Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)

1967-04-01 / 78. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1967. április 1. Meghalt Malinovszkij marsall Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély gyásszal jelentette, hogy meghalt Rogyion Malinovszkij marsall, a Szovjetunió hon­védelmi minisztere. A halál március 31-én kö­vetkezett be hosszú és súlyos betegség után. Malinovszűcij marsall 69 éves volt. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa úgy határozott, hogy Rogyion Malinovszkijt Moszkvában, a Vörös téren, a Kreml falánál temessék el. A temetés megszervezésére kormánybizottság alakult Ko­sziginnek, a minisztertanács elnökével vezetésével, A bi­zottság közölte, hogy Mali­novszkij koporsóját a Szovjet Hadsereg Székhazában ravata­lozzák fel, és az elhunyttól április 1-én, moszkvai idő szerint 14—20 óráig lehet ,cc- gyeletes búcsút venni. Rogyion Jakovlevics Mali- novszkijban a Szovjetunió egyik legképzettebb és leg­sikeresebb hadvezérét veszí­tette el. A kiváló katonai ve­zető 1898-ban Ogyesszában született. 1926-tól tagja volt az SZKP-nak. 1930-ban vé­gezte el a Frunze katonai akadémiát. Fiatalon részt vett a polgárháborúban, majd mint hivatásos katona a Nagy Honvédő Háborúban. Malinovszkij nevét beírta hazánk történetébe is, ő ve­zette győzelemre a Magyar- ország felszabadításában részt vevő Második Ukrán Front csapatait. Korábban, 1942-ben hadseregparancsnokként köz­reműködött a német fasiszta erők Sztálingrád alatt tör­tént szétzúzásában. A máso­dig világháború végén a mandzsúriai front parancsno­kává nevezték ki. Érdemeiért elnyerte a Szovjetunió Hőse címet, s ötször tüntették ki a Lerún-rendidel. 1956-tól az SZKP Központi Bizottságának tagja. 1956 márciusában a Szovjetunió szárazföldi haderőinek pa­rancsnokává és a honvédelmi miniszter első helyettesévé nevezték ki. 1957 októberétől honvédelmi miniszter. Malinovszkij marsall az utóbbi években többször járt Magyarországon, így 1965 áp­rilisában, hazánk felszabadu­lásának 20. évfordulója al­kalmából. Kormányunk ak­kor a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntette lei. Legutóbb 1966 áprilisában tartózkodott magyar földön szovjet 'atonai küldöttség élén. (MTI) BEJÁRÁSA VOLT RUBYHOZ Rálőttek egy dallasi rendőrtisztre A New Orleans-i State Item című lap csütörtökön közölte, hogy a Kennedy meggyilkolására szövetkezett Összeesküvők után nyomozó Jim Garrison kerületi ügyész egyik fontos tanúja. Gordon Novel Kanadába szökött. Az AFP hírügynökség je­lentése szerint a kanadai ki­rályi csendőrség szóvivője ki­jelentette: a hatóságoknak nincs tudomásuk arról, hogy Novel az ország területére lé­pett volna. A lap »szavahihető körökre« hivatkozva közli, hogy az amerikai szervek Kanadától Novel kiadatását fogják kér­ni. A Texas állambeli League City rendőrségéről kiszirvágott a hír, hogy szerdán este me­rényletet kíséreltek meg Nor­man Hooten volt dallasi rend- | őrtiszt ellen. Hootennek abban az időben, amikor Jack Ruby a dallasi börtönben ült, be­járása volt Rubyhoz. Nemrég hozta nyilvánosságra, hogy könyvet akar írni Rubyval folytatott beszélgetéseiről, amelyek »fényt fognak vetni sok olyan dologra, amiről az emberek most beszélnek« a Kennedy-gyilkosságal össze­függésben. Hooten szerdán este League City közelében az országúton vezette kocsiját, amikor vala­ki tüzet nyitott rá. A kocsi ablakai betörtek, neki nem történt baja. A koppenhágai Est rab ladet című lap pénteki számában Mark Lane amerikai ügyvéd cikkét közli. Lane így ír: »Tu­dom, milyen erők álltaik az elnök gyilkosa mögött, de még n:m érkezett el az idő az adatok közlésére«. Lane szerint a gyilkos megnevezése politikai káoszhoz vezet­ne az Egyesült Államok­ban. Hozzáfűzte, hogy Gastro-elle- nes elemek fontos szerepet játszottak a merényletben, (MTI) Meghosszabbították az ostromállapotot Guatemalában A hírügynökségek szerint a guatemalai kormány harminc nappal meghosszabbította az ostromállapotot, amely a hó végével lejárt volna. Az intézkedések a haladó erők, főleg a partizánok ellen irányulnak, akik igazságos ag­rárreform árt, szociális intéz­kedésekért és Washingtól független külpolitikáért küz­denek. Az argentin sajtó jelenti, hogy Kolle Cueto ezredes, a bolíviai légierő vezérkari fő­nöke csütörtök este Buenos Aíresbe érkezett. A bolíviai megbízott Barrienfos elnök üzenetét tolmácsolja Ongania argentin elnöknek. A bolíviai elnök Argentína támogatását kéri a náp'elszatadító erők elfojtására kifejtett katonai akcióihoz. A hírek szerint a bolíviai megbízott Buenos Airesből Brazíliába utazik ha­sonló üzenet továbbítására. Az AFP szerint Kolumbiá­ban változatlanul folyik a ge­rillaerők ellen irányuló kam­pány. A katonaság helikopte­rek és repülőgépek támogatá­sával végzi a »tisztogatást« az ország nyugati térségében. Venezuelából hasonló had­műveleteket jeleznek, főleg Mirand államból. (MTI) Magyarok a spanyol szabadságért Saponyolország népe 1930 én 1936 eleje között két íz­ben vívta meg szabadság- harcát a reakció ellen. El­söpörte Primo de Rivera tábornok fasiszta diktatúrá­ját és cinkosát, XIII. Al­fonz királyt. Az uralomra került köztársasági kormány erélytelensége következté­ben először 1934-ben kísér­letezett az ellenforradalom, majd 1936. július IS-án Franco vezetésével katonai lázadás tört ki a népi vív­mányok ellen. 1936. július 19-én a spa­nyol demokraták és anti­fasiszták megálljt kiáltot­tak a lázadóknak, akik Mussolinitól és Hitlertől kértek s kaptak* azonnali segítséget. Csakhamar láng­ba és vérbe borult egész Spanyolország, s tódultak az önkéntesek a világ minden részéből. Rövidesen 54 or­szág harcosai segítet­tek a spanyol népnek. Magyarország fiai közül mintegy 1000—1200 önkéntes jelent meg a spanyol fronto­kon. Dolores Ibárruri így írt róluk: »Magyarország­ról, ahol a munkásmozga­lom súlyos vérveszteséget szenvedett, mert a reakció kegyetlenül leverte az első Tanácsköztársaságot, olyan antifasiszta harcosok cso­portjai jöttek Spanyolor­szágba, akik saját bőrükön tapasztalták, mit hoz a fa­sizmus a dolgozó tömegek­nek. Köztük volt Münnich Ferenc, a magyar kormány későbbi miniszterelnöke, az író Zalka Máté (Lukács tá­bornok), Szántó Rezső, Me­ző Imre és Cséby Lajos.« Ilősiesrégüket és áldozat- készségüket véráldozatuk bizonyltja: létszámuk fe.e ádáz csatákban esett el spa­nyol földön. Védték a spanyol nép szabadságát. Felsorakoztak Hitler és Mussolini ordasai ellen. Európa déli részén igyekeztek megállítani a fa­siszta hinterland kiépítésé­nek véres folyamatát. De a »semleges« országok be- nemavatkozási politikája, a spanyol köztársasági veze­tők egy részének tétovrsá- gával párosulva — a sza­badságharc győzelme ellen hatottak. Franco idegen erőkkel győzött. Még él, de segítői: Hitler és Mussolini már le­tűntek a történelem színpa­dáról. A spanyol szabadság- harc hősei azonban élőb­bek, mint valaha. F. Úszó záróövekkel próbálják eltorlaszolni az olajinváziót A délnyugat-angliai partok mentén úszó záróövekkel ve­szik körül a nagyobb kikötő- hét és fürdőhelyeket, hogy ily módon védjék azokat az olajszenyeződés ellen. A Tor- rey Canyon tankhajó roncsai­nak bombázását csütörtökön befejezték, miután a zátonyok környékén már nem észleltek nagyobb mennyiségben feltö­rő olajat. Becslések szerint összesen 90—100 000 tonna kő­olaj úszik hatalmas foltokban a brit partok közelében, s a továbbiakban már a szelek és a tengeráramlatok játékától függ, hogy hol és mikor csa­pódik partra. A helyenként több kilomé­ter hosszú úszó védőzárakika' az az elképzelés, hogy a gát­nál felgyülemlő sűrű nyers­olajat szívószerű csápokkal le­szivattyúzzák, és tartályokba gyűjtik. A partvédő munkála­tok költségei már meghaladják az egymillió font sterlinget. Az olajszennyeződés elhárítása becslések szerint tízmilliókra rúg majd, nem számítva a halászatnak és az üdültető iparágaknak okozott kiszámít­hatatlan nagyságrendű káro­kat. (MTI) Kéz kezet mos, avagy a papírtigris“ segítsége Pekingnek A Szovjetunióban nem először látnak napvilágot olyan cikkek amelyek két­ségbe vonják a kínai vezetők »antiimperialista« fogadkozá­sának őszinteségét. Tárgyi bizonyítékok gazdagságával tűnik ki A. Antonov cikke, amely a Lityeraturnaja Ga- zettában jelent meg, és fényt vet Peking és Washington kapcsolataira. <• Antonov kimutatja, hogy az amerikai repülőgépek jó­ideje büntetlenül behatolnak Kína légterébe, az amerikai hajók nyugodtan cirkálhat­nak a kínai partok előtt, »ko­moly figyelmeztetéseken« kí­vül más nem történik. 1966 áprilisában amerikai katonai repülőgépek tüzet nyitottak kínai halászhajókra és nagy kárt tettek bennük. Május 12-én öt amerikai va­dászgép behatolt Kína lég­terébe és ott lelőtt egy kí­nai katonai repülőgépet. Ta­valy augusztus végén ameri­kai repülőgépek a Tonkini- cbölben elsüllyesztettek egy kínai hajót, egy másikat megrongáltak. A támadásnak kilenc kínai halálos áldozata volt. November 30-án és de­cember 1-én az amerikai lé­gierő elsüllyesztett hat kínai halászhajót. Tizenkét kínai halás<z meghalt, kilenc meg­sebesült Antonov ezután idézi a Faris-Jourt, amely beszámolt Peking és Washington titkos megállapodásáról. Eszerint a Kínai Népköztársaság nem folyamodik közvetlen harci cselekményekhez Vietnamban, és nem enged meg területén olyan műveleteket, amelyek indokolttá tennék az ameri­kai támadást Kína ellen. Az Egyesült Államok viszonzásul vállalta, hogy nem támadja meg Kínát. Tízéves a Közös Piac »A leopárd nem változtatja meg a foltjait« — tartja az angol közmondás, s a jelek szerint ez bizonyos nyugat- európai politikusokra is érvé­nyes. Hallstein nyugatnémet professzor, a Közös Piac vég­rehajtó bizottságának elnöke ünnepi nyilatkozatban foglal­kozott a közösség 10. évfordu­lójával. A tízesztendős Közös Piac. céljai — mondotta — változatlanok. El kell érni a végcélt: a Közös Piacot elő­ször »össz-európai« (értsd: nyugat-európai) méretekre bő­víteni, majd összeolvasztani, integrálni a tagállamok gaz­daságát, sőt politikáját is. Más szóval: a Közös Piac nemzetközi apparátusának fő­nöke továbbra is úgy véli: a Piac feladata a tőkés Nyugat- Európa politikai »összeolvasz­tásának« végrehajtása! A Közös Piac tizedik évfor­dulóján a Piac mérlegét ter­mészetesen nem lehet egysze­rűen Hallstein álmai és elgon­dolásai alapján megvonni. A legfontosabb: összegezni azo­kat a gazdasági változásokat, amelyeket a Közös Piac léte­zésének tíz esztendeje eredmé­nyezett Európa gazdaságában. Nő a „hatok" exportja 1957-ben, a Piac létrejötté­nek esztendejében a Közös Piac országai 22,7 százalékkal í feszesedtek a kapitalista világ exportjában. 1966-ban ez a ré­szesedés meghaladta a 30 szá­zalékot. Közben az angol ré­szesedés 10 százalékról 8-ra, az amerikai pedig 21-ről 17-re esett vissza. Látnivaló, hogy a Piac 10 esztendeje alatt a részvevő országok (NSZK, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxem­burg) a maguk összességében a tőkés vetélytársak kárára je­lentős eredményeket értek el a világpiacokért vívott küz­delemben. Ezzel párhuzamosan azon­ban a Piac megalakítása óri­ási, nagy horderejű prolbécná- kat is fölvetett, amelyek tel­jes nagyságukban csak most jelentkeznek. A leglátványo­sabb folyamat az, hogy a Kö­zös Piac életének tíz esztende­jében jelentősen meggyorsult a termelés és a tőke koncent­rációja Nyugat-Európában. Franciaországban 1960 óta évente kb. 1000 nagyvállalat egyesül. Áz NSZK-ban 1954- ben még nem volt olyan tő­kés monopólium, amely 500 millió márkánál nagyobb tő­kével rendelkezett volna. 1965 közepén már 12 ilyen »mam­mut« monopólium jött létre. Amikor 1956-ban összeállítot­ták a világ száz legnagyobb ipari társaságának listáját, mindössze tíz francia, nyugat­német, olasz, holland vagy belga társaság akadt közöttük. Forgalmuk a száz vezető tröszt összforgalmának mindössze 4 százalékát tette ki. Ma már ebben a listában a Közös Piac országainak 18 mammut tröszt­je szerepel, és részesedésük elérte a 18 százalékot. Negyvenszeres osztalék Ez a tőkés értelemben vett gazdasági terjeszkedés óriási méretekben növelte a profitot. A Közös Piac tíz esztendejé­ben például a nyugatnémet részvénytársaságok által fize­tett osztalékok a tíz év előtti­nek negyvenszeresére növe­kedtek! A tőkés koncentráció folya­mata a Közös Piac országaiban a legszélesebb tömegek szá­mára súlyos problémákat tar­togat. A terjeszkedés és a za­vartalan konjunktúra idősza­kában a reálbér ugyan szá­mottevően emelkedett, a pro­fitok emelkedése azonban sokkal gyorsabb volt, s így a nemzeti jövedelem felosztásá­ban a bérből és fizetésből élők részesedése csökkent. Csődbe jutott parasztok, több munkanélküli A konjunktúra időszakában is különösen súlyos terhek ne­hezedtek a parasztságra, mert a mezőgazdasági termelés kon­centrációja a tőkés nagyüze­mek létrejöttét és a paraszt- gazdaság pusztulását eredmé­nyezte. Az NSZK-ban csupán 1963-ben 45 000 parasztgazda­ság ment tönkre, Franciaor­szágban fjedig 1958 és 1963 között (tehát a Közös Piac első félidejében) évente át­lag 52 000 parasztgazdaság jutott csődbe. Mindehhez hozzájárul, hogv a konjunktúra forgandó. A legutóbbi esztendő eseményei megmutatták, hogy a termelés tőkés integrációja a modern kapitalista gazdaságban sem helyezi hatályon kívül a tár­sadalmi—gazdasági rend alapvető törvényszerűségeit, legföljebb azok megjelenítési formáját módosítja. Legvilá­gosabb példája ennek a Piac vezető országában, az NSZK- ban kibontakozott sajátos, inflációval párosuló gazdasági visszaesés, amely az utóbbi hó­napokban rohamosan növelte a munkanélküliek számát. Élesedik a világpiaci harc Végül: vitathatatlan, hogy a tapasztalatok alapján maguk a tagállamok sem értenek egyet a Közös Piac végső céljaival. A Piac fejlődése során 1963 júliusától kezdve a vámso­rompók teljesen leomlanak. Ettől kezdve például a francia inarnak el kell viselnie a nyugatnémet konkurrencia tel­jes súlyát, ami óhatatlanul a francia—nyugatnémet ellenté­tek élesedéséhez vezet. Ez a magyarázata egyebek között annak, hogy Franciaország — Hallstein »gépevezetével« el­lentétben — ellenzi a Közös Piac országok politikai integ­rációját — függetlenségében látja ugyanis a gazdasági ver­senyképességért vívott küzde­lem egyik biztosítékált. Egy másik, rendkívül fontos té­nyező, hogy a tíz esztendős Közös Piac konjunkturális fej­lődésének megtorpanása újabb behatolási lehetőségeket bizto­sított az amerikai monopol­tőke számára, amely az utób­bi néhány esztendőben erőtel­jesen behatolt mindenekelőtt Nvueat-Németország, de Fran­ciaország és Olaszország gaz­daságába is. A Közös Piac életének első tíz esztendeje egybeesett egy viszonylag hosszan tartó gaz­dasági fellendüléssel, s ez ró- zsásabb színben tüntette fel az eredményeket, tompította az ellentétek mélységét. Ügy tűnik, hogy a második tíz esztendőt az élet kemény és szürke valósága, az amerikai mammut trösztökkel vívott világpiaci harc élesedése, a közös p'aci országok nagy 'Dsrvállala'ainak egymás kö­zötti küzdelme fogja jellemez­ni. (- u A kínai vezetők jelentősen kibővítették kereskedelmi kapcsolataikat a nyugati or­szágokkal, különösen az Egyesült Államokkal, amely ma a sajtó tanúsága szerint az első helyet foglalja el a kínai külkereskedelemben. Kevésbé ismert tény, ame­lyet amerikai újságírók »dob­tak fel«: Csien Hszüe-sen, a kínaiak »saját« rakétáinak megalkotója nem is olyan régen még kulcspozíciót töl­tött be az amerikai rakéta­programban. Ezután az ame­rikai hatóságok »megenged­ték« neki, hogy Kínába utaz­zék. »Megindító jelenet, amikor a »papírtigris« segít »ellen­ségének« rakétákat gyártani atomfegyverek célbajuttatá- sára« — írja Antonov. (MTI) Állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek, közű letek! HULLÁMPALA­CSAVAR beszerezhető VASÉRT VÁLLALAT Budapest, VIII., Üllői út 32. (5598) Érdemes húsgalambot tenyészteni, jól jövedelmez Kedvező feltételekkel galambértékesítési szerződés köt­hető a FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETTEL! Átvételi ár: 40—60 dkg súlyú galambért kg-ként 34,50 Ft 60 dkg-on felüli galambért kg-ként 38,— Ft TAKARMÁNY JUTTAT AS ÁLLAMI ÁRON. (95)

Next

/
Thumbnails
Contents