Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1967-03-10 / 60. szám (59. szám)

Főitek. 1967. március 10. 3 SOMOGYI NÉPLAP A jutái párttaggyíílés napirendjén a választási előkészületek, a háztáji állattenyésztés segítés' és a gépjavítás VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS TABON A jutái Szabadság Terme­lőszövetkezet pártszervezete több időszerű politikai és gaz­dasági kérdést tárgyalt meg legutóbbi taggyűlésén. ,Az élénk érdeklődés és a kibon­takozott véleménycsere arról tanúskodik, hogy a pártveze­tőség jól választotta meg a taggyűlés témáit. Hasznosnak bizonyult az a módszer is, hogy a munkamegosztásnak megfelelően más és más ter­jesztette elő mindegyik napi­rendet. Minthogy a jelölő gyűlések már befejeződtek, ezek tapasz­talatainak összesítését fontos feladatának tekintette az alap­szervezet. Dr. Szulimán József tanácstitkár számolt be énről. Elmondotta, hogy a jelölés a községnek mind a tizenkilenc körzetében rendben zajlott le. Négy új tagot jelöltek a falu lakói a helyi tanácsba. Vala­mennyi kisgyűlésen szóba ke­rültek a község további fej­lesztésének teendői. Az el­hangzott javaslatokat a vég­rehajtó bizottságban máris összesítették, és a különösebb anyagi befektetést nem igény­lő kérések teljesítéséhez hoz­záfogtak. A javaslatok összes­ségét az új tanács tevékeny­sége kiinduló alapjának, mun­kaprogramja fontos részének tekinthetik Ilyen értelemben a választók értékes útravalót adtak érdekeik majdani képvi­selőinek. Március 19-ének, a választás napjának közvetlen előkészítése — a mostani idő­szakban — jórészt éppen azt a kötelezettséget hárítja a párttagságra, a népfrontbi- zottságban tevékenykedő köz­életi emberekre meg a jelöl­tekre, hogy faluszerte ismer­tessék ezt a közös tervezte­téssel készülő és együttes erő­vel megvalósítandó községfej­lesztési programot Az MSZMP IX. kongreszu- sa hosszú évekre előre meg­Az ország különböző vidé­kein nagy területen termelik már »kapa nélkül«, vegysze­res gyomirtással a burgonyát. Kiterjedtebben alkalmazzák a holdanként! tőszámnövelés- ben, illetve a tenyészterület jobb kihasználásában fontos szerepet játszó bakhátas mű­velést Ezzel az ültetési és művelési móddal a koráb­bi 18 ezerről 27 ezerre emel­Négyéves megbízatásuk vé­géhez közelednek tanácsaink. Üj választás következik, új­jáalakulnak a népképviselet e fontos szervei. Munkatár­sunk dr. Kassai Jánostól, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának titkárától kért tájékoztatást hogyan értékeli az elmúlt négy év közéleti munkáját, • milyen fejlődést, előrehaladást lát a tanácsi munkában. — Egy adattal kezdem. Va­lamennyiünk szívügye a Te­gyünk többet Somogyért!- mozgalom, s talán itt mér­hető le leginkább a tanácsok tömegszervező, mozgósító munkája is. Ezerkilencszáz- hatvannégyben az egy főre jutó társadalmi munka ér­téke huszonkilenc forint het­vennyolc fillér volt a me­gyében. Tavaly ötven forint negyven fillérre rúgott ez az összeg, vagyis a megye la­kossága kétkezi munkájával tizenkilencmillió forinttal já­rult hozzá Somogy gyarapo­dásához. Ez a lelkesedés ki­terjedt a tanácstagok tevé­kenységére, a közéleti mun­kára is. A tanácsok megbízatásának lejártával arról adhatunk saámoi választóinknak, hogy ivat is. Ezekből a jutái párt- szervezet most a termelőszö­vetkezet kiegészítő tevékenysé­gének lehetőségeit kezdte számba venni, és a háztáji ál­lattenyésztés helyzetét elemez­te. Kiskövi János tanácselnök, a pártvezetőség tagja beszámo­lójában fölvetette például ha­lastó létesítésének gondolatát. Völgyzáró gáttal mintegy tíz- holdnyi víztükör keletkezne a falu alatti réten; halat és ka­csát meg libát tenyészthetné­nek itt. Ugyancsak a lapos te­rület jobb hasznosításával függ össze nemesfüzes telepí­tése és gyorsan növő fafajok ültetése. A háztáji állatok takarmá­nyozásának évek óta jól ki­alakított rendszerét találjuk Jutában. A közös munka ará­nyában mindenki megkap annyi etetnivalót, hogy el­tarthatja jószágát. A kitava­szodástól késő őszig szinte naponta friss zöldet szállíta­nak szervezetten a házakhoz. A rétet több évi használatra kiosztották. Műtrágyát kap most hozzá az, aki területén elvégezte az ajapvető ápolási munkákat Ügy határoztak a taggyűlésen, hogy megpróbál­ják kacsa és vemhes üsző juttatásával is elősegíteni a háztáji állattenyésztés fej­lesztését A tavasz közeledtével a gé­pek, gazdasági fölszerelések javítása a zavartalan kezdés napi feladatává vált Ezért is tanárakoztak róla a szövet­kezet kommunistái Németh Imre párttitkámak, a gépcso­port vezetőjének tájékoztató­ja alapján. A gépjavítás meg­gyorsítására tett javaslatokat Dobai József tsz-elnök nem­csak meghallgatta, hanem igyekezett a taggyűlés után haladéktedsnul intézkedni is. Kutas József kedik holdanként a termés­hozó bokrok száma. Az idén már főképpen DDT-mentes mérgekkel irtják e fontos növényünk kártevőit. Az új módszerek — azokban a gaz­daságokban, ahol következe­tesen és szakszerűen alkal­mazzák őket — több mint harminc százalékkal csökken­tik a burgonyatermelés költ­ségeit. (MTI) a testületekben, a bizottsá­gokban pezsgő, eleven élet folyt. A tanácsüléseken részt vevő tanácstagoknak több mint tíz százaléka hallatta szavát, s ez a korábbi cik­lushoz képest nagy elöreha- ladást jelent. Bátran mond­tak véleményt a gondokról, a problémákról, s megválto­zott a felszólalások tartalma is: alig akadt személyes ügy, főleg a közért, az előrehala­dásért emelték föl szavukat a választott testületekben, s jó gazda módjára figyelték a- fejlődést Vagy ijt van egy másik példa: a megyei ta­nácsüléseken az elmúlt négy év alatt hetvenöt interpellá­ció hangzott el. A korábbi ciklusban alig egy-kettő akadt csupán. És beszélhetek az állandó bizottságok munkájáról, hi­szen az ő tevékenységük is ékesen bizonyítja, hogy van már varázsa a tanácsi mun­kának, nem csupán admi­nisztratív szerveknek tekin­tik a helyi választott képvi­seleteket. Az állandó bizott­ságok üléseinek száma évről évre emelkedett, s ezzel pár­huzamosan növekedett a végrehajtó bizottságokhoz el­juttatott javaslatok száma is. (Folytatás az 1. oldalról) szág vérkeringésébe, s kü­lönösen nagy öröm ez azok számára, akik évtizedekig el voltak zárva a külvilágtól. — Meggyorsult Tab keres­kedelmi fejlődése is. Több mint hatmillió forintos beru­házással új szakboltokat, áru­házakat nyitottak meg a já­rási székhelyen, s elmondha­tom: a kereskedelem fejlődé­sében Tab több területen megelőzte Kaposvárt is. — Beszédes tények ezek. A fejlődés itt zajlik le a sze­münk előtt, s mindennél nyilvánvalóbban bizonyítja politikánk helyességét. SOMOGY ARCULATA MAR NEM A RÉGI Németh elvtárs ezután megyénk helyzetét elemezte választási beszédében, és meg­állapította: — örömmel mondhatom el, hogy megyénk egészségesen fejlődik az élet minden szfé­rájában. Somogy arculata már nem a régi. A kisemmizett zsellérek, summások utódai, a lakosság többségének életszín­vonala emelkedett, munkája alapján becsületesen, tisztessé­gesen él. A földesurak a fel- szabadulás előtt tudatosan megakadályozták a megye vátumuknak tekintették a mi földünket, amely száz évvel maradt el a fejlődéstől. A mi társadalmi rendszerünk meg­teremtette a szocialista ipar alapjait. Számában és erejé­ben gyarapodott megyénk munkásosztálya a felszabadu­lás előttinek tizenkétszerese dolgozik ma a gyáriparban. A termelékenységgel még nem lehetünk elégedettek, az or­szágos átlag alatt van. Elő­térbe kell állítanunk a minő­ségi termelést és a gazdasá­gosságot is. Fő törekvésünk a fejlődés meggyorsítása, a kez­deményező készség kibonta­Megyénkben bevezettük azt a módszert, hogy az első fo­kú hatóságok egy-egy dönté­sük meghozatala előtt köte­lesek kikérni az illetékes ál­landó bizottságok vélemé­nyét. Erre nincs törvény, de véleményünk szerint nagyon jól bevált módszer, hiszen a bizottságokban sok szakem­ber működik mór, olyanok is, akik nem tanácstagok. Legutóbbi adataink szerint a tanácsi állandó bizottsá­gokban négyezer-hétszázon felül van a nem tanácstag szakemberek száma. Hogy a lakosság bizalma mennyire megnőtt a tanácsta­gok iránt, azt azzal is lehet bizonyítani, hogy nemcsak a hivatalos fogadóórákon ke­resik fel őket, hanem mun­kahelyükön vagy lakásukon is, és ott kérnek tőlük segít­séget egyéni vagy közösségi gondjaik megoldásához. Tanácstagjaink a különböző tömegszervezetekben és -moz­galmakban tevékeny munkát végeztek az elmúlt időszak­ban. Talán a kelleténél is többet, hiszen volt olyan ta­nácstagunk, akinek még vagy nyolc egyéb megbízatása is akadt. Sajnos ez azzal járt, hogy végül egyik helyen sem egyaránt. Németh elvtárs ezután utált a Politikai Bizottság Sornogy- ra ■ vonatkozó határozatára, amely megszabja a fejlődés irányát, majd így folytatta: — Csoda nem történt azóta. De új iförágat teremtünk: épül a kaposvári villamossági gyár, amely az iparág vidéki bázisa lesz Mezőgazdasági gépgyárat hozunk létre; folyik a Nagyatádi Konzervgyár re­konstrukciója, 1970-től ön álló rádiócsőgyórral büszkélkedhe­tünk, amelynek alapja a föld­gáz bevezetése lesz. Nagy je­lentőségű esemény, hogy két- három éven belül alapjában megoldjuk Kaposvár vízprob­lémáját, s hogy 1970-ig minden somogyi községet bekapcso­lunk a megye úthálózatába. Erőteljesen fejlődik a déli Ba- laton-part, s bármerre nézünk a megyében, mindenütt az építés, a fejlődés jeleit látjuk s azt, hogy szépül, gazdago­dik a nép élete. DÖNTŐ HELYEN A MEZŐGAZDASÁG — A mi somogyi népünk jobb sorsra érdemes — mon­dotta Németh elvtárs —, s ezt a mi szocialista rendszerünk biztosítja. Egyik fő feladatunk I a mezőgazdaság további fej­lesztése. Somogy az egyik leg­nagyobb árutermelő megye, de eredményeinkkel még koránt­sem lehetünk elégedettek. Ta­lajviszonyaink rosszabbak, csa­padékviszonyaink jobbak az országos átlagnál. Kiváló, hoz­záértő tsz-tagjaink és -veze­tőink vannak, akik képesek magasabb szintre emelni a mezőgazdasági árutermelést. — Mindenekelőtt alapvető problémáinkon kell segíteni: meg kell oldanunk a vízren­dezést, s ez nem csupán el­határozás dolga. A tahi járás vezetői már öt-hat évvel ez­tudta megfelelően teljesíteni kötelezettségét. Éppen azért örvendetesnek tartjuk, hogy a most lezajlott jelölő gyű­léseken a lakosság alaposan megfontolta, kiket javasol újólag tanácstagnak, kik azok, akik más irányú megbízatá­suk miatt nem tudják a jö­vőben elvégezni a megnöve­kedett tanácstagi munkát. Mindez természetesen nem azt jeleníti, hogy nem számí­tunk véleményükre, segítsé­gükre. Régen a tanácsi munka meglehetősen mechanikus volt, hiszen az emberek szin­te gépként végezték el fel­adatukat: minden tervszá­mot készen kaptak, csaiknem minden intézkedést központi utasításra kellett végrehajta­niuk. A legutóbbi években azonban megváltozott a hely­zet, növekedett a tanácsok önállósága, ezzel együtt meg­nőtt a tanácstagok felelőssé­ge is. Mindezek ismeretében úgy értékelhetjük az el­múlt időszak, az elmúlt ta­nácsi ciklus munkáját, hogy eredményes volt, jó úton ha­ladt, amit a jövőben is kö­vetni kell — mondotta befe­jezésül a megyei tanács vb- titkára. előtt kezdeményező lépéseket tettek a talajviszonyok meg­javítására, előrelátó progra­mot dolgoztak ki. Egyik leg­főbb gondunk azonban az, hogy hogyan lehetne változ­tatni a gyenge tsz-ek helyze­tén, hogyan lehetne egyre jobban csökkenteni számukat. E tekintetben a megye nagyon jól fel tudja használni a ta­hi tapasztalatokat, hiszen itt azt bizonyították a vezetők és vezetettek, hogy összefogás­sal, szilárd elhatározással és állhatatossággal a legnehezebb helyzetből is ki lehet jutni. ÉVSZÁZADOS PER UTÁN ,— Mezőgazdaságunk tovább­fejlesztését biztosítják a IX. kongresszus nagy jelentőségű határozatai — mondotta Né­meth eivtárs. — Sokat segí­tett a nagyszabású hitelelen­gedés. A földtulajdon rendezé­se magabiztosságot ad szövet­kezeti parasztságunknak, s a nyugdíjrendszer bevezetésével a parasztság régi álma vált valóra. — A magyar parasztság tár­sadalmi igazságra szomjuho- zott, évszázadok óta hadban, perben állt a földesúri elnyo­mókkal. A mi társadalmi rendszerünk szolgáltatott tár­sadalmi igazságot: falvaink- ban megjelent a nyugdíjas pa­raszt. Werbőczi örökös szol­gaságra ítélte a magyar pa­rasztot, Dózsát megégették, -‘■de szellemét a tűz nem égeté meg« — mondotta az előadó. — Paraszttestvéreink mun­kájuk által békés, nyugalmas öregkorra számíthatnak a mi rendszerünkben, először a tör­ténelem folyamán. A KPLTŰRA NEM HATODRENDÜ — A megyénk fejlesztésének meggyorsítására kidolgozott program csak akkor lesz tel­jes, csak akkor válhat való­ra, ha kulturális életünk is fellendül, ha koncepciódúsabb és hatékonyabb lesz. A kul­turális elmaradottság gazda­sági fejlődésünk gátjává vál­hat, s ezt mindenkinek meg kell értenie. — Megyénkben nagy ered­ményeket értünk el a műve­lődési élet fejlesztésében, le­hetőségeink azonban jóval na­gyobbak. Sok a jó szakembe­rünk, a népműveléshez értők száma a pedagógusok, a könyv­tárosok, a műszakiak és más értelmiségiek között. Az ösz- szefogás szép példája volt — és nagy öröm számunkra — a rádiós és tv-vetélkedő, amelynek kapcsán mozgásba jött, felpezsdült a megye mű­velődési élete. Elismerést sze­geztünk az egész ország előtt, s bízunk benne, hogy a nem­zetközi vetélkedőn is sikerrel képviseljük majd hazánkat. — Munkánkban jobban föl kell használni haladó hagyo­mányainkat: nem árt vissza­fordulni ihletért a munkás- mozgalom, a Tanácsköztársa­ság eredményeihez, Csokonai­hoz, Berzsenyihez, Rippl-Ró- naihoz — mondotta Németh alvtárs. — Koncentrálni kell a szellemi erőket, hisz maga labb színvonalú, hatékonyabb művelődéspolitikát akarunk megvalósítani a következő időszakban. Lehetővé kell ten­ni tehát, hc\gy aki tud; aki akar tenni valamit faluja, vá­rosa művelődéséért, az tehes­sen erejéhez mérten. Célkitű­zéseink megvalósítása nem­csak a pedagógusok és nem­csak a hivatásos népművelők feladata. Jobban be kell von­ni e munkába az értelmiség minden rétegének képviselőit. Németh elvtárs ezután a gazdasági vezetőkhöz, igazga­tókhoz, tsz-elnökökhöz fordult, és hangsúlyozta: — A termelés, az általános és szakmai műveltség fokozá­sa, a szocialista embertípus kialakítása szoros egységet al­kot. Épp ezért gazdasági ve­zetőink is erezzenek felelős­séget a kulturális élet föllen- dítésééirt. A művelődési igé­nyek kielégítése váljon min­den vezető szívügyévé, ne te­kintsék hatodrendű kérdés­nek a művelőd'ást, mert nem az; mert a szakmai és álta­lános műveltség a termelő­munka és a szocialista em­berformálás javításának fon­tos föltétele. BÁTRABBAN A KÖZÉLETBEN Az ünnepi szónok ezután a nemzetközi nőnap alkalmából köszöntötte a jelenlevő asszo­nyokat, lányokat, munkásmő- ket, tsz-tagokat, az értelmisé­gi és alkalmazotti minőségben dolgozókat, s a IX. kong­resszusra hivatkozva megálla­pította: — Nálunk a nők egyenjogú­sága törvény, társadalmi sze­repük állandóan növekszik, s ez így helyes, így van jól. A nők — mondotta — ma már mindenütt elfoglalhatják mél­tó helyüket a közéletben, a politikai vezetésben. Van még helyenként bizalmatlanság, előítélet, figyelmetlenség. Épp ezért arra kérjük a nőket: bátrabban, aktívabban vegye­nek részt a közéletben. A tár­sadalmi, a gazdasági életben is nagyon sok múlik a nőkön. Számít rájuk, és egyre jobban számít tevékenységükre a tár­sadalom, egyre nagyobb meg­becsülésben akarja részesíteni őket — E megbecsülésnek nagy­szerű bizonyítéka, méltó ki­fejezése az anyasági segély — mondotta Németh elvtárs —, amely országépítő tevékenysé­günk eredményeinek saraiban rendkívül nagy jelentőségű. Németh elvtárs beszédének befejező részében a külpoli­tikai helyzetet elemezte; szólt, az amerikaiak agresszív viet­nami háborújáról, a békesze­rető emberek szolidaritásáról ás összefogásáról, majd így fejezte be választási beszé­ltét: — Elvtársak! Közel a vá­lasztás napja. Március 19-e 'egyen népszatmzás: állásfog­lalás a Magyar Szocialista- Munkáspárt és a kormány po­étikája mellett. 3. B. • * * Megyénk vezetői közül Sási 'ános, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnökhe- yettese Szentén tartott vá- asztási nagygyűlést, dr. Vár- zonyi Imre vb-elnökhelyettes ledig a csokonyavíson lai vá­lasztópolgárok előtt mondott beszédet jelölte az agrárpolitikai célo­Burgonyatermesztés „kapa nélkül" (Van máit aamzia a tanáéit munkának ipari fejlődését, saját rezer-

Next

/
Thumbnails
Contents