Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)
1967-04-13 / 87. szám
EGY PQRROGI ASSZONY AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Húszezer tojás# értékesített tavaly MAGVETÉS Gondolatok az első József Attila-szavalóversenyről »4 mű nem annyira a művész, min! inJtá'ob azok által él, akik szer- dk a művészetet, és azért szeretik, mert keresik az emberséget.« Ez a József Attiláéi gondolat a zsűri oinök értékelésében másodszor is eiíhang- zott a záróesten. S így lett igazán mottója a díszünnepségnek és a kétnapos rendezvénynek. Ha valaki átlapozza a költő 1936-ban ított verseit, ha végigsétál ma a verőfényben úszó villasoron a ház felé, szemközt egy végzetes decemberi séta emlékévéi, akkor átkarolja az a furcsa, felemás, de megkapó hangulat, amely intimitásában csak önmagunké és mégis mindenkié. aki érzi' József Attilát Ezárt tartom nagyon jelentősnek — és bízóim, ha megérik, irodalom történeti jelentőségűnek — Somogy kezdeményezését, az országos József Attiia-szavalóversenyt. Méltóbb Születésnapi megemlékezésre lélekben aligha csendülhet pohár, mint ezzel: a vers egyszerűségében megkapó, fölemelő ünnepével, amelyen a pohárköszöntőket fiatal lányok és fiúk mondják el költői szóval, szép magyar beszéddel. Ott, ahol akkor egy ország életmű-tiszte- Ietdíja volt egy sírhelynyi föld, amely *►... befogad, mint a persely / Mert nem kell / mily sajnálatos! / a háborúból visszamaradt húszfilléres, a vashatos«. Ez a hangulat jellemezte a nemes vetélkedést, ezt . éreztük a kétnapos rendezvényen, amelyen országos megmozdulással több mint fédszáz vers mondó gyűlt ösz- sae messze tájakról és a szűkebb hazából. Első lépésként minden szempontból nagyszerű törekvésnek értékeljük a versenyt, noha magán viseli az indulás több zsenge vonását is. Ilyen volt például az, hogy a döntőben szereplő tíz fiatal versmondó közül az első három — a jupiterlámpák, karácsonyfák és berregő kamerák »össztüzében« — behozhatatlan helyzeti hátránnyal indult Bizonyára ez is okozója volt annak, hogy csupán két-há- ro*n versmondónál éreztünk országos színvonaltól várható, igazán felszabadult, szug- gesztív erejű előadást A zsűri viszont — helyesen — az előző napi szereplést is beszámította. Általában remek technikai készség, rutinos beszédkultúra jellemezte a döntő szereplőit. De a lámpaláz szorításából kiszabadult valóban átfűtött versmondásban tíz közül tíz- Kóthy Jndtt. A baromfitenyésztési verseny járási legjobbjai A negyedik esztendeje folyó baromfi tenyésztési verseny tapasztalatait értékeltek, elemezték a közelmúltban Budapesten. A népszerű mozgalomba egyre több falusi asszony kapcsolódik be, hogy növelve a háztáji baromfiállományt, korszerű eljárásokat és takarmányozási módszereket alkalmazva több baromfihúst és tojást adhasson közfogyasztásra. Igen beszédes adat: amíg 1960-ban négvszáztizenötmil- lió tojást, a múlt évben már ennek csaknem kétszeresét, hétszázötvenkilencmillió tojást vásároltak föl országosan. Hét évvel ezelőtt 2792 vagon, a múlt évben pedig 7304 vagon baromfit értékesítettek a termelők. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok mögött a világon a második helyen áll országunk a baromfihús fogyasztásában. Megyénk valamennyi járása büszkélkedhet országosan is figyelemreméltó eredmény- nyel. összesen huszonhárom somogyi; a nagyatádi járásban kettő, a többi járásban mindenütt három — asszony ért el helyezést. Tojásértékesítésben a porrogi Szalai Imréné jeleskedett, aki több mint húszezer tojást adott át a felvásárlónak, s 140 kiló baromfit is értékesített. Több mint tizenkilencen r tojást adott közfogyasztásra a lul- lai Nagy Imréné, mennyiségben őt követi a fonyódi Mittermájer Józsefné és a hácsi Vámosi Jánosné. Említést érdemel Lukács József• né (Somogytúr), aki a 6300 tojáson kívül több mint ezer kiló baromfit értékesített háztájiból. Bár a mi megyénkben nincsenek nagy hagyományai, a kaposvári járás helyezettjei tojáson és pecsenyecsirkén kívü ilbahizJalással is foglalkoztak. A somogygeszti Félián Béláné 43, a somogy- sárdi Balázs Istvánná 42, a nagybajomi Nagy Sándorné 45 libát adott közfogyasztásra. A néhány kiragadott példa is igazolja, kedv, lelkesedés. Igyekezet tölti el versengő asszonyainkat, és mind több az olyan község, ahol szakcsoportokba tömörülve, minőségi cserék végrehajtásával munkálkodnak azon, hogy még a jelenleginél is jobb eredményeket érjenek el. Ezt kívánja tőlük egyéni érdekük, és így tehetnek legtöbbet a lakosság ellátásáért is. etrdi Lajos művelődésügyi osztályvezető megkoszorúzza a »áíszól szobrát. »E házból indult utolsó útjára. .. Kegyelettel adózunk emlékének«. re számítunk — s ennek a lehetőségeit, föltételeit meg - is kell teremteni a jövőben. Az elhangzott produkciók fele mai magyar költők kiemelkedő alkotásának interpretálása veit. A magasztos témák közt egy szatirikus hangvételű vers kevésbé szatirikus, kissé egyértelműre sikeredett előadásának is tanúi lehettünk. (Váczi M.: Balatoni félrevezető.) Élmény volt azonban többek között egy soproni gimnazista kislány, Kóthy Judit összeállítása József Attila-verstöredékekből; tolmácsolásának magával ragadó egyszerűsége, részleteinek szimbolikus tisztasága, üde szépsége példaadó. S hasonló, az est mottójának intése csendült meg a budapesti Cseh Erzsébet (Minden rendű emberi dolgokhoz) és a Borsod megyei Monyok Ildikó (Nagy László: Rege a tűzről és a jácintról) versmondásában is. Tömegmozgalomból nőtt ki ez a kétnapos rendezvény, és a több mint félszáz versmondó jelentős része dolgozó fiatal volt. Ez a másik nagy értéke Somogy kezdeményezésének. A harmadik pedig egy fölismerés, egy tanulság a vendéglátó megyének: Sokat kell fejlődnünk, tanulnunk (még a döntőbe se jutottunk be?) — a követelmények, a szigorúság elleni itt-ott föllfelhötő tiltakozások helyett —. hogy közelíthessünk egy magasabb, az országos színvonalhoz. Lehetőségünk, tehetségünk van hozzá, a perspektíva nyitott. Végül: akár egy-, akár kétévenként rendezzük meg a további szavalóversenyeket a szárszói kezdeményezés magvetés; folytatásra, országos rangú követésre érdemes. Egyben örökös hagyományunk szép emlékköve ez. Ne hagyjuk koszorúk nélkül! tíallinger Endre Az T. díjat Kóthy Judit, a soproni József Attila Gimnázium tanulója nyerte meg. A második dijat Monyok Ildikónak (Borsod m.), a harmadikat Borbély Lászlónak (Veszprém m.) adta át ünnepélyesen dr. Várkonyl Imre. a Somogy raesvet Tanács vh-emökhe- lyettese. Az országos József Attila irodalmi pályázat első díját Venczel Andrea (Budapest) kapta: a két második pljat pedig Kövér György (Hajdúböszörmény), költő illetve Párkány! Beáta Oonyód) szerezte üteg. A Téli Palota ostroma Lesángrádi művészek befejezték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Múzeuma számára készülő A Téli Palota ostroma című nagy dioráma vázlatait. A diorámát hangkísérettel látják eL A bemondó először röviden ismerteti, milyen volt a helyzet Péterváron 1917 novemberében. Ezután működésbe lépnek a vetítőberendezések, fények gyúlnak a Téli Palota ablakaiban, ahol akkor az ideiglenes kormány tartózkodott. Felhangzik az Auróra cirkáló ágyútüze s a petropavlovszki erőd ágyúinak dübörgése, ami a forradalom kezdetét adta hírül. Mindjárt ezután az egész dioráma kivilágosodik — a Vörös Gárda csapatai, a forradalmi katonák és matrózok a Téli Palota ostromára indulnak. A FI C VE LEM HATÁRA — Most mi kö- újabb négyzetek vetkezik? — szúr- és újabb átlók kö- kolva tettem föl ma- vetkeztek. így gamnak a kérdést, múlt el még vagy fél óra. Akkor következett szólásra egy ötvenes férfi. Felállt, körülhordozta a tekintetét a teremben, egy amikor a virágcsokor rajzolását is befejezte a szomszédom. Több mint három órája ültünk már egymás mellett ezen az értekezleten. Először ku- viszonylag fürgén sza vonalakkal mozgó kezén, s kezdte a rajzolást, megszólalt: aztán kiismerhe- __ a szünet nélt etlen ábrák kö- ..... vetkeztek. Háza- kuh /t0yeíe m,n kát rajzolt, ké- fennél jobban söbb a felszólalók igénybe veszi az karikatúráját látEzeket a tényeket világos okfejtéssel támasztotta alá. S mindez pontosan másfél óra hosszat tartott. Az értekezlet már túl volt az ötödik óráján. Csupán egy szütam viszont a jcgyzetlapokon. S mindebből csak egy dolgot lehetett megállapítani: nem sokra vinné még a gyermekrajzversenyen sem ez a harminc Sütöd, megtudod, körüli férfi. Nem hal van a fiOVe- tudom, hányadik lapra került ez a »virágcsendélet«. Nem is töprengtem rajta. Csak akkor szóltunk egymáshoz, amikor új cigarettára gyújtottunk. Az- ^ Egy óra múltán egyszer csak va azonban már megszólalt. — Ez már a harmadik ezen a héten. — Mi a harmadik? — kérdeztem vissza. — Az értekezlet — válaszolta. pillanatig elidö- rietet tartottunk zött a szomszédom közben. A füsttől már alig lehetett látni a szobában. Akkor megszólalt valaki: — Nyissuk ki az ablakot. Szomszédom csöndesen megjegyezte: — És dobjuk ki, aki még hozzá akar szólni. Hónapokkal ez- elelőtt egy vállalat munkásvédelmi tanácskozásán hangzott mindez el. Hogy most adom közre, annak egyetlen oka van: az értekezlet ötödik órájában hallottam. Ügy látszik mégis igaz, amit az előadó elmondott. S hogy előadás közben ő sem gondolt erre ? Emberek vagyunk, s valószínűleg azt tartja, amit ezen az értekezleten a szomszédom mondott: — Ha mindet, emberek szervezetét. — Most figyeld — súgta a szomszédom. Aztán letelte a ceruzát, s az előadóra nézett. — Ha ezt az előadást meghalllem határa. A felszólaló arról beszélt, hogy a tartós figyelem túlzottan igénybe veszi a szervezetet. Az emberek egy ideig mindent megjegyeznek, ami elhangnem minden szó jut el a tudatukig. Ilyenkor kezdenek hozzá a rajzoláshoz, firkáláshoz, hogy elfoglalják magukat. Aztán következik a szunyó- kálás. Később újAztán, hogy töb- ra odafigyelnek, bet nem kérdez- de már nem tud- tem tőle, ismét jak megjegyezni rajzolni kezdett, mindazt, ami el- Szurkoltam, hogy hangzott. Napok mi jön ki belőle, vagy hetek múlva Négyzetet rajzolt, jutnak csak eszük- aztán meghúzta az be az értekezlet átlóit is. Majd a.z különböző mozza- átlók mentén natai. ember olyan szívesen beszélne! mint amilyen szívesen hallgatja a másik gyakran semmitmondó felszólalását, akkor negyed annyi idő alatt befejeződnének az értekezletek. De jó is lenne! Kercza Imre Királyok bolondjai — bolondok királyai Az udvari mulattatok rendjéről már az Árpádok korában is szó esik. Ioeuiatj-oknak, zsonglőröknek, igriceknek aeveztek őket. 1347-óéi mar oklevél emlékezik meg a Fut környéken állt Regttó-iek Isuíoítóí: ezek a király »-comoibátorai« voltak. (Ma úgy mondanánk: ivócímborák, szesztestveikék\. Nálunk Zsigmondtiai Köszönt be a bolondok aranykora. A király-császár kedvelt bolondja Borra, vagy Porro — valódi nevén — Jonannes Talanderi volt. E vaiencai klerikus a szerzetesi kámzsát cserélte föl a csörgő sipkával. 1413-ban, amikor Zsigmond őt nemesi rangra emelte, a nemesi levélben így szól hozzá: »ép oly jónak, mint hűnek mutatkoztál, s a tréfa álarca alatt — amely Cato szerint az igazi, mély bölcsesség — még a halál veszélyétől is megmentettél.« Porro sipkájának csörgése Buda utcáit is fölverte. De akadt udvari bolond bőven Mátyás, a Jagellók alatt is. Mátyás és Pödjebrád cseh király találkozóján a huszitizmus s a katolikus hit jogvitájának eldöntését a felhevült urak bolondjaik párharcára bízták. A borközi hitvitában (Mátyásé kerekedett felül, mire Zdenkó, az egyik cseh főúr föikápeltc a magyar bolondot. A kirobbant tömegverekedést a két uralkodó cs.titotta le. 1490-ben Tibriii volt Mátyás bolondja. Ez év április 6-án Dicsben Tibriii fut a beteg király előszobájában tanácskozó urakhoz: — Urak, — kiáltja akasztófahumorral —, a király meg akar halni! Mire az ágyasházba érnek, Mátyás halott. Emlékezőtehetség Egy londoni pszichológus előadást tartott az emlékezőtehetség fejlődéséről. Előadása szünetében egy diák elcsente a katedráról a professzor jegyzeteit. A pszichológus, amikor visz- szatért, egyáltalán nem emlékezett rá, hogy előadásának második részében miről alkart beszélni. Jack Ruby-emlékek Jack Ruby bibliáját és négy ceruzarajzát, amelyeket a börtönben készített, április 6-án New Yorkban elárverezték. ... Jack Ruby örökösei az Egyesült Államok nemzeti archívumának ajándékozták azt a pisztolyt, amely- lyél Jack Ruby lelőtte Lee Harvey Oswaldot, továbbá azt a kalapot és öltönyt is, amelyet Jack Ruby azon a napon viselt. Vadásztörténet — Egyszer Afrikában egy fa alatt kellett éjszakáznom a dzsungelben, s képzeljétek, hátulról olyan közel lopakodott hozzám egy oroszlán, hogy a nyakamon éreztem a leheletét! — S mit csináltál? — Felhajtottam a galléromat. A sün és a medve A kaliforniai nemzeti park óriási barnamedvéje elá-ult egy sünnel folytatott harc közben. A parkőrök — akik szemtanúi voltak a furcsa párharcnak — azonnal segitséaére siettek. Mesterséges légzést alkalmaztak, de aztán araikor látták, hogy éledezik, fejvesztetten menekültek. Somogyi NSp’ap \7 MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztői W1RTH LAJOS. Szerkesztőség: KaposvAf# Latiuka Sándor u 2 Telefons 11—510. ti—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőkuél. Előfizetési díj egy hónapra 12 ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Eatinka Sándor utca ^
