Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)

1967-04-27 / 99. szám

Élj eit és erősödjék a szocialista országok népeinek egysége! A faj üldözés megszüntetése az ENSZ-közgyűlés előtt ¥ és Haiphong ellen A szerdai vietnami lapok közlik a VDK külügyminisz­tériumának nyilatkozatát, amely megállapítja: az ame­rikai légierő kedden hevesen bombázta Hanoi polgári re­pülőterét és külvárosát. A támadás romba döntött sok lakóházat, és bombatámadás ért Hanoi környékén egy já­rási kórházat. Több mint 100 ember vesztette életét, illetve sebesült meg, köztük sok beteg és egészségügyi dolgozó. Ugyanezekben az órákban amerikai repülőgépek több berepülést hajtottak végre Haiphong ellen. A lakónegye­deket és üzemeket, valamint a kikötő területét bombázták és fedélzeti fegyverekkel lőt­ték. A kikötőben megrongá­lódott egy idegen hajó. Az utóbbi öt nap alatt amerikai bombatámadás érte a VDK több nagy városát, köztük a fővárost, Hanoit. A VDK külügyminisztériu­ma az amerikai hadi gépezet­nek ezeket az akcióit úgy értékeli, mint rendkívül ko­moly lépést a VDK elleni háború kiszélesítése útján, mint arcátlan kihívást az egész világ békeszerető népei­vel szemben. Ezek az akciók ismételten le­leplezik a Johnson-kormány- nak a »békés szándékokról« és »az előzetes feltételek nél­küli tárgyalásokról« hangoz­tatott fecsegéseit A VDK külügyminisztériu­ma határozottan követeli az Egyesült Államok kormá­nyától: haladéktalanul, fel­tétel nélkül és végleg szün­tesse be a VDK bombázását és az ország ellen irányuló összes más katonai akciót. A nyilatkozat kifejezésre Juttatja: az amerikai bom­bák és lövedékek semmilyen formában sem ingatják meg a vietnami nép harci elszánt­ságát az Egyesült Államok agressziója ellen. A Vörös folyó deltavidéke felett szerdán ismét elkese­redett légi csaták zajlottak le. Reggel újabb bombatá­madás érte a VDK leg­nagyobb kikötőjét, Haip- hongot. A támadás egy óra hosz- száig tartott. Az amerikai repülőgépek rakétákkal lőt­ték a város fő utcáját. A figyelmeztetés Izraelhez Izrael moszkvai nagykövet­ségének átadták a szovjet kormány nyilatkozatát. A szovjet kormány a Szíria el­len elkövetett fegyveres tá­madással kapcsolatban ismét figyelmezteti az izraeli kor­mányt, hogy ne folytasson kockázatos politikát szomszé­daival szemben. Ez a politi­ka »-rendkívül veszélyes, és következményeiért az izraeli kormányra hárul a teljes felelősség« — hangzik a nyi­latkozat. A szovjet kormány — ál­lapítja meg a nyilatkozat — ismételten felhívta az izraeli kormány figyelmét a közel- keleti helyzetben időszakosan támadó bonyodalmakra, ame­lyek a külső imperialista erők, valamint az izraeli szélsőséges és militarista kö­rök politikájának következ­ményei. E politika az arab államok szuverenitása és függetlensége ellen irányul. A szovjet kormány elvárja, hogy az izraeli kormány nem fogja követni azokat a kö­röket, amelyek politikai rö­vidlátást tanúsítva, készek országukat ellenséges külső^ erők játékszerévé változtatni *- hangzik a nyilatkozat. *XTI) haiphongi rádió közleménye szerint a kikötő védői lelőt­tek négy amerikai gépet, va­lamint egy helikoptert. Hanoiban a szerda! na­pon három ízben bőgtek fel a légvédelmi szirénák. A várost sugárhajtású gépek és légelhárító ütegek robaja reszkettette meg. Az Adenauer temetése al­kalmával Bonnba sereglett államférfiak tanácskozásai nem töltötték be egy olyan nyugati »csúcsértekezlet« ke­reteit, amelyre a sajtó előző­leg célzott, a hivatalos prog­ram azonban sok vezető po­litikusnak alkalmat adott egymásközd politikai eszme­cserére. Johnson elnök talál­kozott Kiesinger nyugatnémet kancellárral, Wilson angol miniszterelnökkel, Moro olasz kormányfővel és számos más nyugati vezetővel; De Gaulle francia elnök ötvenperces megbeszélést folytatott Kie­singerrel és — protokolláris csevegés formájában — Wil- sonnal is, A Johnson—De Gaulle tárgyalásokra azon­ban, amelyekre sokan olyan nagy érdeklődéssel számítot­tak, nem került sor. De Gaulle rövid időt töl­tött csak Bonnban, kedden közvetlenül a Bundestagban rendezett állami gyászünnep­ség előtt érkezett, és már délután visszautazott Párizs­ba. Ennek ellenére alkalma volt Kiesingerrel több ízben beszélni, mert a kancellár a kőin—-bonni repülőtéren fo­gadta. De Gaulle találkozott John- sonnal is azon a villásregge­lin, amelyet Lübke nyugatné­met köztársasági elnök adott a Bonniba érkezett államfők és kormányfők tiszteletére. Az AFP jelentette, hogy Johnson meghívta De Gaul- le-t Washingtonba. Később ezt a hírt visszavonták és úgy igazították ki, hogy a két államfő kölcsönösen ki­fejezést adott szándékának, hogy találkozni szeretnének. Sem időpontban, sem hely­ben nem állapodtak meg. A legnagyobb diplomáciai aktivitást Wilson brit mi­niszterelnök fejtette ki. Wil­son megbeszéléseket folyta­tott Johnsonnal, De Gaulle- lal, Kiesingerrel, valamint Moro olasz miniszterelnökkel, Martin kanadai külügymi­niszterrel és E rlander svéd miniszterelnökkel is. Ezeken a megbeszéléseken elsősorban Nagy-Britanniának a Közös Az athéni katonai kor­mány további ren deletekkel szigorítja az ellenőrzést az országban. A lakosság 48 órán belül köteles a vadász- fegyvereket is beszolgáltatni. Betiltották az amatőr rádió­zást és az amatőr rádióadó készülékeket is be kell szol­gáltatni. A családfők kötele­sek a lakásukban tartózkodó idegen személyeket bejelen­teni. A rendelkezések meg­szegőit rendkívüli katonai bíróság elé állítják. Konstantin görög király szerdán délben elhagyta pa­lotáját, és gépkocsin az athé­ni belvárosba indult. Az AP hírügynökség jelentése sze­rint a nap folyamán találko­zott a puccsista katonai kor­mány tagjaival. Az amerikai tudósító ezzel a fejlemény­nyel kapcsolatban megjegyzi: a király megjelenése a nyil- 1 vánosság előtt megcáfolja A támadó amrikai repülő­gépek a Hanoival szomszédos tartományokat bombázták. Négy órakor egy amerikai gépekből álló kötelék jelent meg a város központja felett. Az egyik gépet rakótataiálat érte, és lángolva zuhant le Hanoi környékén. Az ameri­kai légierő, akárcsak kedden, szerdán is Hanoi északi kül­városait bombázta. (MTI) Piacba való belépési szándé­káról volt szó. A szerdal francia lapok ta­lálgatják, vajon De Gaulle tábornok és Johnson elnök barátságos bonni kézfogása és az egymáshoz intézett köl­csönös meghívás a két or­szág közti közeledés kezdetét jelenti-e, vagy pedig nem egyéb puszta udvariasságnál. A legtöbb lap valószínűnek tartja, hogy ezen a nyáron létrejön a két államfő talál­kozója Johnson elnök és Wilson miniszterelnök szerdán a ko­ra délutáni órákban elhagyta a nyugatnémet fővárost. Közvetlenül elutazása előtt Johnson több mint kétórás megbeszélést folytatott a bon­ni kancellárián Kiesingerrel. Tanácskozásuk befejeztével Johnson rögtönzött sajtóérte- kezletet tartott. Elmondotta: Dr. Adnan al-Pacsacsi iraki külügyminiszter szerdán dél­után a Magyar Nemzeti Galé­riában megtekintette a XIX. és a XX. század magyar fes­tészetét bemutató kiállítást. Az iraki külügyminiszter este elutazott Budapestről. Bú­csúztatására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Péter Já­Fadiala Keita, a Guineái Köztársaság moszkvai nagykö­vete a sajtó és a rádió képvi­selői előtt kijelentette: nem felélnek meg a valóságnak a Conakry államcsínyről szóló hírek, amelyeket az utóbbi napokban buzgón terjesztenek számos imperialista ország hírügynökségei. »Az imperialisták, a gyar­matosítók és a neokolonialis- ták — mondotta a nagykövet azokat a külföldön terjesztett híreszteléseket, hogy Kons­tantin tulajdonképpen házi őrizetben van. A DFA jelentése szerint Hamburgban Papadopulosz görög képviselő, aki a Cent­rum Unió tagja, és a katonai diktatúra elől menekült el, beszédet tartott az ott élő görög munkások előtt Arra hívta fel őket ne engedjék, hogy Görögország második Vietnammá váljék. A gyűlés után újságírók előtt kijelen­tette: a görög katonai pvcs- esot NATO-fegyverekkel haj­tották végre. McCloskey, az Egyesült Ál­lamok külügyminisztériumá­nak «zóvivője kedden este válasz nélkül hagyta az új­ságírók kérdését: vajon az Egyesült Államok leállítja-e a Görögországba indított fegyver szállítmányt. New Yorkban megnyílt az ENSZ-közgyűlés rendkívüli rlésszaka, hogy -megvitassa Oélnyugat-Afrika problémá­iét. A közgyűlés 21. üléssza­kának rendes ülésén tavaly októberben 14 ország képvi­selőiből bizottságot hoztak létre, hogy javaslatokat dol­gozzon ki arra vonatkozóan, hogyan valósítható meg a gya­korlatban a dél-afrikai faj­washingtoni látogatásra hívta meg Kiesingert és feleségét, ennek időpontjában azonban nem állapodtak meg. A szer­dai megbeszélésen — mon­datta — nem hoztak »nehéz vagy gyors döntéseket«. Ami­kor majd a kancellár Washingtonban lesz, részle­tesen is áttekintik a két kormány, valamint a közvéleményt érdeklő problémákat. Közöttük a tervezet atomsorompó-egyez- ményt, a kereskedelmi és pénzügyi problémákat, a külföldi országokban ál lom á- soztatott csapatok kérdését és a biztonsági ügyeket Való igaz, hogy vannak nézetelté­rések, döntéseket kell majd hozni, módosításokat kell esz­közölni, de mindketten tud­juk, hogy egységben az erő — jelentette ki Johnson az újságírók előtt (MTI) nos külügyminiszter és Szarka Károly külügyminiszter-he­lyettes. Ott volt a búcsúzta­tásnál dr. Mohamed Saleh al Bayatti, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövete, Dumit- ru Turcus, a Román Szo­cialista Köztársaság nagyköve­te. (MTI) — valóságként szeretnék fel­tüntetni vágyálmaikat«. Guinea — folytatta Keita — tovább halad a progresszív irányú fejlődés útján, fejleszti együtt­működését a szocialista tábor országaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. »Ez erősíti meg a guineia forradalom tel­jes sikerébe vetett meggyőző­désünket« — jelentette ki a nagykövet. (MTI) Az amerikai szenátus ked­den egyhangúlag jóváhagyta azt a nemzetközi szerződést, amelynek értelmében tilos Föld körüli pályára juttatni atomfegyvereket, ilyen fegy­vereket a Holdon vagy a boly­gókon elhelyezni. A szerződés lefekteti a világűrkutatás te­Indonézia pekingi nagykö­vetsége előtt szerdán folyta­tódtak és fokozódtak a tünte­tések. A felvonulók az indo­néz vezetőket támadó felira­tokat mázoltak az épület főka­pujára és lépcsőire. Előző nap Kína kiutasította az indonéz ügyvivőt és egy másik diplomatát. Kedden délután indonéz ka íonaság házkutatásokat rende­zett kínai házakban, majdké­üldözők uralmának felszámo­lása Délnyugat-Afrikában. A bizottság nevében Kifle Wodajo etióp delegátus szá­molt be az ülésszak részve­vőinek. Közölte, hogy a bi­zottság nem tudott egységes álláspontra jutni, ezért a je­lentés több javaslatot is tar­talmaz. E. Mekonnen, az etióp kül­döttség vezetője felszólalásé­TELE Bilbao iparnegyedében ked­den őrizetbe vettek 17 spa­nyol munkást, »elővigyázatos­sági intézkedésként« a közel­gő május 1-e előtt. Madrid­ban, tiltakozásul Julian Ari- za szakszervezeti vezető le­tartóztatása miatt, kedden szrájkot kezdett a Perkins Hispánia gyár négyezer mun­kása. A londoni Sotheby kép­csarnok áruba bocsátotta Pi- cassónak »Anya és gyerme­ke« című képét A képet egy New York-i képtár vette meg egy amerikai műgyűjtő ré­szére 190 ezer font sterlin­gért Ekkora összeget élő művész képéért még nem fi­zettek. A kenyai Mombasától 160 kilométernyire északra az Indiai-óceán partján fellőtték a San Marco elnevezésű olasz mesterséges holdat, amelynek az a feladata, hogy adatokait gyűjtsön a levegő sűrűségéről és a Nap sugár­zásáról nagy magasságokban. A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség központi tanácsa nyilatkozatban ítéli el a gö­rögországi államcsínyt és hangsúlyozza, hogy a görög munkásosztály a diktatúra el­ső áldozata. A spanyolországi Bilbaóban összeomlott egy négyemeletes épület, az amerikai Wes- tingshouse-cég hűtőszekrény- és mosógép gyártó üzeme. A szerencsétlenség idején 200 munkás dolgozott a gyárban. Köztük nyolcán életüket vesztették, húszán súlyosan megsebesültek. Kedden éjjel a massa- chusettsi partvidék mentén a tengerbe zuhant az ameri­kai légierő egyik négymoto- ros radarhordozó repülőgépe. Személyzetének 16 tagja kö­zül csak egyet tudtak élve kimenteni. A közvélemény nyomá­sára szabadon bocsátották a Kolumbiai Kommunista Párt Központi Bizottságának há­rom bebörtönzött tagját és 12 szakszervezeti vezetőt. Vala- mennyiüket március 10-én tartóztatták le. Gilberto Viei­ra, a kommunista párt fő­titkára, sok más kommunista vezető, szakszervezeti és közéleti személyiség síny­lődik még a börtönök. zár­rén kifejtendő nemzetközi bé­kés együttműködés szabályait is. A világűrszerződést január­ban írta alá az Egyesült Álla­mok, a Szovjetunió és Nagy- Britannia. Azóta mintegy 70 ország csatlakozott az egyez­ményhez. (MTI) sőbb azt állították, hogy »be­tiltott kommunista irodalmat« találtak és foglaltak le. Üjabb jelentések szerint kínai-elle­nes kilengések voltak kedden az észak-szumátrai Medan- ban. Egy kínai súlyosan meg­sebesült, sok, kínai tulajdon­ban levő üzletet szétrombol­tok. Medan ban egyébként sok zer kínait tartanak koncent- ációs táborban. Ezek előző­leg kérték a kínai anyaor­szágba való hazatelepítésüket. ban megállapította, hogy az Egyesült Államok, Olaszor­szág és Kanada tervezete nem felel meg az ENSZ-közgyűlés 21. ülésszakán hozott határo­zatnak. A három nyugati or­szág javaslata ugyanis nem irányozza elő a fajüldozésen ős az appartheid rendszeren alapuló közigazgatás felszá­molását. A keddi vitában felszólalt Kuznyecov, a Szovjetunió képviselője. Rámutatott: A Szovjetunió az afrikai álla­mokkal együtt úgy vélekedik, késlekedés nélkül támogatni kell Délnyugat-Afrika népé­nek azt a jogos követelését, hogy mielőbb felszámolják a dél-afrikai fajüldözők által rá­juk kényszerítőit gyarmati rendszert. A szovjet külügy­miniszter első helyettese ki­tért az Egyesült Államok vietnami agresszív háborújára is hangoztatta, hogy a vietna­mi események rányomják a maguk szörnyű bélyegét a nemzetközi kérdésekre. Goldberg amerikai fődele- gátus igyekezett megakadá­lyozni, hogy a közgyűlésben a küldöttek bírálják az Egyesült Államok vietnami agresszió­ját. Arra hivatkozott, hogy ez a kérdés nem szerepel a na­pirenden. Kuznyecov válaszában kije­lentette, hogy a közgyűlés szó­noki emelvénye minden kül­dött előtt nyitva álL Az Egyesült Államok nem szab­hatja meg, mit tartalmazzon 1 küldöttek felszólalása. Az Egyesült Államok lehetetlen­né tette a probléma megvita­tását az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Az Egyesült Államokat terheli a felelős­ség azért, hogy az ENSZ nem egyetemes szervezet, hogy a föld lakosságának egy­negyede..— a népi Kína — nincs benne képviselve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ENSZ-tagok nem vitathat­tok meg az Egyesült Államok Vietnam elleni agresszióját. 'MTI) A bíróság ülésezni íog... Jean Paul Sartre, a Russel- féle nemzetközi bíróság elnö­ke a Nouvel Observateur most megjelent számában nyilvánosan válaszol De Gaulle tábornok hozzá inté­zett levelére. A francia el­nök ebben a levélben közölte Sártre-val, kormánya nem en­gedélyezi, hogy Franciaor­szágban ülésezzék a Vietnam­ban elkövetett amerikai hábo­rús bűnöket vizsgáló bíróság. Sartre válasznyilatkoza tá­jon megállapítja, az elnök le­vele és a Vietnammal kapcso­latos tömegmozgalmakat súj­tó más hatósági intézkedések azt mutatják, hogy a francia kormány erőfeszítéseket tesz ezeknek a tömegmozgalmak­nak a megfékezésére. Sartre a kormány magatar­táséiban bekövetkezett válto­zást két okkal magyarázza. \z egyik az, hogy az ameri­kaiak mind erősebb nyomást gyakorolnak a francia kor­mányra. Az Egyesült Államok -tómos zsaroló eszközzel ren­delkezik. A francia gazdaság egyre jobban hozzákötődik az amerikaihoz. A másik ok Sartre szerint az, hogy a választási kudarc következtében a kormány sok ­kal sebezhetőbbé vált az ímerikai nyomárral szemben. Sartre nyilatkozatában köz­li: a számításba jövő államok közül még egy sem volt haj- tondó engedélyezni, hogy te­ületén ülésezzen a törvény­szék. Valószínű, hogy a bíró­ság nemzetközi vizeken, ha­ton tartja majd üléseit. Egy rzonban biztos: a bíróság összeül. (MTI) Nem jött létre nyugati csúcsért Elutazott Budapestről az iraki külügyminiszter kaiban. Konstantin nincs házi őrizetben A szenátus jóváhagyta a világűrszerződést Guineái cáfolat Kölcsönös tüntetések Indonéziában és Kínában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents