlen szilárd igazsá­got az életben. Azonban ku­tatása eredménytelen. A va­lóságot, az ezerarcú illúziót teremti, s így az ember az egyformán igaz igazságok sorozatával találja magát szemben, amelyek között nem talál egy abszolút igazságot. [Ez a gondolat egyáltalában nem új az irodalomban, csak az a mód eredeti és érdekes, ahogyan Pirandello drámái­ba burkolja, feldolgozza és Igazolja azt. PIRANDELLO HŐSEI ál­landóan igazság és illúzió között tévelyegnek, s minden oldalról boncolgatják a prob­lémát. Az eredmény azon­ban csak az, hogy semmi va­lóság, semmi bizonyosság nincs az életben. Ezzel a gon­dolattal tulajdonképpen az egzisztencializmus előfutára. (Nem véletlen, hogy rendkí­vül nagy hatással van filo­zófiai és dramaturgiai kérdé­sekben egyaránt Sartre-ra. Az Altonai foglyok például szabályos pirandellói drama­turgiával megírt egziszten­cialista mű.) A gondolatsort így foly­tatja Pirandello: az életről, vagyis a valóságról szerzett isinerttemk éppen ezért nem *eüetnei£ szilárdan, mert az ismereteket tcutaito arany, vagyis az egyéniség is válto­zik. Az etinjer lazasan ku­tat valami oizonyossag után az éietoen, es ugyanígy ke­res vaiami szilarusagot sa­ját benső vrragaoan. Aüűnina.» kétségoeesetten döbben rá, uogy semmi sem bizonyos, az e n sem valosag, hiszen minden percben ujjáteremti önmagát. Az egyéniség túlsá­gosan összetett, bonyolult és kiszámíthatatlan, különböző, sokszor ellentmondó elérnek percenként változó kaotikus összetétele. Amit állandó személyiségnek gondolunk, az nem más, mint énünk egyik formája csak. »Kinek ez va­gyok, kinek az. A legkülön­félébb valami. És amikor az­zal áltatjuk magunkat, hogy mindenkinek mindig ugyan­azok vagyunk, a végén ugyanannak is hisszük ma­gunkat minden cselekede­tünkben. De ez nem igaz.« (Hat szereplő szerzőt keres.) A BIZONYTALANSÁGOK HÍNÁRJÁBAN vergődő drá­mahősben kétségbeesetten él a bizonyosság utáni vágy. Szeretne rendet teremteni szellemi káoszában, és elvi­selhetővé tenni az életet. Ezért egy meghatározott »formát« teremt. Hagyomá­nyokból, törvényekből, szo­kásokból, társadalmi megkö­töttségekből, szóval mindmeg­annyi ember fikcióból épül föl az a hatalmas kőfal, amely határt szab az élet végtelen szabad folyamatá­nak. »-Minden forma egy ha­lál« — mondja Pirandello, s mégis nélkülözhetetlen vele­járója az életnek. íme ismét egy paradox gondolat, mely legtöbb drámáját áthatja: Az Élet és a Forma összeegyez- hetetlen ellentéte. Amint a Forma megbénítja az Élet «zabad folyamatát, bizonyos értelemben azonban körül­zárja, védi azt, ugyanilyen szükséges megkötöttséget je­lent a pirandellói világban az álarc. Az élet hatalmas tragiko­médiájában többé-kevésbé tu­datosan valamennyien szere- oet játszanak, azaz maszkot hordanak. Elsősorban önma­gukat ámítják azzal, hogy el­takarják igazi egyéniségüket, s másrészt a világ előtt akar­nak szén színben feltűnni. SÉTAKOCSIKÁZÁS Azonban a játék nem tart­hat örökké. A végzet — il­letve az író — egy váratlan esettel kapcsolatban hirtelen lerántja, széttépi az álarcot. A leleplezett ember számára többnyire elviselhetetlen lesz az élet. íme a valóság — ilT lúzió ellentét az egyéniségre vonatkoztatva. A küzdelem itt a valóságos és a képzelt é n között megy végbe. Ezekben a főbb pontokban foglalhatnám össze Pirandel­lo filozófiai gondolatait. Ez­zel a filozófiával vitatkozni kell, de nem egy kérdésben igazat is kell neki adni. Drámaírói működése a XX. században szinte páratlan. Filozófiából dramaturgiát ah kötött, s beláthatatlan távla­tokat adott a színpadi művé­szetnek. Brecht éppen úgy, mint Sartre, Ionesco vagy akár Ganet is tanult tőle. A drámaírás legnagyobb újítói közé tartozik. Színműveivel nem gondtalan szórakozást akart adni, hanem éppen el­lenkezőleg, visszaadni a szín­háznak legnagyszerűbb vo­nását: a gondolkodásra kész­tetést. EBBEN AZ ÉVBEN ÜN­NEPELJÜK születésének 100. évfordulóját. Szerte a vilá­gon megemlékeznek róla, a színházak sorozatban mutat­ják be színműveit. Szűkebb hazájában, Szicíliában az ősszel nemzetközi fesztivált tartanak, ahol a budapesti Nemzeti Színház is fellép. A kaposvári Csiky Gergely Szín­ház is igyekszik ehhez az ünnepléshez hozzájárulni az­zal, hogy a Hat szereplő szer­zőt keres című darabot ere­deti formájában első Ízben játsszuk el Magyarországon. Reméljük, hogy a kaposvári közönség értően fogadja majd a nagy olasz drámaíró gon­dolatait Félix László tes új műsorának bemutatóján is. A zágrábi televízió munkatársai kístilmet készítettek a fűrészüzem munkájá­ról és a táncegyüttes műsoráról, (Horányi) Nyitnak a balatoni kölcsönzőholtok Negyvennégy kirendeltséget •nyit a Balaian-partun a nyá­ri szezonban a Belkereskedel­mi Kölcsönző Vállalat. A kö­zelmúltban tan folyamot ren­deztek a kirendeltségeik dol­gozód számára, s ezekben a napokban már sorra meg­nyílnak az üzletek. A szezon­ban hatezer felfújható gumi­matrac várja a vendégeket, öt­százzal több a tavalyinál. A kölcsönözhető csónakok száma 550, a vitqrláshajóké pedig 65. Eíbből 16 kajütös és több na­pos túrára is alkalmas. A ki­rendeltségeknek juttatott 200 kerékpár közül 150 a gyerme­keké. Az üdüdővendégok szíve­sen kölcsönöznek táskarádió­kat is. A régi, elavult készülé­keket egytől egyig kicserélték, s így a nyári hónapokban. 500 új Oriomtom táskarádió áll az üdülők rendelkezésére. Bővítették a kölcsönző vízi­flottáját is. Űj vizisdvomtató motorcsónakok érkeznek, a kis hajókat pedig svéd gyárt­mányú, nagy teljesítményű mtítorók hajtják a megkívánt 60 kilométer óránkénti se­bességgel. Még egy kölcsönzési hír, bár ezt már korábban hallot­tuk a Siófokon megrendezett balatoni sajtótájékoztatón: a külföldi vendégeknek hor­gászbérletet rendszeresítenek, az alsóbélatelepi kempingben horgászfelszerelést is kölcsö­nöznek, sőt a vendég kívánsá­gára gilisztáról és gondos­kodnak ... MEGEMELT KÖLTSÉGVETÉS 1967-BEN 679 millió forintból gazdálkodhat a megyei tanács Mi szerepel a községfejlesztési tervben? (Fotó: Horányi) Mint arról lapunk pénteki számában hírt adtunk, Ka­posváron ülésezett a megyei tanács, és a többi között meg­vitatta Somogy megye 1967. évi tanácsi költségvetését is. Az országgyűlés az 1967. évi I. törvényben — a megye eredeti költségvetési tervét fölemelve — 679186 000 fo­rintot állapított meg Somogy részére, s a beruházások ál­lami támogatásának összegét például csaknem 14 millió forinttal növelte, hogy kor­szerűsíthessék Kaposvár víz­ellátását. Végeredményben Somogy niegye 1967-es költségvctésében a kiadá­sok 41 millió forinttal emelkednek a múlt évi­hez képest, ez 10,9 százalékos növekedés­nek felel meg. A megye mezőgazdasági jellegéből adódóan beruhá­zásokra és egyéb tevékenysé­gek támogatására 119.7 mil­lió forint áll rendelkezésre, és csupán a rét-, legelő- és talajvédelmi, illetve vízren­dezési munkák fedezete nem látszik elegendőnek. Tízmillió forinttal növeked­nek ebben az évben a szo­ciális és egészségügyi ágazat kiadásai. Az 1852 kórházi ágy feasűtiriáaa csaknem 89 millió forintjába kerül államunknak. Az egészségűre ellátás ja­vítása végett Fonyódon, Nagyatádon és Kaposváron az iskolaegészségügyi órák számát növelik, Csurgón, Nagyatádon, Fonyódon és Kaposváron pedig új védőnői körzeteket alakítanak ki. A kulturális ágazat kiadá­sai közül említést érdemel, hogy az általános iskolák fenntartására 79 millió fo­rintot kell fordítani. A munkaerő-gazdálkodást javítja majd a középis­kola-típusok átszervezése. öttel csökkentik a gimnáziu­mi, hárommal pedig a köz- gazdasági technikumi osztá­lyok számát, viszont az ipa­ri és a közgazdasági szakkö­zépiskolák 1—1, a kereske­delmi szakközépiskola 3, az egyéb szakközépiskolák pe­dig 2 osztállyal gyarapodnak. A szociális és egészségügyi ágazat felújítási tervei közül jelentős a megyei kórház mosodájának rekonstrukciója, az ötvöskónyi tbc-kórház fel­újítása. Az egyéb ágazatok közül megemlítjük, hogy 34 tűzoltószertár felújítása is szerepel a tervben több mint 800 000 forintos költséggel. Tanácsaink már korábban elkészítették az 1967. évi községfejlesztési alap költ­ségvetését. A kormány a köz­ségfejlesztési alap beruházási és felújítási előirányzatainak megvalósítására 31,8 millió forint értékű építési mutatót biztosított A megye idei közaégfej­lesztési terve meghaladja a 96 millió forintot. A harmadik ötéves terv köz­ségfejlesztési irányelvéit fi­gyelembe véve ebben az év­ben állami és köfa-beruhá zásokból 13 pedagóguslakás épül. Egyéb tervek között arról olvashattunk, hogy több mint K6 000 négyzetméter szilárd burkolatú járda, 7 or­vosi rendelő, 10 általános is­kolai tanterem, 9 művelődési otthon, 2 bölcsödé, 17 autó­buszváró stb. építését terve­zik a községek. Mindehhez tetemes értékű társadalmi munkát is fel­ajánlott a lakosság: az ed­digi adatok szerint több mint 13 millió forint értékű munkát végeznek majd el. A saját helyi anyag értéke pe­dig meghaladja a 2 millió forintot. I „ Poles? György

Next

/
Thumbnails
Contents