Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1967-03-17 / 66. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA TILAG proletárjai. EGYESÜLJETEKI Ara i 50 FIILÉR XXIV. évfolyam 66. szám. 1.^67. március 17., péntek Kádár János elvtárs kaposvári látogatásai T egnap reggel szép, ta- vaszias napsütésben rövid sétával és vá­rosnézéssel kezdődött Kádár János elvtárs kaposvári láto­gatása. Az utcákon, amerre elhaladt, a város dolgozóinak saázai üdvözölték a kedves vendéget és kíséretét. Az em­berek csoportokba verődve tapssal, éljenzéssel, barátsá­gos integetéssel és virágokkal fejezték ki szeretetüket, meg­becsülésüket a Központi Bi­zottság első titkára iránt. A Somogy megyei egyéves pártiskola hallgatói nevében az iskola előtt Tóth Kálmán, a homokszentgyörgyi Zöldme­ző Termelőszövetkezet párt­titkára arra kérte Kádár elv­társat, hogy látogassa meg az intézményt és hallgatóit. Ká­dár elvtárs azonban az idő rövidsége miatt csak egy-két szót válthatott a pár ti sk óla hallgatóinak képviselőjével. Ezután többen odaléptek Ká­dár elvtársihoz, hogy egy-két szál virággal kifejezzék sze­retetüket, megbecsülésüket. Találkozás a ruhagyár dolgozóival A délelőtti órákban a Ka­posvári Ruhagyárba látoga­tott el Kádár elvtárs. Ütjára elkísérte Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első tit­kára, Illés Dezső, a megyei pártbizottság titkára, Böhm József, a megyei tanács vb- elnöke, Somogyi József, a vá­rosi pártbizottság első titkára és a megye több politikai és társadalmi vezetője.' A fellobogózott gyár bejá­rata előtt az üzem dolgozói­nak nevében Müller László igazgató és Farkas Imre párt­titkár fogadta Kádár elvtár­sat és kíséretét. A gyár fiataljainak szívélyes, meleg hangú üdvözletét Korrá Éva és Király Gábor *KISZ-fiata- lok tolmácsolták gyönyörű szegfűcsokor átnyújtása köz­ben. Ezután a gyár szűkebb kollektívája — műszakiak, munkásnők — jelenlétében Müller László mondott üdvöz­lő beszédet. Müller László igazgató üdvözlő beszéde — Igen nagy megtisztelte­tés számunkra, hogy Kádár elvtárs ellátogatott megyénk­be és városunkba. És kimond- itatlanul örülünk annak itt-tartózkodása idején szakított időt, és eljött a mi gyárunkba, a mi második otthonunkba, hogy megismer­jen bennünket, megismerje üzemünket. .Engedje meg, Ká­dár elvtárs, hogy ezért a megtiszteltetésért a gyár va­lamennyi dolgozója nevél>en hálánkat és köszönetüniket fe­jezzük ki. Müller elvtárs a továbbiak­ban rövid tájékoztatást adott a gyár életéről: születéséről, fejlődéséről, eredményeiről és a további tervekről. Egyebek között elmondta, hogy 1950- ben igen mostoha körülmé­nyek között, alig húsz dolgo­zóval alakult meg az üzem. Több éven át csak lassú fej­lődés volt tapasztalható. 1957- től azonban szinte évről évre ugrásszerűen nőtt, terebélye­sedett, izmosodott az üzem. 1957 végén már 300 munkás­sal dolgoztunk — mondta. — Jelenleg 1600 munkás dolgo­zik az üzemben. A vállalat minden évben teljesítette ter­melési tervét. Nem volt olyan esztendő, hogy ne osztottunk volna nyereségrészesedést, hol többet, hol kevesebbet, attól függően, hogyan dolgoztunk. Az üzem kollektívája egymás után kilencszer nyerte el az élüzem címet. A gyár nagy fejlődését az alábbi két szám­adat is világosan bizonyítja; Míg 1957-ben mindössze tíz­millió forint volt a gyár évi termelési értéke, most meg­haladja a 210 millió forintot. A munka jó minőségére jel­lemző, hogy az üzem alig tudja kielégíteni a megnöve- kedett kül- és belföldi keres­etet. — De a fejlődés nemcsak a számok tükrében mérhető le — mondotta a továbbiak­ban az igazgató —, hanem az üzemben dolgozó emberek szocialista tudatának erősödé­sében is. Az utóbbi években sorra alakultak a szocialista brigádok, s azok szinte csa­láddá kovácsolták össze a kü­lönböző üzemrészeket. A Bé­ke szocialista brigád, amely­nek vezetője Csere Lászlóné, háromszor nyerte el a meg­tisztelő elmet. Többek közt azért is jelölték megyei ta­nácstagnak, a .brigád vezetőr jét. Büszkék vagyunk árrá — mondta a gyár igazgatója —. hogy szocialista brigádjaink nemcsak nevükben viselik ezt a szép címet: a cím megfelelő tartalmat is fémje­lez. Szocialista brigádjaink kapcsolatokat létesítettek testvérvárosunk, Kalinyin egyes üzemednek szocialista brigádjaival. Egy szovjetunió­beli utazás alkalmával Csere Lászlóné birigádvezető és több :ársa már találkozott is a kalinyini gyár testvérbrigád­jainak képviselőivel. Munká­saink öntudatát mutatja az is, hogy szívesen vállalnak részt a megye és a város gyors ütemű fejlesztéséből. Ha társadalmi munkáról van szó, szinte egy emberként áll­nak csatasorba. Az árvíz okozta károk helyreállítására szervezett műszakból egyet­lenegy munkásunk sem hiány­zott. Ugyanígy volt ez a vietnami műszakban is. Most a Tegyünk többet Somo- gyértí-mozgalom céljainak eléréséért végzünk társadalmi munkát. Ez év első napjai­ban minden dolgozónk írás­ban vállalt társadalmi mun­kát. 57 000 forintot fizettünk be. és 1200 munkanapot ajánlottunk fel. — Eredményeink mellett természetesen gondjaink is vannafk. Tovább szeretnénk bővíteni, fejleszteni az üze­met, hogy még több dolgoz­ni akaró nőnek biztosíthas­sunk munkaalkalmat, s hogy minél jobban ki tudjuk elé­gíteni a termékeink iránt megriövekedett keresletet. Sí’‘-A­Kádár elvtárs bejegyez a ruhagyár Egyetértés szocialista brigádjának naplójába. KÁDÁR JÁNOS: Azt akarjuk, hogy minden becsületes ember jól érezze magát a mi társadalmunkban Kádár János elvtárs meleg szavakkal köszönte meg a szívélyes üdvözlést és az üzem életéről kapott részle­tes tájékoztatást. — Köszönöm a szíves fo­gadtatást, melyben részesítet­tek bennünket. Örömmel jöttünk el fejlődő üzemükbe, amelyre jogosan lehetnek büszkék, és csak gratulálni tudok ahhoz a szép ered­ményhez, amelyet elértek. Kérem, hogy ezt adják át az üzem valamennyi dolgozójá­nak. Ez a mi látogatásunk itt a megyében és ebbén az üzemben egy folyamatos rendszernek egyik aktu­sa Mert az országos ve­zetőknek feladatuk, hogy több­ször látogassanak el a váro­sokba, falvakba, üzemekbe, hogy lássák, hogyan élnek, hogyan dolgoznak az embe­rek, és ezt szívesen is teszik. Én kétszeres örömmel jöttem ide. Jóleső érzés látni az is­merősöket, azt a fejlődést és azokat az eredményeket, amelyeket azóta érték el, amióta legutóbb itt jártam. Természetesen vannak még hibák és problémák is. De nem ezek az uralkodók. Nem ezek jellemzik szocialista tár­sadalmi rendszerünket, mint ahogy ennek az üzemnek a példája is mutatja. Igen szép és fontos társadalmi feladat az, amit ez a gyár és kol­lektívája betölt a városban és a megyében. Mert ahogy minden szocialista üzemnek, úgy az önök üzemének is a szocializmus, a kommuniz­mus eszmei fellegvárának kell lennie. Kádár elvtárs ezután az em­berek megbecsüléséről, szere- tetéről, .a rendszerünkből fa­kadó szocialista humanizmus­ból beszélt. — A mi társadal­mi rendszerünk többek Közt abban is különbözik más tár­sadalmi rendszerektől, a kapi­talista társadalmi rendszertől — mondotta —, hogy mi pon­tosan tudjuk, mit a karunk ten­ni és azt is. hogy a célt ho­gyan akarjuk elemi. Nem mindenáron, nem az emberek kizsarolásával és letiprásávsi. Ellenkezőleg:! az emberek sze- re te tével, mélységes megbe­csülésével. Azt akarjuk, hogy minden becsületes ember jól érezze magát a mi társadal­munkban. Ahhoz, hogy valaki igazán jól érezze magát, nem elég, hogy ha hazamegy, le­gyen bőségesen ennivaló az asztalán, hanem az is szüksé­ges, hogy reggeltől estig em­berként bánjanak vele. Kádár elvtárs ezután a gyár vezetőinek kalauzolásával megtekintette az üzemet. A tervező és előkészítő üzem­részben Szabó János, a szabá­szat főművezetője adott tájé­koztatást. Az A műszak dolgo­zói nevében Somogyvári János ■nűszakvezető és Karsai Má­ria munkásnő üdvözölte meleg szavakkal a kedves vendége­(Folytatás a 3. oldalon.) .Virággal köszöntik a ruhagyárban a kedves vendéget. Utcai epizód.

Next

/
Thumbnails
Contents