Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)
1967-04-18 / 91. szám
Kedd, 1987. április 18, 3 SOMOGYI NÉPLAP Befejezéshez közeledik a burgonyaültetés M n:M| ■ - -.fp: »' ■ ■ - v, , ■ , ■••,“.• »S# v'V, Silfläfc Találkozás a múlttal FÄRADTAN, MEGTÖRTÉN, szemében a boldogság ragyogó harmatával figyelte az ütemesen összecsattanó apró kezeket Gergely bácsi, az ötvöskónyi úttörők Partizán rajának kedves vendége. Ez a meleg és felejthetetlen találkozás a Vörös zászló hőseinek útján-mozgalom keretében zajlott le. A beszélgetés közben megelevenedett a múlt, kibontakozott egy élet, Toldi Gergely kommunista veterán élete. A századforduló első éveiben született Gyomán. Édesapja fél Európát bejárt kubikos volt. A messze idegenben dolgozó apa, az itthon éhező testvérek, a nincs- telenség már 9 éves koráA berzencei Búzakalász Tsz-ben 100 hold őszi szedésű burgonyát ültetnek el. A növénytermesztő brigád naponta 14—15 hold területet ültet be burgonyával. Új feladatok a gépjavító állomások előtt MEGYÉK KÖZTI KOOPERÁCIÓ A SZAKOSÍTÁSBAN Megyénkben tavaly nyolc.bi előrelépés várható. A hű- gépjavitó állomás és két gép- tők és a különféle műszerek sss,,a“r“hSfJisl ««>«■“• •w»<« lomás, a kaposvári és a mer- nyei kapta feladatul. A múlt élvtárssai, a Gépállomások Somogy megyei Igazgatóságának vezetőjével a múlt évi tapasztalatokról és az idei feladatokról beszélgettünk. A termelőszövetkezeti gépállomány növekedésével ugyanis egyre kevesebb talajmunkát kérnek a tsz-ek az állomásoktól, így. a fő feladatukká a gépjavítás vált. Ez a tevékenységük a jövőben tovább szélesedik. Számottevő tervtúlteljesítés A múlt évben 658 traktor és 333 kombájn volt az állomásokon. A tervezett 756 000 normálhold helyett csaknem 823 000 normálhold gépi munkát végeztek a mezőgazdasági nagyüzemekben. Igen sok időt fordítottak a gépek javítására. Motorcserés főjavítást 743 gépen tervezték. Ebből a termelőszövetkezeteké volt csaknem 600. íme még néhány adat: kijavítottak 273 ekét, 485 pótkocsit, 48 növényvédő gépet. A javítások összértéke jóval meghaladja a tervezettet, és mintegy 35 millió forinttal több az 1965. évinél. Az állomásokon elért termelési értéle 207 860 000 forint volt tavaly, ez 12,1 százalékkal több, mint amennyit terveztek. Nyereség- részesedésül — a nagyatádiak kivételével — összesen 2 179 000 forintot kapták a dolgozók, ebből az egy főre jutó rész átlagosan tizenöt napi keresetnek felel meg Tavaly fejezték be a szakosítást a gépjavító állomások. A műhelymunkások száma az 1962. évi 26-ról 800 fölé emelkedett. Továbbfejlesztetitek a cseremotoros főjavítást, a hálózati villamossági karbantartó és felújító részleget, a Diesel szerkezetű egységeket felújító üzemet, az SZ— 100-as traktorok görgő- és lánefelújitó üzemét. Az idén a szerelést és javítást kiterjesztik a további ágazatokra 244 milliós termelési előirányzat Ebben az évben csaknem 2400 dolgozót foglalkoztatnak a megye gépállomásai és gépjavító állomásai, s közülük több mint ezer a műhely- munkás, A tervezett összes termelési érték 244 128 000 forint. A megnövekedett mun- káslétszám és a terme' ési irányzat arra mutat, hogy a gépjavításban az idén továbévben már több mint ezer hűtőt javítottak ki. A mérőműszerek javíttatása különösen előnyös a tsz-eknek, mert egy-egy feljavítást az eredeti. beszerzési ár harminc százalékáért elvégez a gépállomás. Az idén egy állomáson csak egy géptípust javítanak. A közelmúltban Szekszárdon megállapodtak a Somogy, Baranya és Tolna megyei illetékesek, hogy a szakosítást illetően az év második felében már összehangolják munkájukat. Az igazgatóság idei tervei között szerepel a villamossági szerelés, a karbantartás fejlesztése és az állattenyésztésben használatos gépek szervizszolgáltatásának bővítése. Az év második felében az állomások végzik az állattenyésztési gépeknek a beszerelését is. A megyei pártbizottság kezdeményezésére a jövő évben épület- összeszerelést is vállalnak. A Lengyeltóti Gépjavító Állomás feladata a gazdaságok tűzoltóföl szereléseinek rendszeres ellenőrzése, karbantartása és felújítása. A kisebb javítást a tsz-ek végezzék el Mint említettük, a termelőszövetkezetek évről évre kevesebb talajmunkát igényelnek az állomásoktól. így az idén a . tavalyi tervnél mintegy 100 000 normálholddal kevesebb tailajmunkát irányoztak elő, de ennek csak mintegy 60 százalékát szerződték le eddig a közös gazdaságok. Az igény viszoijt mindig több év közben, mint amennyit a tsz-ek előirányoztak év elején — ezért terveznek rátartással az állomások. Megkönnyítené a szövetkezetek és a gépjavító állomások munkáját, ha a karbantartást és a kisebb javításokat saját műhelyeikben maguk a tsz-ek végeznék el. így gondosabban és gyorsabban készülhetnének el a főjavítások és más, nagyobb szakértelmet, műszaki berendezést igénylő munkákkal, s eredményesebben oldhatnák meg azokat a feladatokat, amelyeket a szövetkezeti gépállomány gyarapodása állít eléjük. H. F. NÉVADÓ L eültünk a Rakéta brigád tagjaival a Kaposvári Ruhagyár és talán a város legszebb klubjának színes foteljeibe szombaton délután egy óra tájban. A névadó ünnepség hivatalos része már befejeződött. Elhangzott a tanács képviselőjének, a gyár párttitkárának ünnepi beszéde, megkapta az üzem ajándékait a hat kisgyerek. A nevek bevésettek az anyakönyvbe. Csakhamar közénk üt Tóth Lajosné, a. brigád egyik tagja és férje, a Vas- és Fémipari Vállalat dolgozója. Az anya karján tartotta Juditot, aki ezen a napon egyike volt az ünnepelt gyerekeknek. Nem sejtette, hogy névadó szülői körében ül. Neki ugyanis a tizenhét tagú Rakéta brigád a névadója. — Mi indította a kis közösség tagjait arra, hogy Judit névadói legyenek? — kérdeztem Egri Imrémétől, a brigád vezetőjétől. — Tóthné sorsát figyelemmel kísérte brigádunk. Már az esküvőjén is kedveskedtünk neki. Ügy gondoltuk, hogy .születendő gyermekének. valamennyién névadói leszünk. Ezután még inkább gondolunk a családdal, hiszen Judit sorsáért mi is felelősek vagyunk. Igen — gondoltam —, így van ez. Hogy is nicrndta az anyakönyvvezető'! Nemcsak névadó ünnepség ez, hanem fogadalomtétel is. A névadó szülőknek meg kellett Ígérniük, hogy becsületes, a néphez hű, szocialista emberré segítik nevelni a csöppségeket. A lehetőség ma adva van ahhoz, hogy a társadalomnak hasznos tagjává, boldog emberré váljon Juditka. A brigádvezető gyermekkorában más volt a helyzet. — Cseléd volt az apám — mondta a háromszoros szocialista brigád vezetője — Hárman voltunk testvérek. Nehezen éltünk szüleim éh- béréből. Ilyen körülmények között szó se lehetett például tanulásról. Pedig nagyon szerettem volna iskolába járni. Másként élnek már a brigád fiatal tagjai. Prohászka Éva például érettségizett. A többiek, a fiatalok is elvégezték a nyolc általánost. Jó megélhetést biztosító munkát liaptak a gyárban. A beszélgetésen hallottam, hogy a brigád vezetője se törődött bele abba, hogy a sanyarú gyereksorban nem tanulhatott. Beiratkozott a szakmunkásképző tanfolyamra. A brigád tagjainak fő feladata, hogy Juditot segítsék megtanítani helyesen élni a lehetőségekkel. Sok fiatal éppen est nem tanulja meg, s élete ferde vágányra fut. De. hogyan tanítsák meg? Szóval? Azzal is, de főként példamutatással. A szocialista brigádok példamutatása sok elrontott életű embert hozott vissza a becsületesek táborába. Hogy mit lát, s mit hall a Rakéta brigádtól? Én a velük való megismerkedés után csak azt írhatom, hogy sok jót és szépet. Garancia erre a kollektíva helytállása, tevékenysége. Sz. N. ban cseiiédsorba kényszeritefc- te. Az éjszakába nyúló robot és az éhség lázadóvá tette. Az első világháború zűrzavara, az intervenciós román hadsereg bevonulása, a Tanácsköztársaság vérbe fojtása Gyomán érte. A fehérterror erősödésével el kellett hagynia szülővárosát. Budapestre került, s hamarosan kapcsolatba került az illegális kommunista mozgalommal. 1921-ben fölvették a pártba. A külföldről, rendszerint Bécsből érkező sajtótermékek, röplapok továbbításával, sztrájkok szervezésével, új elvtársak bevonásával vett részt az illegális munkában. Tudta, hegy munkája veszélyes. Gyakran lehetett abban az időben olvasni újságok hasábjain, hogy Paksnál vagy Bajánál »»ismeretlen, munkás külsejű ember« holttestét fogták ki a Dunából, ök is, a munkások is tudták, hogy a Prónay— Héjjas-különítményék áldozatairól van szó. Öt is elfogták, hosszú hetekig éheztették, kínoztál?. Az embertelen kínzások és vallatások nyomait még ma is viseli testén. A hírhedt Töreki-féle vérbíróság ítéletétől 76 elvtársával együtt, a nemzetközi munkásosztály tiltakozásának eredményeként menekült meg. Rövid ideig a a fővárosban maradt, majd az állandó üldözések és zaklatások elöl vidékre költözött. Kaposváron kapott munkát. Mint kommunistát állandóan figyelték. Hogy elszigeteljék elvtársaitőí, katonai behívót kapott, és fegyver helyett csákányt, lapátot aditak a kezébe. A FÉLSZ ABADUIjAS UTÁN újra megtalálta elvtársait, Ereje, egészsége már nem a régi. Ezért is költözött falura, hogy pihenéssel töltse el öreg napjait. Gyárán fölkeresik az ctvösi emberek, mert önzetlenül segít bárkinek. Az úttörőkkel való találkozás végén Gergely bácsi arról beszélt, hogy gyermekkorának legszebb álmai sem közelítették meg a mai gyerekek életét. Most tudja csak igazán, hogy a harc, amelynek hosszú időn keresztül részese volt, nem volt hiábavaló. Sz. to. A mi céljainkért érdemes dolgozni Elölte Sírkő nagy választékban. Siófok, Kele u. 5. Ugyanitt tanulóföl vétel. (54633) A háiztóji területeket mérik, rendezik. Most még kimutatás, egy kicsit tükröt is tart mindenki elé, megmutatja, ki, hogyan dolgozott, fáradozott a közösség javára a múlt évben. Mert ez az alapja, ki mekkora háztáji területet kap. Sok figyelmet, nagy körültekintést kívánó munka ez, amit minden év tavaszán ilyen idő tájt elvégez Pápai Lajos, a balatonszabadi November 7. Termelőszövetkezet elnökhelyettese. »Az érzelmekre és az értelemre szeretnék hatni...« G mondta ezt a gondolatot a megyei termelőszövetkezeti tanácskozáson — és valóban ilyen szellemben tette meg elgondolkoztató, figyelemreméltó észrevételeit. És ebben a szellemben végki most ezt a munkát is. Mert az értelemre és az érzetemre sokféleképpen lehet hatni. Többek között így is. A juttatásokon keresztül. A beszélgetés innen indult el. Aztán hirtelen oda kanyarodott, amit altkor felszólalásában így fogalmazott meg: »Falun az emberek ma már más szemmel nézik az eseményeket — és jobb kedvvel dolgoznak.« — Tudja, valahogr úgy van ez, hogy nehéz erről beszelni. Mert. sok összetevőből, FÉNYKÉP HELYETT: PIROS ARCÚ, FEKETE BAJUSZÉI PARASZTEMBER. OLYAN, AKIRE AZT SZOKTÁK MONDANI: IGAZI MAGYAR PARASZT TtPUS. CSENDESEN, LASSAN BESZÉL, MINT AKI KÉTSZER 'IS MEGFONTOLJA, FEDI-E A SZÓ A GONDOLATOT, AMIT KI AKAR FEJEZNI.., számtalan apró mognvilvánu- lásból alakul ki az egész... Igen. A búzát ősszel elvetik. Jól érzékelhető, szemmel látható a fejlődése, és mindenki tudja, ha nem jön közbe semmi csapás, a következő év nyarán learatják. Ami az emberekben, a gondolatokban végbemegy, az nem ilyen egyszerű, nem ilyen kézzelfogható, és nem fejezhető ki ilyen egyértelmű tömörséggel. Pápai Lajos elgondolkodik. — Csak a magam példáját veszem. Az egyesülés előtt Voltam elnök, aztán gépeso- portvezető, és hatvannégy óta elnökhelyettes. Nekem sohasem volt kételyem afelől, hogy a nagyüzem a jövő útja. Ezt a gondolatot később többször is megismételte. — De azokban az időkben — folytatta — nagyon nehéz volt a helyzet. Merteev- részt akkor úgy volt ez a mozgalom, mint a fiatal pár. aki összekerül semmi nélkül Mindent kezdeni kellett, És ott voltak az emberek, sok kusza gondolattal, vegyes érzésekkel. Mert akkor például a 10— 15 holdas parasztembernek fájt, nehezményezte, hogy az lett a brigádvezetője, akit korábban ő igazgatott mint részes munkást És az is igaz. hogy ezek közül sokaknak a kezdetben nem volt annyi jövedelmük, mint egyéni korukban. — És visszatérve saját magamhoz. A sok vészeid ség, méreg bizony nemegyszer elkeserített engem is. Bár én hittem, bíztam... »Az akarat, a hit, a munka meghozta a gyümölcsét« — jutottak eszembe ismét a felszólalásában elmondott szavak. Cigarettára gyújt. II parasit Mert egyrészt . . látja, hogy érmost K6Z0 demes volt a igaun felnőni. £Snl»,[är“Si szar lemondás is. Érdemes volt, mert van eredménye. Másrészt pedig látja — és ez főként a legutóbbi időkre vonatkozik, a kongresszusi határozatokra —, hogy mint embert is mind többre becsüli, értékeli a társadalom, és az erejéhez mérten egyre többet juttat, ad neki. Az érzelemre és az értelemre hatni... — Nagyon érdekes apróság — de jellemző. Éveken keresztül nem sikerült elérnünk, hogy reggelente ne kelljen a brigádvezetőnek végigjárni a házakat, hanem gyülekezzenek az emberek egy meghatározott helyen, és onnan irányítsák őket munkába. Már úgy látszott, ez elérhetetlen álom. És most — érdekes dolog —, ahogy körtudottá váltak a paraszt- határozatok, nem azt mondom, hogy rendszeresen, de mind többször előfordul, hogy összejönnek egy helyen reggel munkakezdés előtt Ezzel is nyerünk időt — lehet ilyet hallani. Igen, apróságnak tetszik ez. Pedig tulajdonképpen nagy dolog. A gondolatok helyes, új irányba terelődését bizonyítja. — Aztán valahogy úgy vagyunk, hogy a termelőszövetkezeti kongresszustól mindenki vár valamit Én sokat gondolkodtam, töprengtem a szövetségekről. Igen. igen jó dolog ez! Valahogy úgy képzelem, hogy ez a szervezet legyen összekötő kapocs a parasztság és a felső szervek között Hogy konzultáljunk, beszéljünk minden kérdésről, minden határozat vagy törvény meghozatala előtt. Ügy, mint most Mert az élet nem áll meg, fejlődik — és a törvény az nem szentirás. Az új formák, az új körülmények között új törvények is kellenek. És a felső szerveknek a szövetségeken keresztül mi mondhatjuk meg legjobban, mi az, ami szorít bennünket, amin változtatni kellene... Megered f?1®9 *7au9 'osseggel gondol3 oícií! kodé parasztember töprengései. Beszél az önállóságról, azokról a módszerekről, melyeket szeretnének elérni. Nemcsak azért, mert. úgy éra, így jobb lesz a falun élők helyzete, hanem jobb lesz mindenkié. Az egész társadalomé. — Azt mondtam korábban, hogy sohasem volt kétségem, tudtam, hogy a nagyüzemé a jövő, ez a fejlődés rendje. Ma úgy mondom: a mi célunk olyan, hogy érdemes érte dolgozni, fáradni ... Előtte a kimutatás. Besüt az ablakon a nap, kékes ködként kavarog a cigaretta füstje. Ki tudja, hányadik ez már, mióta itt ülünk és beszélgetünk. — A napokban megkezdjük a sa,rabolást. Most az emberek keresik a munkát... Vörös Mária
