Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)
1967-04-15 / 89. szám
Szombat, 1987. április 15. 3 SOMOGYI NÉPLAP A Z SZMT VII. KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE FALUSI ARCOK (Folytatás az 1. oldalról) 8 ez megfelel az országos átlagnak. Az SZMT a megye szakszervezeti mozgalmának közvetlen irányító szervévé vált a helyi politikai célkitűzései! végrehajtására egységesebben tudta mozgósítani a megye szakszervezeti tagságát A jelentés szarint a szakszervezeti bizottságok többsége eredményesen dolgozott, tevékenységében mindinkább a tervszerűség érvényesült, az új köve telményeknek megfelelően azonban változtatniuk kell munkamódszerükön. Az SZMT- nek pedig több segítséget kell adnia önálló munkájukhoz. Ezután Szőke Pál elvtárs, az SZMT vezető titkára kiegészítette az írásos jelentést. Elöljáróban a szakszervezeti választások tapasztalatait ösz- szegezte. Megállapította: a párt helyes politikájának eredményeként jó légkörben és a kölcsönös bizalom jegyében tartották meg a bizalmi-, az szb-választásokat. a küldöttértekezleteket, választották meg a megyebizottságokat. A gyűléseken és a küldöttértekezleteken elhangzott véleményekkel és javaslatokkal megyénk dolgozói is segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a SZOT XXI. kongresszusa olyan alapvető kérdésekkel foglalkozzon, amelyek közvetlenül . érintik a dolgozók széles rétegeit. — A további tennivalók világosak és egyértelműek: intézkednünk kell a fölmerült kérdésekben, oktatnunk kell a tisztségviselőket, hatékonyabban kell foglalkoznunk az új gazdaságirányítási rendszerrel, ki kell iktatnunk munkánkból a még mindig megtalálható formális elemeket, s konkrétabban kell foglalkoznunk a termeléssel. Arra van szükség, hogy tovább fokozzuk a dolgozók lelkesedését, jobban éljünk a megválasztott tízezer tisztségviselőben rejlő nagy erővel. Szőke Pál elvtárs az SZMT nevében megköszönte a választások lebonyolításában részt vevők segítségét. Váljon tetté a „Tegyünk többet Somogyért I" jelszó Az SZMT vezető titkára a harmadik ötéves tervről szólva hangsúlyozta: a megyei pért-, állami és szakszervezeti vezetésnek egyik fő törekvése volt, hogy erőteljesebben fejlessze az ipart, s ezzel enyhítsen a foglalkoztatási gondokon, megállítsa az elván- lorlést. Kádár János elvtársnak a pártaktíván elhangzott beszédére hivatkozva a szóbeli beszámoló leszögezte, hogy a mezőgazdasági termelés vezető szerepet tölt be Somogybán, annak ellenére, hogy az utóbbi években meggyorsult az ipar fejlesztése. Számokkal és adatokkal támasztotta alá a várható fejlődést, beszélt a szakemberképzésről. — E feladatok megoldása komoly erőfeszítést, nagy munkát igényel a megyei vezetéstől, s ehhez a szakszervezeteknek maximális segítséget kell adniuk. Ezért a tervért, a kitűzött programért érdemes lelkesedni. El kell érnünk, hogy a »Tegyünk többet Somogy- ért!«-mozgalom méginkább aktív erővé, tetté váljon. A szakszervezetek egyik fő feladata, hogy mozgósítsa a dolgozókat a tervek végrehajtására, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünnepléAz űj mechanizmus és a szakszervezetek Az előadó ezután a gazdaságirányítás rendszerének reformjával foglalkozott. Meghatározta a reform fő célját, szükségszerűségét. ( — As új mechanizmust hatékony eszközként használjuk fel arra, hogy jobban és gyorsabban valósuljanak meg az MSZMP népünk érdekeit szolgáló célkitűzései, népgazdaságunk gyorsabban és kiengyen- súlyozottabban fejlődjön, és ezen keresztül az életszínvonal nagyobb ütemben emelkedjen. Olyan feladat ez, amelynek megoldásában dolgozó társadalmunk minden tagja egyénileg is érdekelt, mivel az egyes dolgozó életszínvonala a jelenleginél jobban függ majd az egyén teljesítményétől és a kollektiv munka eredményességétől — mondta Szőke elvtárs. Az új mechanizmus a vállalati önállóság növelésével, a döntési jogkörök decentralizálásával, a szocialista demokrácia kiszélesítését is szolgálja. A reform megvalósításával a dolgozók számára a vállalati ügyek nagy része hozzáférhetőbbé, áttekinthetőbbé és ellenőrizhetőbbé válik. így létrejönnek a demokrácia szélesítésének nemcsak jogi formái, hanem gazdasági föltételei is. Ez azonban még nem nem biztosíték arra, hogy mindenki helyesen él a megnövekedett jogokkal, s itt hárul fontos feladat a szakszervezetekre. A demokratikus jogok gyakorlása föltételezi a dolgozók és a vezetők kellő tájékozottságát, politikai öntudatát, vezető képességét. A szakszervezeti tagoknak el kell sajátítaniuk a szocializmus politikai gazdaságtanának legújabb következtetéseit. Ezért van szükség magas színvonalú gazdaságpolitikai, köz- gazdasági propagandára. A reform mint nagy társadalmi, politikai kérdés, minden dolgozó embert érint. Ezért a legmagasabb szervektől az alapszervezetekig biztosítani keli a társadalmi, helyi és egyéni érdekek mind teljesebb összhangját. Az SZMT beszámolója ezután részletesen foglalkozott a vállalati nyereség kigazdálko- dásával, a tiszta nyereség fel- használásával, s ezzel összefüggésben a bérgazdálkodással, a munkaerő hatékony felhasználásával. A béren kívüli juttatásokról szólva hangsúlyozta a munkásszállások fenntartásának szükségességét, a munkások utaztatásának fontosságát. Kaposvárra mintegy hétezer dolgozó jár be. A kedvezmény módja nem változik, a vállalatok a termelési költségek között számolják el a munkásszállítást.. A juttatások másik csoportja nem kapcsolódik szorosan a munkához, a dolgozóknak csak egy részét érinti. Ilyen a kedvezményes üzemi étkeztetés, a gyermekintézmények fenntartása és a kedvezményes üdültetés. E juttatások továbbfejlesztését a nyereség alakulásától teszik majd függővé a vállalat vezetői és a társadalmi szervek. A munkaidő csökkentésével kapcsolatban Szőke elvtárs kijelentette, helyesnek tartják, ha kísérletképpen néhány vállalat már az év második felében bevezeti a csökkentett munkaidőt tapasztalatszerzés céljából. — A szakszervezeteik négyéves munkájáról a választások során több tízezer dolgozó nyilvánított véleményt. A tapasztalatok összegezéséből az tűnik ki, hogy alapjában véve teljesítettük azokat a megyei feladatokat, amelyeket a hatalmon lévő munkásosztály érdekében az adott időszakban el kellett látni — mondta az előadó. A beszámoló foglalkozott a szakszervezetek és az államhatalmi, állami és társadalmi szerveik -kapcsolatával, az egyre nagyobb önállóságot kapó szakszervezeti szervek feladataival. — A jövő feladatai közé tartozik a harmadik ötéves terv célkitűzésének elérésére való mozgósítás, a SZOT XXI. kongresszusa határozatának végrehajtása, a kollektív szerződések széles körű ismertetése. a Munka Törvénykönyv megvitatása. Az év második felében föl kell készíteni a szakszervezeti bizottságainkat, a tisztségviselőket az 1968-ban bevezetésre kerülő reform gyakorlati alkalmazására. Ezek olyan feladatok, amelyeknek megvalósítására lehet lelkesíteni a megye dolgozóit, mert középpontjukban az alkotó ember áll — fejezte be szóbeli kiegészítését Szőke Pél elvtárs. Ezután Balogh Ferenc, a számvizsgáló bizottság elnöke szóban kiegészítette az írásban benyújtott jelentést Ä szakszervesetek politikai oldalról közelítsék meg a reformot A szóbeli kiegészítés után megkezdődött a vita. Elsőnek Róna Imre, az MSZBT megyei elnöke kért szót. Az ipari üzemekben so-kkal alaposabb kulturális nevelőmunkára lenne szükség — mondotta, hiszen az ipar fejlesztésével ösz- szefügg a dolgozók nevelése, tudatuk formálása. Nagy felelősséget ró ez a vállaltvezetőségekre és a szakszervezeti bizottságokra. Kifogásolta, hogy az üzemekben nincs egységes művelődési terv. Javasolta: a gazdasági beszámoló szemes része legyen a jövőben a nevelőmunkáról való számadás. A szakszervezetek figyelmébe ajánlotta a Szovjetunió eredményeinek népszerűsítését a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából. Nagy Tibor, a Pedagógus Szakszervezet küldötte arról beszélt, hogy a szervezett dolgozók 35 százalékának nincs általános iskolai végzettsége. Elgondolkoztató ez a tény, a szakszervezeti aktíváknak ösztönözniük kell a tanulásra. Nagy Pál, a KPVDSZ küldötte elmondotta, az élet igazolta, milyen fontos szerepe van a társadalmi, politikai és a gazdasági életben a szakszervezeteknek, A megnövekedratt feladatról szólva megállapította, helyesen kell élniük az egyetértési, a hozzájárulási és a vétójoggal. Zajú ez György, az MTS főelőadója a megye sportmozgalmának fejlődéséről adott számot, Hujber Fe- rencné, a Társadalombiztosítási Intézet megyei igazgatója munkájúit időszerű kérdéseit elemezte. A társadalombiztosítás az utóbbi években közelebb került a dolgozókhoz: nőtt az üzemi kifizetőhelyek száma — állapította meg Márton János, az MHS elnöke a honvédelmi munkáról és a hazaszeretetre való nevelésről beszélt. Ligeti László, a SZOT elnökségének tagja, a KPVDSZ főtitkára az országos elnökség nevében köszöntötte a küldötteket, Somogy dolgozóit. A dolgozók elsősorban azt várják — mondotta — hogy nagyobb befolyásuk legyen a szakszervezeteknek az ország politikai életére, előbbre vihessék a társadalom ügyét, többet tehessenek a szocialista demokratizmus kibontakozásáért. A szakszervezeteknek sokkal bátrabban kell kezdeményezniük, nem kell félni attól, hogy összeütközésbe kerülnek állami és gazdasági szervekkel. Az egész társadalomra kihat a gazdaságirányítás rendszerének reformja. Nem máról holnapra A részvevők egy csoportja, valósul meg, hosszú lejáratú munka ez, s alaposan föl kell rá készíteni a dolgozóiját. Á szakszervezetek a politikai oldalról közelítsék meg a reformot, hogy százezrek, milliók gondolkodjanak azon, mit lehet jobban csinálni, hogyan lehet nagyobb eredményeket elérni. Ligeti elvtársa SZOT elnökségének nevében köszönetét mondott minden somogyi tisztségviselőnek a jó munkájáért. Palkó Ferenc- né, a Kaposvári Ruhagyár szocialista brigádvezetője a dolgozó nők élet- és munka- körülményeiről beszélt. Az ő nevükben kérte, vezessék be a szabad szombatot Stier Sándor, a megyei KlSZ-bizottsóg első titkára elemezte a szak- szervezetek és a KISZ kapcsolatát. Beszélt arról, milyen lelkesen vesznek részt a fiatalok a »-Tegyünk többet So- mogyértN-mozgalomban. Kérte, hogy segítsen a szakszervezet a fiatalok élet- és munka- körülményeinek javításában. Az ifjúság foglalkoztatottságának, lakáshoz való juttatásának, érdekvédelmének fontosságáról szólva megjegyezte: a végzett munka után állapítsák meg a fiatalok bérét. Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a küldöttértekezletet A rendelkezésre álló tapasztalatok alapján értékelte az első félévben lezajlott választásokat Megállapította: a kedvező politikai légkörnek köszönhető, hogy könnyebben oldották meg mindenhol a feladatokat. Ezután Somogy iparának és mezőgazdaságának fejlesztéséről beszélt Olyan a , megye fejlődési üteme, hogy erre még nem volt példa. A vállalatok gazdasági és szakszervezeti vezetőinek együttműködéséről szólva kiemelte: a vita tovább nő. A fontos azonban az, hogy megteremtsék az összhangot. Félő, hogy . háttérbe szorítják egyes vállalatoknál a nem termelő beruházásokat. Ilyen esetben a szakszervezetnek határozottan föl kell lépnie. Leszögezte, hogy a most megválasztandó SZMT-nek a megye fejlődése érdekében részt kell majd vennie az újabb programok, tervek kidolgozásában. Druzsin Ferenc, a Kaposvári Állami Gazdaság szocialista brigádvezetője _az állat- tenyésztésben dolgozó ötszörös szocialista brigád munkájáról adott számot. Sugár Imre, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese a megye továbbfejleszré- sáról, a harmadik ötéves terv- túlteljesítésének lehetőségéről, a tanácsok dolgozóinak bér-és elhelyezési gondjairól részéit. Albert Mihályné, a textilműveik műhelybizottságának titkára a műhelybizottságok fejlődéséről szólt. Ez a fejlődés — állapította meg — a szak- szervezetek egész munkájának javulásából adódik. Csanádi József, az ÉDOSZ megyebizottságának titkára az élelmi- szeripari dolgozók élet- és munkakörülményeit elemeztí A megye négy élelmiszeripari üzeme országosan is a legjobbak között van. A most folyó beruházások és rekonstrukciók jobb munkára ösztönzik az embereket. Dr. Kiss István, a kaszái erdészet vezetője a balesetek magas számának okát abban látja, hogy a rakodás 90 százalékát kézzel végzik a munkások: a szocialista brigádoknál azonban csökken a balesetek száma. Jakab Lászlóné iskolaigazgató a nyolcadik osztályt Akit megdicsé MINDENKI ELISMERŐEN SZÓL RŐLA. Dicsérik a szolgalmát, kitartását. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője így mondja: — öröm volt hallani minden feleletét. Érezni lehetett, hogy nemcsak tudja az anyagot, de szereti is a mezőgazdaságot. Egyik tanárának véleménye: — Egy kicsit mindannyian büszkék vagyunk rá. Levelező tagozaton jelesen képesítőzni nem kis dolog ... Az utolsó vizsga után beszélgetünk Németh Andorral. Szemüveges, vékony arcélű fiatalember. Minden kérdésen gondolkodik, és csak utána válaszol. — HOGY MIÉRT KEZDTEM TANULNI? Erre csak azt mondhatom, árért, mert kedvem volt hozzá. Én 1960- ban léptem be a vései Űj Élet Termelőszövetkezetbe. A növénytermesztésben dolgoztam mint gyalogos, de ha a szükség úgy kívánta, rakódni is kellett. Egy évig dolgoztam így, akkor megkérdeznék tőlem, hogy lenne-e kedvem tanúin’? Mit szólnák ahhoz, ha elküldene a szövetkezet a lengyeli mezőgazdasági szsak- munikáisképző iskolára? Azt feleltem, szívesen elmegyek, ha engem választanak. Szerencsém volt, engem küldött el a szövetkezet. Jeles eredménnyel végeztem el az iskolád A vizsgák után azt mondta« a tanáraim, hogy ne hagyjam abba, iratkozzak be a mezőgazdasági technikum levelező tagozatára. Meghallgattam a tanácsokat, de nem ígértem semmit. Akkor már nős voltam, és nem akartam egyedül dönteni. Itthon is bíztatják. Először az állattenyésztésben, aztán a növénytermesztésiben dolgozik. Még nincs huszonhárom éves, amikor kinevezik állattenyésztési hri gád vezetőnek. — Először nehéz volt, de aztán belejöttem. Az volt a szokatlan, hogy nálam sokkal idősebb embereket kellett ! lányi tani, ellenőrizni. Egy évig voltam ebben a beosztásban, akkor áttettek a növénytermesztési brigádba. Én lettem az asszonyok brigádvezetője. Ebben a brigádban nagyon jól éreztem magamat. Az asz- szonyokkal valóságos öröm volt dolgozni. Ezen az őszön iratkoztam be a Kaposvári Mezőgazdasági Technikum böhörnyei kihelyezett tagozatára. A tanítás kezdetétől égészen mostanáig két-három órát tanultam naponta. Úgyszólván majdnem mindent láttam vagy csináltam a gyakorlatban is. Ez nagy előnyt jelentett A beszélgetésen szóba jött a jövő is. Hogyan vélekedik az újdonsült fiatal szakember saját falujának szövetkezetéről? Milyen tervei, elképzelései vannak? — Pár nappal ezelőtt neveztek ki a kertészeti brigád vezetőjének. Jelenleg hetven hold gyümölcsösünk van, ebben az évben negyven holdon létesítünk szántóföldi kertészetet. Harminc holdon termelünk zöldborsót öt holdon paradicsomot, öt holdon pedig uborkát. A SZÖVETKEZETÜNKRŐL talán csak ennyit: Szerintem most már valóban szilárd vezetésre lenne szükség. Szinte furcsán hat, ha kimondom, hogy nálunk tizenkét forint tizenhét fillért ért tavaly egy munkaegység. Érthető, hogy ezért senki sem ujjong. Ha minden ember magáénak erezné a közöst, sokkal előbbre állnánk. A talajerő-visszapótlásról évek óta elfeledkeztünk. Sovány talajból gazdag termésre számítani pedig csak a mesében lehet. Különben minden a falumhoz köt. Maradok, és megpróbálom a gyakorlatban is hasznosítani mindazt, amit tanultam. És ha lesz időm, s a családi körülményeik is megengedik, folytatom a tanulást a főiskolán. Németh Sándor Leninre emlékezünk Egyhetes eseménysorozattal emlékeznek meg megyénk KISZ-esei Lenin születésének 97. évfordulójáról. Hétfőn, 17-én Kaposváron, az Ifjúsági Házban az orosz nyelvű klub találkozik Somogyi Pál íróval, s vele beszélgetnek Leninről, munkásságáról, a néppel való kapcsolatáról. A Kossuth Könyvkiadó ajánló bibliográfiát készíttetett azokból a Le- nin-művekből, cikkekből, amelyeket az ifjúságnak ajánlanak, Ezekből dolgoznak föl egy-egy témái a középiskolák marxista körei ünnepi diákköri üléseken a megyében. Kaposváron, a Fegyveres Erők Klubjában Lentiméi kapcsolatos dokumentum- és játékfilmibemu- teitón vesznek részt a fiatalok. A Pamutfanó-ipaa-i Vállalat irodalmi színpada is színvonalas műsorral készül. A liét kiemelkedő eseménye lesz a Le- nin-emlékest, amelyet 21-én este rendeznek meg a Felsőfokú . Tanítóképző Intézetben. Az est ünnepi szónoka Vörös Gyula, aki a Kossuth Könyvkiadónál a Lenin-művek szerkesztője. Az intézet KISZ-esei emlékműsorral szerepelnek. A jelenlévők Lenin hangját is, hallhatják hanglemezről. végzett és tovább nem tanuló fiatalok helyzetét vizsgálva megállapította, hogy eziek a fiatalok vannak a legjobban kitéve az elzüllés veszélyének. Intézményesen kellene foglalkozni a továbbképzésükkel, munkába állításukkal. Felhívta a figyelmet a város általános iskoláinak igen súlyos helyzetére. Tibold József, az ÉM Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti titkára kifogásolta, hogy az új technológia bevezetése eléggé vontatottan halad. A munkaidőt úgy lehet csak csökkenteni, ha a termelést a meglévő szinten tartják. Ehhez új technológiára van szükség. A hozzászólásokra Szőke Pál, az SZMT vezető titkára válaszolt. Megválasztották a megyei tisztségviselőket Az SZMT VII. küldöttértekezlete ezután megválasztotta a Szakszervezetek 45 tagú Megvei Tanácsát, az öttagú számvizsgáló bizottságot. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa 11 tagú elnökséget választott. Űj elnöke Balogh István, vezető titkára pedig újra Szőke Pál, titkára pedig Suri Sándor lett. Az elnökség tagjai: Borsföldi Istvánná, a textilművek szakszervezeti titkára, Dolgos Gyula, a HVDSZ, dr. Fonai János, az építők, Pusztai Ferenc, a Közalkalmazottak, Rózsa András, a Pedagógusok Szakszervezete, Pap p Sándorné, a KPVDSZ, Sári Nándor, a MEDOSZ rae- gyebizottságának titkára, Sugár Imre, a megyei tanács vb- eűnökhelyettese. A számvizsgáló bizottság elnöke Horváth Bertalan, elnökhelyettese Bencze Sándor lett. A küldöttértekezlet Rózsa András zárószavával fejeződött be. K. L—L. G.
