Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-21 / 119. szám

-'»€K/W6Ket«i JS AA A A A FÉSŰS ÉVA: A KACORLAKI é NÉPDAJ GYŰJTÉS SOMOGYBÁN 1 2 3 4 ■■■■ ■■■■ ■■■■ 5 b 7 8 9 10 Ikdl ■ BBB ■ ■■■ ■ P*B 11 12 mmmm ■ ■■■ ■ «EB ■ ■■■ 13 ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■B ■ ■■■ 14 15 ■■■■ ■ BBB ■ ■■■ ■ DM lb ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 17 iiií 18 .... 1 ■ BBB :::: 19 20 21 *■■■ «BB« 22 23 ■■■■ ■ ■■■ «*■■■ ■ ■■■ 28 :::: ■■■■ ■■■■ 24 25 ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ 2b 27 29 ■ ■■■ ■■■■ :::: 30 31 32 ■ BBB ■ BBB ■ ■■■ ■ ■■■ 33 34 ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 35 mmmm mmmm ■■■■ ■■■■ Ö reg, kormos kémény hallotta saját füstös fülével, hogy miről be­szélgettek a háztetőn a ka- corlaki lusta macslcák. Azok bizony arról beszél­gettek, hogy nem érdemes egerészni. Igaz, még nem is próbálták, mert eddig mind a hárman játékos kölyök- macskáJc voltak, de mától kezdve üres a csupor, üres a tál, csak az kap enni, ak i egérlesre járw Már pedig Micurkának, a szép cicának piszkos lesz a hófehér bundája, ha lehasil az egérlyuk elé. Pucorlcának, a mindig éhes tarka macská­nak kár elkezdenie a dolgot, mert egy vacak egér a fél fogára sem elégi A leglus­tábbik pedig, a fekete Kacor, az egész egerészést roppant elavult, ósdi szokásnak tar­totta. Elvégre vannak már egérfogók! — Prinyaúú! — nyávogta, — Igazságtalanság, hogy az emberek csak az egerésző macskát becsülik. Ha kedve­sen dorombolunk és az abla­kukban mosakszunk, az sem­mit Ezért miért nem adnak enni? — Miaúú! — panaszkodott Micurka. — Bezzeg a rágós lovacskát abrakollják, a las­sú tehénként ülatos szénával etetik! — És Röft, a coca? — in­dította Pucorka. — Valóságos kiskirály az ólban! Egész nap heverészik, mégis kap enni annyit, amennyi belefér! — Prinyaú! Ez még mind semmi! De legnagyobb ellen­ségünk, a kutya külön lakás­ban lakik, és minden hús­nak lerágja a csontját! — Nyaú-nyaú! — nyávog­ták nekikeseredve. — Az egész világon mi, macskák vagyunk a legmostohábbak! A nagy panaszkodásra egy énekes madár is felfigyelt, és a faágon hintázva, trillázva nagyot ka­cagott. — Odanézzetek! —» fújt nagyot Pucorka, — Az a ha­szontalan ott, egész nap csak dalol az ágon, mégis úgy sze­retik az emberek, hogy télen madáretetőkről etetik! — Nahát! Miau! — miá- kolt rá Micurka. — Hiszen ha csak ez kell az emberek­nek, ezt mi is megtehetjük! Hárman a csalogányt is le­pipáljuk! — Prinyaú! Miaú! ■— új- jongtak mind a hárman. — Mi leszünk a dalnok macs­kák, a dédelgetett énekmű­vészek! — Top örtyűzáporban fo­gunk dalolni! — lelkesedett Pucor. — Sohasem ér véget a füstölt kolbász! És az em­berek majd felállítják télen a macskaetetőket! Az olasz régészek fokoza­tosan feltárják Laviníumot, a latinok legendás szülővárosát E munka során a 13 ol táros templom feltárása rejtély elé állította őket. A régészek kétüik, találnak- e elég megbízható bizonyíté­kot arra, hogy a rómaiaknak ezt az ősi városát a trójai Aeneas alapította, ahogy Ver­gilius az Aeneisben megéne­kelte. Ahhoz azonban már elég bizonyítékot találtaik, hogy Lavinium valóban a latinok szent városa volt. ahol a ró­mai magdstratusoik hivatalba lépésükkor áldozati szertartást végeztek. A Pratica di Maré közelé­ben végzett ásatások (Rómától 25 kilométernyire délre a tengerparton) a római egye­tem ókori topográfiai intéze­tének vezetésével folynak. Eddig sikerült feltárni a te­metkezőhelyet, egy fal részeit, egy kövezett utcarészletet, mozaik-padlókat és a rejtélyes templomot. Vergilius szerint a várost Aeneas, Venus fia alapította, aki Trója bukása után mene­kült ide. Fia egy ottani király leányát vette feleségül. Egyik utóduk Reá Silvia, Romulus és Remus anyja volt. A templom azért jelent problémát a régészeknek, mert a római vagy római kor előtti templomok általában egyet1 en istennek vagy isten­nőnek voltak szentelve, a la- viniumi templom azonban a Jelek szerint talán a korai la­Hiába füstölgött az öreg kémény, hiába írta intelmét a kéklő égre, a csacska macs­kák nem tudták elolvasni, mert csak a macskakaparást ismerték. Ezért mindjárt el is indultak és elkezdték a hangversenyezést. No, támadt is nyomukban felfordulás Kacorlakon! Hajnalban, délben, késő éjszaka hol itt, hol ott jaj- dult fel a macskanóta, nyi- vákolva, miákolva, egyszer nyöszörgősen, máskor kö- nyörgősen, váltakozva prüsz­kölve, fújva, mindig újra meg újra, mert a lusta macskák nem adták fel a reményt, hogy macskazeneér­tő fülekre találnak. ucorkának korgott a gyomra, mégis felmá­szott a legmagasabb fára, onnan dalolta: — Nyaúúú! Prinyaúúú! Miaúú! A másik kettő pedig igye­kezett túlnyivákolni, hogy minél zengőbb legyen a ze­nebona. Ki is nyíltak az ablakok, de csodálatosképpen töpör­tyű helyett sodrófa repült, füstölt kolbász helyett sep- rűnyél süvített. Az emberek fogták a fülüket, és Kacor­lakon három napig senkisem aludt. Hasztalan célozták kövek­kel a macskákat, azok egyre följebb másztak, és holdas éjszakákon a tetőn sem hagyták abba. összedugták a falubeliek a fejüket, hogy mit tegyenek? Addig tanakodtak, míg egy­szer csak felpattant a falu tűzoltója és í(fy kiáltott: — Várjatok csak! Majd én eloltom a nótás kedvüket! Fogta a fecskendőjét és a leggyönyörűbb macskadal kö­zepén olyan hideg zuhanyt zúdított a dalnokokra, hogy azok prüszkölve menekültek. tin istenségek közül többet is szolgált egyszerre. Hogy Aeneas hozott-e ma­gával néihány istenséget, azt nem tudják megállapítani, de Magadanból jelentik, hogy a föld alól hirtelen feltörő viz- lavina elárasztott egy falut az Ohotszki-tengerbe nyúló fél­szigeten, ahol abban az idő­pontban mínusz 35 fok volt a hőmérséklet. A település a Szovjetunió északikeleti sarkaban, evenkek lakta területen fekszik. A víz­kitörés után magas jéghegyek keletkeztek, a víz több házai Egy istállóban leltek me­nedéket az emberek haragja elöl. Ott reszkettek csurom­vizesen a széna szagú csend­ben, míg meg nem nyugo­dott a falu népe. — Miaú! — mozdult meg elsőnek Micurka. — Nem ér­tem az egészet! Hiszen csak azt csináltuk, amit az éne­kes madarak! — Nono! — szólalt meg mellette egy mély hang. — A gyümölcsfákat is leher- ny óztátok? — L ehernyózni? — ámul­tak el a macskák. — Ugyan minek? — Hát, mert a madárnak az a dolga. Azért hasznos és azért becsülik. — Nem a daláért? — Az csak kellemes. De a tiétek! Brr! A három lusta összenézett: — És a tehén? És a rúgás lovacska? Meg a kutya? — A tehén tejet ad, a ló nekifeszülve húzza a kocsit. A kutya pedig házat őriz, nyájat terel, a gazdájának hűséggel fizet. — No és te? — Én csak egy ökröcske vagyok, de annyit én is tu­dok, hogy a világon minden­kinek meg kell tennie a maga dolgát, ha meg akar élni. — Prinyaúú! — lázadozott még mindig a fekete Kacor — hát akkor Röfi, a coca, miért kap enni? — Azért, mert őt is meg­eszik! — felelte az ökör. ttöl a három macska úgy megijedt, hogy hanyatt-homlok futott a helyére. Egyik a padlásra, másik a kamra mellé, a harmadik meg a magtárba — de mindegyik az egérlyuk elé. Nem is telt bele sok idő, kiváló egerészö lett a szép Micur, a kényelmes Kacor meg a mindig éhes Pucor. Mert a macskának ez a dol­ga — még Kacorlakon is! az oltárok köziül legalább egy a görögök isteneit szolgáiba. Eddig egyetlen feliratot ta­láltak, és azon Castor és Pol­lux neve szerepel. elárasztott. Magassága he­lyenként 1 méter volt. A la­kosoknak madani hidrológu- sok siettek segítségére. Rob­bantásokkal másfél kilométe­res árkot hasítottak a megfa gyott földbe, amelyen kérés­iül aztán a víz az Ohotszki tengerbe folyt le. A szakom berek körében nem alakult k1 egységes vélemény az áradáí okáról. Gáldonyi Béla: MIT ESZNEK AZ ÁLLATOK? Ki szereti a csontot? A kutya — ha mondom! összevész a macskával Minden falát csonton. Hát a tehén mit eszik? Szénát, csalamádét, Lóeledel árpa, zab, S birkáé a zöld rét. A kecske a levelet Legeli két lábon, A tyúk kapar, a kakas All a szemétváron. Kacsának és libának Víztükör az asztala. Iá ... iá ... — szól búsan A szomszédék szamara. Neki mindegy, mit eszik. Szereti a zabot, Hosszú fülét hegyezve Várja az abrakot. A mackónak csemege Lépesméz és málna, A gólya a békákat A tóparton várja. Verébnek a búzaszem Beillik cipónak, Csak tudnám, hogy mitől szép Hangja a rigónak? t Hol készül az eledel Nyúlnak és rókának? Erdőn, mezőn, rét alatt, Óriás konyhában. Andrásfy András: Szomorú történet Az állatkerti óvodában, annak is egyik sarkában egy kis bocs búsul magában. A társai körül állják, noszogatják, megpiszkálják, de ő guggol, kedve nincsen, nem tud vidulni a csínyen, birkózni sincs vágyódása. No de végül is mi bántja? Foga fáj, az ebadtája. De lesz annak orvossága, aztán újra vígan játszik, ugrabugrál, mórikázik. Krecsmáry László: KISDOBOSOK Param-pam-pam, pereg a dob — nézd, jönnek a kisdobosok! Nyakkendőjük derűs, kék ég, hirdeti a boldog békét, hirdetik, hogy jó a kedvük, hirdeti, hogy jó így együtt énekelni, menetelni, s folyó partján lombok alatt tábort verni! vJZ _______J V ÍZSZINTES: I. Ádám Jenő sok népdalt gyújtott e helységben. 5. Mosolyog. 9. Megleli. II. Tetejére. 12. Független akaratú. 13. Üt. 14. A moziban a film előtt ve­títik. 18. Oldatát (. . . tinktura) fer­tőtlenítésre használják. 19. Lajtha László itt gyűjtötte a »Kerekéjbe lakom« kezdetű népdalt. 22. Női név. 24. Izmát köti a csontjához. 26. Te és a többiek visszafelé. 27. Tréfás lakodalmi népi tánc, Adám Jenő gyűjtése. 30. Záró. 31. Értékesítése. 33. Dátumrag. 34. S. L. 35. Kopár névelővel. FÜGGŐLEGES: 1. Szántod a papírt. 2. Légnemű elegy. 3. Kopasz névelővel. 4. Egyik oldal visszafelé. 5. Betyárballada, Sági János büssüi lakostól gyűjtötte 1946- ban Kiss Lajos. 6. Távolodást kifejező igekötő. 7. Forrás születik. A pesti Dunakorzó új szál­lodablokkjának épületalapozá­sa során a Vigadó tér köze­lében hatalmas kőfal-marad­ványokra bukkantak. A régé­szeti, várostörténeti szakértők megállapították, hogy a régi, mészhabarcsba rakott kőfal­maradvány a törökök XVI. században épített hajóhídjá- nak pesti hídfőjéhez tartozott. A hidat, a mágyarországi Duna-szakasz legrégibb hajó- hídját, a törökök Szokollu Musztafa vezír, budai pasa (1566—1578) idején építették meg. Először Mar cant onio Pi- gafetta itáliai utazó 1567-ben emlékezik meg e hajóhídról. Hetven lehorgonyzóit, s egy­mással láncokkal összefűzött csónakon állt; a beborított csónakokat magyarul »dobosi­nak hívták. A hajóhíd közép­ső négy csónakját — hajók átvonulásakor — megnyitot­ták. Magát a hidat 1578-ban a budavári lőportorony fel­robbanásakor, majd az 1602. évi ostrom idején, végül az 1686. évi ostromkor súlyosan 8. Népi fúvóshangszeren. 10. Víziállat, visszafelé. 13. Puszta neve a Kaposvár—Ba­latonlelle útvonalon. 15. R. Ö. 16. Névelő. 17. Udvarias megszólítás. 19. A Hárman-Körös egyik ága. 20. Németországi folyó. 21. Lám csak, . . . csak. 23. Híres somogyi népdalgyűjtő. 25. Maró folyadék névelővel. 28. Nem mozdul. 29. Női név. 32. A kertben dolgozik. K. J. Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 1., 19.. 27. és a függőleges 5., 23. Beküldési határidő 1967. május 26-án, péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermek ke­resztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Ónmázas; Ecsetes; Iróka; Korong; Kemence. Kittenberger Kálmán A Kili­mandzsárótól Nagymarosig Című könyvet nyerték a következő pajtások: Gantner Ferenc, Papp Agnes, Kaposvár; Tóth Jolán, Tengőd; Király János, Kutaskoz­ma. A könyveket postán küldjük eL megrongálták, azonban azt mind a törökök, mind pedig' 1688. után a felszabadítók új­ra és újra helyreállították. A Lánchíd építéséig ez a hajó­híd volt a legerősebb Duná- hidunk. Az 1670-es években az erre utazó Edward Brown, az angol király udvari orvosa is megcsodálta: Európa legna­gyobb hajóhídja volt. b. L SASVESZEDELEM AUSZTRÁLIÁBAN Az ausztráliai Űj Dél-Wales államban az elmúlt hetekben é§ hónapokban több ezer bá­rányt ragadtak el a sasok. A juhtenyésztők valóságos sas­veszedelemről beszélnek. Míg más években az újszülött bá­rányok 80—90 százaléka íel- nevelődik, az idén csupán 25 százalék maradt meg. Az egyik tenyésztőnek a tél óta több mint 600 bárányát ra­gadták el a sasok. fiataloknak! Uj lehetőség! Úttörőcsapatok! Középiskolái KISZ-szervezetek! Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda május, június, szeptember hónapok­ban rendelkezésre bocsátja a verőcei és balalonföldvári nemzetközi üdülőtelepeit. Mindkét üdülőtelepen: pihenési, strandolási, sport-, kultúr- és turisztikai lehető­ségek. VERŐCÉRŐL: BALATONFÖLDVÁRRÓL: csillagtúrázás Visegrádira, hajókirándulás Esztergomba hajóval, Balatonfüredre és a Börzsöny legszebb helyeire kisvasúttal! Tihanyba. Hideg, meleg víz! 4 ágyas faházak. Kedvezményes árak! ÚTTÖRŐKNEK: napi háromszori étkezés, szállás: 36 Ft KÖZÉPISKOLASOKNAK: napi háromszori étkezés, szállás 46 Ft » Kollektív utazás esetén kedvezményes utazás külön vonattal! Üttöró- és középiskolai KISZ-szervezetek kollektíván kísérő tanárral (középiskolások egyénileg is) j elentkezhetnek. \ kísérő pedagógusoknak ellátást és szállást ugyanazért a díjtételért biztosítunk, mint a diá- oknak. ’entkezés és részletes felvilágosítás: 7. Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei kirendeltségén a KISZ megvei bizottságon, •iposvár, Bajcsy-Zs. u. 1/c (Tel.: 13-046) és közvetlenül a verővel és boiptnnföldvári Exoress ’ülőtelepeken. EXPRESS IFJÚSÁGI ÉS DIÁK UTA7Ä8» ÍROTT* 4347) Tjíint idak tufűtuában Jávorszarvasok Moszkva környékén A hatmillió lakosú szovjet főváros környékén élő Jávorszarva sok egyre szívesebben közeled nek az emberekhez. A közelmúltban, egy vasárnap történt, hogy egy Jávorszarvas — amelyet feltehetően a tánczene Is vonzott — a minszki országút közelében lévő erdőben -meglátó gatott- egy kiránduló csoportot. A fák mögött álló Jávorszarvas egy Ideig hallgatta a tranziszto­ros rádióból áradó zenét, azután a legnagyobb nyugalommal oda­ment a kirándulókhoz. Hamarosan mindenki rájött, hogy a já­vorszarvas nem annyira zenekedvelő, mint inkább —• falánk. Egy­forma étvággyal ette — közvetle nül az emberek kezéből — a cuk­rot, a zöldhagymát és a kenyeret. Amikor jóllakott, tovább már ügyet sem vetett az emberekte, meg a zenére és eltűnt az erdő sűrűjében. Az ilyen esetek nem mennek ritkaságszámba. Az állatok -kö­zeledését- a kényszerű diéta ma gyarázza, amelynek oka a Kö- zép-Oroszországban télen lehullott szokatlanul nagy hőmennyiség. Pedig az erdészek sok takarmányt szórtak szét az erdőben, hogy megmentsék a pusztulástól a jávorszarvasokat. ÁRADÁS 35 FOKOS HIDEGBEN Megtalálták a törökkori hajóhíd pesti hídfőjét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents