Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1967-03-12 / 62. szám

Vasárnap, 1961. március 12. 3 SOMOG íl NÉPLAP Szakszervezeti választás a Pamutfon ó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában A szocializmus tudatos építői a szocialista brigádok A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában szakszer­vezeti választást tartottak. Borsföldi Istvánná, a gyár szakszervezeti bizottságának titkára 240 küldött előtt szá­molt be a kétévi munkáról. A szakszervezet a VIII. és a IX. kongresszus által megszabott irányelvek szerint dolgozott — mondotta. — Munkája köz­ben sok nehézsége támadt. En­nek bizonyítására a fonal dur- vulásával bekövetkezett ked­vezőtlen helyzetet említette. A munkaverseny, amelynek szervezésével az szb igen so­kat törődött, segítette legyűr­ni a nehézségeket. Különösen a szocialista brigádok tettek ki magukért 1966-ban 53 kol­lektíva 657 tagja mozdította eiő a feladatok végrehajtását. A tervet 1965-ben 100,91, 1966- ban 100,40 százalékra sikerült teljesíteni. Sőt az exportter­vet is megvalósították. A szak- szervezet nagy gondot fordí­tott az anyagi ösztönzésre is. Része volt abban, hogy, az üzem az átlagbér-gazdálkodá­si rendszerről a bértömeg- gazdálkodásra tért át A mun­kások átlagkeresete a két év folyamán 4,6 százalékkal nőtt. Ez idő alatt 271 690 forint ju­talmat osztottak ki a ver­senyben élenjáróknak. Je­lentős energiát fordított az szb az újítómozgalom föllen­dítésére is. 1965-ben 1 765 477, 1966-ban 1 241 079 forintot ta­karítottak meg újításokkal. Az egészségügyi és a szo­ciális helyzetről is szólt az szb-titkár. Sikerült évenként tüdőszűrő és fogvizsgálatot tartani. Bevezették a heten­kénti bőrgyógyászati rende­lést. A rehabilitációs bizottság igyekezett a gyógyul taknak megfelelő munkát biztosítani. A munkásellátásS bizottság sem volt tétien. Segített a böl­csőde, a napközi és a leány­otthon vezetőinek munkájá­ban. Előmozdította, hogy a dolgozók megfelelő ételt kap­janak, a büfé folyamatosan árusítson. A munkáit meg­könnyítő mosókomyha, vala­mint a különféle háztartási gépek mindig a munkások rendelkezésére álltak. Számos kisebb-nagy óbb akció — tisz­tasági verseny, nyugdíjas-ta­lálkozó, beteglátogatás, a fia­talok gondozása — bizonyítja, hogy a TT-tanács és a mun­kásellátási bizottság jól dol­gozott A szakszervezeti bizottság munkája nem volt hibátlan, nem mindig tudott megfelelő segítséget adni a versenyben részt vevőknek. Nem szorgal­mazta eléggé a nyugdíjba vo­nulók bérproblémájának meg­oldását Nem elemezte a nagy tminkásvándorlás okát, és nem tett lépéseket a fluktuáció megszüntetésére. Nem került elég közel az emberekhez. Veres Zoltán szólalt fel el­sőnek. Arra kérte az szb tag­jait és az aktívákat, hogy a jövőben adjanak több segítsé­get a gazdasági vezetőknek. Ne csak bíráljanak, hanem ja­vaslatot is tegyenek a hiányos­ságok megszüntetésére. Bot Rudolf a kulturális életről szólt Az üzem dolgozóinak sokaságát kell bevonni a kul­turális munkába — mondot­ta, — Javasolta, hogy a könyvtár szerezzen be több szovjet könyvet, és ismertes­se meg a munkásokkal. Hor­váth Istvánná azt indítvá­nyozta, hogy a könyvtáros tartson személyes kapcsolatot a brigádokkal. Róna Imre igazgató az ered­ményekről, majd az üzem so­ron levő feladatairól beszélt. 1968-ban tovább fejlődik a gyár — mondotta — mintegy 31 millió forintos beruházás­ra kerül sor. Ez növeli a textilipar kapacitását, és mintegy 170 ember fölvételét teszi lehetővé. A beruházás lebonyolítása, az új dolgozók betanítása, a gépek szerelése nagy munkát ró az üzem ve­zetőire és a szakszervezetre. Jakab Zoltán arra kérte a fiatalokat, hogy szakítsanak időt az önképzésre. Javasol­ta: több fiatalnak adjanak szakszervezeti munkát. Borda Lajosná azt kérte, hogy az újítómozgalomba az eddiginél több nőt vonjanak be. Papp Józsefná arról beszélt, hogy a fluktuációt segítsenek meg­gátolni a régi dolgozók. Fog­lalkozzanak többet az új mun­kásokkal. Tomsics Jánosná többek között az éjszakai pót­lékról szólt. Helytelenítette, hogy vidéken 30 forinttal ke­vesebb a pótlék, mint a fő­városban. A hozzászólások után a kül­döttek 41 tagú üzemi szak- szervezeti tanácsot választot­tak. A szakszervezeti tanács ezután megválasztotta az szib-t Titkára újból Borsföldi Istvánná lett. Szegedi Nándor Munkatársunk fölkereste Szőke Pál elvtársat, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak vezető titkárát, s vá­laszt kért tőle a következő kérdésre: — Milyen szerepet töltenek be a szocialista brig idők a szocializmus ápításáben? — Azzal kezdeném, hogy a szocialista brigád tulajdon­képpen coljaink elérésének eszköze, olyan mag egy-egy gyárban, intézménynél, ter­melőszövetkezetben, amely sgsssgss EpOI ■ tizenhat tantermes ipari tanuló-iskola Kaposváron, a Beloiannisz utca végén. Az GM Ál­lami Építőipari Vállalat már a hetedik szintnél tart, most készítik az utolsó emelet tetejét. Már kirajzolódik az érdeklódók előtt a fontos Intézmény teljes kór vonala. többet vállal, többet tesz egy­másért, a közösségért, a me­gyéért. Azt mondhatnám, hogy egy ilyen közösség tagjai vol­taképpen szerződést kötnek arra, hogy brigádban dolgoz­nak, segítik egymást a mun­kában, a tanulásban, a közös­ségi tevékenységben. Éppen ezért hajtóerő a szocialista brigád a gyárban vagy az ál­lami gazdaságban. Tagjai so- kpt kezdeményeznek, javasol­nak, bírálnak, mindent elkö­vetnek, hogy kevesebb legyen a selejt, nőjön a termelékeny­ség, jobb minőségű árut ad­hasson a gyár a kereskede­lemnek. Magatartásukkal pél­dát mutatnak a többieknek is, s fokozatosan a maguk képé­re formálják őiket, tevékeny­ségükkel járulnak hozzá a szocialista embertípus formá­lásához. Az előbb említettem, hogy ők kezdeményeznek leg­többet. Egy friss példával tá­masztanám ezt alá: a város vízellátásának megjavítását minden szocialista brigád szívügyének tekinti, lelkesen csatlakoztak a társadalmi megmozduláshoz, szervezték azt. A fölmérésék szerint olyan kétszázötvenezer óra várható az üzemekben, az in­tézményekben. Ilyen megmoz­dulás még nem volt a város­ban, s ebben nagy szerepük van a szocialista brigádoknak is. A brigádok indították el a ruhagyárban a Ne add tovább a s e le jtet .'-mozgalmat Az AKÖV-nél a brigádok többsé­ge újít is, ugyanígy a ruha­gyárban és a kefeanyag-kiké- szítőben. Ezek a közösségek általában a törzsgárdából ala­kulnak, s így nagyon nagy sze­repük van a fiatalok és az új munkások nevelésében. A textilművekben, a villamossá­gi gyárban a faluról bekerülő lányokból és fiúkból nagyüze­mi munkást faragnak. Igen nagy erkölcsi hatása van an­nak, hogy á szocialista bri­KARÁDI „MŰVÉSZET” ÉVSZÁZADOK ÓTA fog­lalkoztatja az emberiséget az öregedés problémája. Ne­héz belenyugodni, s minél közelebb van, annál kíno­sabb. Alkimisták, okkultisták, Cagliostore-féle kalandorok, ál- és igazi tudósok kísérle­teztek az elöregedés ellen­szerének feltalálásával. kü­lönböző elixírek készítésével, szervátültetésekkel. Ha az öregedés ellen egye­lőre nincs is mit tenni, a fiatalítás művészetét már si­került megtalálni. Ezt bizo­nyítja a karádi példa... ízlésesen tatarozott, szép emeletes ház a tsz-iroda. Ke­vés faluban látni ilyet. Bent meglepő kép fogad: minde­nütt fiatal arcok, fiatal a tsz-» vezérkar«. Az utóbbi időben képzett fiatal szakemberekkel erősö­dött a termelőszövetkezet: van főagronómusa, beosztott agronómiisa, üzemgazdásza, kertészmérnöke, állattenyész­tője — valamennyien felső­fokú képesítéssel. — Vezető szakembereink közül mindenki falubeli — mondja Komáromi János fő- agronómus —, kivéve a ker­tészmérnököt Arra töreke­dett a szövetkezet, hogy az itt nevelt fiatalokat megtart­sa magának. Ez mindkét fél­nek előnyös és hasznos. Tavaly megváltoztatta a bérezést a vezetőség. Addig nemigen volt becsülete a munkaegységnek: értéke 14— 24 forint között mozgott; vi­haros zárszámadásokat ért meg a falu. Egy év óta helyi bérezési formát alkalmaznak. A kereset hatvan százalékát a hónap végén készpénzben, negyven százalékát pedig ter­mészetben fizetik. Az 1966-os év zárszámadásán a részessel egvütt az egy munkanapira "ső kereset 65 forint 30 fil­lér volt tagonként, s az évi «redmények után minden megkeresett 100 forintra 15 Forint "prémiumot« is tudott adni a tsz. Az, hogy pénzt láttak ess emberek, megváltoztatta a hangulatot is. — Valami előjelet éreznek — töpreng a főagronómus —, vajon mit? A mostani köz­gyűlésem vetődött fel elő­ször a tagság részéről, hogy jól nézzük meg a fez-be je­lentkezőket. AZ ÜJ JELENTKEZŐK KÖZÜL legszívesebben a fia­talokat fogadják. Ügy látszik, az idén belőlük lesz a leg­több. Körülbelül hetvenre számít a vezetőség. A KISZ- es kertészeti brigád egy-egy tagja átlagosan 60 forintot keresett naponta, a szor- galmasabbja nyolcvanat, sőt százat is. Nem véletlen te­hát, hogy többen hagyták abba a gimnáziumot, és je­lentkeztek a tsz-be. Karádra levelező tagozatot helyezett ki a Kőszegi Kertészeti Technikum, többen Itt foly­tatják a tanulást. Sülle József beosztott ag- ronómussal arról beszélge­tünk, vajon vonzóerő-e a ka­rádi fiúkra, lányokra, hogy a vezetőség is fiatal, har­minc év körül van az átla­gos életkor. Tiltakozik. —■ Szerintem nem. A tíz­ben mindenki gazda, a veze­tők. a beosztottak egyaránt. Az a lényeg, hogy mennyit fizetnek... De arról is beszél, hogy apróbb dolgokban azért a ha­sonló életkor csak-csak je­lent valamit. — Lehet a fiatalokkal együtt dolgozni, mert lát­ják, hogy itt a helyük, s ez nem is megvetni való hely. Az ismeretség, a hasonszőrű- ség az irányításban néha hátrányos ... Viszont számta­lanszor előfordult, hogy ha valami "rázósabb« munkát valaki nem tud elvégeztetni, nekem sikerül... Baráti kap­csolat révén, hisz együtt nőttünk feL Sülle József példája azt bizonyítja, hogy nagy lehető­ségek állnak az előtt, aki a mezőgazdaságot választotta, ö ugyanis itt kezdte a fez­ben’ 15 éves korában mint fizikai munkás. Láttak ben­ne fantáziát, elküldték Nagy­lengyelbe szakközépiskolára, majd Kaposvárra, a felsőfo­kú technikumba tsz-ösztön- díjjal. Most beosztott agro- nómus, Keszthelyen harmad­éves az akadémián. — 2300 forintot keresek, plusz a prémium. Nem men­nék el sehova, szeretem ezt a munkát, jól érzem magam Karódon. MELEGAGYI TRÁGYÁ­ZÁS, műtrágyázás folyik kint, oda indul — Észrevettem, hogy jól­esik a tagoknak, ha az em­ber kint van köztük — mondja —, akkor már nem annyira hideg a hideg. Érde­kes, hogy amíg évekkel ez­előtt nem látták a vezetőket szívesen maguk között, most egyre inkább igénylik. Nemcsak a trágyázásnál dolgoznak az emberek, színes foltoktól taricállik a dombo­kon túl a Koppányvölgye. Lent munkálkodik a kerté­szeti brigád a füzesben, vesz- szőt vágnak. — Húshagyókedden kezd­tük el a burgonyaválogatás után — mondja az egyik asszony. —> Ez bizony nem fizet olyan jól.;. — Húshagyókedden? Az falun ünnep, nem? Nevetnek. — Nálunk már nem, ha a keresetről van szó. A férfiak voltaik helyettünk is a kocs­mában ... Itt találom Kurucz Mag­dolnát is, egyiket a nyolc­tíz lány közül, akik hátat fordítottak a gimnáziumnak. — Nem bántam meg Technikumba járok levelező­kén! így a tanulás mellett keresek is. És nem is akár­hogyan. Aki rendszeresen dolgozik, az nagyon jól jár. Meg vagyok elégedve... Ha befejezem a technikumot, akkor is itt maradok Saját magamnak lennék az ellen­sége, ha más munkahely után néznék ... Ez a véleménye Bákefi Annának is. ö négyes ered­ménnyel hagyta ott a gim­náziumot. Nem bánkódik, hisz itt a technikum. — Még egy dolog, amiért jól érzem magam — jegyzi meg. — Egykorú lányokkal dolgozom .együtt, iskolatár­saim, barátnőim. Más a munka hangulata is így ... Megemlítik, hogy a KISZ Dolitikai oktatásán foglalkoz­tak a IX. kongresszus anya« gával. s nagyon örülnek a tsz-tagokat érintő határoza­toknak. Egy középkorú asz- szony, aki eddig csöndesen figyelte a beszélgetést, köz­beszól: — Én nagyon tudom ezt értékelni, aki tizenhárom éve vagyok tsz-tag... Aztán félrehív. — Klapsz Jánosnának hív­nak — mondja —, hallom, arról érdeklődik, hogyan ér­zik magukat a fiatalok a tsz-ben. Hát nem panaszkod­hatnak, mint ahogy én sem. Tekeres pusztán lakom, ré­gebben a siófoki járáshoz tartoztunk. Jobb itt... Bár előbb jöttünk volna át. So­kan panaszkodnak, hogy nem valami ragyogóan fizet a vesszővágás. Ez igaz, de így is felesbe csináljuk, hiszen ötven fillért kapunk kilójá­ért, a fez pedig forintért ad­ja el. Tudia. mit kell itt na­gyon megbecsülni? A gon­doskodást. Télen is foglalkoz­atják az embert. A FŐAGRONÓMUS SZA­VAI jutnak eszembe. »Va­lami előielet éreznek az em­berek.« A megfelelő anvn- riakon kívül a bánásmódból a gondoskodásból is. »Jó1 ~'Á7.zü'k meg. és válogassuk -"eg a tsz-be iete-^kezSket« óinbb l"r>és az »előjelekhez.«, féltik és mindjobban magú­kénak érzik ezt az egyre fia­talodó közösséget. Strubl Márta .ádmozgalom újfajta közössé­gi szellemet teremtett A bri­gád nevelő szerepét a vezetés nem pótolhatja, óriási rnozga- ;óerő, amikor a muníkós a munkástársát neveli, fegyel­mezi, segíti. A kongresszusi munkaverseny szép felajánlá­sai először a brigádokban fo­galmazódtak meg. A IX. kongresszus tiszteletére ezer- hatszázhárom brigád (kétszáz- negyvenöttel több, mint 1965- ben) küzdött a szocialista címért. Összesen 17 530 dolgo­zó vett részt a mozgalomban, egy év alatt négyezer-fezáz- nyolcvannal nőtt a számaik. Egyre jobban terjed a brigád­mozgalom a termelőszövetke­zetekben is. Például a bala- tonszabadi, a barcsi, a ho- mokszentgyörgyi és a buzsóki szövetkezetek ifjúsági brigád­jai ösztönzően hatnak példá­jukkal az egész tagságra. Az állami gazdaságoíkibain a bri­gádok kezdeményezték a szak­munkás-bizonyítvány meg­szerzését. Megemlítem, hogy nagyon pozitív tendencia ta­núi lehetünk az építőiparban. Lassan kialakulnak azok a kö­zösségek, amely magukénak vallják és mesterségnek tart­ják az építést. Három-négy évvel ezelőtt nem beszélhet­tünk még ilyenről. A szocialis­ta brigádok hozzájárultak ah­hoz, hogy tavaly teljesítette tervét, lakásépítési feladatát az építőipar. A - kongresszusi munkaversenyben nagyon sok műszaki és adminisztratív dolgozó kapcsolódott be a bri­gádmozgalomba, így például a cukorgyárban, a textilművek­ben, a ruhagyárban, az építő­iparban s az idén a barcsi la­katosüzemben. Ez egészséges folyamat, lehetővé teszi, hogy elnyerjék a szocialista címet vállalatok, üzemek is. Most bontakozik ki megyénkben a jubileumi munikaversieny. El­sősorban a brigádok tesznek vállalást a minőség javítására, a selejt csökkentésére, a fe­gyelmezettebb munkára. A brigád becsületét hírnevét vé­dik a villamossági gyárban, amikor felelősséget vállalnak a minőségért ráütik bélyeg­zőjüket az elkészült termékre. A Patyolat vasalóbrigádja sa­ját maga ellenőrzi a minősé­get A kereskedelemben az udvariasabb kiszolgáláson, az eladó és a vásárló közötti jő kapcsolaton érződik a szo­cialista brigádok jó szelleme. Éppen ezért, ahol építenék ezekre a közösségekre, sok­kal jobb eredményt lehet el­érni. Mi bízunk abban az új mechanizmus küszöbén, hogy a növekvő önállóság révén még nagyobb szerepet kapnak a brigádok, tovább fejlődik a mozgalom, mert a vezetők számításba veszik ezt a hajtó­erőt Már tapasztaltunk olyat hogy a brigád elé viszik a bé­rezést a jutalmazást a nyere­ség felosztását, s ennek na­gyon jó hatása van a munká­sokra. Megyénkben speciális fel­adat is - vár a szocialista bri­gádokra, hogy megvalósuljon a megyei vezetés törekvése. Iparfejlesztési elképzeléseink és terveink megkívánják, hogy kihasználjuk lehetőségeinkéit éljünk a meglevő eszközök gazdaságos alkalmazásával. Például építőiparunk úgy se­gíthet, hogy eleget tesz felada­tának, idejében átadja az új beruházásokat Erkölcsi fele­lősségünk, hogy minél több munkást és műszakit képez­zünk, a fiatalokat pedig to­vább képezzük, mert csak így lehet elegendő szakemberünk a felépülő új üzemekben. A szocialista brigádok nagyon sokat segíthetnek ebben. A szocializmus tudatos építői a szocialista brigádok, a IX. kongresszus határozatainak megvalósításában nagy fel­adat vár rájuk Somogybán — fejezte be nyilatkozató4 Szőke Pál elvt4«­... G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents