Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1967-03-09 / 58. szám
Csütörtök, 1961. március 9. 5 SOMOGYI NÉPLAP Miéri külön ? Nincs számszerű fölmérésen, hány amatőr színjátszó csoport működik jelenleg a megyében. Egy bizonyos: lép- ten-nyomon találkozunk ilyen együttesekkel, és nemegyszer az irodalmi színpadok tagjai is szívesen vállalkozr- nak egy-egy színpadi mű előadására. Több faluban él az a gyakorlat is, hogy az év legnagyobb ünnepein — beosztással — a KISZ, a nőtanács, a Vöröskereszt, az önkéntes tűzoltószervezet is megrendezi, bemutatja a maga színdarabját, műsorát. Ilyen község Iharosberény is. A helyi nőtanács színjátszói tavalv a Nem vagyunk angyalok, nemrégen Gyárfás Egérül című vígjátékát adták elő tisztes kassza-, és ahogy elmondják, szép közönségsikerrel helyben s néhány környező községben is. A szereplők pedagógusok és egy-két KlSZ-fiatal. Állandó színjátszó csoport nincs a faluban. Ha rákerül a sor a nőtanácsra, megtanulják, előadják a kiválasztott színdarabot. S ha a KISZ-re kerül a műsorrendezés sora, hasonlóképpen Ilyenkor a nőtanácsi színjátszók viszonozzák a segíts -get. Időközben a tűzoltóság már készül a következő rendezvényre: Heltai Néma le- vnté-jét fogják előadni. Állandó színjátszó együttesük nekik sincs. A műsorválasiztás kérdésétől ezúttal eltekintünk; ennek megítélése a népművelés felügyelet és a járási művelődési ház feladata lenne. Érdemes szóvá tenni a falusi műkedvelő színjátszó hagyományokat, melyek örvendetes módon élnek; emberek százait mozgatják meg itt és másutt lelkes pedagógusok, fiatalok kezdeményezésére. Mégis egyedi, esetleges célokat szolgálnak, parlagon hevernek így a fel-felizzó energiák. Beszélgettem erről az iharosberényi nőtanács titkárával és a helyi népművelési ügyvezetővel. Elismerték, helyesebb és célravezetőbb lenne, ha összefogva az itt-ott meglevő erőket, állandó együttessé, közösséggé formálnák a falu azonos érdeklődésű lakosait. Mindazokat, akik eddig is részt vettek a színjátszásban. Így a különböző törekvéseket a művelődési terv, a kulturális nevelőmunka szolgálatába lehetne állítani. S nem utolsósorban: műkedvelő együtteseink fejlődésére is csak ilyen módon számíthatunk. Márpedig ez a továbbiakban sem lényegtelen. YV. E. Balesetveszély, egészségtelen körülmények Három éve működik ideiglenes engedéllyel, igen mostoha körülmények között a szentbalá- zsi iskolai napközis konyhája. Amikor a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat átadta az új iskolát, a felvonulási épületet a községi tanács építőanyagként megvásárolta. A körzetesítés során viszont nem tudták a napközi otthon konyháját másutt elhelyezni, s ebben a vékony falú, rossz állapotban levő épületben talált otthonra. A bódét azóta sem látták el villanynyal, vízvezetékkel, pedig a kis alapterületű konyhában naponta száz gyerek részére főznek. Nincs rendes raktár sem. Az úgynevezett földes árut az iskola pincéjében, a tüzelő helyén tartják. Az iskola fölött, a domb oldalában álló felvonulási épület beázik, falait átjárja a csapadékvíz, egyszóval a legalapvetőbb higiénai követelményeket sem lehet megtalálni. Az egészség- ügyi hatóságok mindezek ismeretében bármikor bezárathajták ezt a konyhát. Az is súlyosbítja a helyzetet, hogy a forró étel átszállítása az iskola ebédlőjébe állandó balesetveszéllyel jár, mivel a konyhát az iskolával összekötő üt egyenetlen. A konyha dolgozói ilyen úton kénytelenek levinni a forró levessel, főzelékkel teli 20—30 literes edényeket. A konyha bezárása viszont nem megoldás, hiszen az iskola- igazgató szerint nemcsak tizedekben, hanem egész számokban mutatkozott javulás a napközisek tanulmányi átlagában. Az étkeztetés megszüntetésével nagyon sok gyerek veszítené el a délutáni zavartalan, nyugodt tanulás lehetőségét, köztük több, más községből bejáró tanuló is. A düledező, csaknem teljesen használhatatlan konyhaépület sorsáról nem szabad elhamarkodottan dönteni. Meg kell találni a módot arra, hogy némi állami támogatással és a lakosság segítségével egy új, a higiénia előírásainak megfelelő konyhát kapjon a napközi otthon. Háztartási gázfogyasztók, figyelem! Értesítjük a háztartási (propán-bután) gázfogyasztókat, hogy 1967. február 28-tól Kaposvár területén a háztartási gáz házhoz fuvarozását a fogyasztók kívánságára a 13. sz. Autóközlekedési Vállalat végzi. Gázmegrendelés a fenti időponttól naponta az AKÖV 14-179 lelefonszámán 1 óra 30 perctől 14 óráig. 13. SZ. AKÖV (4535) A Kaposvári Textilruházati Ktsz fehérnemű-konfekciós üzemébe két műszak megindítása miatt fölvételre keres szakképzett, helybeli fehérnemű-varrónőket Jelentkezni lehet Kaposvár, Április 4. utca 1. sz. alatt. (4570) Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, vállalatok, közületek! FIGYELEM! Állomásunkon MEGKEZDTE TERMELÉSÉT a korszerűen fölszerelt váltó- és egyenáramú villamosmotor-felújító üzemrészünk is Rövid határidőre vállaljuk bármilyen típusú — villamos motor, — hegesztő transzformátor, — hegesztő dinamó felújítását háromhavi garanciával. A rendelkezésre álló cserealapból — szüksr --tén — azonnali cserelehetőséget biztosit k. Mezőgazdasági termelőszövetkezet részére a mos motor felújítási árából 50 százalék kedvezményt adunk. Kérjük megrendelőinket, hogy munkaigényükkel gépállomásunkat keressék föl. Állami Mezőgazdasági Gépállomás FÖLÖSKE. Telefon 4. (454D Vasútállomás: Zalaszentmihály. 3Cati&q a oai't'éqép, szalad a tíí Kovács Jenőné nyakában centiméter; tanácsot ad, javasol, segít. A padokban nem diákok, hanem felnőttek ülnek. Csaknem mindegyik » nyakában centiméter lóg. A táblán számok, betűk helyett egy ruha felsőrészének mintája fehérük. Mindenfelé cérnadarabkák, szö- vethul Ladák. Beültem az egyik padba. Ez a környezet, ez a kép hirtelen föhdézett bennem egy másik iskolatermet. Kisdiákok voltunk, jelmezbáLra készültünk. És benn az iskolában ki-ki maga szabta-varrta saját báli ruháját. Nagyon izgatottak voltunk, de még ennél is. büszkébbek. Az a mi munkánk tulajdonképpen csak játék volt. Ez itt más. Csak az öröm azonos'. Mi is örültünk a magunk készítette, akkor gyönyörűnek tartott jelmeznek, hát akkor hogyne örülnének ’ ezek az andocsi asszonyok az első ruhának, az első kompiénak, amit maguk varrnak! — Rezsika néni, egy pillanatra. Most ezt így fordítsam? — Rózsiba néni, vegyek be még belőle? Rózsika néni, Rózsika néni ... Hol itt, hol ott szólítják Kovács Jenönét, a tanfolyam vezetőjét. És ez- a derű: arcú, végtelenül türelmes kedves asszony készséggel segít, magyaráz. — Vigyázni kell — jegyzi meg —, mert a felelősség az enyém. Ha valaki elront valamit, annyi, mintha én rontottam volna eL valamennyien: Rózsa József- né, Bagyarik Lászlóné, Huszár Józsefné — és hosszú lenne sorolni a neveket — úgy voltak, hogy míg meg nem szervezték ezeket a másnaponként! összejöveteleket, vajmi keveset tudtak a szabás-varrás tudományáról. Mind ízléses, mind gondosan, szépen elkészített ruha, amire azt szoktuk mondani mi, nők: szívesen fölvenném én is... Két csöppség, Viza Valika és Gulyás Ágika próbál. Édesanyjuk nem saját magának, — És ez a fontos. Itt van ez a mellény — mutatja Horváth Ferencné —, a fiam kabátjából csináltam. Különben már nem lett volna jó semmire. — Higgye el, sokat meg lehet így takarítani. Nem azért, Valika és Agika próbál. Húszán vannak. Főként parasztasszonyok. Régi vágyuk, kívánságuk teljesült azzal, hogy megszervezték ezt a tizenkét foglalkozásból álló tanfolyamot. — Nehezen indult — mondja Szabó Antalné tanárnő —, a kívánság nem elég, kell valaki, aki kézbe veszi, és a gyakorlatban végig is viszi a dolgot. Főként a szülői munkaközösségé a köszönet. Nem véletlen, hogy közülük többen — Horváth Ferencné, Horváth Istvánná, Gulyás Istvánná, Gyánó Jánosné, Kudomrák Istvánná — itt ülnek a padokban, varrnak. Csaknem — Mikor megtudtuk, hogy tanfolyam indul, mindenki ment valami anyagot venni. — Ügy kezdtük — jegyzi meg Skelecz Lászlóné —, hogy ki-ki elkészítette a saját mustráját — Az mi? — Hát a minta! — nevetnek, és mutatják a papírból kivágott szabásmintát —, csak mi így nevezzük. Huszár Gyuláné kompiét varr magának, Takács Sándor- nénak, aki még a varrógépet sem tudta hajtani, lassan elkészül a házi pongyolája. Ritter Imrénének egy szoknya és egy mellény az első munkája. Nézem ezeket a ruhákat először nekik készít ruhácskát És így van Huber Józsefné is. Igaz, neki már két nagy lányról kell gondoskodni. Csöndes, izgatott nyüzsgés van a teremben. Négy varrógép kattog. Kettő az iskoláé, egy a tanfolyam vezetőjéé, egy pedig Horváth Istvánnéé. — Van többünknek is varrógépe otthon, de bizony eddig nemigen volt használatban. — Most majd elveszik a varrónők kenyerét... — Á, dehogyis! — tiltakoznak mindenfelől. — Nézze, mi csaknem valamennyien a szövetkezetben dolgozunk. Én is »kapás-« ruhát varrók... — szólal meg mellettem Bognár Györgyné. — Ebben a szép ruhában akar kapál ni ? — Először talán nem. De aztán!... Miért ne? Ott is rendesnek kell lenni. Devisz- szatérve az előbbire: azt hiszi, hogy ilyen nagy munkába — én is akarok még egy kiskosztümöt varrni — bele mernénk vágni otthon magunk? Nem. Meg nincs is rá idő. Hanem a kisebb igazításokat, egy-egy kötényt, átalakítást, egyszóval az apróságokat meg tudjuk csinádni. mert most már kezd a téeszünk helyrejönni, javul a kereset. De ez egy asszonynak igen hasznos. A tanfolyam befejezése után, húsvétkor bemutatót tartanak. A záróünnepély bevétele a gyerekeké lesz. Gyermeknapkor közvetve így is árzik ennek a tanfolyamnak a hasznosságát. No és a szép ruhák, a megszerzett új ismeretek ... A tavasz a küszöbön van. Nemsokára a földekre szólítja őket a munka. S ha kérdik majd a többiek, hol csináltattad ezt a szép kis ruhát, milyen jp érzés lesz azt mondani: magam varrtam. Egy parasztasszonynak sok a dolga. Kinn a határban, otthon is. Azzal, hogy jártasságot szereztek ebben a szakmában, eggyel még növekedett a tennivalók sora. — De ezt nem bánja az ember. Mindennapi hasznát magunk érezzük. Kattog a varrógép, szalad a tű, koppan az oliló... — Rózsika néni, nézze meg. Jó lesz így? És Rózsika néni jön, megy, magyaráz. Együtt örül ügyes tanítványaival. Vörös Márta FIGYELEM! ötévi szünetelés után újra üzemel A Neiser-féle műlépüzem Ádándon az Aranymező Tsz kezelésében. A korábbi különleges, egyedülálló minőséget a szabadalom megvásárlásával és a régi szakmunkásgárda munkába állításával biztosítjuk. Az üzem 1961 március első felében megindul. Megrendelésükkel keressék föl cégünket. Üzletkötéseinket a már korábban kialakult formában bonyolítjuk le. (4560) A Somogy megyei Ütépítő Vállalat vezetőhelyettesi munkakörbe fölvesz mélyépítő mérnököt, továbbá közgazdasági egyet:mi, számviteli főiskolai vagy mérlegképes könyvelői klevéllel rendelkező dolgozót Rendszeresen használjon GELtE kézinmíló krémet! Jelentkezés a vállalat központjában, Kaposvár, Árok u. 4. Az utóbbinál 3—5 évi gyakorlat szükséges. (2941) _______________ .Jl
