Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1967-03-16 / 65. szám

Csütörtök, 1967. március 16. 3 SOMOGYI MSPLAP A céhektől az iparig (ill) A FORRADALMI IFJÚSÁGI NAPOK MEGNYITÓJA REÁLIS TERVEK Az iparfejlesztés egyik módja Marcaliban a gépipar telepítése. A másik a textil­iparé. Nyomai már ennek is voltak. Évekkel ezelőtt a Pé­csi. Kesztyűgyár telepet léte­sített. Ma csupán egy szoba nagyságú irodája van. Az asz- szonyok otthon dolgoznak, csak a készterméket szállítják az irodába. A volt bőrgyár át­alakítása után műszakba jár­nak majd a marcali asszo­nyok. A Kaposvári Textilru­házati Ktsz konfekcióüzeme már a harmadik negyedévben körülbelül negyven asszony­nak ad munkát KÉTMÚS/AKOS TERMELÉS Üj üzemek telepítésén kívül a foglalkoztatási gondok meg­szüntetésének másik módja a kétmű szakos termelés. A Fi­nommechanikai Vállalat mar­cali telepén vannak már en­nek hagyományai. A textil­iparban azonban még nem tértek rá. Pedig 1965 szep­tembere óta dolgozik a járá­si székhelyen a Somogy me­gyei Textilipari Vállalat rész­lege. A negyvenöt ember fér­finadrágokat és női ruhákat készít Nem a legjobb körül­mények között A gépek egy része elavult A szakemberek szerint ki kellene cserélni az tervek. Igaz, hogy a második ötéves terv időszakában nem sok ipari beruházást kapott Marcali, az utóbbi öt év alatt azonban már érlelődött a gon­dolat. Az akkori törekvés most kezdi meghozni gyümölcsét. KÖZÖS AKARAT Azt mondta nekem egy em­ber Marcaliban, hogy valami­kor az üzemektől a miniszté­riumig mindenki eljött a köz­ségbe. Meg is ígérték az ipart, de nem történt semmi. Tény, hogy van ebben vala­mi túlzás, a lényeget azonban jól szemlélteti. De a marca­liak nem voltak restek. Ami­kor számba veszi az ember mindazt, ami kialakulóban van ezen a járási székhelyen, agy kicsit úgy érzi, mintha most jött volna létre ez a település, mintha új járási székhelyet építenének. Pedig csak a régit formálják újjá. Marcali szóhasználattal élve »hozzáigazítják a mai igé­nyekhez«. Közös akarattal teszik ezt. Szíwei-lélekkel dolgoznak ér le a járás vezetői éppen úgy, mint a ktsz-ek, az üze­mek vezetői. Jakubeszki Ist­ván, az Öbudai Ktsz főmér­nöke mondta: — Talán még sehol sem tartanának letele­pedéssel, ha nem segíti őket mindenki egy emberként. — Nem volt olyan gond, baj, aminek orvoslásáért elsősor­ban ne a járásiak kilincseltek volna. S közben arra is jutott idejük, hogy más területek­kel foglalkozzanak. Ezért le­het most már tényként el­könyvelni a Tejipari Válla­lat marcali telepének sajtérle­lőjét. S ezért lehet tényként elkönyvelni, hogy Marcali erő­teljesen iparosodik, fejlődése mindenki számára kézzelfog­ható valóság. A marcali em­berek teszik ezt — a mar­caliakért. Kercza Imre Emlékezés a magyar szabadság három tavaszára Koszorúzás Kaposváron — Nagygyűlés az Ifjúsági Házban 1848. március 15-e 119. év­fordulójának megünneplésével párhuzamosan nyitották meg tegnap Káposváron, a Kilián György Ifjúsági Házban a forradalmi ifjúsági napokat. Délelőtt a város középiskolás fiataljai és a Hazafias Nép­front városi bizottságának képviselői megkoszorúzták a Kossuth- és a Petőfi-szobrot. A Kilián György Ifjúsági Házban Tóth János, a KISZ Somogy megyei bizottságának első titkára emlékezett meg az 1848-as eseményekről, a történelmünkben, hazánk sorsának alakulásában jelen­tős szerepet játszó három ta­vaszi évfordulóról. Beszélt a forradalom és a szabadság- harc történelmi örökségéről és a Magyar Tanácsköztársa­ságról. Majd arról szólt, hogy felszabadulásunk után a tet­tek tükrében megállapíthat­juk: 1848—1919 eszméinek igazi örököse a magyar mun­kásosztály és forradalmi párt­Zárszámadás és tervezés az egyszerűbb szövetkezetekben Mintegy ötezer ember hasznos mellékfoglalkozása egész gépállományt. Ez azon­ban nagyobb arányú foglal­koztatottságot még nem biz­tosít, csak több termelést Két műszak kellene. A járás tervei között szere­pel, hogy szorgalmazza: még ebben az évben induljon meg a második műszak. Ez újabb harmincöt-negyven embernek nyújtana munkalehetőséget — Szeretnénk kétszáz-há- romsaáaötvenre emelni a Marcali textiliparában dolgo­zók létszámát. Király FerenetSl, a járási pártbizottság első titkárától hallottam ezL — Hogyan lehet megolda­ni? — Csak pénz kérdése. Épí­tőipari kapacitásunk van. Anyagunk is. — Ki adhat ehhez pénzt? — A megyei tanács. A köz­ség látja ennek a feljesztés- nek szükségességét. Ha kap­nánk félmillió forintot, tud­nánk építeni egy csarnokot, ahol az emberek dolgozhat­nak. PÁRHUZAMOS FEJLESZTÉS — Célunk, hogy megfelelő­en fejlesszük a meglévő és most kialakuló gépipart s (Tudósítónktól.) Megyénkben tavaly 177 szak­csoport és társulás működött a földiművesszövetkezetdk irá­nyításával. Ezeknek együttvéve csaknem 5000 tagjuk van. A legnépesebb a méhészek és a nyúltenyósztők tábora; szak­csoportjuk száma 50, illetve 70. A múlt évben először jöttek létre gombaitermelő szakcso­portok: öt alakult tavaly. Nagyrészt mellékfoglalkozás­ként végzik a tagok a szak­csoporti, társulási munkát. A MÉSZÖV mezőgazdasági osztá­lya összesítette a szakcsopor­tok és társulások zárszámadá­si adatait Hogy mennyire nagy jelen­tőségű az ország ellátása, az exporttervek teljesítése szem­pontjából az egyszerűbb szö­vetkezeitek munkája, azt híven tükrözd a múlt évi közös ér­tékesítés. Az fmsz-i felvásárló szervek csaknem 16 millió fo­rint értékű árut vettek meg tőlük. A legtöbb árut a mé­hészek adták. A kaposvári rnéhéOTSzjövetfcezet és a 49 szakcsoport a leszerződött 50 vágjon helyett 65 vagon mézet adott át 11,5 millió forint el­lenében. Igaz, a múlt év idő­járása nagyon kedvezett a mé­hészeknek. A megyei vezetés sok helyes javaslatát valósí­totta meg a népes méhésatá­bor. Tapasztalatcseréken, elő­adásokon, értekezleteken is­merték meg a jól bevált mód­szereket. Dicsérendő munká­jukban az is, hogy a kezdőket önzetlenül segítették. A falu­si ifjúsági szövetkezetek közű' a fonyódinak és a kaposvári­nak a munkája számottevő. Szőlő- és gyümölcstermeléssel, nyúl- és sertéstenyésztéssel foglalkoztak. A nyúltenyésztő szakcsopor­tok száma tavaly tizennéggyel nőtt. Az idei kilátások szerint újabb szakcsoportok alakulá­sával tovább terjed, még job­ban fellendül a nyúltenyésztés. A baromfitenyésztők és tojás­termelők 20 szakcsoportba tö­mörültek. Példájukra me­gy es zerte kezd meghonosodni a tojóhibrid-állomány. A nö­vényvédelmi társulások 166 holdon dolgoztak tavaly. Első­sorban gyümölcsfákat perme­teztek. A szamóca- és málna- termelő társulások 41.8 holdon működtek, s 825 000 forint ér­tékű termést adtak el közö­sen, A szakcsoportok közös, föl nem osztható vagyona tavaly 333 500 forinttal nőtt, és meg­A közérdekű javaslatokat vele párhuzamosan a könnyű­ipari részt. Hiszen csak a ket­tő együtt szüntetheti meg' foglalkoztatási gondjainkat. Ebben lehetőséget látunk, hogy felszívja a fölösleges munkaerőt, a marcali ember itthon találja meg a megélhe­tést Emellett természetesen törekszünk arra is, hogy a ktsz-eket az igényeknek meg­felelően fejlesszük. Az Építő­ipari Ktsz-re ezután is nagy szüksége lesz a járásnak. An­nak idején azért hívták élet­re, hogy a lakosság részére szolgáltatásokat végezzen. Er­re ezután is szükség lesz — mondja a járási pártbizottság első titkára. — Nem hanya­goljuk el a fűrészüzemet sem. Az elavult gépek kicserélésé­re! ott is termelékenyebbe tudjuk tenni a munkát. Szépek ezek a tervek. És reálisak. A járás gondjainak enyhítéséért születtek, s ez­ért alkalmasak arra, hogy megoldják a problémákat. Nem egyik napról a másikra, hiszen az évtizedes lemara­dást nem lehet rövid idő alatt pótolni, d'e a folyamatos, szívós munkának meglesz az eredménye. Nem máról hol­napra születtek meg ezek a pontosain számba vették Jutá­ban; följegyeztéüí mindazokat az egyéni kérelmeket, észrevé­teleket is, amelyek a tanács­tagok jelölő gyűlésein hangzot­tak el. Nemcsak azért várha­tó intézkedés vagy más tájé­koztatás, mert hivatalos kimu­tatás és följegyzés lett vala­mennyi indítványból, hanem azért is remélhető kedvező megoldás az esetek többségé­ben, mert erre ott helyben ad­va van a lehetőség. Ügy véljük, a tél végi idő­szak is szerepet játszott abban, hogy a legtöbben azt indítvá­nyozták: üzenjenek hadat együttesen a sárnak. Száraz József és társai utcájuk nyu­gati oldalának lejárdézását kérték. Vörös Pál szerint is halaszthatatlan ez a teendő. Pa teái Margit körzetében arról volt szó, hogy az úttesten lé­tesítsenek átjárókat a gyalogo­soknak. Bodrogi Dezsőmé ne­hezményezte, hogy ahol van is jó járda, ott sincs minden rendben, mert az áthaladó jár­művek ráhordják a sarat. Ez ellen többen .sürgettek hatha­tós tanácsi rendszabályt. Ar­ra is kérték intézkedést, hogy egyik-másik utcában ki-ki tisztítsa meg háza előtt az ár­kot, hogy a víz abban folyhas­son, s ne az úttestet rongálja. Erre a munkára számosán mu­tattak hajlandóságot Úgyszin­tén felajánlották segítségüket ahhoz, hogy a felső buszmeg­állónál létesítsenek sárba nem süllyedő várószigeitet A kisgyermekek szülei az óvoda nyitva tartásának rend­je felől érdeklődtek; mások megkérdezték, hogy az építen­dő gázvezeték átmegy-e falu­jukon, és bekapcsol ják-e a há­lózatba Jutát; a pusztaiak egészséges ivóvíz biztosítását kérték; fölvetődött törpe víz­mű létesítésének gondolata is. Nagy összegű beruházásként javasolták dr. Szulimán József vb-titkár körzetében új bolt és italbolt építését a földműves- szövetkezet és a termelőszö­vetkezet összefogásával. A javaslatok között a közér­dekűek vannak többségben. Azt is tudjuk, hogy a szemé­lyes kérelmeket, a jogos egyé­ni panaszokat ugyancsak kellő figyelemre méltatják, gondo­san megvizsgálják, mérlegelek és a lehetőségekhez mérten el­rendezik a jutái tanácsiban Amit meg helyben nem intéz­hetnek el. azt az ügyet hala déktalanul továbbítják oda. ahova tartozik. így kívánja meg ezt a falu lakosságának érdeke, a választók bizalma. — Kutas — A Somogy megyei Épület-szakipari, Szolgáltató és Betonipari Vállalat, Kaposvár főmérnöki munkák "r betöltésére ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT keres írásbeli jelentkezést a Somogy megyei Tanács V. B. Ipari Osztálya, Kaposvár címre kell küldeni. (4573) haladta az egymillió forintot. Az egyszerűbb szövetkezetek 1966-ban 148 000 farinitot ru­háztak be közös célra. Erre az évre 179 szakcsoport és társu­lás készített pénzűid és ter­melési tervet Többségük igen nagy fejlődést irányzott elő. A múlt évinél jóval több, mintegy huszonkétmi 1 lió forint értékű árut akarnak eladni. Közös beruházásokra 252 000 forintot fordítanak. ja, amely megvalósította és covább feljesztette mindazt, amiről Táncsics, Kossuth és Petőfi álmodott. Arról is be­szélt, hogy a Forradalmi if­júsági napok ideje alatt a há­rom nagy tavaszi eseményről ünnepségsorozattal emlékezik meg megyénk ifjúsága; a há­lánk jelenét és jövőjét for­máló gazdasági, politikai munka mellett fölidézik a történelmi események eszmé­jét, fölkeresik a színhelyeket, emléktáblát állítanak Marca­lban és Igáiban a Tanács­zöztársaság mártírjainak, em­lékoszlopot az inkei erdőben kivégzett 19-es hősöknek; ke­gyelettel emlékeznek a szovjet lép hős fiaira a nagybajomi emlékműnél. Az ünnepi beszéd után a nagygyűlés részvevőinek a Hazám, hazám, te mindenem történelmi, művészeti vetélke­dő keretében a Pamutfonó­pari Vállalat Kaposvári Gyá­mnak irodalmi színpada mu­tatta be műsorát Effi év tapasztalatai A TÖTŰJFALUI Dráva­menti Egyetértés Termelőszö­vetkezet kétéves múltra te­kinthet vissza. 1965-ben egyesült ezen a néven a la­kácsai, a potosiyi, a tótújfa- lui és a szentbonbási tsz. ivia.: az első zárszámadás azokat igazolta, akik bizakodóan néztek az egyesülés élé; akik a területek, a munkaerő és a gépek összevonásától na­gyobb eredményeket vártak. Megnehezítette viszont ez az időszak a négy községi ta­nács munkáját, ami a meg­növekedett adminisztráció­ban jelentkezett elsősorban. A termelőszövetkezetek egyesülése után egy évre sor került a tanácsok körzetesí­tésére is. 1966. február else­jén az Elnöki Tanács jóvá­hagyta a körzetesítést. A négy község tanácsi központ­jául Lakácsát jelölték ki. Amikor az új körzeti tanács megkezdte munkáját, a vég­rehajtó bizottság vezetői, Gulyás József elnök és Pusz­tai Imre vb-titkár még a szombathelyi tanácsakadé­mia hallgatói voltak. A vizs­gák közeledtével egyre töb­bet gondoltaik arra, mit je­lent majd számukra az új munkaterület, hogyan fogad­ja őket a négy falu lakossá­ga. A körzetesítés nagyobb feladatokat rótt a lakócsai tanács új vezetőire, hiszen egy falu helyett négy köz­ség irányításának gondja ne­hezedett a vállukra. MILYEN TAPASZTALA­TOKKAL SZLOGALT a múlt év? Ha az összevont terme­lőszövetkezetekhez hasonlóan elkészítenénk a körzetesített tanács zárszámadását is, el­mondhatnánk, hogy az ered­mények ugyancsak meggyő­zőek. Gulyás József . vb-el- nök szerint csupán az appa­rátus csökkentése több mint ötvenezer forint megtakarí- 'ást, jelent évente az állam nak. A múlt év bebizonyí­totta. hógv az egves közsé­gek hivatali teendőit egyet­len ki rendeltségvezető is el tudja látni. Szentborbáson még kirendeltségvezető sincs. A végrehajtó bizottság elnö­ke, aki naponta jár be a fa­luból Lakócsára, munkaidő után vállalta a lakosság ügyes-bajos dolgainak inté­zését. Az összevonásnak nem ez az egyetlen tanulsága. A négy község egységes fej­lesztését ugyancsak a kör­zetesítés tette lehetővé. A beruházások körzeti elosztá­sa lehetőséget ad arra, hogy a legszükségesebb létesítmé­nyek adott esetben akkor is megépüljenek, ha nagyobb költséget igényelnek. — A négy község közös termelőszövetkezete sokkal hathatósabb támogatást nyújt a tanácsnak, mint a koráb­bi években összesen — mondja Pusztai Imre. — Nemcsak jelentős összegek­kel, hanem gépekkel, mun­kaerővel is segítenek a fej­lesztési tervek megvalósítá­sában. Ez részben annak is köszönhető, hogy sokat ja­vult a tsz vezetőivel valc kapcsolatunk. A tanácstitkár beszélt ar­ról is, hogy a hozzájuk tar­tozó falvakban tavaly még attól féltek, a körzetesítés után a községfejlesztési ösz- szegeket főként a tanácsi központ, Lakócsa fejlesztésé­re fordítják. — Négy számlát vezetünk — mondja az elnök. — Tót­újfalu vagv Potony pénze ~sak Tótújfalué, illetve Po­tonyé lehet. Kivételes eset­ben is csak arról lehet szó, hogy egy nagyobb építkezés­hez más községek forintjai­ból is felhasználunk vala­mennyit. Lakócsa és Szentborbás je­lenleg állami hitelt törleszt, amit az utóbbi években na­gyobb beruházásokra fordí­tottak. Abból az összegből, ami a törlesztésből vissza­marad, Lakócsán pedagógus ikerlakás építését tervezik. Tótújfaluban az idén a köz- világítást javítják meg. Az utak mentén higanygőzlám­pákat szerelnek fői. Potony- ban a művelődési otthon, az egészségház, a tanács ki- rendeltsége kap egy épület­ben helyet. A KÖZSÉGEK EGYENLE­TES FEJLŐDÉSÉT a négy faluból választott tanácstag­ság szavatolja. A tanácsülé­seket minden alkalommal más községben tartották, de nem maradtak távol azok a tanácstagok sem, akiknek autóbuszra vagy kerékpárra kellett ülniük, hogy megje- 'enhessenek. Mindössze egy­szer volt határozatlanképte- ’en a körzeti tanács ülése. Ez is csupán a rossz időjá- ”ás miatt fordult elő. A vb-vezetök nem várták mea a soron következő ta­nácsüléseket, hetente vésig- mrták a négy falut, hátha akad olyan elintéznivaló- amiben a kirenrleltségvezetők segítségére lehetnek.. Nagy József VÁLLALATOK, KÖZÜLETEK, SZÖVETKEZETEK, FIGYELEM! Árusításra alkalmas, alumíniumból, fémből készült sokszögletű ! kör pavilonok bérelhetek havi 550 Ft-ért. I Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat Budapest, IX., Közraktár utca 30. sz. Telefon 336-499. (2045) j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents