Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1967-03-09 / 58. szám
Csütörtök, 1967. március 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP Mit? fiiért? Hogyan? A szocialista mezőgazdaság fejlesztése Tervek a Dráva mentén Nehezen indulnak a mezei munkák Potoray, Szentborbás, Lakócsa és Tótúj fiald határában, mert viz áll a földeken sok helyütt. Az őszi vetés szépen zöldell, a határ az itt-ott csillogó víztócsálkkai együtt a tavasz közeledtét mutatja. A Diráviamenti Egyetértés Termelőszövetkezet főagronómu- sávalf László Elemérrel Lakó- csán beszédgetbünik a gazdaság idei terveiről. Arról érdeklődtünk, miben temek el a tavalyi gyakorlattól, miért tartották fontosnak a változtatások bevezetését, és hogyan igyekszenek ezeket megvalósítani. Rendszeres fizetés egész éven át Tavaly egységes normák szerint állapították meg a díjtételeket a gazdaságnak mind a négy üzemegységében, ezzel szemben az idén minden üzemegységnek külön munka- díjalapot határoztak meg. Ez az egész szövetkezetben összesen nyolc és fél millió forintra rúg. Mind a négy községben összegyűjtötték a vállalásokat, kimutatást készíttettek, hogy ki hány részt, vagy ahogyan errefelé mondják, rátát vállal. Tavaly már egy-kót növénynél alkalmazták, az idén a növénytermesztés minden ágában, még a kertészetben is bevezetik a pénzbeli muwkadija- aátsnak egy náluk jól bevált formáját. Ez abból áll, hogy a növényápolási munkálatok dijait év közben számolják el és fizetik ki a gazdáknak, s ehhez a betakarítás után, a termés alapján kiegészítést adnak. Ha netán elemi csapás éri a növényt, és emiatt alacsony lenne a hozam, a szövetkezet kifizeti így is a ráfordított munkát. A döntő tehát a termés mennyisége, így mindenki érdekelt a tennivalók jó elvégzésében. Vegyünk egy példát, A vállalásokról családi nyilvántartást vezetnek, ebben külön szerepelnek a növényíólék, így a cukorrépa is. A cukorrépánál a sarabolással kezdődik a vállalat kötelezettség teljesítése. Ezer öl samabdíásáért 200 forint jár, az egyelésért 500, és így tovább. A munkák végén összejön 1450 forint, amit nyomban jóváírnak és kifizetnek annak, aki elvégezte. Most veszik a betaíkarított termést, illetve értékét, s ennek 35 százalékából levonják az idő közben kifizetett munkadíjat — ebben az esetben az 1450 forintot —, s a maradékot írják jóvá, illetve fizetik ki. Minden esetben az összes bevétel 35 százalékát fizetik ki az ápolási munkákért, a nagyobb összegből fedezik az egyéb költségeket, a közös kiadásokat. Ezt a módszert az idén terjesztik ki minden növényre a Drávámén# Egyetértés TsZ-ben, négy község közös gazdaságában. Fokozzák a vetőmagtermesztést Sóik fejtörés, körültekintő számolgatás előzte meg nemcsak a módosított munkadíja- zási forma kidolgozását, hanem az egyéb tennivalók tervezését is. Fontolóra vettek, mit érdemes — szükségszerű és kifizetődő —• termelni. Elhatározták például, hogy nem ►»erőltetik« a burgonyát. A termőréteg vékony, magasan helyezkedik el a vízzáró réteg, emiatt évről évre alacsony az átlagtermés. Fokozatosan csökkent a burgonyatermő terület, az idén már csak 16 hold lesz az egész tsz-bem, annyi, hogy pécsi standjukat elláthassák belőle. Elhatározták, hogy fokozzák a vetőmagtermesztést. Ez újszerűén hat itt, hiszem tavaly mindössze a bükkönyfélékből és az aprómagokból termeltek valamit eladásra. Az idén 20 hold facóliát, 20 hold babot, 15 hold kapart, 15 hald köményt, 10 hold paprikát és 5 hold paradicsomot termelnek magfogásra. A magot már mind le is szerződték a termeltető vállalattal. Bizakodva tekintenek az új tennivaló elé, hiszen magas árak vannak kilátásban, s a paprikának például nemcsak a magját adhatják el, ugyanis a »húsos« részét átveszi a Szigetvári Konzervgyár. Kertészetük területét a tavalyi 150-ről 200 holdra növelik az idén, különösen az uborka és a paradicsom termőterülete emelkedik abbén az évben. Pécsen további két elárusítóhely létesítését tervezi a szövetkezet, ahol zöldségféléket értékesítenétek. Az árut eddig is gépkocsival szállították Pécsre, ezután a jármű teljes kihasználásával a másik két elárusitóhelyet is élláthatják. Fejlesztik az állattenyésztést Módszeresen végzik a szarvasmarha-állomány minőségének javítását is. A poto- nyi üzemegységben tavaly kezdték el és az idén fejezik be az állomány negaitivizálá- sát Azt tervezik, hogy a szarvasmarháknál is saját alapanyagból biztosítják majd a hízónak és a tehénnek valót, mint ahogyan a sertéseiknél már a gazdaságból kerül ki a hízó- és a kocaállomány pótlását szolgáló alapanyag. Amit ‘tesznek, céltudatosan teszik a Drávámén# Egyetértés Termelőszövetkezetben. Kutatják a kifizetődőbb termelés lehetőségeit, sajátos giazda- sági körülmények között igyekszenek több és értékesebb árut adni az országnak s ezáltal magasabb jövedelmet, még jobb életkörülményeket teremtem önmaguknak. Heraesz Ferenc Forintokat érő bizalom A Barcsi Építőipari Ktsz a lakosságért Harminchat üj családi ház, rengeteg alakítás, bővítés, toldás, vaskerítés és vaskapu hirdeti a járásban a tizenöt éves Barcsi Építőipari Ktsz dolgozóinak kezemunkáját. A megrendelések számának növekedésén lehet legjobban lemérni, mi a lakosság véleménye a szövetkezet brigádjainak, részlegeinek munká- járóL — Rendkívül jó esztendőt aártunk decemberben — mondja Bruckner István elnök. Bruckner elvtárs tizenhárom évig műszaki vezetőként dolgozott itt, 1965 óta pedig elnökként irányítja a ktsz-t. — Még sohasem volt ilyen jő a termelékenység — jegyzi meg Henézi László főkönyvelő. — A szövetkezet tizenöt éves fennállása óta most volt a legmagasabb, egy főre 93 500 forint jutott. A mérleg adataiból, az elnök és a főkönyvelő tájékoztatásából kirajzolódik, miben lépett előre a szövetkezet tavaly. Két tehergépkocsit és egy vontatót szereztek be, s ezzel megjavították a szállítást. — Nagyon sokat bosszankodtak a munkások, amikor volt ugyan munkájuk, csak éppen az anyag nem érkezett meg az építkezésre. Bizony sok munka kiesett emiatt. Persze öreg Rábákkal nem sokra mentünk, csak kínlódtunk — magyarázza az elnök. Egy kis toronydarut is kaotak az építők. A betonelemeket ezzel emelték a helyükre, a kislakásokra pedig a nagyobb anyagokat Megerősödött a műszaki gárda is két technikussal. 0 — A minőség is javult az építkezéseken. Például Ro- boz Lajos, Stájer János, Radies Mihály, Káldi István kőművesek brigádjai a többiekre is ösztönzően hatottak. Példájukat a többiek is követték — mondta az elnök. A bizalom legjobban forintokban fejezhető ki. A tizenegy és fél milliós teljes termelésből 8 940 000 forintnyi az építőipari tevékenység, ez több mint két és fél millióval meghaladja a tervezettet. A lakosságnak valamivel több mint ötmillió forint értékű munkát végzett az Építőipari Ktsz. Majdnem kétmillióval túlteljesítették a helyiipar-politifcai tervet, a barcsi autószerelő részleg belépésével pedig 217 000 forinttal nőtt az 1965. évihez képest a javítás és a szolgáltatás értéke. Mindez hozzájárult a 682 000 forintos nyereséghez. A dolgozók körülbelül húsznapd keresetüknek megfelelő osztalékot kapnak a jó munka jutalmaként A kongresszusi munkaverseny nagyban hozzájárult a helyiipar-politikai terv túlteljesítéséhez. A brigádok 21 000 forint értékű anyagot takarítottak meg. Nyolcvan- négy és fél mázsa vasat takarítottak meg azzal, hotel kutattak helyben található haszonvasat. — Egyszázalékos önköltségcsökkentést vállaltunk, s ezt nyolctizeddel túlteljesítettük. Ez például kétszázkilencezer forintot hozott a konyhára — mondja a főkönyvelő. Évekig műnk ae-rőhi án nyal küzdött a szövetkezet, mert nem jöttek a környékbeliek az építőiparba. Tavaly megváltozott a helyzet: huszonkettőn jelentkeztek (felerészben szakmunkások). S ami szintén a múlt év eredménye: sokkal nagyobb felelősséggel dolgoztak az építőbrigádok. Levelek tanúskodnak a jobb szellemről, a minőség javulásáról. Kaiser István vasúti előmunkás írásban köszönte meg, hogy becsületes, rendes munkával építette föl házát a Stájer-brigád. Dr. Papp Ferenc járási tanácselnök a végrehajtó bizottság nevében köszönetét mondott a szövetkezetnek, hogy kielégíti a lakosság igényét — Az idén nem olyan kötött a gazdálkodásunk, mint tavaly, még nagyobb lehetőségeink vannak — magyarázta az elnök. — Február 27- én megkezdték a munkát építőbrigádjaink. Folytatjuk a műszaki fejlesztést beszerzőnk két szállítószalagot, egy betonkeverőt motoros vibrátort és egy parkettcsiszolót Vásárolunk még egy tehergépkocsit és egy személyautót Majd hétszázezer forintot költöttünk a vízvári mozaiklap- és betonáruüze- münkre. Ök látják el építőipari részlegünket és a megye ktsz-eit mozaiklappal és betonáruval. Még több családi házat szeretnének építeni az idén, még jobb minőségiben. Ehhez nagyon nagy segítséget ad a szövetkezetben most bontakozó jubileumi munkaverseny. Lajos Géza Beszélgetés dr. Sághy Vilmossal, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesével A párt IX. kongresszusa, a népgazdaság irányítási rendszerének reformja, a közelmúltban meghoz.ét több intézkedés jelentősen megnövelte a közvélemény érdeklődését a mezőgazdaság helyzete, fejlesztése iránt. Az ipar és a mezőgazriiaság arányos fejlesztése, a mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű növelése a harmadik ötéves terv alapvető célkitűzése. Az ezzel összefüggő kérdésekre kértünk választ dr. Sághy Vilmostól, az Országos Tervhivatal eütnökhe- lyettasétől. — Milyen helyet fog'al ej a mezőgazdasági tervezés az új gazdasági mechanizmusba:!? — A gazdasági reform lényegét leginkább a különböző szintű tervek kapcsolódásával érzékeltethetjük. Népgazdasági terv a jövőben is készül. A modem gazdaság — különösen a szocialista gazdaság — központi tervezés nélkül elképzelhetetlen. A »mezőgazdaság esetében hosszabb és rövideb b távlatokban megtervezzük a termelés színvonalát és szerkezetét, az ezekhez szükséges személyi és tárgyi föltételeket (szakemberképzés, a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának alakulása, beruházások, műtrágya, növényvédő szerek és más anyagok felhasználása). A mezőgazdasági üzemek emellett továbbra is készítenek éves terveket és tölbb évre szóló üzemfejlesztési terveket. Ezeket azonban — a gyenge tsz-eket kivéve — sehol nem kell jóváhagyatni, senki hozzájárulását nem kell megkérni. Az üzemtervek és üzemfej- lesztésii tervek jóváhagyására egyedül a termelőszövetkezet vezetősége, illetve közgyűlése jogosult. Eddig a népgazdaság terv és a mezőgazdasági üzemek terved közötti konkrét kapcsolatot a tervek megyei és járási bontása teremtette meg, s végül a tsz irányszámokait kapott Ezért a termelés irányításában az ún. közgazdasági eszközöknek, az ár- és hitelpolitikának, az adórendszernek, a kedvezményrendszernek kisebb szerepe volt. A szocialista átszervezést közvetlenül követő szakaszban, aműfeor még kevés mezőgazdasági szakemberünk volt, és amikor a szocialista nagyüzemek első fölszerelését kellett kialakítanunk — számottevő mértékben állami támogatással —, ez nagyrészt indokolt volt Ma már jóval nagyobb mértékben számíthatunk a termelő üzemek önállóságára. Az új irányítási rendszer legfontosabb résziének azt kell tekintenünk, hogy a népgazdasági terv és a termelő üzemek konkrét terve közötti kapcsolatot. főként közgazdasági eszközökkel teremtjük meg. A népgazdasági tervnek a jövőben tehát a közgazdasági jellegű intézkedések olyan rendszerét is tartalmaznia kell, amelyek együttes összhatásukban, az egyes üzemek öntevékenységén át, népgazdasági szinten — megközelítően — a tervben felvázolt termelési — színvonalbeli és szerkezeti —, beruházási, anyagfelhasználási és természetesen életszínvonalbeli eredményhez vezetnek. — A harmadik ötéves tervben mintegy ötven százalékkal nagyobb lesz a mezőgazdasági termelés növekedésének üteme, mint a megelőző tervidőszakban volt. Reális célkitűzés ez? — A mezőgazdasági termelés növekedési ütemének megítélésénél külön kell választanunk az 1959—1960-at megelőző időszakot az azt követőtől. 1959—1960-ban, a kisparaszti gazdaságok túlsúlya idején a mezőgazdasági termelés bruttó értéke mindössze 18—20 Vokal volt magasabb a háború előttinél, ami 1938 és 1961 között átlagosan évi 0,6 %-os növekedést jelez. Ez alatta maradt a nyugat-európai mező- gazdasági termelés növekedési átlagának. 1959—1960 után, öt év alatt a mezőgazdasági termelés 9-10 %-kal nőtt, amd évi 2 %-os növekedéssel egyenlő. Ez már megfelel a nyugat-európai és az észak-amerikai mezőgazda- sági termelés hosszú távon elért növekedési ütemének. Ezt az eredményt olyan körülmények között sikerült elérni, amikor nagyüzemeink még szervezési nehézségeikkel küzdöttek; nem volt elég, a nagyüzemhez jól értő szakemberünk; s a nagyarányú anyagi befektetések csak részben hoztak eredményt, így pl. az új szőlő- és gyümölcstalepítések majd csak most fordulnak termőre. Lényeges, hogy a búza, a kukorica és a cukorrépa termésátlagai — ezek foglalják el az összes szántóterületnek majdnem felét — az utóbbi öt évben mintegy 20 %-kal emelkedtek. Ami a harmadik ötéves terv termelési céllkitűzóseinek realitását illeti, az alábbiakat szeretném megj egyezni: A terv- törvényben szereplő 13—15 százalékos termelésnövekedés valóban 40—50 százalékkal magasabb a második ötéves tervben elért növekedési ütemnél. Figyelembe kell azonban venni, hogy a második ötéves tervben eszközölt igen nagy beruházásaink réssíben vagy egészben majd most hoznak eredményt. Így például a 180 000 holdat kitevő szőlő- és gyümölcstelepítes. Ezek termőre fordulása önmagában 2—3 százalékos emellcedést jelent a 13—15 százalékból. — A termelésnövekedés fontos tényezője a termelékenység emelkedése. Hogyan alakult ez a mezőgazdaságban? — A munka termelékenységének növekedését nemcsak a termelés emelkedése, hanem a mezőgazdasági keresőképes lakosság csökkenése is befolyásolta. Mint ismeretes, 1953-tól 1965-ig mintegy 450 000 keresőképes dolgozó vándorolt át az iparba, az összes mezőgazdasági keresőknek majdnem egynegyede. Meg kell itt jegyezni, hogy a mezőgazdasági népesség arányának csökkenése természetes folyamait, bár nálunk ez igen rövid idő alatt ment végbe, s főként a fiatal munkaerőket érintette. Minden bizonnyal azdk az intézkedések, amelyek pártunk javaslatai alapján születtek — a mezőgazdasági termelői árak emelése, a tsz-hibeflirendezés, a termelőszövetkezeti nyugdíjak, a családi pótlék kérdése —, és amelyek a gazdálkodás jobb jövedelmezőségét segítik, hozzájárulnak ahhoz is, hogy a fiatalok falun is metgaláiják számításukat. Az egy keresőre jutó termelés 1938-hoz viszonyítva hazárakban így aiLakutt: 1938 1958 1965 Ipar 100 205 280 Mezőgazdaság 100 120 165 A harmadik ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági keresők létszáma előreláthatóan kb. 6 százalékkal csökken. Ezt egybevetve a termelés tervezett növekedésével az egy mezőgazdasági keresőre jutó bruttó termelés évente mintegy 4,2 százalékkal emelkedik — mondotta befejezésül dr. Sághy Vilmos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. M. O. CSATASORBAN Amikor Vass Imre, a Kaposvári Vas- és Fémipart Vállalat gépkocsivezetője személyautót kapott, egyesek azt mondták: »Ügysem fog ez sokáig elmenni az autóval.« Tévedtek. Vass Imire nemcsak vezetett az azóta eltelt időben, hanem jód, gazdaságosan is dolgozott, s nagymértékben előmozdította a vállalat fejlődését. Különösen az utóbbit nehéz számokkal bizonyítani. Hiszen a vállalat főkönyvelője csupán egyetlen adatot mér: az egy kilométerre eső költséget. Ez a Moszkvicsnál 2 forint 33 fillér volt (Az említett költség 1,90-tól 3,30-ig terjedhet.) A gépkocsi élettartamára vonatkozóan még lehet egy számat említeni, mégpedig azt, hogy az AC 55—84 rendszámú Moszkvics Vass Imire keze alaitt 130 000 kilométert futott nagyobb javítás nélkül. Azt viszont már nem mutatják ki, mennyi haszna származott a vállalatnak abból, hogy vezetőd, szakemberei idejében eljutottak Nyíregyházára, Mosonmagyaróvárra, Budapestre, vagyis oda, ahova éppen kellett, és az új profilokká!, a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos fontos megbeszéléseket meg tudták tartani. Aki egy kicsit figyelt rá, észrevehette, hogy néha szombatját, vasárnapját áldozta a gépkocsira. Fúrt, faragott, javított, órákat feküdt a jármű alatt, hogy minden hibát ész- revegyen, kijavítson, s kocsija állandóan menetkész állapotban legyen. Vass Imre idejében fölismerte, hogy az autó érzékeny gépjármű. Ha rosz- szul bánnak vele, néhány ezer kilométer után tönkremehet. Ha kíméldk, gondozzák, 130 000 kilométert is futnak jelentősebb javítás nélkül. Ám ő nemcsak fölismerte ezt, hanem igyekezett is előmozdítania hogy a rábízott gépjármű a lehető legjobban szolgálja vállalatát. Amikor a vállalat fejlődéséről, a szorgalmas emberekről beszélnek, róla is szó van. Hiszen a törzsgárdához tartozó férfi csatasorba állt, s annyit tett vállalatáért, mint bármelyik jó teljesítményt nyújtó munkás. Sz. N. Most szerezze be a szükséges gyümölcsfaoltványokat és rózsatöveket Nagy választékban kaphatók a marcali földmfivesszövetkezet gyümölcsfaierakalában, a fűrészteleppel szemben. Nyitva reggel 8—18 óráig, szombaton 8—14-ig. Megrendelésre utánvéttel is szállítunk. Marcali és Vidéke Körzeti Fmsz, MARCALI. _____________________________________________________(5716) P illanatkép
