Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)

1967-04-03 / 80. szám

SOMOGYI NÉPLAP Hétfő, 1967. április 3. Egy kommunista TÍZ ÉVVEL EZELŐTT részt vettem a textilművek C-műszakja KlSZ-szervezeté- nek alakuló taggyűlésén. Ott ismertem meg Ladiszlai Lász­lót. A műszak ügyeletes vil­lanyszerelője volt, s ma is az. Jól emlékszem arra a szenvedélyes vitára, amely arról alakult ki, hogy kit vegyenek föl az új ifjúsági szövetség soraiba. Végül is megállapodtak: csak a leg­jobbak, a legpéldamutatób­bak érdemelhetik ezt ki. Va­laki javasolta: »Tegyünk a KISZ-fiatalok gépére zászlót, hogy mindenki láthassa, itt kommunista fiatal dolgozik.« Ekkor állt fel és kért szót KÉT TALÁLKOZÁS Ladiszlai László, s a követ­kezőket mondotta: — NEM ÉRTEK EGYET A JAVASLATTAL. Ne a zászlóról, hanem a fegyel­mezett, jó minőségű munká­ról, az üzemen kívül pedig arról ismerjék meg a KISZ- istákat, hogy a társadalmi munkákból példamutatóan ve­szik ki a részüket, s fegyel­mezetten viselkednek. S noha kicsi a város, csak a napokban, tíz év múltán találkoztam vele újra. Együtt jártuk vele s más ifjúgárdis­tákkal, ellenőrökkel, rend­őrökkel a város szórakozóhe­lyeit. Nem ez volt az első ilyen útja, hiszen ott volt az Ifjú Gárda megalapítói kö­zött, a katonaságtól való le­szerelés után, hét évvel ez­előtt parancsnokának válasz­tották meg. Jólesett látni azt a féltést, szeretetet, ahogyan a szóra­kozóhelyeken engedély nél­kül tartózkodó iskolás fia­talokkal beszélt, noha néme­lyik nyeglén, cinikusan vá- laszolgatott, »köszönte« meg a figyelmeztetést. — Nem veszem a szívemre — mondta mosolyogva. — Ha valakivel gyakrabban ta­lálkozunk, s főleg, ha iszik is, akkor beszélünk a szü­lőkkel, vagy levélben fi­gyelmeztetjük őket. Tőlük is kapunk felháborodott vá­laszokat, kifakadásokat, de a többség józanul ítél, ps megköszöni tanácsainkat. . . Arról beszélt ezután, hogy többen: Hiffner Mária, Ni- govicz János, Fekete Éva, Bradanovicz László — ő is egyik alapítója volt a gárdá­nak — lelkesen vesznek részt ebben a nehéz és gyakran hálátlan munkában. — Át­szervezzük. erősítjük az Ifjú Gárdát, s így mód lesz arra, hogy mindenütt ott lehes­sünk, ahol a fiatalok szóra­koznak. Ladiszlai László alapszer­vezeti KISZ-titkár is a C- műszakban, és tagja az üze­mi és a városi K ISZ-bizott- ságnak. S az üzemi pártszer­vezet javaslatára munkásőr­nek is jelentkezett 1964 de­cemberében — vezetékes raj- parancsnok, s ezt a megbízá­sát is becsülettel látja el. — Mikor jut ideje a tár­sadalmi munkára, s a csa­lád — felesége és két kislá­nya van — mit szól mind­ehhez? — Feleségemmel egy mű­szakban dolgozom, ő is kom­munista, megért és segít — válaszol Arról hallgat, hogy gyak­ran a műszakból nem haza, Jól halad a vetés Az ünnepekben megyeszerte folytatják a tavaszi munkákat Megyénk termelőszövetkeze­tei nagy igyekezettel végzik a tavaszi munkát. Mindenfelé erőteljes fejlő­désnek indultak az őszi gabo­nák. Nagy része van ebben an­nak, hogy több mint 122 000 holdon elvégezték a fejtrá­gyázást. A korai növények magvai már a földben van­nak. 8400 hold borsó, valamint 8000 hold tavaszi árpa és zab magját vetették el. Hasonló a helyzet a rostlennel is: 1800 holdból alig több mint 150 vetetten már. ' Csaknem minden cukorrépa­termelő szövetkezetünk meg­kezdte ennek a növénynek a vetését. A 7900 holdból több mint 2000 holdon látták el eddig ezt a munkát. Említést érdemel, hogy ebben az évben gazdaságaink különös figyel-' rr - fordítottak az újburgonya termelésére. A MÉK-kel nyolcszáz hold előhajtaiott burgonya ültetésére kötőitek szerződést, de a hét végéig több mint 1400 holdon rakták földbe a gumókat. Szövetkezeteink figyelme most a kukoricavetés előké­szülteire összpontosul. Mivel az időjárás is kedvező, úgy n rtároztak, hogy az ünnepe­ken is dolgoznak, készítik a magágyakat, hungazinoznak. Faipari szakmunkásokat felveszünk (asztalos, faesztergályos, bognár). Jelentkezés: Bö­hönyei Vegyesipari Ktsz-nél, Böhonye, Fő u. 45. (4739) Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat Fonyód fürdőhely telepi vállalati üdülőjé­be az üdülési szezonra ÜDÜLŐGONDNOKOT ES SZAKÁCSOT vesz föl. Fizetés megegyezés szerint. Vidéki ese­tében bentlakássai. Jelentkezés helye: Kaposvár, 48-as ifjúság utca 5. sz. munkaügyi osztály. (62337) 4 ____________ w mii ^i'PiTilflinni'i ifi HŰI'Hill VM1 iiHiimi BWIMWmMé Ilii ii ■ mi m m finn mriMUiiiww»—"Iimiigi |I I . ***** •<* <a fiatal... hanem fiatal társai közé megy, megbeszélik a gárdis­tákra váró feladatokat, vagy részt vesz az üzemi, városi KISZ-bizottság ülésein. Pihe­nésre, szórakozásra igen ke­vés ideje jut. KEVESEN DOLGOZNAK MA MÁR AZ ALAPÍTÓK KÖZÜL a KISZ-ben. Most egy találkozóra készülnek az egykori KISZ-isták, s el­mondják majd egymásnak, hogyan is alakult azóta az életük. Ladiszlai László arról számolhat be, hogy hű ma­radt az ifjúsági mozgalom­hoz, s nehezen tudná elkép­zelni életét a KISZ-ben, az Ifjú Gárdában végzett mun­ka nélkül. Ezzel a ragaszko­dásával érdemelte ki 1965- ben a KISZ Érdemérmet, az ifjúság érdekében végzett munkájával pedig a Közbiz­tonsági Érem arany fokoza­tát. Ö sem más. mint sok ezer társa. Egy csupán a kom­munista eszmét magáénak valló és ezért minden ere­jével dolgozó fiatalok kö­zül. Sz. L. | POSTÁNKBÓL Ilyenek is Ezzel fejezte be levelét dr. Magos László bedegkéri kör­állatorvos. Jó volt olvasni so­rait, jó hallani egy csekély­nek látszó és mégis elgon­dolkodtató, megnyilvánulás­ról, ami arra késztette az állatorvost, hogy megírja az estet. Nemegyszer lehetett halla­ni olyan panaszt — egy-egy szövetkezetben, hogy megy a munka, de valahogy ’mégsem érzik úgy magukénak a kö­zöst a parasztemberek, mint otthon a háztájit. A~. enyém és a tsz-é... így van ez valóban? Ez a jellemző? A kérdésre hadd feleljen Czi- pó Dezső bedegkéri gondozó | esete. »Hosszú gyakorlatom alap­ján — írja a körállatorvos —, ha valaki bejön hozzám, már az arcáról, hangsúlyáról le olvasom, milyen beteg a háztáji állata.« Gyors be­avatkozás kell — ezt látta Czipó Dezső tekintetében is, amikor a napokban fölkeres­te őt mondván: »Megellett a tehenem, de kellene egy kis segítség, doktor úr!« Az or­vos felírta a gyógyszereket, hogy sürgősen hozza meg a patikából, s aztán ő is megy, elvégzi a szükséges kezelést. vannak... A parasztember átvettte a saját nevére kiállított és meglehetősen drága receptet, és szó nélkül elment, hogy intézkedjen. Nem sokkal ezután a szö­vetkezeiből jött egy másik gondozó hasonló panasszal. — Ejnye, de furcsa! — gondolta magában levél­írónk. — Rövid idő alatt két teljesen egyforma eset... Pedig nem erről volt szó. Nem két tehénnek lett hir­telen szüksége az ő beavat­kozására, hanem csak egy­nek. És ez a tehén Czipó Dezső tehene volt. Csak nem otthon, hanem a közösben. Egy tehene a sok közül. Amelyeket gondoz. És nem tette szóvá a re­ceptet, nem kérte, hogy a »tsz-házipatikát« vegyék igénybe. Csak egyet látott: a tehenén segíteni kellett... Enyém — és az övék ... Nem csupán ragozás ez. ösz- szehasonlíthatatlanul más. több. Őszinte érzés. A gazda­ember érzése. Azt hiszem, a történet fe­lelt a kérdésre. Csekélység­nek látszik, de sokat mond. Igen, ilyenek is vannak .. ■ V. M. TÍZÉVES AZ EXEKESS Jubileumi esztendőhöz érke- :ett az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Tízéves, s ele egyidős a balatonföldvári Sxpress-tábor is. Április 25- 5n nyílnak meg kapui, egy nőnapig .— az előszezonban — nagyar diákok veszik birto­kukba az ünnepi díszbe öltö­zött tábort. Harminchárom új fa lakó­ház érkezik hamarosan a tá­borba, s felújítják az összes szállóhely bútorzatát. Az idén is megindítják a közkedvelt Balatoni Express koktél-hajóutakat, a déli par­ton Siófok, Balatonboglár, Ba­la tonf öld vár és Szemes üdü­lőhelyek kapcsolódnak be a programba, az északi oldalon pedig Tihanyt érintik a ki­rándulók. A balatonföldvári Express- táborban több újdonság is várja a nyaralókat. Ajándék­boltot állítanak föl a tábor területén, információs szolgá­latot szerveznek, s a külföldi vendégek kényelmét szolgál­ja majd a helyi pénzbeváltó. Az eddigi jelentkezések alapján a nyáron 12 000 kül­földi vendéget várnak a bala- tonföldváiri Expressbe. Szinte valamennyi európai országból érkeznek fiatalok a magyar tenger partjára. Július elejére várják a 100 000 vendéget a ! tízéves ifjúsági táborba. JíleAto í^lzujl N em túlzás. Az embernek kedve támadna odaülni a mackók mellé a terí­tett asztalokhoz, leguggolni a játékszerények elé, s aztán fél- rehúzódni a »kuckóba« egy nagy pettyes labdával, vagy kiülni a »kempingbe«, a te­raszra, ahol már melegen süt a tavaszi nap. Derűs pasztell színű itt minden: a kicsi ágyak, a falak, az almazöld gumiszönyeg: itt csak örülni lehet, kacagni és játszani ön­feledten. Szeretném megörökí­teni az első síró kisbaba köny- nyes arcát, csak azért, hogy figyelmeztessem: itt nem sza­bad sírni, hisz olyan derűs minden, olyan — pici lelkek gondjait is feledtető ... A nagyok közül valaki, aki a többiekkel együtt ünnepelni jött Meseországba, ámulatá­ban csak ennyit mondott: ez a szocializmus ... Magam is sok új otthonba, iskolába, óvodába jártam, böl­csődék első pillanatairól vetet­tem kusza sorokat a jegyzet- füzetbe. Most, az első séta, az ismerkedés perceiben nem tud­tam elővenni a papírt, nem kellett följegyeznem semmit. Gyönyörű. Igazi meseor­szág. Pedig »csak« egy bölcsőde, a siófokiak legújabb büszkesége ez, ahová ünnepelni jöttek zombaton mindazok, akik itt iolgoznak majd, akik hónapok íldozatos munkájával készítet­ték elő Meseország kaputárá­sát, s akik másutt fáradoztak ezernyi gondjuk közepette, hogy Siófokon is megvalósul­jon az édesanyák s a legki­sebbek vágya. Sikerült. Ezen az aktuson még nem népesült be Meseország. Fel­nőttek hallgatták dr. Sándor Ferenc járási főorvos elérzé- kenyült hangú megnyitó be­szédét. Dr. Halász János köz­ségi vb-elnök vette át a léte­sítményt. A »nagyok« akarták látni az emlékezetes szalag­vágást, ők néztek körül elő­ször a csinos szobákban, ők akarták tudni, hova hozzák majd kicsinyeiket, akik még nem is sejtik, milyen barátsá­gos környezet várja őket. Három -csoport, hat tágas foglalkoztató terem. Tíz apró­ság vesz birtokába egy-egy ki­finomult ízléssel, modern bú­torokkal berendezett szobát. S a vezető, Steller Jánosné ötlet- gazdagságát máris sok remek »újítás« dicséri. Mi minden van még itt? Az átadók, az elkülönítő helyiségek, a kony­ha, a termek sok-sok zöld növénnyel, virággal — mind a Meseország tartozékai. Kisci- cák, kutyusok és bankák a falon, Mackó mama hófehér fejkendőben, polcokkal ízlése sen elválasztott »kuckók« a magányra vágyóknak — de nem is mondom tovább. Ha lehetne vendégeket hívni egy ilyen jellegű intézménybe, bi­zony mindenkinek meg kel­lene nézni, hogy hinni tudjon a krónikásnak. És még egy: talán nem is neglepő, útmutató tapasztalat Inkább. Több mint két és fél millió forintból épült Meseor­szág. S ebből másfél milliót a Kőolajvezeték Vállalat adott — nem önzetlenül: dolgozói­nak, a vállalat környékén la­kó asszonyainak, édesanyái­nak. És mennyit a tanács, mennyit a siófoki lakóik — íözségfejlesztésből! örültek az emberek az avatáson, örültek mert maguk adták, maguk te­remtették e szép otthont gyermekeiknek. Kérdeztem az egyik szakem­bertől valamit, maliciózusan. Azt mondta: nem kell félni, nem marad gyerek nélkül, ki­használatlanul Meseország. S ez a másik gondolat, ami gaz­dagította az ünnepet... J. B. ROZSA A legszebb újdonságok bokor, baba, futó fajták­ban. Gladiolushagyma, orgonafa gyönyörű szí­nekben, díszcserje, örök­zöld, buxus, ribizli, málna. Kérje díimentes fajtaismertetőmet. Szállítás postán. Székely kertészet. Budapest, III., Vörösvári út 18. (4699) Wűköves szakmunkásokat és átképzősöket műkőszakmunkásnak fölvesz az ÉM Somogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat. Jelent­kezés a műkőrészleg­nél, Kaposvár, Berzse­nyi utca *1 (38163)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents