Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1967-03-15 / 64. szám

3 SOMOGYI »«PLAY A céhektől az iparig (It) ÍGY IS LEHET Pályaválasztási tanácsadás A levelek nem Marcaliba, hartem Óbudára érkeztek. Azt mondják, a hír gyors szárnyon jár. S ez Marcali ese­tében fölöttébb igaz: alig jött létre a megállapodás, hogy az Óbudai Gépipari Ktsz üzemet létesít Marcaliban, megindul* a levéláladat Azt kérdez ék az embereik, milyen lehetősé­gük van a hazajövetelre, mi­kor tud nékik munkát adni a ktsz. Egy hónap alatt hetven ilyen levelet kézbesített a pos­ta a gépipari toísz-nek, MARCALIBÓL EXPORTRA A válaszokat tulajdonkép­pen Marcaliban fogalmazzák meg. Nem papírra írják, ha­nem a járási székhely törté­nekébe. Mert úgy látszik, aho­vá egyszer befészkelték magu­kat a gépek, onnan végleg már nem lehet kiűzni a gép­ipart: ha egyik elmegy, jön helyette a másik. Gépállomás, majd gépjavító volt ez a hatalmas udvar. A gépek innen mentek ki a fal­vakba. Ezután is ez történik, ha kerülő úton is. Ebben az évben ugyanis mezőgazdasági munkagépeket készít a ktsz marcali telepe. Ügy tervezik, hogy az év végéig körülbelül száz embernek ad munkát Most negyvennyolcán dol­goznak az üresnek látszó mű­helycsarnokokban. Szerelők és segédmunkások. S van mun­kájuk a kőműveseknek is: forgácsolóműhelyt építenek. ' S a jövő? Ehhez meg ke® Ismemi egy kicsit az óbudai ktsz-t. Mond­hatnám azt is rá, hogy modem üzem. Nemcsak Európa, ha­nem a Közel-Kelet országaival is kereskedelmi kapcsolatban álL Terméked eljutnak még Mexikóba, is. Jakubeszki Ist­ván, a ktsz fiatal, energikus főmérnöke szedd dióhéjba a termékeket, aztán még azt mondja: — Szöveíkezefcünlkmek van­nak olyan kialakuló exportjai, melyek komoly helyet biztosí­tanak nekünk a nemzetközi piacon. Azt tartjuk, hogy sem­mit sem szabad kiadná a ke­zünkből: meg kell teremteni a gyártás lehetőségét. Óbudán nem tudunk erre alkalmait ke­ríteni, hát jövünk vidékre. A GYORSASÁG A mezőgazdasági gépek csak a kezdetet jelentik: emellett megindul az exportra terme­lés is. Jugoszlávia guimiörló- berendezést vár a ktsz-tól. Ez már Marcaliban készül el. E berendezés iránt nagy az ér­deklődés. Egy angol cég olyan gumitelepre kért ilyen berendezést, ahol egyfolytá­ban harminc évig dolgozhatná­nak a giépok. Jelentkező a Né­met Demokratikus Köztársaság is. S a holnap? Olyanok szere­pelnek a tervek között, mint a H eíler-F orgó-íéle hűtőtorony gyártása. Ebből a világszaba­dalomból a ktsz mór a Szov­jetunió északi részeire is szál­lított, és szállít ma is. Hama­rosan ide települ a bolgár da­ruk elektromos futómacskái­nak garanciális javítása. Üze­mek küldik Marcaliba a hibás részeket, hogy megjavítva is­mét a termelés szolgálatába álljanak. rríREKVö EMBEREK Ügy számolnak a ktsz veze­tői, hoigy a harmadik ötéves terv végére az évi termelés ér­téke eléri a negyvenmilliót, a foglalkoztatottak létszáma pe­dig a háromszázat. Az embe­rek egy része most Óbudán tanul Az ottani műhelyekben ismerkednek a gépekkel A főmérnök szerint ott éppen dyan nagy a szorgalom, mint Marcaliban. Ennék az üzemnek a szük­ségességét az élet vetette föl. Elment a gépállomás, de itt maradtak az emberek. Munka­hely kellett. Araiért most ebben az ud­varban fáradoznak, arra már azt lehet mondani: gépipar. Modem iparág, olyan, amely­nek termékeire szerte a vi­lágban számítani lehet Ha eh­hez hozzáveszem azt a gyorsa­ságot ahogyan ide telepedett az üzem, csak azt tudom mon­dani: így kell csinálni. Mert ígv is lehet, s ez hasz­nos a népgazdaságnak, hasz­nos a ktsz-nek, s nem utolsó­sort)-n sokat segít a marcali gondok megoldásában. Kcrcza Imre (Folytatjuk) Munkaegységenként 10 forint többlet Bárszékeket szállít Angliának a visnyci Néphadsereg Tsz MINDIG JÓ A főmérnöknek Is az a vé­leménye, hogy ilyen gyorsan még nem telepiüt vidékre ipar. Szeptemberben kezditek meg a tárgyalásokat,, s janu­ár 1-én már dolgozni kezdett a marcali telep. Pedig ennek a letelepülésnek is voltak bü­rokratikus útvesztői. De min­denki akarta, hogy jöjjön a ktsz. S a közös akarattal szem­ben tehetetlen volt a bürokrá­cia. Az a lendület, amely a tár­gyalásokat jellemezte, most sem tört meg. Az emberek, akik a műhelyekben dolgoz­nak, érzik, tudják, hogy ége­tően nagy gondot oldott meg a ktsz. S ezt jó munkával akar­ják honorálni. Az a százötven gép, amelyet ebben az évben gyártani kell, elkészül Marca­liban. A munkások a szorgalmat adták erre biztosilékként. Az a körülbelül négymilli­ós beruházás, amellyel a ktsz Marcaliba települt, tíz-tizen­kétmillió forintos értékű árut jelent az év vécére. De ennél is fontosabb, hogy száz ember munkát kap. Mostoha természeti viszo­nyok között gazdálkodik a vis- nyei Néphadsereg Termelő- szövetkezet. A domborzat, a talajfelszín nehéz művelése sók fáradságba kerül. Bár a sajátos területnek megfelelő gépekkel igyekszenek meg­munkálni a földeket, a hoza­mok azonban így is gyakran a várakozáson alul maradnak. Miután új vezetők kerültek a gazdaság élére, új elgondolá­sokat is hoztak magukkal. Az elgondolások nagy részéből azóta élő valóság lett, s meg­került a válasz erre a kérdés­re: hogyan lehetne előbbre jutni? Csak az adottságok jobb kihasználásával. Ilyen adott­ság a fa, amit nemcsak kiter­melni, hanem helyben feldol­gozni is érdemes. Korábban Kadarkútom üze­melt a visnyei tsz fafeldolgozó üzeme. A »babagyár-« — itt ugyanis tekefölsaereléseket és hintaszékeket készítettek — rá­fizetéssel dolgozott. Látva ezt, a járási tanács be is vonta a működési engedélyt Ezt az üzemet áttelepítették Visnyé- re, gépeket vásároltak, és megrendelőket kerestek. Kap­csolatot teremtettek az egyik külkereskedelmi vállalattal, s megkezdődtek a tárgyalások, megállapodtak a szállítás ha­táridejében. Az első megren­delés egy Algírba szóló kapa- nyélszállítmány volt. Éjjel­nappal dolgoztak a szövetke­zetiek, s tíz nap alatt elké­szültek a 12 000 darab nyéllel. Hatan dolgoztak a gépekkel, s több kisegítő munkás is részit vett a szállítmány előkészíté­sében. Az áru kifogástalan volt, a tsz 46 000 forintot ka­pott Azóta Kaposvárról érkezeit rendelés nyers parkettra, s további nyolc-tíz ember fog­lalkoztatását tervezik. Készít­ményeik között szerepelnek a bárszékek is, ezekből három típust, összesen 6000 darabot gyártanak angliai megrende­lésre. A székek szállítását már elkezdték. A székek összes munkáit itt végzik el, minden darab 36 forint hasznot jelent a tsz-nek. Saját felvágóüziemük is van, s gyártmányaikhoz csak saját fát — tölgyet, gyertyánt, csert és bükiköt — használnak fel. Mint Bárány Tibor, a szövet­kezet főagronómusa mondta, népművész is kérte fölvételét, mintafaragásokat is küldött. Az ő munkáját a külföldi ren­delések kielégítésénél tudnák hasznosítani. Egyébként a gaz­daságos termelésre való törek­vést mutatja, hogy gyakorlati­lag nem vész kárba faanyag az üzemben: a hulladékból gombokat készítenek számoló­gépekre meg pálcikáikat, s mindezt eladásra. Ügy számol­nak, hogy az idén az egy munkaegységre eső részesed ist tíz forinttal növelik kizárólag e melléküzemág bevételeiből. MEG KELLENE ÍRNI a pályaválasztás történetét. A társadalmak munkamegosztá­sa és munkaelosztása volt mindig az alapja a fiatalok, az új nemzedék pályaválasz­tásának, amire a felnőtt ge­neráció készítette őket elő. Többek között • úgy is, hogy a maguk munkájáról beszél­tek, amiben természetesen benne volt a munka általá­nosított etikája ist Ezt is le­tetne koronként eleme" és értékelni. Azt is el kell mondani, hogy a korábbi társadalmakban osztály jel­legű volt a pályaválasztás, és elsősorban erről kell be­szélni ma, mert időben ez áll hozzánk legközelebb. Ez­után következnék a ma, a szocialista társadalom alap­ján álló pályaválasztás. Ho­gyan határozza meg ez az ij társadalom a fiatalok éle­tének, pályájának alakulá­sát? Nagyon érdekes képet lehetne rajzolni a felnőttek, a szülők pályaválasztási sze­repéről, tevékenységéről. Ho­gyan beszéltek otthon mun­kájukról, üzemükről, gyá­rukról, hivatalukról, foglal­kozásukról, munkatársaikról? A KAPOSVÁRON MEG­RENDEZETT pályaválasztási kiállítás megtekintése köz­ben jutottak eszembe ezek a gondolatok, talán azért, mert későinek találom a kiállítás anyagának bemutatását. Az »utolsó pillanatban-«, ahogy mondani szokás. Noha az ilyen kiállítások nem dön­tő szerepűek a pályaválasz­tási tanácsadásban, mégis a folyamat fontos részei. A fia­talok pályaválasztásra való fölkészítése tudatos, folyama­tos, tervszerű és törvénysze­rű szülői és pedagógiai, azaz társadalmi tevékenység. A Kilián György Ifjúsági Ház nagytermében megren­dezett pályaválasztási kiállí­tás gondolata is e nemes célból született meg. A ren­dezőket az vezérelte, hogy bemutassák az egyes szak­mákat; azokon belül a kép­zés tartalmát és formáját. A reprezentatív kiállítás azon­ban mintha egy kissé többet akart volna markolni, mint amennyire erejéből telt. s az aránytalan halmozás hibájá­ba esett. A nagyterem, lám, nem is olyan nagy. | Huszonhat szakmunkáskép­ző-intézet tanulóinak ni. kaiból válogattak a rendezők. Melyek ezek a megyénkbe»! meghonosodott s a jövőben fejlesztésre kerülő szakmák? S mit ígérnek ezek a fiata­loknak? A nemrégiben 60 millió fo­rintos beruházással készült Kaposvári Húsüzemben kor­szerű munkafeltételek mel­lett dolgozhatnak az üzem munkásai. Az 5. sz_ Élelrni- jzerípari Tanulóiskola nö­vendékeinek a műszaki raj­zai is erről tanúskodtak. Ké­zi tményeiket — különböző felvágottakat, hústermékeket — is elhozták a kiállításra. Egy tabló arról számolt be, hogy a vállalat szakmunká­sainak átlagkeresete 1800 és 2000 forint között mozog. Mellette a Sütőipari Vállalat helyezte el anyagát. A kapos­vári, a siófoki és a fonyódi kenyérgyárakat mutatták be, s arról is tájékoztattak, hogy 56.8 millió forint beruházás­sal nyolc új kenyérgyár épül a jövőben megyénkben. A konzervipar a nagyatádi és a szigetvár! gyáregységek termékeivel hívta fel e szak­mákra a fiatalok figyelmét. A malomipar az érettségizet­teknek nyűit lehetőséget ma­lomipari-műszaki továbbta­nulásra. Ha csak a mezőgazdasági szakokat a kar iák bemutatni a rendezők, akkor is kicsi­nek bizonyult volna a te­rem. így csak ízelítőre tel­lett. Fényképek és termékek számoltak be a balatonboslá- ri és az öreglaki szakmun­kásképzőről. Az építőipari vállalatok -okrétű választási lehetőséget kínálnak, s létszámban is nagyarányú építkezéshez méretezik szakmunkástanuló­igényüket. * 2 mikor és hogyan ? A KIÁLLÍTÁS rende­zői, ahol csak tehették, Igye­keztek bemutatni a munka termékét, az ember készítet- ■ e produktumot Szépen vál­ogatták össze a Faipari Vál­lalat tanulóinak munkáit, vonzó hatásuk eredménye­ként nagy sikerre számíthat­tak, A ktsz-ek népes csoport­ja, a csurgói Napsugár, a nagybajomi vegyesipari, a kaposvári textilipari, aszta­losipari, szíjgyártó, bőripari, vas és műszaki, vas- és fém­ipari vonult fel a kiállításon, s szinte alig ismert szakmá­kat mutattak be. A pályaválasztási kiállítás legnagyobb területét a Pa- munfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyára foglalta eL Képek vallottak az ipari tanulók képzéséről, életéről, s ügyes, szemléltető gépeken mutatták be a fonal készítés folyamatát. Jó lenne, ha mindesyik szakmát ilyen részletesen lehetne ismer­tetni, de az egészhez viszo- nyítva aránytalanul nagy he- lyet foglalt el a teremben. Körbe járva a kiállítást, a Kereskedelmi, Vendéglátó- ipari Szakmunkásképző Isko­la tanulóinak készítményeivel találkoztunk végezetül. Dí­szes ünnepi terítést láthat­tunk tőlük a hidegtálakon kívül, ami a kiállítás repre- entatív jellegét hangsúlyoz­ta. TÄVOZÄS ELŐTT jó volt tájékozódni a harmadik öt­éves terv időszakának me­gyei szakmunkástanuló-felvé­teli igényéről. Huszonnégy szakma közül válogathatnak fiataljaink. A táblázat szám­szerűen is megmutatja, hogy az egyes szakmákban éven­ként milyen lehetőségek lesz­nek. Tudatos tervezés ezek ismerete nélkül ma már el­képzelhetetlen. H. B. Értesítjük az utazóközönséget, hogy a 8. sz. Kaposvár—Toponár helyi járatú útvonalunkon A SZAKASZHATÁRT MÁRCIUS 15-TÖL a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumhoz át­helyeztük. (38166) A Somogy megyei Épület-szakipari, Szolgáltató és Betonipari Vállalat, Kaposvár főmérnöki munkakör betöltésére •• • • ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT keres írásbeli jelentkezést a Somogy megyei Tanára V. B. Ipari Osztálya, Kaposvár címre kell küldeni. (4573) Kiváló termelőszövetkezeti tag Amikor a Földművelés- ügyi Miniszté­riumban átvet­te ezt a kitün­tetést, megille- tődötten tartot­ta a kezében. EgyedüL uta­zott a főváros­ba Drávaszen- tcsról Sárdi Katalin, s egy felejthetetlen élménnyel meg a kitüntetéssel érkezett haza. Ilyen szép nő­napi ajándékot még nem ka­pott ... Otthon be­szélgetünk, ép­pen a rózsafák kiültetésével foglalatosko­dik. 1860 óa dol­gozom az Üj Barázda Termelőszövetkezet­ben, tavaly írtam alá a belé­pési nyilatkozatot. Négyen vagyunk lányok a brigádban, és jól érezzük magunkat. A múlt évben 140 egységet tel­jesítettem, de néhány mun­kát részért végeztünk. Ha ezt is átszámítjuk, több mint kétszáz egységet összesen... Egységenként ötven forintot osztott a szövetkezet, ehhez jött a természetbeli rész. Meg­éri — Látják ezt azok is, akik korábban vidékre mentek dol­gozni — teszi hozzá Kati édesanyja. — Most sokan há­zi járási párt-vb napirendjén a TaM Építő- és Vegyesipari Ktsz munkája Az MSZMP Ta/bó Járási Végrehajtó Bizottsága leg­utóbbi ülésén a Tabi Építő- és Vegyesipari Ktsz munká­ját értékelték. Vajtai Imié elnök számolt be a ktsz te­vékenységéről. A múlt évi teljes terme­lés értéke 9 703 000 forint t tett ki, ebből 5 751 000 fo­rint volt az építőipari, 2 593 000 forint az egyéb ipa­ri, 1 359 000 forint pedig a szolgáltatás jellegű termelés. A teljes termelés értéke a tervezettet 5,5 százalékkal meghaladta. Az egy munka­órára jutó termelésük érté­ke az előző évihez viszo­nyítva 10,4 százalékkal nö­vekedett. A termelési költ­ségeket 2,9, a rezsiköltsége­ket pedig 6.3 százalékkal si­került csökkenteniük. A ktsz múlt évi nvereséee 936 000 forint, az előző évi­nél 3.8 százalékkal maga­sabb. Tesláiknak ás dolgozóik­nak átlagosan 27 napi kere­setnek megfelelő összegű nyereségrészesedést tudtak fizetni. zajőnnek, mert itthon jobban megtalálják számításukat. Kati tagja a falu KISZ- saervezetének. Büszkék le­hetnek rá. Munkájáról kitűnő bizonyítványt állítottak ki a termelőszövetkezet vezetői: helytállását példásnak tart­ják, szorgalma követésre méltó a gazdaságban. S te­gyük hozzá: a fiatalok is példaképüknek tekinthetik a faluban. A Kiváló termelőszövetkeze­ti tag kitüntetés egyik jele annak a megbecsülésnek, me lyet Kati kivívott magának Drávaszentesen jó munkájú val H. F. A ktsz elnöke megemlítet­te, hogy különösen az építő­ipari részlegnél nagy a fluktuáció. Ennek is tulajdo­nítható, hogy a kőművesrész­leg munkáiéval szemben több­ször merülnek fel minőségi kifogások. Nagy gondjuk az is, hogy a cipészszakmára évek óta egyetlen tanuló se jelentkezik. A vb fölvetette, hogy a tabi járás egyetlen kisipari termelőszövetkezetének fej­lesztéséhez és tevékenységi körének bővítéséhez se a KISZÖV, se az OKrSZ nem adott eddig megfelelő segít­séget. A járási párt-végrehajtó bizottság javasolta, hogy ez­után a ktsz pártszervezete is ’egyen bátrabb a kezdemé­nyezésben ; az igények és a lehetőségek reális fölmérése után mielőbb dolgozzon ki és tegyen megfelelő javas­latokat a szövetkezet vezeté­sének és munkájának meg­javítására. KAPOSVÁRIAK! SOMOGYIAK! A nagy lakásépítkezések, a Mü. M.-iskola építkezése stb. megvalósítására az ÉM So­mogy megyei Állami Építőipari Vállalat kőműves és ács szakmunkásokat, ezenkívül segédmunkásokat fölvesz kaposvári építkezésekre. Átlagkeresetek: kőműves 1800—3000 Ft ács 1850—2900 Ft segédmunkás ‘’■'0—2100 Ft A vidékiek különélést pótlékban részes ülnek: családé fenntartó napi 15 Ft, nem családfenntartó napi 10 Ft, A különélés! póUék havonta 250—350 Ft a munkabéren, felül. Üzemi konyha van, vidékieknek munkásszállót biztosítunk. Indokolt esetben, ha megfelelő létszám van — 80, kin tá­volságon belül — gépkocsival naponta hazaszállítást biztosítunk. A jelentkezés helye: Kaposvár, útja 5. szám. 48-as ifjúság (38130)

Next

/
Thumbnails
Contents