Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-03 / 103. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1967. május S. Heves légicsaták a VÖK fölött A köztársasági párt helyteleníti Johnson politikáját Május 1-én változatlan hevességgel folytatódott a VBK fölött a légiháború; az amerikai gépek, bár hi­vatalosan továbbra is «-csak megválogatott« célpontokat támadnak, gyakorlatilag ma már korlátozás nélkül bom­bázzák a VBK szárazföldi létesítményeit. Akárcsak az előző napok­ban, a behatolók hétfőn is súlyos árat fizettek az ipari komplexumok és repülőterek ellen intézett támadásodért: a Hanoiban kiadott jelentés arról számol be, hogy május 1-én a behatolók mindenütt az észak-vietnami légierők MIG-gépeived találták szembe magukat, sok helyütt került sor heves légi csatára. Az amerikai légierő célpontjai Hanoitól 30 és 60 kilométer­nyi távolságban voltaic; ma­gában a fővárosban is több­ször szólaltak meg a légiria­dót jelző szirénák a májusi ünnepen. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint az amerikai parancsnokság arról számol be, hogy a Thaiföldről felszálló gé­pek tevékenysége fokozó­dott Laoszban is. A parancsnokság szerint a Patet Lao ellenőrzése alatt álló országrész bombázása »komolyan akadályozza a for­galmat« e terület közlekedé­si útvonalain. Hétfőn Dél-Vietnamban az amerikaiak három helikop­tert vesztettek: az egyiket a szabadságharcosok lőtték le, a másik kettő felszálláskor ösz- szeütközött. A helikopterek utasai — 12 amerikai katona-----életüket vesztették. D él-Vietnamban, a demili- tarizált övezet közelében va­sárnap és hétfőn az utóbbi idők egyik leg­hevesebb ütközete bonta­kozott ki. Az amerikai parancsnokság szóvivője szerint a 881-es magaslatért vívott kézitusá­ban 49 amerikai tengerész­gyalogos esett el és 156 se­besült meg. A szóvivő azt mondotta, hogy a tengerész- gyalogosok 180 főnyi veszte­séget okoztak a partizánok­nak. Ebben a amerikaiak egy hét alatt 86 halottat és 240 scot-w... vesztettek. A csata hevessé­gére jellemző, hogy az ame­rikaiak vasárnap este a B— 52-es nehézbombázókat ve­tették be a szabadságharco­sok ellen. Hétfőn Saigonban május elsejei felvonulást ren­deztek. A felvonulók kormányellenes és Amerika-edlenes jelszava­kat tartalmazó feliratokat vittek. Az UPI saigoni tudó­sítójának jelentése szerint a dél-vietnami rezsim rendőr­séggel zavartatta szét a fel­vonulókat. A rendőrök 12 embert letartóztattak. Az amerikai köztársasági párt szenátusi bizottságának jelentése, amelyet hétfőn tet­tek közzé Washingtonban, kétségbe vonja a kormány vietnami politikájának he­lyességét — jelentik a nyu­gati hírügynökségek. A je­lentés, amelyet a köztársasá­gi jelöltek alapokmányának szántak az 1968-as elnökvá­lasztásra, Johnson elnököt azzal vádolja, hogy rendkívü­li hatalmat tulajdonít magá­nak a vietnami háború kér­déseiben, és a kongresszustól csupán a befejezett tényekre kér jóváhagyást. A jelentés megállapítja, hogy a Johnson-kormány esz- kaláciős, a háború kiter­jesztésére irányuló politi­kája »olyan zűrzavart keltett a kongresszusban, az egyetemeken, a sajtó­ban, sőt még a katonák között is, aminőre nem volt példa az amerikai polgárháború óta«. Az okmány rámutat, hogy a Kennedy-kormány hozta az első olyan döntést, amely amerikaivá tette« a háborút, amikor elhatározta. hogy 700-ról. 15 000-re emeli Dél- Vietnamban az amerikai ka­tonai tanácsadók számát. Rusk amerikai külügymi­niszter hétfőn ismét állást foglalt a vietnami háború folytatása mellett. Az ameri­kai kereskedelmi kamara 55 évi ülésén m-ondott beszédé­ben hangoztatta, hogy' kor­mánya »eltökélt, de korláto­zott« háborút, folytat Viet­namban. Az Egyesült Álla­mok katonai ereje oly nagy. hogy »nem engedheti meg magának, hogy feldühödjék* — mondotta. Az amerikai külügyminisz­ter a VDK-ra igyekezett há­rítani a felelősséget a meg­egyezés hiányáért. Ugyanak­kor hallgatott a VDK kormá­nyának álláspontjáról, amely szerint lehetséges a társrva- lás, ha az Egyesült Államok előzőleg beszünteti az Észak- Vietnam elleni hadüzenet nélküli légiháborút. (MTI) TELE %-hí Andrásfi Gyula, hazánk ulán- báitori nagykövete fogadást rendezett a Magyar Népköz- társaság és a Mongol Nép- köztársaság közötti első ke­reskedelmi és fizetési egyez­mény aláírásának 10. évfor- iulója alkalmából. Spaak volt belga külügy­miniszter hétfőn a kanadai Montrealban tartott előadása :orán kifejezte aggodalmát, hogy a NATO további orszá­gai követhetik Franciaország példáját, és kivonhatják had­erőiket a szervezet parancs­noksága alól. Az északnyugat-görögorszá­gi Cumerka hegységben hét­főn reggel történt földrengés­nek a legújabb jelentések szerint kilenc halálos áldo­zata és ötvenkét sebesültje van. A hegyi falvakban leg­alább 18 000 lakosa vált haj­léktalanná. Kelet-Pakisztánon ciklon vonult át, amely húsz em­bert megölt és kétszáznál többet megsebesített. A dachaui náci koncentrá­ciós tábor áldozatainak em­lékművére a vasárnapról hét­főre virradó éjszaka ismeret­len tettesek hatalmas horog­keresztet és »Heil Hitler« fel­iratot festettek. Hatan életüket vesztették ás huszonheten súlyos sérülé­seket szenvedtek, amikor egy hetvenszemélyeg autóbusz Kairótól délre egy csatornába zuhant. U Thant újabb felhívása a görög kormányhoz A nyugati hírügynökségek jelentése szerint U Thant ENSZ-főtitkár hétfőn újabb felhívást adott át Görögország állandó ENSZ-képviselőjének. A főtitkár másodszor is fel­szólította az athéni katonai kormányt a politikai foglyok­kal való emberséges bánás­módra. Előzőleg Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője közölte U Thant- tal, hogy különböző hírek ar­ra utalnak, miszerint tömeges öldöklésre készül a görög ka­tonai diktatúra a legkiválóbb görög haladó személyiségek, köztük Manolisz Glczosz el­len. Az AFP jelenti, hogy Patakosz, a puccsista kormány belügyminisztere hivatalos közleményt adott ki. Eszerint, úgymond, körkérdést intéztek a foglyokhoz: van-e valami panaszuk. Patakosz közlemé­nye szerint többen válaszol­tak is, fel is sorol néhány nevet, de ezekből hiányzik mindenekelőtt Manolisz Gle- zosz, Andreasz Papandreu és még sok ismert politikus vá­lasza. Az AP athéni tudósítójának helyzetjelentése szerint az új katonai kormány eddig sem kormányprogramot, sem va­lamiféle kormányzati tervet nem közölt. Megfigyelők sze­rint a türelmetlenség és az el­lenkezés állandóan nő, és nem zárják ki annak lehetőségét, hogy Görögországban rövide­sen fegyveres ellenállásra is sor kerül. A hírügynökségek további tiltakozó tüntetésekről szá­molnak be. Hétfőn New York­ban a görög konzulátus előtt tiltakoztak a tüntetők. El­ítélték az Egyesült Államo­kat a juntának nyújtott se­gítségért. Londonban több százan vonultak fel az utcá­kon a görög nagykövetség irá­nyába, a rendőrség azonban feloszlatta a menetet. (MTI) Sztrájk Adenbaii TZashington nem ad segélyt Jemennek Adent hétfőn — akárcsak egy hónappal ezelőtt — is­mét általános sztrájk bénítot­ta meg. A városi közlekedés szünetel, az üzleteket bezár­ták, s a kikötőben is leállt a munka. A május 1-i sztrájkra a Megszállt Dél-Jemen Felsza­badítás; Frontja, valamint •más dél-arábiai hazafias szervzetek felhívására került sor. A város több körzeté» ben a hazafiak és a katonai rendőrség között összetűzések voltak, amelyeknek több ha­lálos áldozatuk van. Othman sejkség körzetében vasárnap aknára futott egy isko­lásgyermekeket szállító autóbusz. A robbanás következtében hat gyermek és a gépkocsi- vezető életét vesztette. A Megszállt Dél-Je­men Felszabadítási Froptja (FLOSY), valamint az adeni szakszervezeti. kongresszus a nemzetközi munkásszerveze­tekhez küldött táviratában a megszálló brit csapatokat te­szi felelőssé az incidensért és követeli felelősségre vonásu­kat. Ezzel szemben a dél- arábiai szövetséges kormány U Thant főtitkárhoz küldött táviratot, és ebben követeli, hogy a világszervezet ítélje el az »egyiptomi terroristák barbár akcióit«. Anglia felvételét kéri a Közös Piacba- Kedden délelőtt döntéshoza­talra ült össze a brit kabinet a Közös Piachoz csatlakozás kérdésében. Minden előkészü­let megtörtént arra, hogy Wilson miniszterelnök az al- .sóházban bejelentse: Nagy­Britannia néhány napon belül a Közös Piac elé terjeszti for­mális tagfelvételi kérelmét. II. Erzsébet királynő hétfőn este fogadta Wilson miniszter- elnököt. Wilson tájékoztatta az uralkodónőt a kormány küszöbönálló döntéséről. A kormány a jövő hét ele­jén kétnapos alsóházi vitát rendez a felvételi kérelemről, majd az előrelátható parla­menti jóváhagyás után a ké­relem előterjesztése követke­zik a »hatok« brüsszeli főbi­zottságához. Az angol kor­mány láthatóan siet elébe­vágni De Gaulle elnök má­jus 16-ra meghirdetett sajtó- értekezletének és a Közös Piac május 28-án esedékes római csúcstalálkozójának. Miközben Wilson miniszter- elnök a »korszakalkotó« lé­pésre készült, munkáspárti képviselők egy csoportja alá­írásokat gyűjtött egy nyilat­kozatra, amelyben figyelmez­tetnek a Közös Piachoz való csatlakozás súlyos gazdasági, pénzügyi és politikai követ­kezményeire. A Közös Piac­ellenes képviselők egy »átfogó európai közösséget« javasol­nak, amely kiterjesztené az együttműködést az EFTA, a Közös Piac és a KGST tagál­lamaira. (MTI) A történelem útjain IV. A történelem járom útjait A Jemeni Köztársaság kor­mánya hétfőn szóbeli jegyzé­ket juttatott el az ENSZ fő­titkárának genfi képviselőjé­hez közölve, hogy a múlt hé­ten Taizz városában két ame­rikai állampolgárt letar­tóztattak, amikor azok páncélököUel felrobban­tottak egy lőszerraktárt. Az amerikaiakat bíróság elé állítják. A jemeni jegyzék szerint a lőszerraktár ellen elkövetett merénylet után rendőrkutyák vezették a nyo­mozókat a két amerikaihoz. Az amerikai külügyminisz­térium hétfőn hivatalosan be­jelentette, hogy Rusk kül­ügyminiszter a múlt héten Mahmud Riadhoz, az EAK külügyminiszteréhez és Amer marsallhoz, az EAK első al- slnökéhez sürgős üzenetet in­tézett. Busk felkérte az egyiptomi vezetőket, vessék latba befolyásukat az ameri­kai—jemeni kapcsolatok to­vábbi rosszabbodásának meg­akadályozására. A szóvivő közölte azt is, hogy Jemenből repülőgépen ed­dig 125 amerikai állam­polgárt szállítottak el, és Washington leállított min­den Jemenbe irányuló se­gélyszállítmányt. (MTI) A történelem útjait já­rom. Ez itt Leningrad. A Néva vize sima tü­kör. Üreg néni ül a Néva-parti kispadon, kenyérmorzsával galambokat etet. Negyvenki­lenc évvel ezelőtt itt péter- vári matrózok harcoltak, hogy megdöntsék a cári hatalmat. A túlsó part felől gyenge szél simít. Messze aranyku­pola. Rajta ül, megpihen a Nap. Elől komor kőfalak: Péter-Pál erőd. Százak vesz­tették itt életüket. Az erődben hideg van és sötét. A cellákon apró abla­kok. Az egyetlen, ami még összekötötte a rabot az élet­tel... De a nap sohasem ju­tott be. Csak petróleumfény világított. Aztán még a lárn- pát is mélyen a falba épí­tették, nehogy megölje vele magát a rab. Egy fiatal for­radalmárlány megölte magát vele... Annyi idős volt, mint én. Itt, a homályban írta Cser- nyisevszkij a »Mit tegyünk« című művét. A vaságyon, a dermesztő hidegben itt álmo­dott a jövőről Dosztojevszkij. A forradalom diadaláról Gor­kij ... Aztán hősi kor jött, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, 1917 októberében az erőd legénysége átállt a felkelőkhöz. Az erőd fennál­lása alatt először töltötték meg éles lövedékkel az ágyú­kat, s amikor az Auróra megadta a jelet, tüzet nyi­tottak a Téli Palotára. rzem a hosszú sötétsé­gi i get, a kiszabadított ra­bok első örömét, és feléled bennem a vágy: az Aurórát akarom látni. Az Auróra most mozdulat­lan, a Néva vízén áll. A fe­délzet, a padló. A padló, ahol a cári hajóparancsnok a le­génységet ütötte, a padló, ahol megalakult a forradalmi hajótanács, a padló, ahol 1917. október 25-én este ki­lenc óra negyven perckor ágyúhoz szaladtak a matró­zok, hogy jelt adjanak: Harcba, pétervári munkások! Szűk lépcső vezet a legény­ségi szállásra. Negyvenkilenc éve fapriccsek álltak itt. Most képekről matrózok so­rakoznak. A legtöbben meg­haltak a forradalomért. A volt legénységi szálláson most — mélyedésben ma­kett. Múzeum. Este van, sö­tét Ott a Néva. Jelzőlámpa a levegőben... És a maket­ten némán felvillan az Au­róra ágyútüze. Megmereve­dett történelem. Megint a volt matrózok ké­pei. Hallom, valaki mondja: »Ez a matróz még él...« A képen: az arc kamaszos, a sapka legényesen félre áll. Hirtelen a kép elé lép egy ember. Mintha a kép lépne le. Idős az ember, az arca fáradt. »Én vagyok az a matróz« — mondja. N ézem, és míg nézem, Majakovszkij verse visszaleng: S hol a Nyikoláj-hidat hordja a tömör vasszerkezet, az Auróra zord acéltornya néz halálos farkasszemet.« Aztán hallom a volt mat­róz hangját. Az Auróra volt matróza beszél; »... 1917 októberében volt, október 25. A hajóharang, amely mindig óránként jelez­te az . időt, hallgatott. Csend volt a cirkálón. Ötszáz szem nézett a sötétbe. A lámpa fé­nyét kívántuk, amely jelt ad a lövésre Péter-Pál erődről. Kilenc óra harmincöt perckor hirtelen kiáltásokat hallot­tunk: — A jel! a jel! Most már mindenki látta: a meg­beszélt jel lassan kúszik fel­felé a híd mögött, és kilenc óra negyven perckor tűzpa- rancsot adott Belisev komi- szár. A hajóharang zengése helyett a hathüvelyes ágyúk kezdtek dörögni, tüzet nyi­tottunk a Téli Palotára. Aztán sortüzek zaját, gép­puskasorozatok hangját hozta a folyón túlróL A távoli lö­vések zaja egybeforrt az em­berek ezreinek fülsiketítő, el­nyújtott kiáltásával. A ro­ham megkezdődött. Tűz sza­ladt a Téli Palotára. Éjfélkor a hídról egy küldönc sapká­val integetett: — Ne lőjjetek! A mieink a Téliben vannak! A lépcsőházban és a folyo­sókon folyik a harc. Teli to­rokból kiabáltunk: -— Éljen a szovjet hatalom! És beír­tuk a hajónaplóba: Október 25-én este kilenc óra negy­ven perckor a Forradalmi Katonai Bizottság parancsára az Auróra leadta a lövést a Téli Palotára, Az Ideiglenes Kormányt a dolgozó nép ar­ra kényszerítette, hogy , átad­ja a hatalmat a szovjetek­nek.« A z Auróra csendesen áll. A Néva vize sima tükör. A Nyikolaj hí­don emberek sietnek, a Téli Palota előtt egy tizennégy éves gyerek a történelmet magyarázza a külföldiek­nek ... És az öreg néni a Néva-parti kispadon még mindig kenyérmorzsát szór a galamboknak. H. Rarta Lajos (Vége.) Nyugat-Nigéria is szembefordult a központi kormánnyal Nigéria keleti tartománya után most Nyugat-Nigéria is szembefordult a Goioom al­ezredes által vezetett központi kormányzattal — jelenti a UPI amerikai hírügynökség. A nyugat-nigériai joruba törzs vezetői hétfőn este Iba- danban, a tartomány főváro­sában határozatot fogadtak el, amely megszabja az ország al­kotmányának kidolgozására összehívott értekezleten való további részvétel föltételeit. A joruba vezetők kijelentet­ték, hogy addig nem vesznek részt a tanácskozáson, amíg a nyugati tartomány területéről és a szövetségi fővárosból, Lagosból ki nem vonják az összes nem jotruba katonát. Az UPI megjegyzi, hogy miután a keleti tartomány gyakorlatilag külön vált, a nyugati tartomány vezetőinek lépése széteséssel fenyegeti Afrika legnépesebb államát. (MTI) Jugoszláv—nyugatnémet gazdasági tárgyalás A jugoszláv külügyminisz- 1 német cégek szállításaiban a tóriumban aláírták a Német Szövetségi Köztársaság és Ju­goszlávia kormánya vegyes bizottságának ülésszakáról készült jegyzőkönyvet. A vegyes bizottság kielégí­tő megoldást talált abban a kérdésben, hogy a jugoszláv vállalatok részt vesznek a fejlődő országoknak, s igény­be veszik a jugoszláv szol­gáltatásokat ezekben az ügy­letekben. Megvitatták Jugoszlávia részvételét a GATT-ban, va­lamint az Európai Közös Piac keretein belüli együtt­működés lehetőségeit is. Rapacki Törökországba utazott Adam Rapacki lengyel kül­ügyminiszter kedden hivatalos látogatásra Törökországba uta­zott. A második világháború utáni lengyel—török diplomá­ciai kapcsolat történetében ez az első ilyen jellegű látogatás. Az ankarai repülőtéren Caglayangil török külügymi­niszter és több hivatalos sze­mélyiség fogadta a lengyel vendéget. Még a keddi napon megkez­dődtek a hivatalos megbe­szélések Rapacki és török kol­légája, Caglayangil között. A tárgyalások befejezése után a lengyel külügyminiszter Iz­mirbe és Isztanbulba látogat. (MTI) 99 Bizonyítunk, hogy vádoljunk Megkezdte munkáját a Russell-bírÓ6ág 66 Stockholmban kedden dél­előtt megkezdte munkáját a Lord Bertrand Russell kezde­ményezésére életrehívott nem­zetközi társadalmi bíróság, amely kivizsgálja az Egyesült Államok Vietnamban elköve­tett háborús bűneit. Maga Lord Russell, aki 95 éves, egészségi állapotára való te­kintettel nem vesz részt az ülésen, azonban a megnyitó alkalmával lejátszották mag­netofonszalagra rögzített be­szédjét. — A bíróságot azért hoz­tuk létre, mert naponta ost­romol bennünket a példátlan bűnök bizonyítékainak árada­ta — hangoztatta az angol fi­lozófus megnyitó nyilatkoza­tában. — Minden nap nő a borzalom, amelyet a vietna­mi nép ellen elkövetnek. Vizs­gálunk, hogy leleplezzünk. Bizonyítunk, hogy vádoljunk. Az emberek tudatára apellá­lunk, hogy tömegellenállást teremtsünk. Ez a célunk, ez méltóságunk és tisztességünk próbája — Szögezte le Lord Russell. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents