Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)

1967-04-18 / 91. szám

SZÍNHÁZAK TALÁLKOZÓJA, 1967

GÖRGEY GÁBOR:

Rokokó háború

Kiállítás zafttal

Mielőtt papírt, tollat vennének elő a recept.mód-ók, az új főztre éhezők, tudatom, hogy sü- letlen dolog er, azaz akarom mondani: kiállítás

zafttak És engem se lehet megfőzni, hogy ez bevehető. Ez egy teljesen sü- letlen dolog, tehát mm fogyasztható. Sőt. Ellenkezőleg, mint a sül stlen tésztamassza, ez még mérgező is.

Óva inteném a kóstolótól a kedves tárlatlátogató- kzt, ha tehetném, de késő már, a kiállítási időközben lezárták. A Mester ügyesen főzött: A konyha- szagra — Pus'.ás Tibor festőművés-, a Képzőművészeti Alap tagja — ir- galott orrcimpával ültek asztalához a Siófoki Községi Tanács első emeleti csarnokában a képzőművészet éhes vendégei.

És scnlci sem kiáltott fel közben, hogy kérem, ez ehetetlen! Ellenkezőleg. A tömény zaftban viegmártozo t £ kz..z ic c j i zát és tollat ragadtak, és a vénei gkönyvbe beírták, hogy ezután rhúst nem esznék, csak ilyet. És ajánlják is mindenkinek, az országnak, hogy kinyomtatva vagy lenyomtatva mindenki kaphasson belőle.

»Gyönyörködve nézem a kiállított képeket, szeretném, ha a Képző- művészeti Alap lehet Jsé ;et találna arra, hogy e gyönyörű alkotásokat az crsz ’g lakói — (könyvben) megemelhetnék. K. J.«

A finom, paradicsomos olasz konyha se ízlik többet E. G.-nek, »elszakadt hazánkfiádnak«:

»Drága Mester! En, E. G. csak egy kis pont vagyok az élet tengerén, maga J. v. K. is az, de az ön képei tengernyi sok boldogsággal lol- Uk. el gyermeteg szivünket. Az ön képeiről Itália kék ege alatt is sokat fogok mesélni.

Egy elszakadt ha

zánkfi •, E. Q.«

Volt, aki így kiáltott fő : »Sok

ilyen festői!«

Egy diáklány így folytctj.: ezt a gondolatot: »Há:

igen! Ez a művészet! Picasso és társai is jobban tennék, ha nem rontanék tovább a képzőmú vésze t szépséget, hamm mint régen, normális, gyönyörű képeket festenének.«

Kiállítás zafttal. Nem egyértelműen giccstárlal. Burkoltan jelent lce:ik, nem cemagombo- lyító macskaként, nem is hattyús tavakban mutatkozik meg, hartem negédes, elsősorban tájábrázolásban.

Tanulság: Ne adjunk helyet az ön- zsiirizle kiállításoknak, ezzel éppen nem támogatjuk a vyüvészetet, hanem ellene cselekszünk, és megzavarjuk a —.láthatjuk! — kevésbé kialakult közönségízlést.

Korányi Barna

A tárgyalóteremből

RITKASÁG. hogy írói és rendezői koncepció a színpadi újrateremtés folyamatával olyan összehangoltan és szerencsésen találkozzék, mint legutóbb, Görgey Gábor Rokokó háború című díjnyertes alkotásának ősbemutatóján, a Csiky Gergely Színházban.

Kaposvár imponálóan merész vállalkozási! első színpadi műves fiatal szerzőt avatott. Ezt a témát — a háború és zsarnokság; a humánum és embertelenség nagy történelmi kérdéseit és tendenciáit — már sokan sokféleképpen feldolgozták előtte a világirodalomban és a művészetekben. Olyanok is, mint Thomas Mann. Brecht, Chaplin, újabban Mrozsek például. Görgey mégis mer és tud is újat mondani ebben a témában; új módon és egyéni hangon. Görgey Gábor bizonyított.

TRAGIKUS BOHÓZAT KÉT RÉSZBEN. Ez a jelzés utal a várható műfaji fantasztikumra, ahová a szerző a darab különös alaphelyzetéi beágyazza. Háború, hadviselés a mesz- szii dzsungelek közt. Az állam szenilis Elnöke és bábkormánya a szisztémát, a háború szisztémáját képviseli és gyakorolja — otthon persze — a rokokó szalon hétmórföldes terepasztalán. Ebbe a világba toppan be az Elnök fia, egy marcona hadfi, a Katona; a »'Civil, kuss! — pofa be! — felkoncoltalak'." — szemlélet gátlástalan bajnoka. Mi történik, nú történne ilyenkor? Lényegében erről szól a Rokokó háború cselekménye.

Az, ami ebben — bohózati szituációkra fűzve — történik és ami előzménye a történésnek, szigorú következetességgel egy központi gondolatot, eszmeiséget szolgál- És ebben a mondanivalóban benne van minden; légkörében a tragikum és komikum sajátos ötvözeteként ott érezzük mindazt, amit aljas praktikával és kard csörtet éss el; közönnyel és megalkuvással; nemzetiszín frázisokkal és népirtással; honleánykönnyekkel és népek leigázásával; vérrel, vassal, ér melegítővel és erőszakkal emberek az ember ellen, ostoba zsarnokok az emberiség ellen — korunkban és apáink korában — elkövettek. Groteszk alakok mozognak a színen, ■ anakronisztikus emberkék hangsúlyozzák a darab hontalanságát. De közben igazi háborút csinálnak, koncon acsarkodnak, és belebotlanak, belebuknak a véres valóságba, a háborús kaland valóságába, amely századunk realitása mindaddig, amíg egyetlen államfő Paxot kiált, miközben eszkalációt parancsol.

Becsületes, tiszta szándékú és művészi hitelű alkotás Görgey tragikus bohózata. Gondolat gazdagsa ga rendezőnek, színésznek egyaránt a lehetőségek tárháza. Kiteljesedve és gazdagodva juthat hozzánk a darab eszmeisége, s ezzel a megkezdett és átadott gondolat még nem ért véget. Különös értéke, hogy tovább él és osztódik bennünk; tréfával szőtt és. szatírával élezett igazsága újabb és újabb gondolatokat kelt, nyugtalanít; felráz és felidéz sok mindent abból, amit átéltünk és tanultunk a történelemből. Századunk nagy történelmi tanulságainak színjátéka a Rokokó háború

SÁNDOR -TÁNOS RENDEZÉSÉBEN az író egységes tiszta, világos koncepciója

szárnyakat kap, felröppen és bejárja a színpad1 tér minden figuráját és minden zugát. Olyan darab ez, amely megihleti és engedi alkotni a színpadi plusz hozzáadására ösztönzi a rendezőt. És a rendező él ezzel. Játszik a jel- lemkomákum és helyzetkomikum nagyszerű adottságaival, az anakronisztikus elemek és a kortalan valóság kínálkozó lehetőségeivel Sokszor úgy tűnik, önfeledten improvizál a fő témán.

Fölmegy a függöny, és az Elnök lelkesen tátogja az állami halandzsa-himnuszt. Ezzel megindul egy gondolatsor, és játszunk. Hátborzongató játék ez, mivel a rendezői ötletektől sziporkázó történet nyomán képzettársítás-láncolatot indukál bennünk mindvégig. Az Elnök kezében tamburma- jori pálca . a marsallbot; miniszterei — mint hat tojás, egyforma lakájruhában — ösz- szemarakodva ugatnak egymásra; a rokokó szalon hölgyei pedig meleg holmit horgolnak a dzsungel hőseinek. »... Nemzet és haza! E két nagyszerű szó hatja át bensőnket... Pax!« — dübörgi a magasból az Elnök, és a szóvégi mássalhangzót hosszan sziszegve lassan leül. Mint egy kieresztett luftballon. Bábkormányában státusza van az ellenzéknek és helye is ott, a felfordított szemétkosáron, az asztal végén. Az Elnök döntését fapofák egyforma ütemes tapsa fogadja. Olyan egyforma és olyan ütemes ez a taps, hogy lúdibőrös lesz tőle a hátunk. Áz ejtőernyőn megérkező hős szitává lövi a miniszteri kart És nincs bíróság, mely elítélné a tömeggyilkost: »A katonának a

fronton a helye ...« A »hőst« kitüntetik. Ropog a fegyver: reszkető civilek, megfélemlített. megalázott éneklő kutyák nyüszítenek az életükért, Idába. Már szinte Radnóti sorai dübörögnek bennünk, amikor iszonyatos groteszk valóságában a hullaszállító kigördül velük. Zene. »Megy a gőzös, megy a gőzös...« Nem több, egy perc, és újra jönnek. Üj lakájok, új fapofák, szakasztott, mint az előbbiek. S visz- szatér a kezdő kép is.

Mert addig, amíg a hatalom társadalom- és emberellenes zsarnokok kezében lehet; amíg a világon bárhol nyílt fasizmus vagy álcázott, vad terror dúl, addig valahol mindig újrakezdődik és addig nem szabad nem emlékezni; nem szabad nem emlékezni; fölismerni a veszélyt

Ezt hangsúlyozza Sándor János kitűnő rendezése. Arányokban, ritmusban, stílus- és humorérzékben egyaránt s — az apró mozzanatokban, mozdulatokban — a lényegi felvillantásával is sikeresen szolgálja a darab eszmeiségét. Anélkül, hogy bármit fölöslegesnek, oda nem illőnek éreznénk.

Mindez (sikeres választásokkal) remek színészi alakításokban oldódik fel és formálódik egységes egésszé, színpadi műalkotássá. Mindenekelőtt Máriáss József az, akiben testet ölt a darab különös, bizarr valósága. Kitűnő érzékkel ábrázolja az Elnök, a gügye, memóriazavaros vénember és a hidegfejű, véres kezű diktátor összetett figuráját. Hasonlóan művészi hitelű pe meter Hedvig játéka

az Einökné szerepében. Hangvétele a szalonok affektéit modorában, fontos része az előadás rokokó elemeinek. Simon György a Katonát, a szadista dzsungel vitézt jeleníti meg döbbenetes erővel. A mű nagy kontrasztja az a szituáció, amikor ez a terepruhás vadkan előjön, és nem a leigázott földön, hanem a szalonok, a tárgyalóasztalok világában szabadítja el a szeny- nyes háború poklát. Tiinár Éva alakítása a Lány szerepében megrendítő. Remek színpadi mozgása és a benne zajló átalakulás, a lelki folyamatok ábrázolása különösen emlékezetes. Forgács Tibor sok szellemes ötlettel kitűnő figurát teremt a Főlakáj szerepében. Jól illeszkedik a helyzetekbe, érdekes jellemeket formál meg Garay József és Csikós Gábor is.’ Általában minden a helyén volt, és mindenki — ide értve a mellékszereplőket is — feladata és funkciója szerint a maximálisra törekedett. Székely László jelzett díszletei és Bata Ibolya kosztümtervei nagyszerűen szolgálják a rendezői koncepciót.

NEMRÉG EGY FIATAL ÍRÓNŐTŐL HALLOTTAM: Egy anyát jobban érdekel a kisfia torokgyulladása, mint a világ megannyi háborúja és atombombája. Az adott pillanatban lehetséges. De a következőben nem igaz, hogy közönyös maradhat. Ha valóban anya. Görgey darabja ezért a következő pillanatért, ennek a megteremtéséért harcoL És ezt hirdeti majd mindaddig, amíg egyetlen síró és rettegő kisgyerek lesz a földön.

bor 45 éves MÁV-ellenőr családi okok miatt lakásán több ballacsapással megölte 33 éves feleségét és 68 éves anyósát,

A tolvaj házaspár

Nagyon igaz az a közmondás, hogy a zsák megtalálja a foltját. Makk Ferenc somogyjádi lakost eddig öt alkalommal ítélték — ösz- szesen hatévi ós háromhónapi — szabadságvesztésre. Szabadulása után feleségével együtt albérletbe költözött Kaposváron. Miután Makk házigazdájától készpénzt lopott, jobbnak látták, ha odébb állnak. Feleségével együtt újabb albérletet kerestek, s közben B. L. és' O. L. lakásából nagykabátokat, máshonnan pedig pulóvereket és vá- szonineműket loptak el.

A Kaposvári Járásbíróság Makk Ferencet 5 évi szigorított börtönre és 5 évi jogvesztésre, feleségét — akit mint bűnsegédet vontak felelősségire — 6 hónapi — 3

tenek elkövetése után ., nyírbátori vasútállomásion egy személyvonat elé vetette magát, s ez halálra gázolta. A családi tragédia ügyében a vizsgálat folyik.

évi próbaidőre felfüggesztett

— szabadságvesztésre ítélték.

Az ítélet nem jogerős.

M egszökött a rendőrségről

Tavaly novemberben szabadult a börtönből — ahol eddig 9 évet töltött — Bella József Kaposvári lakos. Életmódján ezután sem változtatott, folytatta a bűnözést. Decemberben sorra járta Kaposváron a házaakt, és ruhaneműket, a Konyhák ablakain behatolva pedig élelmiszert lopott. Februárban kihallgatás közben megszökött a rendőrségről, azonban hamarosan elfogták. A bíróság a napokban vonta felelősségre. Mint visszaeső bűnöst lopás, tulajdon elleni bűntett és szökés miatt 3 évi szigorított börtönre és 5 évi jogvesztésre ítélte.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért fellebbezett.

Tartási kötelezettség elmulasztása miatt

A Siófoki Járásbíróság másodszor hozott ítéletet Forró Sándor alkalmi munkás ügyében. Foirró 1961-ben kötött házasságot, s egy év múlva feleségének fia születelt. A férfi azonban még abban az esztendőben elhagyta családját, és azóta külön él feleségétől. A bíróság ekkor havi 200 forint tartásdíj fizetésére kötelezte.

Forró azonban inkább nem vállalt állandó munkát, csakhogy a tartásdíjat, ne tudják levonni a keresetéből. Ami pénzt alkalmi munkájáért kapott, azt mindig elitta. Ezért a bíróság 1964-ben 3 hónapi

— 3 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélte.

Azonban ez sem használt. Amióta külön él feleségétől: egyetlen fillér tartásdíjat sem fizetett. A bíróság a napokban vonta ismét felelősségre tartási kötelezettség elmulasztása miatt, és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte.

Leszúrta jóakaróját

Búcsú és táncmulatság volt a múlt év októberében Üj- várfalván. Sála József tsz- lag már a búcsúban nagyobb mennyiségű italt fogyasztott, mégis elhatározta, hogy elmegy a táncmulatságba is. Lőwei Pál megpróbálta rábeszélni, hogy menjen inkább haza, pihenjen le, nehogy botrányt okozzon.

Sóla erre előbb csak szidalmazni kezdte Lóvéit, ma jel késsel támadt jóakarójára, és a combjába szúrt. A férje segítségéi-e siető Lőveinére is késsel támadt, ebben azonban már megakadályoztak. Lóvéinál a szúrás következtében maradandó testi fogyatékosság állott be, s ezért a bíróság Sóla Józsefet 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Büntetését szigorított büntetés-végrehajtási munkahelyen kell eltöltenie. Egyúttal kény. szerelvonó -kezelésére is kötelezték. Az ítélet nem jogerős.

SZe L

Az első

házassági hirdetés

1727 elején — 249 évvel ezelőtt — a »Week of Manchester« című folyóiratban megjelent az első házassági hirdetés, amely így hangzott: »Isten feleseget adott Adámnak. Nekem nincs férjem, és hűséges társat keresek. Kérem, újon Maxrison- nak...«

A házassági hirdetés óriási botrányba fulladt, A férjhez menni vágyó fiatal nőt a rendőrség letartóztatta, s börtönbe zártáit. Orvos vizsgálta meg szellemi képességeit, hogy őrületében tette-e közzé a hirdetést.

F

i r •

uj,

mondta az oroszlán

avagy miért maradt fenn az emberiség?

Az antrapológusok már régóta törik a fejüket azon, hogy egyáltalán hogyan sikerülhetett fennmaradnia az ősembernek. Az eddigi kutatás szerint az ember ősei, akik valaha Afrikában éltek, nem voltak éppenséggel erősek, nem futottak és nem is ugrottak jól. Fegyvereik pedig még nem voltak. Vajon miért nem irtották ki őket akkor a ragadozók? Az egyik leghíresebb antropológus, Louis Leakey, aki most éppen Kenyában működik, úgy gondolja, bogy megfejtette a talányt. »-A természet bennünket, embereket megáldott valamivel, ami a vadaknak nem ízlik, de annál jobban bűzlik« — írja. Ismeretes, hogy az éhes oroszlán is csak nagy ritkán támadja meg az embert. S ha megöli, a holttestet csak szaglássza, de nem nyúl hozzá. A ragadozó macskaí'éléknek ízlik a pávián, de a csimpánzot utálják. Az emberszabású majmok szagát az oroszlánok nem állhatják.

* * *

Egy amerikai élelmi- szergyár a következőképpen hirdeti legújabb gyermektápszerét, a foghagymás baracklekvárt: »Amellett, hogy rendkívül egészséges, még egy előnye van: a gyereket sötétben is könnyen meg lehet találni.«

Újítás

Érdekes új.ítást vezetett be egy New York-i színház: a látogatók az első felvonás végéig jegy nélkül nézhetik végig az előadást. Jegyet tehát csak azok váltanak, akiknek az előadás megtetszett, és hajlandók végignézni a további felvonásokat is.

Megdézsmálták

Nemrég Hannoverben nemzetközi rendőrségi kiállítást szerveztek. A legnagyobb megdöbbenésre ismeretlen tettesek elloptak a kiállítási tárgyak közül két aranyozott seriff-cstllagot, egy mikrofont, egy pisztolyt, a »hamis pénzek« gyűjteményéből pedig kiemelték az egyetlen valódi 20 márkás bankjegyet.

Somcgyi Néplap

\z MSZMP Somogy megyei Bizottsága és? a Somogy mcgjel Tanács lap 1a.

Főszerkesztő i WTRTB LAJOS.

Szerkesztőség: KaposvftK, Latinka Sándor u i Telefons 11—510. 11—SÍI Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. Z. Telefon ti—310

Felelős kiadó: Szabó Gábor.

Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissz*.

Terjeszti: * Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknal és post£skézbesítőkuél.

Előfizetési díj egy hónapi* 12 Ft- Index: 25067.

Készült a Somogy 'megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor ute* 6.

Stewardessiskola nyílt Ferihegyen

Stewwardessiskolát nyitott a MALÉV a Ferihegyi repülőtéren. A féléves tanfolyamon 16 fiatrs.l ismerkedik a kisasszonyok« teendőivel. A képen: Két stewardess^' lölt, Schrettner Judit és Sisák Franciska az ízléses tálaiéit gyakorolja*

Wall inger Endre

Családi dráma Nyírbátorban

Megdöbbentő családi dráma özv. Gereben Endrénét. Tat- történt Nyírbátorban. Pál Gá-