Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)
1967-04-09 / 84. szám
Vasárnap, 1967. április 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP Felszólalásul! a MÉSZÖV kiilittérlekezletéa Mint arról tegnapi lapunkban beszámoltunk, a MÉSZÖV küldöttgyűlésén Horváth János és Nádor Géza elvtársak tájékoztatója után megkezdődött a vita. Már az első nap hozzászólásai is azt tükrözték, hogy termékeny öt évről adhatnak számot a küldöttek, hiszen a földművesszövetkezeti mozgalom erősebb, gazdagabb lett, mint 1962-ben volt. Pénteken délután lépett a szónoki emelvényre Szirmai Jenő elvtárs, a SZÖVOSZ elnöke. Szirmai Jenő elvtárs Elöljáróban tolmácsolta a SZÖVOSZ igazgatóságának üdvözletét a küldöttgyűlés részvevőinek, majd a következőket mondotta: — Az országban végbement társadalmi és gazdasági változás, a szocialista termelési viszonyok teljés győzelme kimagasló eredményekkel járt a népgazdaság, a társadalmi fejlődés, az életszínvonal területén. E tevékenységbe kapcsolódott bele a földműves- szövetkezetek munkája is. A szocialista építőmiunka a fő meghatározója a szövetkezetek tevékenységének is. A SZÖVOSZ elnöke a továbbiakban országos adatokkal szemléltette a szövetkezeti mozgalom tevékenységét. Szólott a kereskedelmi forgalomról, az értékesítési rendszerről, majd a forgalomnövelés lehetőségeiről beszélt — A kereskedelmi tevékenységnek rugalmasnak kell lennie. Ez sajnos jelenleg csak a könyvterjesztésben tapasztalható, másutt nem. Tudatosabban és célratörőbben kellene dolgozniuk a somogyi szövetkezeteknek is. A párt Központi Bizottságának a szövetkezetekről szóló határozata világosan kimondja, hogy a szövetkezetek teljesen egyenjogúak az állami vállalatokkal. A szocialista viszonyok között helyes és szükséges, hogy kifejtsék tevékenységüket. A szövetkezeti elhatárolás megszüntetése is ezt a célt szolgálta. Az ellátás határozza meg, hol létesítünk kereskedelmi egységet Öröm számunkra, hogy a megyei és a járási párt- és tanácsi szervek fölkerestek bennünket, és kérték: nézzük meg, megfe- lel-e egy-egy épület, nem várták meg a területi elhatárolás megszüntetését Bejelenthetem, hogy a kialakult kereskedelempolitikai elv nem marad változatlan az új gazdaságirányítási rendszerben. A kereskedelmi politikát — az érdekeltek bevonásával — a Belkereskedelmi Minisztérium alakítja ki, és ez minden kereskedelmi szervre vonatkozik. Mi ezt Igényeltük eddig is és az új mechanizmusban is igényeljük. A másik fontos dolog a kereskedelmi verseny. Mi ennek is hívei vagyunk, de csak az ésszerű és a gazdaságos versengésnek. Nem akarunk olyan helyen áruházat létesíteni, ahol arra nincs szükség De ha az ellátás igényli, akkor okvetlenül építeni kell. Olyan megállapodásunk van a Belkereskedelmi Minisztériummal, hogy kidolgozzák a hálózatfejlesztés elveit, és azok figyelembe vétele mindenki számára kötelező lesz. Szirmai elvtárs megemlítette, hogy sok szó esett a hozzászólásokban is az új gazdasági irányításról. A szövetkezeti és az értékesítési rendszer fölépítésének és fejlesztésének terve még nincs teljesen kidolgozva, egy dolog azonban már bizonyos: a demokratikus centralizmus elve szerinti szervezeti fölépítést nem akarjuk megváltoztatni. — Amellett vagyunk — mondotta —, hogy egyaránt érvényesüljön a széles szövetkezeti demokratizmus és a központi akarat. A SZÖVOSZ elnöke végezetül ezeket mondotta: — Tennivaló lesz bőven a jövőben is. Bízom abban, hogy a Somogy megyei szövetkezeteket szép eredményeik nem teszik önelégültté. Kívánok az elvtársiaknak további munkájukhoz sok sikert és erőt, egészséget. A termelők és a MÉK kapcsolatáról A második ötéves tervidőszakban egyenletesen, jól fejlődött a nagyatádi földműves- szövetkezet A kereskedelem S7 százalékkal növelte forgalmát a zöldség- és gyümölcsforgalom pedig megháromszorozódott Kétszeresére nőtt a saját termelés, a felvásárlás pedig másfélszeresére növekedett. A nagyatádi földművesszövetkezet kulturális munkájáról szólva Alsecz János elmondotta, hogy irodalmi színpaduk 1962 óta rendszeresen részt vesz a különféle rendezvényeken. — További feladataink elsősorban a hálózatfejlesztésből, a segédüzemek létrehozásából adódnak, de javítani, erősíteni szeretnénk valamennyi gazdálkodási ág eredményein — mondotta. A nagyatádi fmsz elnöke után Kékesi Jenő, a balaton- endrédi tsz elnöke kért szót. Beszédében a termelők és a MÉK kapcsolatával foglalkozott. Elmondta, hogy a bala- tanendrédi tsz az elmúlt években jó kapcsolatot alakított ki a MÉK-kel, mezőgazdasági termékeinek nagy részét a Szövetkezetek megyei Értékesítési Központja vette meg. — Azt kérjük — mondta a balatonendrédi tsz elnök —, hogy kölcsönösen tartsuk tiszteletben ezután is egymás véleményét, egymás érdekeit. A rrú kötelességünk, hogy jó árut termeljünk, a MÉK-nek viszont az a feladata, hogy az árut jól megfizesse. A felszólaló ezután arról beszélt, hogy mintegy kétszáz kataszteri hold gyümölcsösük van, s annak egy része hamarosan termőre fordul. A gyümölcsösök telepítésével egy időben azonban nem kezdtek hozzá a járulékos épületek (tárolók, válogatók) megteremtéséhez. — Nem mindegy, hogy amikor majd a gyümölcsösök termőre fordulnak, a terményt exportra, hazai piacra vagy esetleg a szeszfőzdébe küldik. A többi mezőgazdasági termék mellett a gyümölcs nagy részét is a MÉK-nek akarjuk eladni, de ez nem jelenti, hogy nem alakítunk ki jó kereskedelmi kapcsolatokat más vállalatokkal. Értékesítési partnereink közül a legfontosabbnak azonban a jövőben is a MÉK-ef tartjuk. Megerősödtek a takarékszövetkezetek Ezután Demkó János, a marcali fmsz igazgatósági elnöke szövetkezetük eredményeiről és terveiről számolt be. Foglalkozott az új üzemágak bevezetésével, és kitért arra a széles körben kibontakozott munkaversenyre, amelyet a marcali fmsz-nél a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára indítottak. Madarász Zsigmond, a böhömyei fmsz küldötte a gyakran akadozó gyümölcsía- csemete-ellátásról beszélt. Utána Peile József, a Somogy- sárdi Takarékszövetkezet ügyvezető elnöke szólalt fel. Beszámolt arról, hogy a múlt évben sok százezer forinttal segítette takarékszövetkezetük a somogysárdi háztáji gazdaságok termelését a sertés-, és szarvasmarha-tenyésztést. Nagy összegeket kölcsönzött a takarékszövetkezet a zártkerti szőlőtelepítéshez és a különféle szakcsoportok indulásához. Az építési kölcsönök összegéről szólva fölvette: o 15 000 forint gyakran kevésnek bizonyul. A megerősödött takarékszövetkezetek anyagi helyzete megengedné, hogy tízéves törlesztésre harmincezer forintot is adhatnánk építési kölcsön címén azoknak a családoknak, amelyek nem rendelkeznek elegendő készpénzzel családi ház építéséhez — mondta Pelle József. Kövesdi Tiborné, a marcali fmsz küldötte a falusi kulturális életről, a szövetkezeti kultúrcsoportok tevékenységéről szólt; az Ismeretterjesztő előadások fontosságát hangsúlyozva megjegyezte, hogy az ilyen szellemi befektetés megtérül, éppen ezért több támogatást, több figyelmet érdemel. — A kultúrcsopartofcnak alig akad gazdája, amikor az indulásnál anyagi természetű gondokkal küszködnek Amikor a babért kell learatni, akkor ott a községi tanács, a járási tanács, az összes tömegszervezet. Csakhogy amíg odáig eljutnak ezek a csoportok, addig nagyon sok kínlódáson mennek keresztül. Ha a mi csoportunkat nem vette volna át a szövetkezet, akkor már régen felbomlott volna. Az anyagi támogatás mellett szakmailag is segítik a művészeti csoportokat a szövetkezetek. Data Ferenc, a csurgói Napsugár Ktsz elnökhelyettese beszédében a szolgáltatások megjavítását sürgette, és felhívta a figyelmet arra az 1964-ben kiadott utasításra, amely az fmsz-ek és a kisipari szövetkezetek közös szolgáltató tevékenységének fejlesztéséről szólt. — Sajnos a MÉSZÖV és c KISZÖV közös munkabizottsága és a megyei tanács ipari osztálya elhanyagolta a szolgáltatások ilyen formában való javítását. Csurgón ennek ellenére egészséges kapcsolat alakult ki a földművesszövetkezet és a kisipari szövetkezet között. Vadalma Tibor, a MÉK főosztályvezetője elsősorban a felvásárlás múltjával és időszerű kérdéseivel, a MÉK soron következő feladataival foglalkozott. Beszélt az ipari tevékenység fejlesztésének távlatairól, amellyel a megye munkaerő-fölöslegének lekötéséhez is hozzájárulnának. Felszólalt a küldöttértekezleten Tobak István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottságának osztályvezetője is. Tobak elvtárs részletesen foglalkozott a tsz-ek és az fmsz-ek kapcsolatával, közös eszmei és gazdasági célkitűzéseivel. — Nem mindegy, hogy az fmsz-ek tagsága hogyan értékeli mezőgazdaságunk helyzetét, a tsz-mozgalom problémáit és általában a mezőgazdasági termelés előtt álló feladatokat — mondotta. — A mezőgazdasági termékek jelentős része a földművesszövetkezetek révén kerül értékesítésre. Ezután a IX. pőrflkongresz- szus határozatainak tükrében a mezőgazdasági termelés kérdéseire tért át, majd a jövedelmezőség, a helyes árukapcsolat jelentőségéről beszélt Nagy érdeklődés kísérte Tihanyi Zoltánnak, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatójának hozzászólását, aki hangsúlyozta, hogy a gazdaságosság szempontjából egyre élén"- hetetlenebb az elemző munka erősítése, magasabb szintre emelése, és a piackutatási tevékenység fokozása. A rossz állapotban levő üzlethelyiségek költségek felújításáról szólt a küldöttértekezletnek Keserű János darányi küldött. — Gyakran nem értünk egyet a düledező épületek helyreállításával, mert legtöbbször ezek már nem ésszerűek és nem gazdaságosak. Mégis sor kerül erre, mert a felújításra van keret, de új beruházásra nincs. A darányi küldött például megjegyezte: — Érthetetlen a falusi emberek előtt, hogy a kevésbé fölszerelt kisiparos sokkal jobb kenyeret süt, mint a korszerűbb technikai felszereltségű barcsi kenyér- üzem. Arról nem is szólva, hogy az egykilós kenyér néha csák 62—70 dekagrammot nyom. A kenyérellátási gondokról a küldöttgyűlésen egyébként még jó méhanyán szóltak, s ez bizonyltja, hogy nem egyedi, elszigetelt jelenségről van szó. Közvetve erről beszélt hozzászólásában Sasi János, a megyei tanács vb-elnökhelyst- tese is, amikor ezeket mondotta: — A megyei vezetésnek szigorú határozata van, hogy erélyesem eljárunk mindazokkal sezmben, akik a kereskedelemben a fogyasztókat megkárosítják. Megválasztották a MÉSZÖV új szerveit összesen huszonhét felszólaló mondta el észrevételeit, javaslatait a küldöttgyűlésen, majd Horváth János kért szót. összefoglalta a tanácskozás tapasztalatait, majd ezeket mondotta: — Kérem a tisztelt küldött- gyűlésit, hogy hasznosítsuk további munkánkban a kétnapos tanácskozás tanulságait, hogy tovább erősödjön megyénkben a földművesszövetkezeti mozgalom. A földművesszövetkezetek erejével is | járuljunk hozzá a szocializmus fölépítésének nagy és felelősségteljes munkájához. Ezután a küldöttgyűlés megválasztotta a földművesszövetkezetek megyei választmányát, a választmány pedig első ülésén a MÉSZÖV igazgatóságát A MÉSZÖV igazgatóságának — és egyben a megyei választmánynak — az elnöke újra Horváth János lett. Elnökhelyettesek Temesi József és Küher János. Az igazgatóság tagjai lettek még Kiss József, Nemes Kálmán, Balogh József, Cseri Ferenc, dr. Molnár László, dr. Szerényt János, Szép István és Bohátka Gyula. A MÉSZÖV felügyelő bizottságának elnökévé újra Nádor Gézát választották meg. A küldöttgyűlés döntött a SZÖVOSZ VI. kongresszusán részt vevő delegátusok személyéről is. Somogy megyét hu- szonhatan képviselik majd a földművesszövetkezetek nagy tanácskozásán. A MÉSZÖV kétnapos küldöttértekezlete Temesi József zárszavával fejeződött be. N. J.—P. Gy. Zákányi jegyzetek I " „Alig van munka fi Vannak tények, vannak kijelentő mondatok, melyek mellől egyszerűen nem hagyhatjuk el a magyarázatot. Mert milyen furcsán, meghökkentően hangzik így, ha csak annyit mondok: a zákányi határban alig van munka. Pedig valójában ez a helyzet. Ám rossz úton indul el az, aki emögött nemtörődömséget, hanyagságot keres. Mert más itt a magyarázat... Április. Talán ez az tavaszi hónap, amikor a parasztembernek valóban kezd megsokasodni a dolga. Amikor az egyébként hosszabbodó nappalok először tetszenek rövidnek hiszen estére kelve a homlokok mögött már ott motoszkál a másnapi munka gondja: hogy is folytassam, mi az előbbrevaló, hogy elkészüljön minden...« Azt mondta egyszer valaki, hogy a jó gazdát nemcsak arról lehet fölismerni, hogy jó módban él, hanem arról is, hogy sohasem kapkod. Akármilyen sok. is a munkája, mindig jut ideje mindenre. És el is készül mindennel rendesen. Zákányban ezt a gondolatot a gyakorlatra lefordítva úgy fogalmazzák meg: — Mi az ősszel felszántottunk minden földet, g ennek köszönhetjük, hogy nálunk a tavasz nem jelent gondot, össze sem lehet hasonlítani az ilyen alapokról való indulást azokkal a korábbiakkal, amikor a tavasszal kellett elvégezni azt is, amit ősszel elmulasztottunk ... A jó gazda nem kapkod, és ezzel együtt jár az is, hogy nem végez felületes munkát. Itt, ebben a dtimbes-domboa határban a kora tavasziak vetése mindössze négy-öt napig tart Igaz, nem is nagy a feladat, ötven hold vörös- herét, egy kevés takarmányt zöldetetésre és 10 hold zabot kell földbe tenni. A nagyobb erőpróbát a 270 hold kukorica elvetése jelenti. Mikor ott jártam, minden négyszögöl föld vetésre készen állt már. Az ősszel száztíz holdat hungazi- noztak — a többit most végzik eL — Mennyivel nyűgöd tab b így az ember... Beszélik a faluban, hogy április tizediké körül — ha csak az idő nem lesz nagyon hűvös —, el is vetik a kukoricát Tavaly is így, korán vetettek el — és májusi mor- asoltban számítva — húsz kiló híján húszmázsós termést takarítottak be. Ezen a napon a közös táblákon csak a két vegyszerezö gép berregett. A többiek fuvaroztak és a háztájikat szántották. — Szeretnénk nagyon szépen megcsinálni azt is,.. A konyhakertekben. a szőlőkben hajladozó emberek. De itt is már az »utolsó simításokat« végzik. A virágba borult barackfák alatt gondosan elge- reblyézettek a kertek. Olyan egy kicsit a falu, a föld, mintha várna valamit. A napot, a magvakat duzzasztó esőt — az újrakezdést... S ahogy az őszi igyekezet a tavaszi zavartalan kezdést szolgálta, éppen így a holnapért történik az az építkezés, ami jelenleg sók embernek ad munkát, s amiről mindenki igen szívesen beszél Zákányban. Egy kis baromfigyár. Fogyásszá rendszeresen a ásványvizet Ha ___________________ ma m ég nem is, de az van itt kialakulóban. A majorban egy ötven férőhelyes teíhénistálló padlását alakítják át csibéknek, Perecsenpusztám, a baromfitelepen korszerűsítik, tatarozzák az épületeket Az idén már hatvanháromezer csirkét akarnak értékesíteni, s ez egymaga csaknem egymillió forintos forgalomemelkedést hoz a múlt évihez viszonyítva. És már nemcsak elgondolás, hanem pontosan meghatározott terv, hogy a második félévben fölépítik a keltetőállomást A megyében itt keltetik először a rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkező felsőbabád! húshibrideket Legyen meg minden föltétel, hogy a beinduló új üzem valóban a még jobb eredményeket szolgálja. Ezt célozza a mostani igyekezet Nemcsak az épületek készülnek, más vonatkozásban is megnyilvánul az előrelátó gondosság. Ritecz Katalin szakmunkás kéthónapos gyakorlaton van most a Felsőbabád! Állami Gazdaságban. Így, ha megindul a »gyár«, nem hiányzik majd a hozzáértés, a szaktudás sem.„ • * * Nem a nemtörődömség, a hanyagság indított arra, hogy azt mondjam: a zákányi határban alig van munka. Ez esetben ez a mondat inkább talán dicséret. Az előrelátó, gondos gazán dicsérete... Vörös Márt»
