Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)

1967-04-20 / 93. szám

Csütörtök, 1961. április 20. 3 SOMOGY! SEPIAp HÍD A DRÁVÁN ■­■ í ...... M EGINT TAVASZ VAN A DRÄVA-PARTON. A dús hajtású füzesek úgy hajolnak a víz fölé, mintha takarni akarnák a szem elől. Csak a háború óta néptelen híd áll rozsdás acélszerkezetével ma­gasan az ég felé nyúlva. Egy borzalmas pusztítás megmerevedett emléke ez a csonka híd. Átnyúlik a túlsó oldalra, de ott már nem éri el a partot. Az utolsó pillért 1943 tavaszán egy napfényes délelőttön leszakította a bom­ba. A szemtanúk még most is fojtott hangon emlékeznek erre a napra. — Ebben az évben leszedjük ezt a vázat. Jövőre új hidat húzunk a Dráva fölé. Az ember, aki ezt mondja, erősen délvidéki akcentussal beszél. Olykor megakad a mondat kellős közepén, ke­resi a magyar szót. S te­vő Romanovnak hívják. Bács­kában született. de Belg- rád tőszomszédságában él. Kalauznak és tolmácsnak szegődött mellém a barcsi Dráva-hídon. Azt mondja, ez a nyolcvannegyedik híd, amelynek az építésében részt vesz. Huszonkét esztendeje dolgozik a belgrádi Moszto- gradnya Hídépítő Vállalatnál. A hidakról színesen és bő szóval emlékezik. Magáról csak rövid mondatokban. Azt mondja: az élete a hidakhoz kötődik. — Ezek az emberek mind régi hídépítők — mondja azokra, aid a Dráva hidján dolgoznak —, és mindany- nyian szeretik a hidakat. Szép munka ez — teszi hoz­zá némi szünet után —, és veszélyes is. De a hidászok nem fél­nek a veszélytől. KAPOCSNAK KÉSZÜLT EZ A HÍD a két ország kö­zött a század elején. A szük­ség hozta létre akkor, ami­kor már a fahíd nem volt képes lebonyolítani a forgal­mat. A korabeli krónika még egy érdekes dologról tudósít: nagy költséggel készült el az új híd, csak éppen út nem vezetett hozzá sokáig. A mai hatos számú útvonalat nem építették akkor meg Barcs és Darány között. Csak jó­val később. Most felújítják az utat, s újjáépítik a hidat. Három pillér tartja a régi hidat Ezeken fekszik majd az új is. A négy ív ponto­san háromszáz méter hosszan nyúlik keresztül a Dráván. A tervek már készen vannak. S az új hidat a budapesti Margit hídhoz hasonlítja leg­inkább az építkezés főmérnö­ke: Gajovics Dragisa. ö IS A HIDAKRÓL BE­SZÉL, s már rajzolja is a jegyzetfüzetembe a Jabloni- cában, a Neretván épült száz­húsz méter fesztávolságú híd képét Olyan büszke erre a hídra, amelyre csak egy jól végzett munka után lehet az ember. Drága lesz ez a híd. Az építés költsége 850 millió légi diniár. Az anyag ebben nincs bent A tervezés sincs. A terveket Budapesten az UVATERV mérnökei csinál­ják. Az új vázszerkezetet a Ganz—MÁVAG munkásai ké­szítik. A jugoszláv szakem­berekre az összeállítás vár. így szól a szerződés, s ezt tartják is. Amin változtatni akarnak, az a határidő. Az eredeti terv szerint 1969-re készül el, az új híd. Ok szeretnék már 1968-ban átadni a for­galomnak. — Lehet? — Ha összefogunk a ma­gyarokkal, akkor igen. A legnehezebb munkánk a régi váz leszerelése lesz. Még azt sem tudjuk pontosan, mi­lyen állapotban vannak a pillérek a vízben. Most jön­nek majd a búvárok, s akkor tudjuk meg. A jugoszláv ol­dalon az első pillért már megvizsgáltuk: azt újból kell építeni. KEMÉNYEN DOLGOZNAK ITT AZ EMBEREK. A híd fölött kötél feszül. Olyan vas­tag ez a sodronycsomó, mint az ember karja. Darupálya lesz belőle. Ennek segítségé­vel emelik le a régi szerke­zetet. — Ha a vízállás megen­gedné, felhoznánk a hajóda- runkat Az száz tonnát tud egyszerre megemelni. Ez csak tízet bír el egyszerre. Valaki azt mondja a híd­építők közül: — Mi már nagyon várjuk. hogy elkészüljön. Hiszen ezen keresztül lesz a legrövidebb az út az Adriára A jugosz­láv oldalon már kész az út. — És van remény arra, hogy 1968-ban elkészül? A kérdésre a főmérnök vá­laszol : — Minden segítséget meg­kaptunk a magvar szakem­berektől. Biztosan így lesz ezután is. Mi törekszünk... Kercza Imre A barátság estéi Barátsági nagygyűlések sorozati kezdődik ma megyénkben: Babó- csán bolgár—magyar találkozót rendez a Hazafias Népfront. Az embert minden korban foglalkoztatta a gondolat, hogy megismerje más népek földjét, az ottani emberek életét és szoká­sait. Ma, a technika századában, amikor nap, mint nap világesemények szemlélői lehe­tünk a televízió jóvoltából, talán méginkább erősödött az emberekben ez a természetes és ösztönös kíváncsiság más országok élete iránt. Hosszú évtizedeken át éles határral vár lasztott el hasonló sorsú nemzeteket az acsargó nacionalizmus, hogy megossza a kis országok egységét. A második világhá­ború sok tanulsága közül éppen ezért a leg­maradandóbb a béke és a barátság szelle­mének ápolása lett. A népek közötti barátság elmélyítését szol­gálják azok a találkozók, amelyek a megis­merés, a segí'és vagy a tapaszt; latszerzés jegyében különböző szinten különböző or­szágok között létrejöttek. A barátsági ériekét, ahol egy-egy falu la­kói szemtől szemben találkozhatnak vala­mely baráti ország képviselőivel, mindig nagy érdeklődés kíséri, és az az érdeklődés legtöbbször kölcsönös. A felvetődő kérdések szinte leír hatatlanul szerteágazóak, sokré­tűek. A gazdasági adottságok és eredmények mellett a mindennapi élet apróbb-nagyobb eseményei is szóba kerülnek, az összeha son­lítást szolgáló kérd-sehr"! nem is szólva A közönséggel, a falvak lakosságával való találkozásokat, ilyen mindenre kiterjedő be­szélgetések előzik meg. E-ek a tulaidon- képpeni barátsági délutánok alkalmasak ar­ra, hogy a követségek vagy a követségek mellett működő kulturális irodák munkatár­sai alaposabban megismerhessék a falut, ahova ellátogatnak. Színié, hozzátartozik már a barátsági estek programjí.h z. hogy az úttörők vagy a mű­vészeti csoport az illető ország képviselő­jének any^iij >—vén előadott versekkel, ének­számokkal kedveskednek. Szívélyes hangulatú brrátsági estek egész során vettem részt az elmúlt években. Az egyik legmaradandóbb ezek közül is a ka- darkúti volt, ahol a legjobb barátnak kijáró kedvességei fogadták és ünnepelték a cseh­szlovák nagykövetet a falu lakosai. Somogyacsán egy lengyel—magyar barát­sági esten sokan kiszorultak a kicsi mozi te­remből. Munkában elfáradt idős emberek áosorogtak az ajtóban, hogy ők se marad­janak le a kis falu életében jelentősnek szá­mító eseményről. A lengyel kultúra igazga­tója volt a vendégük. A véletlen hozta úgy, hogy a zaif.lásig megtelt teremben az el­nökség csaknem egysorban ült a közönség­gel. Ez a közelség egyben azt jelentette, hogy a szónoki beszédet beszélgetéssel kellett he­lyettesíteni, hiszen szemben, az asztal másik szélénél ült a hallgatóság. A falusi emberek közül sokan akkor sze­reztek tudomást arról, milyen nagy a tör­ténelmi hasonlóság, a két ország sorsa kö­zött, milyen régi barátság fűzi össze népe­inket. Ezeken a meleg hangú találkozókon, a ba­rátság estéin a szovjet költők verseiből Azerbajdzsán vagv G“ú*ia tájait, embereit ismeri meg a magyar falu népe, az előadók szavaiból pedig a fejlődő lengyel inart. a bolgár, a csehszlovák meg a többi nép építő erejét és békevágyát. Nagy József KAPOSVÁRÉRT! Tervszerűen halad a társadalmi munkaakció Javaslat ösztönzésre Hogy állunk Kaposváron a társadalmi munkaakcióval? — erre a kérdésre kerestünk vá­laszt a Hazafias Népfront vá­rosi titkárságán, ahová rend­szeresen, szinte naponta ér­keznek a jelentések, hogy me­lyik munkaterületen mennyit dolgoztak a város lakosai. To­ka Lajosné, a HNF városi tit­kára így nyilatkozott: — Szá zharmj nckilenc válla­lat és intézmény tett felaján­lást társadalmi munkára Ka­posváron. Eddigi adataink sze­rint csaknem kétszázhuszon- háromezer órát ajánlottak fel, s emellett jelentős azoknak a száma is, akik pénzben kíván­ják megváltani a munkát. Ma már arról számolhatok be, hogy van olyan vállalat, ahol teljesítették vállalásukat: a Dél-somogyi Állami Erdőgaz­daság központjának dolgozói ezeregyszáznegyvennégy órát dolgoztak a cseri park építé­sén. Elvégezték felajánlott munkájukat a cseri óvoda dol­gozói is. Itt említem meg hogy a sántosi vízmű építé­sénél — a vízvezetékárok ásásánál — a MÁV fűtőház és az állomásfőnökség dolgozói több mint ezerötven folyómé­ter árkot ástak ki. Nagyon szép munkát végeztek a So­mogy megyei Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalat dolgozói, és hasonlóképp dicséret illeti a húsüzem munkásait is. A textilművek dolgozói a gyár előtti parképítésben ezerkét- saázhuszorikjlenc óra társa­dalmi munkát végeztek. Akik a kaposvári vásár­csarnok környékén jártak az utóbbi időben, bizonyára ész­revették, hogy milyen szép, rendezett a környék. Ez el­sősorban a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya dolgozói­nak, az Élelmiszer- és Vegyi­áru Nagykereskedelmi Válla­lat, valamint az Országos Me­zőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet munkatársainak kö­szönhető. A társadalmi mun­kaakció a jó idő beköszönté­sével minden bizonnyal erő­södik majd, hiszen valameny- nyiünk érdeke például, hogy a sántosi vízmű határidőre el­készüljön, vagy az egyéb ter­vek megvalósuljanak — mon­dotta a Hazafias Népfront vá­rosi tátikára. A kapósa nyitány — ahogy a szép reményekre feljogosító ársadalmi munkaakciót a Népszava nevezte — jól In­dult: a kétkezi munkát fel­ajánló üzemek, hivatalok, in­tézmények egymás után jel­zik az időpontot, hogy mikor kívánnak bekapcsolódni a városszépítésd programba. A társadalmi munka ön­kéntes vállalás, akik fölaján­lották segítségüket nem vár­nak érte dicséretet. Mégis úgy érezzük, hogy valamilyen mó­don lehetne és kellene is ösz­tönözni a kaposváriakat, az üzemek, a hivatalok kollektí­váit. Hallottunk a minap egy javaslatot: közreadjuk, s sze­retnénk ha a társadalmi mun­kaakciót szervező városi nép­frontbizottság figyelemre mél­tatná. Helyes volna, ha a me­gyei és a városi tanács állást foglalna abban, hogy a leg­több társadalmi munkát vég­ző üzemek a Kaposváron épü­lő új lakások közül egyet- sgyet cél jutalomként megkap­janak. Ez minden bizonnyal ösztönző volna mindenki szá­mára. (Polesz) Újahb szolgáltatások a Fodrász és Fényképész Ktsz-nél (Tudósítónktól.) 1962-ben kezdte meg szol­gáltató tevékenységét a Ka­posvári Fodrász és Fényké­pész Ktsz. A tűzifa-fűrészelés bevezetése óta — ezt a mun­kát azóta már átvette a Ve­gyesipari Ktsz — sokféle se­gítséget tud nyújtani a szö­vetkezet a háztartásoknak. A múlt évi mérleg adatai is ezt igazolják: a ktsz 1 007 000 fo­rintos szolgáltatást végzett 1966-ban. Most újabb bővítésről tájé­koztatott bennünket a ktsz ve­zetősége. Ezentúl elvállalnak kertásást és kapálást is. A ta­karítási formák között új lesz a havi bérleti takarítás. Négy­zetméterenként 2,40 forintért 26 napra vállalnak takarítást. Ezért a parkettás helyiségeket naponta fölseprik, portalanít- ják; a köves helyiségeket he­tente háromszor felmossák, a vécé- és mosdókagylót napon­ta tisztítják. A mennyezetet hetenként porolják, a parket­tás helyiségeket hetente ke­félik, az ajtó- és ablakkilin­cseket havonként egyszer szidolozzák, egyszer leporol­ják a lámpabúrákat. Egy 50 négyzetméteres helyiség egész havi takarítását 120 forintért vállalja a ktsz. Emellett gondot fordítanak a fodrász- és fényképész üz­letek fejlesztésére, a hálózat bővülésére. Legjelentősebb egységük az új fürdő megin­dulásakor kezdi meg működé­sét, Itt női és férfi fodrász részleg, valamint maniküro- zés és pedikürözés is lesz. Ebben az esztendőben 120 000 forintos beruházással megkezdik az Ady Endre ut­cai fodrászat átalakítását. Ezentúl vállalják a színes filmek előhívását és az ama­tőr mozgófilmek kidolgozását is. Még egy érdekesség: két kép összedolgozását. illetve egy kép szétválasztását is el­készítik ezentúl a megye- székhely fényképész üzletek Eredményes knta tóműnkét végeznek Öt éve működik Nagyatádon as Erdészeti Tudományos Intézet dél-dunántúli kísérleti állomása. Az állomás tudományos munka­társai jelentős kutatómunkát vé­geznek. Többek között a fakiter­melés módszereit és a munka­gépek teljesítményeredményeit vizsgálják. Egy másik csoport a termőhely-feltárással foglalko­zik. Különböző összetételű és ta­lajadottságú területeken kísér­leteznek. A cél annak megálla­pításé, hogy hol milyen fát ér­demes, illetve gazdaságos tele- pitása, hogy hol milyen fát ér- mogyban célszerű az óriás nyár é® az olasz nyár egyik változa­tának telepítése. Figyelemre méltó az állomás erdőnevelési, faállomány-szerke­zet! és fafcermelési kutatómun­kája. A Somogybán gyűjtött ada­tokat is felhasználják lAajd az első magyar tájegységi fikiter- vclé&i táblázat összeállítésánáli híradás babócsáról Bevált a villanypásztor Sokat költenek a legelőkre Tavaly 150 000, két évvel ezelőtt 50 000 forint állami tá­mogatást kapott a babócsai Oj Világ Termelőszövetkezet a legelőterületek termőképes­ségének fokozására. A kapott pénzből kéri erővel elvégez­ték a gyomtalanítást, jelentős mennyiségű műtrágyát szór­tak ki, elkészítették a beton­oszlopos felhajtó utat és föl­szerelték a villanypásztor-be- rendezést. Az elmúlt két év­ben végzett szervezett, szak­mailag alapos munka a 172 hold kiemelten kezelt legelőn lehetővé tette, hogy egy hold legelő átlagosan 100—120 má­zsa füvet adott, s a területen egy évben háromszor legeltet­hettek. Mintegy 25 holdon ka­szálni is lehetett, ugyanott ré­gebben június közepén már »sülni- kezdett a fű. I Az idén a legelőápolásra és a hozamnövelő beruházásokra már nem. kapnak anyagi segít­séget az államtól a babócsaiak, viszont saját erejükből mintegy 80 000—100 000 forin­tot fordítanak erre a célra. A múlt héten a villanypászíor- berendezést javították. A lege- iősávokat elhatároló oszlopok helyett az idén tolókocsikra rögzítik a drótokat, így az új sávok kijelölése kevesebb munkával jár. Tehát újból slőkészítik a legelőt a villany- •>ász toros legeltetésre; cseré­ik a felhajtó út tönkrement oszlopait, s ezekben a napok­ban szerelik föl az áramfej- 'esztő berendezést meg a dró­tokat. A műtrágyázást befe­jezték, egy mázsa pétisót ka­pott holdja. í A (sí­nyugdíj törvényről Hogyan rendelkezik a jogszabály a tsz-tagok rokkantsági nyugdíjáról? VÁLASZ: Rokkantsága nyug­díjra az a termelőszövetkezeti tag jogosult, aki munkaképes­ségét legalább kéthárrnad rész­ben elvesztette, a szükséges nyugdíjéveket megszerezte, s rokkantsága egy év alatt elő­reláthatólag nem szűnik meg. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjevek száma a munkaviszonyban álló dol­gozók nyugdíjrendszeréhez ha­sonlóan az életkortól függ. 22 éves életkor betöltése előtt a rokkantsági nyugdíjhoz két nyugdíjév szükséges. 22—24 éves életkorban négy- nyug Új­évet, 25—29 éves életkorban hat nyugdíjévét, 30—34 éves életkorban nyolc nyugdíjévét, 35 éves életkor betöltése után tíz nyugdíjévét kell igazolni. A rokkantsági nyugdíj meg­állapítása előtt az igénylőt or­vosi vizsgálat alapján, rok­kantsági foka szerint, úgyne­vezett rokkantsági csoportba sorolják. L csoportbeli rokkant az, aki munkaképességét tel­jesen elvesztette és mások gondozására szorul; II. cso­portbeli rokkantnak az tekint­hető, aki mumképességét tel­jesen elvesztette ugyan, de mások gondozására nem szo­rul, s végül III. csoportbeli rokkant az, aki munkaképes­ségét legalább kétharmad rész­ben elvesztette. A rokkantsági nyugdíj a III. rokkantsági csoportbem a havi átlagjövedelem 33 száza­léka, a II. rokkantsági csoport­ban •> havi átlagjövedelem 38 százaléka, az I. rokkantsági csoportban a hart átlagjöve­delem 43 százaléka. Ha az igénylő több nyugdíjévét iga­zol, mint amennyire kora sze­rint szükség van, magasabb nyugdíj illeti meg A nyugdíj mértéke minden további nyug­díjév után — 25 nyugdíjévig bezárólag — a havi átlagjöve­delem két-két százalékával, a 25 évet követően pedig min­den nyugdíjév után a havi át­lagjövedelem egy-egy száza­lékával növekszik. Az új jogszabályok megha­tározzák a rokkantsági nyug­díj legkisebb összegét is. A legkisebb összeg a III. rok­kantsági csoportban havi 400 forint, a II. rokkantsági cso­portban havi 430 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 470 forint Rokkantsági nyugdíjra a dolgozó attól a naptól kezdve jogosult, arriély naptól a rok­kantság az orvos vélemény*» szerint fennállott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents