Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)

1967-04-12 / 86. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az országos szavalóverseny döntője Balatonszárszón KOSZORŰZÁSI ÜNNEPSÉG JÓZSEF ATTILA SZOBRÁNÁL Meleg tava­szi napfény kö­szöntötte a tó partját, a fák serkenő lombo­zatát és alatta az embereket tegnap Bala­tonszárszón a vers ünnepé­nek második napján. Dél­előtt a sza­Egyre több a primőráru a piacon Sláger a hónapos retek és az újhagyma (Tudósítónktól.) valóverseny részvevői, az érkéz» vendé­gek egymásnak adták a Jó­zsef Attila-emlékház kilin­csét. Sorra érkeztek a lá­togatók, hogy az átrende­zett emlékkiállítás megtekin­tésével néhány percet áldoz­zanak a költő hagyatékának ott, ahol utolsó napjait, óráit élte József Attila. Ebben a hangulatban gyüle­keztek délután 3 órakor mint­egy félezren a ház előtt. Négy­szögben felsorakozott a helyi úttörőcsapat, majd dr. Szőke György, a járási tanács mű­velődésügyi osztályának veze­tője lépett a házfalon levő emléktábla elé. A járási ta­nács koszorúját e szavak kí­séretében helyezte el: »E ház­ból indult utolsó útjára a költő. Kegyelettel áldozunk emlékének...» Ezután az állomás mögötti József Attila-szobomál zaj­lott le a koszorűzási ünnep­ség. Kassák Lajos Meghajtott zászlóval című verse után Sárdy Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője mondott el néhány kegyeletes gondolatot. A megyei tanács koszorúját e szavak kíséreté­ben állította a szobor talpa­zatára: »Emlékének nem ál­dozhatnánk szebben, mint az­zal, hogy a vers ünnepén megrendezzük a legjobb vers­mondók országos versenyét.« A verseny hétfői elődöntő­jén kemény küzdelem után 51 versmondó közül tízen kerül­tek be a tegnap esti döntőbe: Papp Ágnes (Budapest), Mo- nyok lllikó (El »sód megye), Borbély László (Veszprém me­gye), Kóthy Judit (Győr-Sop- ron megye), Pánovicz István (Budapest), Cseh Erzsébet (Budapest), Mihályfi Péter (Pécs), Kerekes Peter (Fejér megye), Lentulai Pál (Szolnok megye), Árva László (Hajdú- Bihar megye). A szavalóverseny döntőjét ez esti díszünmepségen tartot­ták meg, s ekkor osztották ki a díjakat. A díszünnepségen Illés Dezső elvtárs, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának titkára mondott megnyitó be­szédet. Illés elvtárs megnyitójában hangsúlyozta: kettős megemlé­kezés: József Attila méltatása és a vers ünnepe ez a mai nap, a költészet napja, mely — mind ismeretes —, egybe­esik költőnk születésnapjával. Ezután József Attila szelle­miségéről és költészetének a modern szocialista lírában ki­magasodó jelentőségéről szólt a megyei pártbizottság titkára. — Nemcsak a költők, hanem az olvasók százezrei is József Attila- szép és okos verseinek segítségével értették meg job­ban a múltat — mondotta. -- E versek hozzásegítettek a tár­sadalom mélyebb ismeretéhez és a modern, szocialista köl­tészethez. Soha ilyen kultu­sza nálunk versnek még nem volt, mint napjainkban. Ah­hoz, hogy az írott költészet ma már nem rejtély, nem titok a dolgozó milliók előtt, olyan sorsdöntő folyamatnak kellett megindulnia, amelyben köz- kinccsé válik a költészet; amelyben az egész államszer­vezetnek és a dolgozó népnek te érdekei azonosak. 19iő ad­ta meg ezt a lehetőséget .beszédes tények igazolják azt. hogy népünk élni tudott e le­hetőséggel. Kulturális forra­dalmunkban fontos szerep ju­tott a verseknek, József Attila hagyatékának. — Ma itt mi is a szép ver­ek előtt tisztelgünk, amelyek olvasása, hallgatása szebbé, tartalmasabbá varázsolja éle­tünket; fogékonyabbá tesz bennünket az életigazságok fölismerésére. Ennek jegyében került sor az első József Attila szavalóverseny meg­rendezésére Balatonszárszón, amely egyik kiemelkedő ese­ménye az 1967. évi somogyi napoknak. A megye párt- és állami vezető szerveinek az a szándéka, törekvése ezzel, hogy még élőbbé tegye József Attila költői hagyatékát, s általa még termékenyítőbb ha­tást gyakoroljon Somogy kul­turális életére. Tragikus halálának színhe­lyén nem elmúlására akarunk figyelmeztetni, hanem az élő, az elevenen ható József Attila-i ars poetica múlhatat- lanságára. Ezért a ma este befejeződő szavalóversenyt csak kezdetnek tekintjük, s azt szeretnénk, ha a születés szokásos gyengeségeit magán viselő rendezvény a jövő évti­zedekben olyan életerős ha­gyománnyá fejlődne, amely még méltóbb módon és igé­nyességgel ápolja a József Attila-i hagyatékot, s járul hozzá a magyar szocialita lí­ra gyöngyszemeinek művészi terjesztéséhez. A költészet napján szeretet­tel köszöntjük költőinket, örömmel üdvözöljük köztünk Fodor András, Sipos Gyula József Attila-díjas költőket, megyénk szülötteit, akik sze­mélyes jelenlétükkel és közre­működésükkel tisztelték meg ünnepségünket. Köszöntjük a versmondókat, akik áldozatos munkájukkal nagy szolgála­tot tesznek a helyes magyar beszéd, a szép szó terjesztésé­nek. S végül — de nem utol­sósorban — tisztelettel kö­szöntjük a munkásokat, technikusokat, akik lehetővé teszik, hogy a szép versgyűj­teményekből »csinos könyv« legyen. De csak akkor becsül­jük meg igazán a versek szer­zőit, a verseskönyvek készí­tőit, ha rendszeres olvasókká válunk, és még teljesebben törekszünk a költészet szo­cialista hitet és ízlést formáló, alkotásainak birtoklására. Ezekkel a gondolatokkal nyitom meg az író-olvasó ta- álkozóval egybekötött költé­szet napját és a József Attila szaval óverseny záróestjét — Fejezte be megnyitóját a me­gyei pártbizottság titkára. A díszünnepség ünnepi mél­tatással folytatódott. »A költő alkot, és ez nem íelent kevesebbet, minthogy alakítja a világot, az emberi világot, az emberiséget, azok­nak segítségével, akik úgy osztoznak a költő tevékenysé­gében, hogy művét szeretettel •eszik magukhoz. Mert a mű nem annyira a művész, mint inkább azok által él, akik szeretik a művészetet és azért szeretik, mert keresik az em­berséget.-» József Attilának ez a gondolata lehetne a mottója ennek a tiszteletreméltó so­mogyi kezdeményezésnek, melynek tanúi vagyunk itt, llilatonszárszón, a tavaszodó tó partján. Ezzel a gondolattal vezette be ünnepi beszédét, és mélta­tásában egy hagyomány mag­vetésének nevezte az első szárszói szavalóversenyt Kell­ner Bernét Állami-díjas, a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár igazgatója. Ez a magvetés lehetőséget teremt a versmondáknak arra, hogy a költő utolsó lépteinek színhe­lyén — évről évre, a költészet napján — bemutassák tudásu­kat, és újabb híveket tobo­rozzanak a költészetnek. Ez az első kísérlet sikerrel járt. Somogy csupán egy talpa­latnyi földet adott a költőnek: csak a halála fűződik e táj­hoz, de mi életművét kíván­juk ápolni, és teremtő életé­nek nagyszerűségét hirdetni. — Nem a mi bűnünk — folytatta méltatását a szónok —, hogy riadt félelmei elöl itt, a téli hidegtől szürke ló partján, a halálban keresett megoldást. Kora bűne! Koráé, melyben »egyre kevesebb volt az ember». Nem a mi bűnünk, hogy hiába vitte véghez köl­tészete gyönyörű csodáit, mé­gis megismétlődött rajta az örök legenda,- míg költésze­tünk kisiparosai gondtalanul, virultak »irodalmunk pápái és püspökei neki csak a kapun kívül adtak helyet■» — mon­dotta, majd József Attila köl­tői, emberi egyéniségének, Köl­tészetének lényegét méltatva kiemelte: — Neki sikerült először a mai ember világképét költé­szetté, verssé avatni. Ékes bi­zonyságául annak, hogy a mar­xizmus összefér a költőiséggel, lm anyaga nemcsak tantétel, hanem élmény és indulat. Helytállását, megalkuvás nél­küli élete művét, tanítását őrizzük; hagyatéka, hűsége — példásak. Beszédét a szónok ezzel a gondolattal zárta be: — Gyakorta járok e tájon, és tisztelgek emléke előtt. Idé­zem, mintha élne, és sokszor vélem látni őt. Furcsa hiede- mem: ha ma nem találkoztam volna vele, holnap bizonyosan viszontláthatom. Tegnap és ma bizonyosan itt járt! * * * Lapzártakor még tart a díszün- nepség. A továbbiakról csütörtöki lapunkban számolunk be olvasó- tnknak. „ d A megszokottnál élénkebb /olt a kínálat és a kereslet a tegnapi kaposvári piacon Több helyen piroslott a cso­móba kötött hónapos retek, és sok újhagymát is lehetett lát­ni. Elsősorban a termelőszö­vetkezeti pavilonokban volt sok primőráru. A somogygeszti Űj Barázda Tsz és a társszövetkezetek kö­zös elárusítóhelyén 3 forintért árusították a hónapos retket, 1,20-ért az újhagymát és 3,20 forintba került egy fej sa­láta. Érdekes pályázatot írt ki a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójának tiszteletére a KISZ központi bizottsága a Művelődési Mi­nisztériummal és a MOKÉP- pel közösen. A forradalmi if­júsági f ilmnapok keretében Vitausztasz Zsalakjavicsusz Senki sem akart meghalni cí­mű szovjet—litván játékfilm­jét és Kolonits Ilona Vörös jelek a hadak útján című do­kumentumfilmjét keli feldol­gozni. A pályázaton csak egyéni írásművek vehetnek részt. Ezekben a fiataloknak be kell mutatniuk az ifjúság forradalmiságát, a társadalmi és politikai elkötelezettséget, Hogyan számítják ki a nyugdíjeveket? VÁLASZ: Az öregségi nyug­iíjhoz — ugyanúgy, mint a munkaviszonyban álló dolgo­zóknál — legalább tíz nyug- líjév szükséges. Nyugdíjéven­ként a tagsági időnek azokat a naptári éveit kell beszámí­tani, amelyeknek teljes tar­talma alatt a nyugdíjbiztosí­tás fennálott, és a tag a kö­zös gazdaságban 150 (a tsz nőtagja 100) tízórás munka­napnak megfelelő munkát végzett. Ha a termelőszövetkezeti tag egy naptári évben 150 (nő 100) tízórás munkanapnál kevesebb időn át vesz részt a közös munkában, nem szerez teljes nyugdíjévét. Ilyenkor teljesített munkaidejét nyug- díjhonapokban kell számítás­ba venni. A férfi tsz-tag 13 munkanappal, a nő tsz-tag pedig 8 munkanappal szerez egy nyugdíjhónapot. Vagyis, A MÉK piaci standján nagy kelete volt a spe­nótnak. Ezt 8,80-ért hozták forgalom­ba, 2 forinttal olcsóbban ad­ták, mint egy héttel ezelőtt. Az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat eladóhelyén 3 mázsa tyúkot és több mint 1 mázsa rántani való csibét adtak el. Az előbbit 25, az utóbbit pe­dig 31 forintért árusították. Sgy-két ár: a tojás darabja 1,30—1,40; alma 4—12, sárga­répa 4, zöldség, 5,60, tejfel 19, túró 15, méz 26, bab 8—10 forint kilónként. az igazi hősiességet, a rendező művészi eszközeit, másrészt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom magyarországi ha­tásáról kell írniuk, s arról, hogyan vettek részt a magyar internacionalisták a szovjet hatalomért vívott harcokban. A pályamunkákat 1967. szep­tember 10-ig kell eljutattni a megyei KISZ-bizottságra. Az október végi országos ered­ményhirdetésen tíznapos két­személyes szovjet úttal, hat­napos kétszemélyes szovjet úttal, filmfelvevőgéppel, több száz forint értékű könyvjuta­lommal díjazzák a legjobb pályaműveket. ha a férfi szövetkezeti tag a kötelezően előírt 150 munka­nap helyett csak 130-at telje­sített, akkor nem egy nyug­díjévét szerzett, hanem csak tíz hónapot. Munkanapnak számít az a nap is, amelyen a termelő­szövetkezeti tag kártalanítási segélyben, kórházi ápolásban, vagy a termelőszövetkezettől betegségi segélyben részesült, szülési szabadságon volt, to­vábbá katonai szolgálatot tel­jesített, vagy az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet hatálya alá eső munkaviszony­ban állt, a közgyűlés hozzá­járulásával közép- vagy felső­fokú oktatási intézmény nap­pali tagozatának hallgatója volt, vagy egész napos tanfo­lyamon (iskolán, edzőtábor­ban stb.) vett részt, s végiül a termelőszövetkezet által en­gedélyezett tanulmányi vagy pelig olyan szabadságon volt, amelyre díjazást kapott. JAZZVERSENY A RÁDIÓBAN Megkezdődött az ország legfőbb amatőr és hivatásos jazz-együtteseinek versenve. A részvevők műsora április közepétől mindennap hallható az URH-adón. A jazz együttesek íesrtiv áljának ered­mény hirdetésére május 8-án kerül sor. Képünkön a Harmónia együttes a zsűri előtt. Pályázat fiataloknak KÉT FILMET KELL FELDOLGOZNI A tsz-nyugdíjtörvényről Még ugat is! Különös szerkezetet — robotkutyát — hozott for­galomba egy brit gyár. A »gépeb« még az egér surranását is »meghallja« és százszor hangosabban ugat, mint a közönséges házőrző. Tervezői szerint 90 méteres körzetben minden zajt felfog. Sú­lya 16 kiló, ára egyelőre 85 font sterling. Mai gyerekek *— Es mi leszel, Pisti, ha felnősz? •-— Hát — nyugdíjas. JANIKA VÁSÁROL — Kérek szépen egy kiló cukrot és egy kif­lit, itt a pénz — mondja, és letesz a pultra egy fo­rintot. — Da fiacskám, ez ke­vés, több pénzt nem adott anyuka? — Adott papírpénzt is, azt elvette egy nagy fiú, de ezt a fényeset nem adtam. A MODERN ANYA A fiatal mama elhatá­rozza, hogy modern anya lesz, és minden kérdés­re őszintén felel a kisfiá­nak. — Anyuka, miért kell tisztelni a mamákat? — Mert a mamák fáj­dalommal hozzák világra a gyermekeiket, érted, kisfiam? — Értem, de akkor miért kell tisztelni a papákat? Fájdalommentes fogfúrás — De hiszen önnek minden foga ép, miért jött ide? — Mert másutt is fúr­nak, de itt legalább fáj­dalommentesen. PRESSZÓBAN Feleség: Jenő! Mit bá­mulod azt a kisasszonyt? Férj: Csak nézem, fiacskám, hogy hozza-e a feketét Feleség: Ha nem né­zed, akkor is hozza. LÁNY ÉS FIÚ Lány; Ugye, csinos ez a kisasszony? Fiú: Ez? Menj már! Te vagy a csinos! ÖREGŰR, FIATAL­EMBER ÉS A LÁNY öregúr: Hej, hej! Csak húsz évvel lennék fiata­labb! Fiatalember: Hűha! Csak húsz forinttal lenne több a zsebemben! Lány: Istenkém! Hol van az a bank, ahol ezt a sok tekintetet beválta­nák egy tekintetre? A BORRAVALÓ — Te mennyi borrava­lót adsz? — Borravalót? Egy fi- tyinget se! Én premizá­lom a dolgozót. H. S.-né Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztői WIRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefcms ti—510. 11—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. a. 2. Telefon 11—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utc* f.

Next

/
Thumbnails
Contents