Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)

1967-04-28 / 100. szám

SomgniMéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI- TANACS LAPJA ^^■9—————— -------—- ----- _____ M ilyen lesz a Balaton-part élelmiszerellátása f Harminc vagon hús és húskészítmény hetente — Egymiliiárd forint értékű élelmiszer — Három tejüzem ízletes termékei az üdülőknek Az ismert készítményeken kívül a nyaralók megismer - Ijedhetnek majd a vállalatok új gyártmányaival, a Delta és a Sport sajttal, a málnás, a mazsolás és a vaníliás túró­val, a Márvány vajas sajttal s más egyéb ínyencségekkel. Előzetes becslések szerin. 15—20 százalékos forgalom emelkedésre szám,Mániáik, de készen állnak a tejüzemeik ar­ra is, hogy nagyobb keresle­tet is kielégítsenek. összesen tizennégy féle na- ursajtot árusítanak majd, de kapható lesz a két- és a négykil6s ememtháli isi A krémtúró a szezon elején még .0 dekás polietilén zacskóban, :ésőbb pedig már műanyag égelyben kerül a boltokba. Az igényeknek megfelelően -sz félkilós csomagolású túró is félliteres palackozott tej is. (Nagy—Polesz) TIT-elnökségi ülés Barcson 365 előadást tartottak eddig a járásban A TIT Somogy megyei ügyvezető elnöksége és a barcsi járási elnökség csü­törtökön együttes ülésen tár­gyalta meg a járás ismeret- terjesztő munkáját. Az új tí­pusú munkaértekezlet módot ad az ismeretterjesztés for­mai és tartalmi értékelésének hatékonyabb megvitatására A TIT barcsi járási cso­portjának munkájáról Bérezi István járási titkár számolt be. A járás erre az évre 248 természettudományi és 230 társadalomtudományi előadásit tervezett A megtartott elö­KlSZ-szervezetek politikai oktatásában, több elnökségi tag vezetett politikai iskolát A szocialista hazafiságra va­ló nevelést jól szolgálta az egész járásban bemutatott «•Néphadseregünk élete« cí­mű kiállítás. Babócsán újjá­született a honismereti szak­kör. Az egészségügyi előadások nagyrészt a munkaártalmak megelőzésével és orvosi fel­világosítással foglalkoztak. Korántsem megy jól a mű­szála, a közgazdasági és a mezőgazdasági propaganda. A Ahogy közeledik a balatoni ütíiUé^i idény kezdete, ügy sza­porodnak a különféle értekezle­tek és megbeszélések a nyári ellátásról. Az élelmi szerkei-^ske.- d.lemn k több mint egrymil­liárd formt értékű árut kell for­galomba hoznia a szezon ide­jén a magyar tenger kot part­ján. Ezt. a hatalma;; mennyisé­get elő kell teremt'ni, s ilyen­kor az ipar, a ra.-.y- é> a kis­kereskedelem ;ó együttműködé­se is napirendre kerül. A minap ke* áruellátás! érte­kezlet rés-vevőt voltak munka­társaink: Siófokon a hús- és h ú s kés zi imé: ly eicről. Ka p os vá­ron pedig a tejről és a tejter­mékekről tanácskoztak az ipar és a kereskedelem szakembe­rei. Egymilliós város helyett... A szezon időszakban a Bala­ton két partján annyi élelmi­szer fogj' el. hogy egy egy­millió lakosú város igényeit is fedezni lehetne vele. Né­hány érdekesebb adat a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályának előzetes felmérésé­ből, hogy mennyi húsra és húskészítményre lenne szük­ség: tőkehúsból 118 vagoanyi az igény — hetenként a két parton 30 vagormyl hús fogy el —, húskészítményből pe­dig 42 vagon. Kellene még 900 mázsa csemegeszalámi, 700 mázsa gyulai kolbász, 800 má­ssa turistaszaláiTü stb. Ezt a hatalmas árumeny- nyiséget a Belkereskedelmi Minisztérium előreláthatólag biztosítani fogja a Baiaton- partnak,' jóllehet ismert hús­ellátási gondjaink nem ol­dódnak meg a nyári idényre sem. A Balaton-partra hat hús­ipari vállalat küld árut: So- mogyból, Veszprémből, Fejér­ből, Zalából, Vasból és Csong­rádiból érkeznek majd rend­szeresen a szállítókocsik. adások sízáma 136, illeve 229. Egy községre 12.9 előadás jut, egy előadást átlagosan het­venötén hallgattak meg. Több ismeretterjesztő elő­adás hangzott el a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom­ról, a Szovjetunió békehar- cáról, s e szellem jegyében készül tok március 21-re, áp­rilis 4-re. A szocialista or­szágok és hazánk eredmé­nyeit ismertette huszonkilenc előadás. A TIT segített a i tervezett hatvankét mezőgaz­dasági előadásból pl. csak ti­zenhatot tartottak meg ed­dig A hátralevő 40 mező­gazdasági előadást helytelen ütemezés folytán az év má­sodik felére tervezték, s kér­déses, meg tudják-e tartani az összes előadást. Igen ala­csony a művészeti, esztétikai nevelést szolgáló ismeretter­jesztő előadások száma is. A beszámolót vita követte. A Szovjetunióba utazik a magyar cirkusz Magyar cirkusz indul szovjetunióbeli vendégszereplésre; »exportműsorát« bemutatta a hazai és külföldi szakértők­nek. Képünkön a Sallay-csoport gyakorlat közben. Fiam and szék, barokk zsúrasztal EXPORTRA A Kaposvári Asztalosipari Ktsz 1965-bén szállított elő­ször árut exportra, mintegy 200 000 forint értékben. Ta­valy már egymillió forint ér­tékű bútort küldött határain­kon túlra. A tervek szerint az idén a avalyínál is többet exportál. Eddig már egymillió forint értékű bútorra kötött szerző­dést, s az év végéig még to­vábbi félmillió forint értékű áru lekötéséire számítanak. A szövetkezeit termékei — zömmel ílaroand székek és barokk zsúrasztalkák — Svájc­ba, Dániába, Hollandiába mennek. A ktsz vezetői arra törek­izenek, hogy minél korsze­rűbb bútort állítsanak elő. E célból hozták létre az úgyne­vezett prototípuskészítő rész­leget Feladata, hogy kikísér- ’etezzen olcsó és tetszetős bú­torokat. A részleg minden bi­zonnyal előmozdíja az export növelését, és a hazái vevők­kel is még jobban megked­veltet! a szövetkezet termé­keit. Ami örvendetes: a jövő hó­nap végére elkészül a So­mogy megyei Húsipari Válla­lat 46 millió forintos költség­gel épített új vágóhídja, s részt vesz majd a balatoni áruellátásban. Kaposvár ezen­kívül egy másik újdonsággal is szolgál: új gépsorával na­ponta 20 mázsa virslit gyárt. Ez az úgynevezett bél nélkü­li virsli az iparnak egy új ké­szítménye. Ízre alig különbö­zik a hagyományos virslitől, viszont árban sem különbö­zik amazótól, pedig előállítási költsége nem teszi indokolttá, hogy ugyanannyiért adják, mint a juhbélbe töltöttet. Tarthatatlan a hűtőlánc je­lenlegi helyzete. A nagykeres­kedelmi vállalat hűtőkocsijai egyáltalán nem képesek el­látni megnövekedett felada­tukat. Kevés a hűtőkocsi, s ezért még mindig előfordul, hogy a húst nyitott teher­autón szállítják — ponyvával letakarva vagy anélkül. A tejüzemek is felkészültek A Kaposvári Tejipari Vál­lalat 1964-ben kapcsolódott be először a Balaton-part tejeliátásáha. A déli part tel­jes ellátását tavaly vállaltéit először, s egyetlen szezon alatt 2 800 000 liter tejet, 270 000 üveg kakaót szállítot­tak ki a boltokba. Sajtból és túróból 10-10, vajból pedig 18 vagonnal fogyott el a déli parton. A somogyi part három ellá­tási körzetét a siófoki, a ka­posvári és a marcali tejüze­mek látják el ebben a sze­zonban is. Szükség esetén azonban Csurgó is besegít. Ingyen utaznak a BNV-re az újító klub tagjai Öí-featszázezer forint éti csigáért Min* Ismeretes, Kaposváron műtődül az újítók klubja. Tagjai rendszeresen összejönnek és megvitatják az újítomozgalom külön­féle kérdéseit, szakmai tanácsokkal segítik egymás munkáját. Legutóbb a Kaposvári Vas- és Fémipart Vállalatnál fölmerült újítási problémát beszelték meg. Történetesen arról folyt a vita, hogy lehet-e a korábbi normaidővel sorozatban gyártani az újí­tás révén konstrukciós változáson átment gyártmányt. A vállalat vezetői úgy foglaltak állást, hogy nem. Cj normaidőt kel! meg­szabni. Nem voltak azonban egészen biztosak abban, helyes-c az álláspontjuk. Ezért a témát a klub tagsága elé vitték. Az újítók a vállalat vezetőinek adtak igazat. Ezen az ülésen esett szó a Budapesti Nemzetközi Vásárra való utazásról is. A klub vezetői közölték, hogy a tagságot Ingyen föl­viszik a BNV-re. (Tudósítónktól.) A megyéből naponta 15—30 .mázsa éti csiga érkezik a kaposvári földművesszövetke­zet feldolgozó telepére. Az előirányzat szerint Somogytól 10 vagon éti csigát várnak. Ezért a mennyiségért a nyu­gati vevők 40 000 dollárt fi­zetnek. Az első 100 mázsás tételt a kaposvári fmsz fel­megszervezéset és a felvásar­awiguzo üzeme aprius zu-an küldte éL A számunkra értéktelen éti csiga összegyűjtése népgaz­dasági érdek. Négy-öt évvel ezelőtt csak magángy űj tök foglalkoztak vele. 1961-ben pl. összesen 380 mázsát szál­lítottak el. 1962-ben az fmsz- ak kapták feladatul a gyűjtés Otő ttSzía jlők r FORMASÁG Nem, szeretem, ha félreve­zetnek. Lehet, hogy ez hob­by —, de én már csak ilyen vagyok. Elismeréssel adóz­tam hosszú idő óta Ikszip- szilout intézménynek. Hogy milyen lelkesek, belevalók, törekvők stb. Hány meghí­vó került már a kezembe, hány összejövetelen vettem részt, és csaknem mindenütt olvashattam a rendező szer­vek között Ikszipszilonétzat is. Véleményem azonban a minap megváltozott. Egy beszélgetés kapcsán rájöt­tem, milyen is a gyakorlat­ban ez a rendezés. — Ha nem is mindig, de gyakran körülbelül így tör­ténik: — Halló, Ikszipszilcni? Bajban vagyunk. Egy nagy horderejű tanács1 ozást ren­dezünk, de nincs keret a részvevők útiköltségre. — És mit tehetünk mi? — Né~zé‘ek, vécsö. soron nektek is érdeke*ek * "gy a nagy herdérejű o ’cozás létre jöjjön, v?' 1 e<7,; üoyet szolgó1 ^ klek erre van ' — Va ha mi rendezzük... Illetve, ha a meghívón ott a nevünk mint rendező szerveké. — Másképpen nem? — Nem! És erre mi történik? Ren­dezők lesznek. Mert ez már igazán nem nagy dolog! Tényleg nem nagy dolog. De azért szerencse, hogy hadjáratot indítottunk a formalizmus ellen! ZENESZERZŐK? Égy parasztemberrel be­szélgettem a közelmúltban. A fiatalságra terelődött a szó. Való igaz, hogy lassan meg­szűnik minden vonatkozás­ban a város és a falu köztiét a különbség — állapította meg. — Szeretem elnézegetni őket. Csinosak, üdék, a leg­újabb divat szerint öltöznek —- és mennyi közöttük a művész! __ — Igen. Megyek az utcán, akár itthon, akár a város­ban. A lányoknak divatos a frizurájuk, és & fiúk! lsen, ahogy hátulról nézem a mi fiainkat, megnyugodva álla­pítom meg: kis ország va­gyunk, de mennyi nálunk a zéneszerző!... CSAK RÖVIDEN! Akárki akármit mond, az értekezletek nagyon fonto­sak. Nemcsak azért, mert valóban hasznosait, nélkü­lözhetetlenek a munkához, hanem azért is, mezt sze­rintem Üt hangzanak el a világ leghumorosabb mon­datai, és itt történnek a leg- megmosalyognivalóbb ese- mérnyelc. A múltkor is ülök egy ér­tekezleten, és a félórás ba­szó á után egyszer csak azt mondja az egyik felszólaló. — ... Nem szaporítom a mondandómit. Egyetlen szó­ban kifejezve: tényhogyameg- növakedettf eladatokelvágzá ­séértmindmgyobbfelelőssé- getéreznekadolgozók... Még az a szerencse, hogy egy szóban fejezte fci ma­gát X. M, lást. Ebben az évben már 810 mázsára nőtt az elszállított mennyiség. Azóta évenként megközelítően 10 vagon csi­gát küldtek az fmstz-ek a MAVAD soproni telepére. Tavaly a kaposvári fmsz átvette a MAVAD-tól az éti csiga gyűjtésének idejére a hűtőház melletti telepet, s a Somogybán felvásárolt több mint 10 vagon csigából 400 mázsát már itt dolgoztok fel. A telep a szezonban 30—40 embernek ad kereseti lehető­séget. A munkát Vajda Já­nosáé irányítja. A gyűjtésbe várhatóan mintegy ezer személy kapcso­lódik be ebben az évben. Csökkent munkaképességűek, öregek sokan szedik az éti csigát. Több úttörőcsapat is foglalkozik vele; keresetüket kirándulásra és egyéb hasz­nos célokra fordítják. Jó ára van az éti csigának: kilón­ként 5 forint Egy-egy gaz­dag lelőhelyen naponta 40— 50 kilót is össze lehet szed­ni. Az fmsz-ek a 3 centimé­ternél nagyobb átmérőjű éti csigát veszik meg. A számí­tások szerint ez évben 5— 600 000 forintot fizetnek ki a gyűjtőknek. Olasz ötlet Giuseppe MtUciiai olasz bűnügyi ssaicértő javasol­ta, hogy a börtönök sze­mélyzetét négy-öt éven­ként néhány napra tegyék rács mögé, hogy a börton- aiikalmfizotbak és különö­sen a börtönőrök beleéljék magúikat a foglyok lelki- állapotába. Maldini vélemé­nye szerint »ilyenformán elkerülhető lenne a túlzott és fölösleges keménység és a foglyok helyzete iránt érzett nemtörődöm­ség.« Amerikai önzetlenség W. Malordney New York-i lakossal baleset történt: megcsúszott egy narancshéjon, és a metró peronjáról a vágányra esett. Már hozzászokott ahhoz, hogy honfitársai teljesen közömbösek, ezért rendkívül csodálkozott, amikor nyomban két fér­fi sietett segítségére, örö­me azonban korai volt. A két férfi közül az egyik miután felhúzta őt a pe­ronra, lekapcsolta karórá­ját, és elszelélt. A második «•jótevőjét«, aki mentés közben elcsente Malord­ney irattárcáját, sikerült elfogni. Bosszú Nem mindennapi eset történt Rómában Alida Porotival: házassága első heteiben kétszázötven por­szívót kapott. A kétségbe­esett asszony nem tudta, hogy mit csánáljan, ugyan­is a különféle cégek ügy­nökei a megrendelésére hivatkozva követelték, hogy fizesse ki a gépek árát. S közben egyre ér­keztek a porszívók. Végül is Alida Poroti a rendőr­séghez fordult. Csakhamar kiderült, hogy a csíny szerzője egyik kikosaraaott vőlegényjelaKje, aki így akart bosszút állná rajta. Milyen kár! Az ön első férje bű­bájos ember volt Milyen kár, hogy olyan korán meghalt! — Igen, a második fér­jem is mindig ezt mond­ja;.. És én is... De drágám! Remek ál­lásod van, szép lakásod, két édes gyereked, fele­séged, és én is itt va­gyok — mi a® ördögöt akarsz még? * * * Dr. Harold Steck lon­doni fogorvos eredeti mó­don csillapítja le bömbölő gyerekpácienseit. Mihelyt a gyerek elkezd óbégatni, maga is rázendít és ad­dig abba se hagyja, amíg páciense el nem némuL Somcgyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztőt WIBTB LAJOS. Szerkesztőség; KapoarvSc* Latinka Sándor ti. 2. Telelőn? 11—510. 11—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár* Latinka S. n. 2. Telefon ll—518 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött ké/.íratot nem őrzüuk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő- fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési díj egy hónapba l? Ft, Indear: 25087. Készült a Somogy tpegyel Nyomda­ipari Vállalat kaposvári lizejneber», Kaposvár, Latinka. Sándor tik» *.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents