Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-04 / 104. szám

moz-i»!.- IVIC.V7T t^.1 Bitül liHU« ti,A MLUYtljlANAl-ä lAWA A FALAKON KÍVÜL... Pécs—Szombathely—Kaposvár a kórusművészetben E ltérek a szabá­lyos KRITIKÁTÓL, mert valami örömteli megmozdulás tanúja lehet­tem. S erre nem szabad a külső szemlélődő nézőpontjá­ból reagálni. Valami elkez­dődött. valami olyan, amire évek óla várunk, s amire ed­dig hiába ösztönzött jó szó és kritika. A tanítóképző megjelent a falakon kívül. S e tett hatása már érződik a városban: egyetlen alkalom csak, s e fontos intézmé­nyünk egy csapásra számot­tevő tényezője lett művelő­dési életünknek. Nem malí- ciózus megjegyzések ezek, el­ismerni, buzdítani hivatottak inkább. A tettet ugyanis le­tagadni már nem lehet, de folytatni — szinte törvény- szerű . . . Kórustalálkozót hirdetett meg a Kaposvári Tanítóképző Intézet, s olyan »vetélvtársa­kat« hívott városunkba, mint a Pécsi Tanárképző Főiskola, a Szombathelyi Tanítóképző, s még két helyi általános is­kola. amelyek nem rrmsorki- egészitő. hanem oseménygaz- dagító szerepet töltöttek be ezen a találkozón;. A hang­verseny nem szerepelt a So­mogyi napok programjában, de ahogy Merő László igaz­gatóhelyettes megnyitójában elmondta, s ahogy magunk is értékelhettük, terven kívül is értékes színfoltja volt e ren­dezvénysorozatnak. S hogy el­mélyítette a kapcsolatot a pedagógusképző intézetek kö­zött? Ez természetes velejá­rója volt. Külső hatása, kö­zönségsikere, ízlésformáló ér­téke azonban ennél is szá­mottevőbb. Ezért fogadtuk szinte lelkendezve a gondola­tat, ezért örülünk őszintén a szemléletváltozás hozta siker­nek ... G azdag kereszt­metszetet kap­tunk a kórusiroda­lomból főként magyar zene­költők és praeklasszikusok műveinek megszólaltatásával. A három város kórusának ta­lálkozójából olyan eredmény is született, hogy nem a vál­tig ismételgetett, a szemlé­ken hosszú évek óta szereplő művek dömpingje csapott ránk, hanem sok új vagy csak ismeretlen, de a kö­zönség szempontjából min­denképpen élményt adó mű hangzott el és igen színvona­las tolmácsolásban. A kapos­vári tanítóképző gyakorló is­kolájának kórusa nyitotta meg a sort Klausz Róbert vezetésével, s az est hangu­lati megalapozásán kívül azt is bizonyította:, milyen mesz- szire jutottunk már gyerme­keink zenei nevelésében. A kis kánonok. Bárdos. Heré­nyi. Farkas egy-egy könnyed kompozíciója a zenét értő és élvező apróságok ajkáról csengve, azt hiszem, ösz­tönző is egyúttal. A másik '»vendég«, a Tóth Lajos Általános Iskola ének­kara a nagyok méltó partne­re volt ezen a hangverse­nyen, s talán közönségsikere is a legnagyobb. Zákány i Zsolt kiváló érzékkel válo­gatja műsorát, s együttesét nem töri meg az énekesek változása. Mindig van után­pótlás, mindig egyenletes a teljesítmény. Pedig sohasem választja a könnyebb megol­dást. Tiszta éneklés és össz­hang, a karmester elképzelé­seinek értő megvalósítása jel­lemzi ezt az énekkart. Grieg Gyermekdalához azt írtam a meghívóra: a tökély maga, aztán önmagámtól kérdez­tem: néni túlzás ez? S a válasz: NEM. Kodály két mű­ve közül az Egyedem-begye- dem volt az érettebb, de bár­csak minden somogvi kórus így énekelné a Villőt is, mint ők. A vendégkórusok között •»- igaztalan lennék, ha tagad­nám volt nívókülönbség: hangerő, zenei adottságok és 8 művek megfogalmazása «érint is lehetne sorrendet felállítani. De éppen ez tette érdekessé, változatossá a ta­lálkozót. A szombathelyi női kar Horváth Rezső ~ vezetésé­vel Bárdos Micsoda ünnep című művével tűnt ki, és be­mutatta Balázs Árpádnak a niklai Berzsenyi-ünnepségek­re írt kompozícióját is. Ka­rai Barikádra! című műve azonban széteső, erőtlen volt, nem is hathat energikusnak női kar tolmácsolásában. Örömmel hallottuk az in­tézet falain kívül saját inté­zetünk női karát, amelyről mindenképpen megállapítha­tó: jobb sorsra, azaz több szereplésre érdemes. Sas vári Attila két részletben kilenc művet mutatott be ezen az estén együttesével, s ezek kö­zül Kodály Gergelyjárása, Bárdos Dana-danája és az ős­bemutató: Balázs Árpád Két dudolója emelkedett ki. A jó hanganyagú és zeneileg hoz­záértően irányított együttes nem vallott szégyent a prae- klasszikusokkal sem, s ha teljesítményét valamivel túl szárnyalta is a pécsi együt­tes, úgy érzem, joga volt a vendéghívásra. A zsúfolt né­zőtér felcsattanó tapsa nem a városokat, hanem a zenei teljesítményt jutalmazta, s e jutalomos?dásnél kiemelkedő helyet foglalt el a mi taní­tóképzős kórusunk. Hagyományaiból, összefor- rottságából is következik, hogy a legegyenletesebb tel­jesítményt, a zeneileg legtö­kéletesebb produkciót a Pé­csi Tanárképző Főiskola ve­gyeskara nyújtotta ezen az estén. Tanulságként írom csak ide: soli nyilvános sze­replés, nemzetközi vetélkedés és magas színvonalú zenei irányítás eredménye ez. Len­dület, szinte káprázatos biz­tonság és könnyedség jellem­zi az együttest,, amely Tillai Aurél vezetésével Kassier művében csakúgy, mint Hän­del oratóriumrészletében vag^, •Kodály 'és Bárdos egy-egy művében a szó legnemesebb értelmében otthonos. Johnson spirituálé-feldolgozása az est egyik legnagyobb é’ménye volt. ZÉP VOLT EZ A HANGVERSENY, a vastapson túl is elis­merést érdemlő. S hogy más művészeti ágakban is folyta­tására áhítozunk, ez a Ka­posvári Tanítóképző Intézet helvzetéből és hivatásából fa­kad ... Jávori Béla s; Május elsejére gazdag, egész napos programot áhí­tottak össze a bancsiakwva». sárnáp rendezték meg a járá­sok közötti kulturális vetélke­dőt, a j árás általános i skolásai - nak dalostalálkozóját, és eb­ben az időpontban népművé­szeti, képzőművészeti kiállítás díszítette a járási művelődési ház folyosóit, termeit. A járások közötti kulturális vetélkedőre a csurgói, a ka­posvári, a nagyatádi és a ven­déglátó barcsi járásból jöttek el a legjobb csoportok: iro­dalmi színpadok, tánczeneka­rok, szavalok és énekesek. El­sőnek a zákányiak irodaim? színpada mutatkozott be. Hő­sök, dicső remények kora címmel állították össze műso­rukat, melyhez a három ta­vasz gondolata kapcsolódott. Oly korban éltem én __cím­m el mutatta be műsorát a homokszentgyörgyiek irodal­mi színpada. A darányiak Oratórium a békéről és a so- mogyjádiak Az éden elvesz­tése, valamint a nagyberkiek Európa, hallod, Európa ... cí- n^ű »műsorát láthatjuk még. Négy tánczenekárt hallhat­tunk, a csurgói fűrészüzemét, egy honvéd tánczenekart to­vábbá a nagyatádi gimnázium és a barcsi járási művelődési ház együttesét. A szavalok közül a homok- szentgyörgyi Csordás Zoltán szavalatáról emlékezünk meg, aki Rozsgyesztvenszkij Sagan- hoz írott versét mondta el. A dalostalálkozón hét köz­ség általános iskolai énekka­ra vett részt A babócsai, a vízvári, a somogytanócai, a turn ok&zt-n tgy órgy i, a kal­máncsgi, a szulokí, valamint a barcsi általános iskoláit kórusa. Különösen impozáns és megragadó volt a daíoata- '.álkozón részt vevő iskolák igyesített kórusa, mintegy há- "omszáz gyerek szájából zen­gett a dal egyszerre a barcsi művelődési ház színháztermé­ben. A népművészeti kiállítás .uiyagát a barcsi, a csurgói és 4 kaposvári járásokból gyűj­tették össze a rendezők. Kü- ónös ügyeimet érdemelnek ehér Lajos somodon faragó -a- és csontfaragásai, figurá- •is alkotásait. Papp Vendel .aposvári. népművész díszítő- művészetét bemutató munkái tetszettek még, a babócsai Kovács Jenő virtuóza a fém és a csont megmunkálásának, a kiállításon Spartacus című .'ézdofnborításával tűnt ki. ■Jrinös István drávászéntesi "aragát a taplók természetfor- írnlta alakjából való kibontás foglalkoztatja, fafaragásai, fi­gurális, munkái szintén repze- zentálják megyénk gazdag népművészetét. Dohány Mihály és Eller Mi­hály faragásaiból és a ka­darkút! körzeti művelődési ház anyagából láthattunk még ;zép darabokat. A képzőmű­vészeti szakkörök közül a nagybajomiak és a csurgói járásiak állítottak ki. A barcsi művelődési ház fo­lyosóján, kiállított' kézimun­kák szintén tetszetősök vol­tak; a kadarkúti, a csurgói és a kaposfői kézimunka szakkör munkáit láthattuk. CsoU&ftai-Uét A nai 175 éves csurgói Csoko- Gimnáziura történelmi időket megéllt falai a múlt le­vegőjét árasztják magukból, de a mai időket, a jelent is hűen reprezentálja az iskola. Ami már az iskola történel­me, azt egy teremben állítot­ták ki a rendezőik. A humanizmus és a tudo­mány eredményeinek szelle­mében való csöndes belső munkálkodásról, két évszázad pedagógiai törekvéseiről ta­núskodnak a megsárgult köny­vek és okmányok. Itt láithat- juk az alapítóokmányt is, az alapító évek emlékeivel együtt; a híres gimnázium nagynevű igazgatóinak, tanárainak a portréit s az iskoláról, Csur­góról szóló történeti munká­kat, a pedagógiai kásműzeu- mot. Mellettük ott állnak azok a művek is, amelyeket egyko­ri csurgói diákok írtak <Jr. Nyíri Antal egyetemi tanártól dr. Kovács Kálmán egyetemi docensig. A jelen és a múlt levegője árad az öregdiákok képzőmű­vészeti kiállításából is. A szá­zad eleiek találkoznak itt a maiakkal. A Rudnay-tanitvány Molnár Zoltán, és a Szinnyei Merse igazgatósága alatt főis­kolai tanár Bosznyai István mellett Sárközi Elemér és a későbbiek: H. Lovass Piroska, Raksányi Lajos. Szinte egy­másnak adták át a tanári ecse­tet. Soltra Elemér és Csurgói Máté Lajos a legfiatalabb képzőművészeket képviselik. Az iskola jelenéről, fejlődé­séről vallanak a szakköri ki­állítások, melyek már a mo­dem kor vívmányainak és korszerű pedagógiánknak a tol- mácsolói. A politechnikai kiál­lítások anyagát ügyes kezű diákok készítették, a szabás­ban, a varrásban munkálko­dók, az asztalosok, a kémiai, a fizikai, a matematikai szak­kör tagjai és a kézimunkázó leányok. A történe­lemben ' gazdag Í75 éves gim­názium jelene is gazdag ké­pet mutat. Érezni a kiál­lított munkák­ból, hogy mi­lyen lelkesen készültek erre az évfordulóra a fiatal csurgói örökösök, a múlt haladó példáinak foly­tatói. A szakköri kiállítás értékes darabjai mind azt mutatják, hogy az évszázados vágyálom hovatovább megvalósul: A so­mogyi munkás-, paraszt-, ér­telmiségi és iparos családok te­hetséges gyermekei a gimná­zium és a szakiközépiskola ke­retei között megtalálják azt a területet, amelyen képességük kibontakozhat és alkotásokban, alkotómunkában ölthet testet. Ezek a kiállít! sok azt a meggyőződést keltik a látoga­tóban, hogy a patinás intézet falai között tanár és. diák együtt és egyaránt részesül a munka és az alkotás örömei­ben. Szerdán délelőtt az iskola sportpályáján folytatódtak a Csokonai-hét rendezvényei. A kaproncai vendégek, tanárok és diákok közösen meglátogat­ták a csurgói Csokonai-em- lékeket, majd a költő új mell­szobránál virágot helyeztek el tiszteletük kifejezéséül. A sportpályákon középisko­lai kézilabda és kosárlabda villámtomát rendeztek nagy­atádi, marcali, fonyódi, kap- roncai, kaposvári és csurgói diákok részvételével. Délután látványos iskolai torna ünnepélyben volt ré­szük a nézőknek. A lányok és fiúk ügyes gyakorlatai nagy tetszést arattak. Este a nagy- kanizsai fiú-diákotthon és a szigetvári Zrínyi Miklós Gim­názium és Szakközépiskola irodalmi színpadának műsorá­val zárult a szerdai műsor. IL B, Az elfogult férj Egy társaságban az egyik fiatalember — nem­reg nősült — távol levő fe­lesége bájait ecseteli. Vég­re megérkezik a feleség. Az arra ferde, kanosai, a szája vastag, a füle eláll, fején gyér kis haj. Min­denki meghokken, a ven­dégeknek torkukon akad a szó. Zavartan pillantanak a férjre. Az ifjú férj észreveszi, hogy nincsenek elbűvölve nejétől, s szemrehányóan megjegyzi: »Hát persze, ha önök nem szeretik Pi- cassót...« Értekezlet-szemüveg A hosszú beszédek ide­jén érzett mérhetetlen unalmat egy amerikai fel­találó ezzel az ötletes módszerrel akarja áthi­dalni: Szemüveget készít, amelyekre feszülten figye­lő szemhéjat festett. Vise­lőjük közben nyugodtan kialudhatja magát.. Börtönüdülő Svédországban a nyári szabadság jogát kiterjesz­tik azokra az elítéltekre is, akik a börtönökben hasznos munkát végeznek. Az egyik tartományban ré­gi börtönt alakítanak át üdülővé, melyben a jó magaviseletű rabok tölt­hetik évi szabadságukat. Bölcs felirat Az egyik walesi anya- könyvvezető, akinek nyil­vánvalóan jó humorérzé­ke volt, elhatározta, hogy még ebédszünetét is a há­zasulandó jegyespár javá­ra gyümölcsöztél!. Amikor ebédelni ment, hivatalának ajtajára az alábbi tartalmú feliratot függesztette ki: »Ebédelni mentem. 14 órakor visszatérek. Még meggondolhatják magu­kat ...« Édes ceruza A skandináviai piacokon eredeti újdonság jelent meg — az úgy nevezett édes ceruza. A ceruzában 400 kockacukornak megfe­lelő. 400 adag édes port »raktároznák el«. A ceru­zákat a Guslav V. Sivers — stockholmi cég hozza forgalomba. * * * Tizenkilencedszer is megbukott a gépkocsiveze­tői vizsgán a 68 esztendős Arthur Ries londoni pol­gár. Huszonegy év alatt 3000 font sterlinget köl­tött a vizsgákra, de a je­lek szerint — született an­ti talentum. Árleszállítás Az angolai hatóságok le­szállították a menyasszo­nyok árát: az eddigi két kecske és négy kosár ga­bona helyett az árrendezés után már két kecskéért és két kosár gabonáért adják a lányokat. Somcgyi Néplap A/ MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztői WIRTB LAJOS­Szerkesztőséig; KaposvA** Latinka Sándor u. 2. teletem; 11—510. U—GU Kiadja a Somiig\ megyei Lapkiadó Vállalat, K posv4r, Latinka S. u. I. T>! U—316 Felelős kiadó: Szabó Gabor. Beküldött kéziratot nem őrzüuk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta- Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. v:iőfizefcésí cltI egy hónapig 12 pL Index: 2506?. Készült a Somogy'megyei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka Sándor utca A­Járások közötti kulturális vetélkedő

Next

/
Thumbnails
Contents