Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1967-03-12 / 62. szám

Vasárnap, 1967. március 12. 5 SOMOGYI NÉPLAP ÖNKÉNTES RENDŐREINK MUNKÁJÁRÓL A társadalmi haladást Jó ütemben halad a tavaszi munka a siófoki járásban Tegnap kaptuk a tájékozta­tást, hogy a siófoki járás ter­melőszövetkezeteinek zár- számadó közgyűlésén 190 űj tagot vettek föl. Az új tagok­nak több mint a fele nő. Jó ütemben halad a járás szö­vetkezeteiben a tavaszi mun­ka. Pénteken estig 1800 hold tavaszi szántással és 2500 hold talaj-előkészítéssel vé­geztek. 1000 hold borsót, 180 hold tavaszi árpát, 40 hold zabot 57 hold lent és 340 hold aprómagot vetettek el. Ezen­kívül 5500 hold őszi vetésit fej- tr ágyáztak Eddig csak a fővárosban fejtette ki tevékenységét a KISZ csökkent munkaképes­ségű fiatalokkal foglalkozó központi irodája. Az iroda rö­vid működése alatt is jó eredményeket tud felmutat­ni, hiszen január óta csak­nem nyolcszáz testi vagy szellemi fogyatékosságban szenvedő fiatalt segítettek megfelelő munkához. Az iroda most az egész or­szágra kiterjeszti szerepét. A segítségre szoruló fiatalok le­vélben vagy személyesen for­Több száz önkéntes rendőr tevékenykedik Kaposváron és a kaposvári járásiban. Nincs mór olyan falu, ahol esténként ne vigyáznák a rendet, ne őr­ködnének a közbiztonság fö­lött. Az ő képviselőik meg hi­vatásos rendőrök, üzemek, ter­melőszövetkezetek vezetői ta­nácskoztak a napokban arról, hogyan segíthetnék elő még eredményesebben az önkéntes rendőrök hivatásos társaik munkáját, a közbiztonság to­vábbi szilárdítását. dúlhatnak az Irodához, amely­nek pontos címe: Budapest, VI., kér., Lovag u. 10. A je­lentkezésben közölni kell a pontos címet, az iskolai végzettséget, a tanulmányi eredményt, valamint mellék­letként a szükséges orvosi igazolásokat. Akik személye­sen kívánják felkeresi a KISZ irodáját, azokat kedden és csütörtökön 5-től 7 óráig fo­gadják. Válaszol az iroda a tanácsi szervek, illetve az. is­kolák által küldött jelentke­zésekre is. Egyre határozottabban A múlt esztendő jelentős változást hozott önkéntes rend­őreink munkájában. Egyre ha­tározottabban intézkednek, s ennek is része van abban, hogy Kaposváron, illetve a járásban tavaly 17 százalékkal kevesebb bűncselekmény tor- ént, mint az előző évben. önkéntes rendőrök — Gyer­tyák Ferenc és Orsós Sándor — fogták el tavaly az ÉDD3Z művelődési háznál garázdál­kodó késelőket. önállóan kerí­tettek kézre két körözött bű­nözőt, s a helyszínen fogtak el több tettest; segítettek abban, hogy a nyomozók a bűncselek­ményeket előidéz) körülmé- ményeket mielőbb földerít­sék. Jelentős érdemük van ab­ban is. hogy ellenőrzéseik so­rán fölfigyeltek a bűncselek­ményeket előidéző körülmé­nyekre, az őrizetlenül hagyott építkezési anyagokra, a lezá­ratlan, hosszul záródó üzletélt­re és raktárakra, s több mdat 1200 esstben tettek javaslatot a hibák megszüntetésére. Igényeljék munkájukat! Szívesen segítenek a társa­dalmi tulajdon védelmében és más feladatok megoldásában is, csak igényeljéjt munkáju­kat — mondták ei a tanácsko­záson az önkéntes rendőrök. Ezt azonban nem mindenütt tapasztalni. Somogysárdon pél­dául a termelőszövetkezet ve­zetői nem kérik ezt a segítsé­get, s talán azért is találni hi­báikat a tsz vagyonvédelmé­ben. Követendő példa lenne min­denütt az a kapcsodat, ami a nagybajami önkéntes rend­őrök és a tsz ellenőrző bizott­sága között kialakult: ellen­őrzéseiket közösen tartják. Ennek eredménye, hogy javult a termelőszövetkezetben a va­gyonvédelem. Erre az együtt­működésre lenne szükség az Építőipari Vállalat üzemren- dészeável is. Ugyanis a válla­latnál nem alkalmaznak éjje- liőröiket, s az önkéntes rend­őrök elmondták, hogy ez igen jó lehetőséget teremtett a lopásra, mert éjszakai ellen­őrzéseik alkalmával még nem találkoztak a vállalat rendé­szet vei. szolgálják • Sok az ittas, garázda ember Nem könnyű az önkéntes rendőrök szolgálatának ellátá­sa az éjszakai órákban. — Főleg egyes fiatalok kö­zött nem. Berúgnak, hangos­kodnak, botrányt okoznak, s ha figyelmeztetjük őket, még nekik áll följebb — hangzott el a tanácskozáson. Segítenie kell a társadalom­nak is a garázdák megféke-’ oésében. Elsősorban azzal, hogy ne engedjék a szórakozó­helyeken annyira laittasodni a fiatalokat, hogy utána aztán nem bírnak erejükkel. Gyor­sabban kellene az ilyen ügyek­ben a szabálysértési és a bí­rósági döntéseket meghozni, mert a hosszú huzavonának nincs visszatartó, nevelő ha­tása. Elismerés a jó munkáért önkéntes rendőreink nem­csak a hivatásos rendőrökkel, a nyomozókkal, a körzeti megbízottakkal alakítottak ki ió kapcsolatokat, hanem együtt­működnek a munkásőrséggel is. Göllében példáiul hosszú ideig az önkéntes rendőrök és a munkásőrök látták el a köz­biztonsági feladatokat. A Ba- laton-parton és Kaposváron is nagyon sok közös eredménnyel végződő feladatot hajtottak végre. Kaposváron most a közle­kedési balesetek számának csökkentésére kellene össze­fogniuk. Azt tapasztalná ugyanis, hogy a járás közsé­geiben kevesebb, Kaposváron pedig jóval több közúti bal­eset történt tavaly, mint a megelőző évben. Nem könnyű feladatra vál­lalkoztak önkéntes rendőre­ink. Lelkiismeretes munká­jukért többen kaptak a ta­nácskozáson kitüntetést, jutal­mat a rendőrség és a vállala­tok, a termelőszövetkezetek ré­széről. A legnagyobb elisme­rés azonban az, hogy az em­berek többsége helyesléssel fogjad ja önkéntes rendőreink intézkedését, segít munkájuk­ban, hiszen az egész társada­lom érdekében tevékenyked­nek, amikor a bűncselekmé­nyek megelőzésén, a közrend, közbiztonság megszilárdításán fáradoznak. Szalai László METSZIK A GYÜMÖLCSFÁKAT i f Megyeszerte hozzáláttak a gyümölcsfák megmetszéséhez. Képün­kön fiatal barackosok fakoronájít alakítják ki, hogy kedvező legyen a termés. A csökkent munkaképességű fiataloknak támogatást nyújt a KISZ irodája NAPSUQÁR NÉLKÜL H a szobrász volnék, róla mintáznám meg az öreg cselédasszony szobrát. Madár- csontú és törékeny. Az élet háromszor is meghajlította.. Először derékban, azután a hátát és végül a nyakát. Az arcán már évtizedekkel ezelőtt barázdákká mélyülték a rán­cok. Abban az évben született, amikor a nyolcvanéves Kos­suth Párizsból írta e sorokat: »Ne vezesd hazánkat oly ál­dozatokra, melyek még a re­ménytől is megfosztanának!... Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep. De Te fontold meg, hogy Cas- sandrának igaza volt...« özvegy Matyiké Istvánná Dudás Katalin balatonszabad lakos húsz évvel a századfor­duló előtt lett cseléd. És az maradt majd hat évtizeden át. A legöregebb egykori somo­gyi cselédasszony az idén töl­ti be századik életévét. Akkor született, amikor nyugalmat akart a haza. Ami­kor az országban még 600 000 faekét használtak. Élete el­ső három évtizede alatt 118 000 önálló kisgazdából lett cseléd. Ez a miad^rcsontú, hajlott öregasszony egy a száztizen- nyolcezer köziül. Születése évében 460 000 hold hitb'zományi birtok volt a hazában. Amikor cselédnek szegődött, csaknem két és fél millió holdon gazdálkodtak a papok. Azért írtam le ezeket a számokat, mert Matyiké Istvánmé a papok cselédje volt, a tihanyi apátságé. És ezért lett az. E számok adnak magyarázatot az életére. S zépen beszél. Tisztán és világosan emlékezik mindenre. — Amikor az uraméknál ár­vereztek, az apósom felakasz­totta magát Sajnálta a tíz holdat fogott egy kötelet, és kiment az akácaidhoz ... Csönd. Imára akarta kul­csolni a kezét, de ujjad nem engedelmeskednek. — Az uram szép ember volt!... Mindig szekeres bé­resnek szegődött. ' Sudárma- gas, barna ember volt Mond­tam is neki sokszor, Pista, én nagyon szeretem magát... De hát korán itt hagyott. Az egykori szekeres béres nyolcvannégy évet élt meg. Húsz éve temették el itt, Sza­badiban. Matyiké István és Dudás K»:telin házasságából tíz gve­rek született. Négy kicsi nv ko­rában meghalt, hat él. István hetvenéves, nyugdíjas villa­mosvezető, Lajos hatvanhét éves, a szabadi tsz tagja, Já­nos hatvannégy éves, még dolgozik, bognármester. Má­ria hatvankét éves (nála él »az édesmama«), Imre 59 éves. itt tsz-tag, Ferenc 57 éves, kórházi fűtő. Tizenöt unokát, tizenöt dédunokát és egy ük- i unokát számoltunk össze. A százéves anyóka ezen a napon teát és kenyeret regge­lizett. Ebédre pecsenyehúst evett jó ét­vággyal. Keve­set alszik, sok­szor éjszakakor át beszélgetni szeretne. Sza­badiban nincs olyan tollfosz­tó, ahova meg ne hívnák. Ré­gi dalokra ta­nítja a fiatalo­kat. Ha muzsi­kát hall, min­dig mosolyog. — A Pista fiamat szeret­tem c leg .., Amikor még Pesten vezette a sárga kocsi­kat, magához hitt: éljen itt édesanyám. De ón nem tudtam ott élni. Én ab­ban a városban mindig fél­tem. És a Pista kocsijába se mertem beszállni, mert attól is féltem... A fiam mindig csak ölelt, és azt mondta, ne féljen, édesanyám. De hát hiába mondta ... Hallgat. Az ablakon át teragyog a napsütés. — Ez a Maris lányom is nagyon jó. Meg a vöm ... A fény éppen az arcára esik. Meg se rebben, egyenesen belenéz a napba. — Mindig imádkozni szeret­tem, a teremtőhöz fohászkod­tam, becsületben éltem, tíz gyereket szültem neki... Még­is engem vert meg! Három éve elvette a szemem vilá­gát . .. Miért engem vert meg?!... Miért?!... Aztán még csöndesen: — Három éve nem láttam a napsugarat... A napsugár éppen körülöleli az arcát... Németh Sándor Az igaz hazajiság példaképe volt 60 éve született Kilián György Kilián György, a magyar nép, a kommunista párt bátor fia most töltené be 60. életévét, ha életét 1943- ban ki nem oltja a gyűlölt fasiszta ellenség. Kilián György 1907-ben született Szerszámlakatos- * ként szabadult fel, 18 é'yrs korától vett részt a vasas ifjúsági mozgalomban. Két­éves mozgalmi tevékenység után már méltónak találták arra, hogy fölvegyék a Kommunista Ifjúsági Szö­vetségbe. Rövidesen párt­tag is lett. Az Egyesült Izzó munkásaként szer­kesztette a párt illegális üzemi lapját, a Vörös Tungsramot Néhány év múlva a KIMSZ országos titkárává választották Ve­zetésével hatalmasat fejlő­dött a halálra üldözött if­júsági mozgalom és a szer­kesztésében megjelenő új­ság, az Ifjú Proletár is. Volt idő, hogy a letartózta­tások miatt a lap nem tu­dott megjelenni. Ekkor né­hány egyesült izzóbeli kom­munistával együtt éjjel a pincében írták és állították elő az újságot, amelyről Horthyék már azt hitték, hogy megfojtották. Többszőr letartóztatták, évekig volt börtönben, de szabadulása után mindig visszatért a mozgalomba. A zaklatások azonban annyira megsoka­sodtak, hogy helyzete a mind durvábban fasizálódó Harthy-Magyarországon tárthatatlanná vált. A párt ezért utasította, hogy ha­mis útlevéllel Lengyelor­szágon keresztül menjen a Szovjetunióba, és ott dol­gozzon tovább a magyar párt érdekében is. Amikor a hitleri hadsereg megtámadta a Szovjetuniót, már csaknem két éve dol­gozott a szocializmus orszá­gában. Ez Idő alatt több íz­ben kérte, küldjék haza is­mét illegális pártmunkára, az ellenállás szervezésére. Amikor a fasiszta csapatok átlépték a szovjet határt, Kilián György a moszkvai II. számú óragvár kiváló munkása volt. Azonnal je­lentkezett a szovjet hadse­regbe. Jelentkezését elfo­gadták. Nem sokkal bevo­nulása után így írt szeret­teinek: »Végtelenül büszke vagyok arra, hogy a Vörös Hadsereg egyenruháját Hordom, és fegyverrel a kezemben küzdhetek a Szovjetunióért és a magyar nép szabadságáért. Most fi­zetni fogok az éhezésért, a nyomorúságért, amelyet a fasiszta uralom alatt kény­telen voltam elviselni .« E gondolatoknak megfelelő szorgalommal vette ki ré­szét az erőltetett ütemű ka­tonai kiképzésben, amely az ejtőernyős szolgálatot is magában foglalta. Rövid idő alatt elsajátítatta az el­lenség hátában végzendő forradalmi tevékenység és harc tudnivalóit. 1943. jú­lius 25-én indult a különle­ges építésű repülőgéppel a front fölé. Minszk-Mazo- veSzkij térségében, a német csapatok hátában többed- magával kiugrott a gépből. Társaival együtt jelezte a földről a gép pilótájának, hogy sikeresen leereszked­tek. Lengyelországban meg­találta az ott tevékenykedő partizánokat, és nyomai egészen Varsóig vezetnek. Itt azonban elmosódnak a nyomok. Életrajzírója — Lukács Imre — a halvány adatok és föltételezések alapján ír­ta meg utolsó ütközetét, amelyet egy ismeretlen len­gyel partizán és egy kárpát­aljai fiatalasszony. Turjani- ca Anna társaságában ví­vott meg a nagy többség­ben levő német fasisztákkal szemben: »Olyan helyet találtak, ahonnan minden irányba kiláthattak. Pontosan cé­lozva lőttek. A tárban alig néhány töltény maradt. Négy kézigránát: a végső tartalék. Kilián ekkor föl­emeli a kezét, lendületet akar venni, hogy az egyik kézigránátot a németek kö­zé hajítsa. Mielőtt eldob­hatná, fény villan, és nyom­ban vad robbanás hallat­szik. Egy német kézigránát száll közéjük, majd még kettő. A robbanások ereje a sziklát is megmozgatta. Kilián György és Turjanica Anna élettelen teste a szik­latörmelékkel együtt zu­hant le a szakadékba..*^ A biztos valóság azonban csak az, hogy Varsó alatt örökre nyoma veszett. Le­het, hogy Lengyelországban, de talán már itthon esett el, szemtől szemben az el­lenséggel. Korai halála — akármilyen fájdalmas Is — méltó befejezése volt egy életpályának, amelyet ma­ga választott mert ezt lát­ta az egyedüli becsületes emberi útnak. Ha élne, építő, dolgos évtizedek után talán most készülne nyugdíjba menni. 60. születésnapján azonban nem tiszteleghetünk még nyughelye előtt sem, hiszien valahol jeltelen sírban pi­hen, talán sohasem fogjuk földi maradványait megta­lálni. De úgv emlékszünk »’int Hváló magyar ha­zafira, aki a legsötétebb években is híven ki tudta fejezni népének, osztályának igazi akaratát. Máté György Föllendült az újítómozgalom Tapasztalatcserékkel, előadásokkal segítik az újítók munkáját Tavaly a Szakszervezetek Megyei Tancsa nagy gondot fordított az újítómozgalom fölllendítésére. A közgazdasá­gi bizottság a Latinka Műve­lődési Ház újítók klubjának segítségével ankétet, újítási tanácsadást rendezett. Az újítómozgalom föllen­dítésére tett erőfeszítések eredménnyel jártak. Tavaíy 12,5 millió forintot takarítot­ok meg megvénkben újítá­sokkal. (1965-ben 9,5 millió forint haszna volt az ország­nak a Somogybán bevezetett újításokból.) Az idén az SZMT közgaz­dasági bizottsága és az újí­tók klubjának vezetősége is­mét segíteni akarja az újí­tókat. Neves fővárosi szakem­berek tartanak előadásokat, így többek között előadás lesz Űjítómunka és az új gazda­sági mechanizmus Gépek és gazdasági elemzés címmel. Tapasztalatcsere is szerepel az idei programiban. Az újí­tók meglátogatják a Kapos­vári Villamossági Gyárat, a Baromfiipari Országos Válla­lat Kaposvári Gyáregységét, a húsüzemet. Klubnapokon megvitatnak néhány újítási feladattervet. Egy ízben a Vas- és Fémipari Vállalat fő­mérnöke beszámol a vállalat újítómozgalmáról. Sor kerül úgynevezett iparjogvédelmi napokra is Az üzemek ille­tékeseit több napon át tájé­koztatják az ipari jogvéde­lemről. Ez bizonyos fokig az újítással is összefügg. Kiállítás is lesz. Az Élelmi­szeripari Dolgozók Szakszer­vezetének megyei bizottsága az ÉDOSZ művelődési házban élelmiszeripari újításokat ál­lít ki. A közgazdasági bizottság helyesli a szocialista címért küzdő brigádok újítási tö­rekvéseit. Igyekszik előmoz­dítani, hogy minél több bri­gádban újítsanak, az idén is szorgalmazza a vállalatoknál az Újí^r'* ' -»í’teartá­sát. 0

Next

/
Thumbnails
Contents