Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1967-03-01 / 51. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szigorú felajánlás Önmaguk ellenőrei ILYEN KITÜNTETÉS még nem élte a Fatyolat vasalóbrigádját, pedig most terjesztette föl őket az értékelő bizottság harmadszor a szocialista címre. A Zója a vállalat legrégibb brigádja, itt a legjobb a közösségi szellem. Nemrégen összedugták a fe- jíiket az asszonyok, s azon gondolkodtak, mit ajánlhatnának fel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. Erezték, hogy a jubileumi munkaversenyben csak valami nagyon kiemelkedő vállalással vehetnek részit. Meg- hányták-vetették az igazgatóval és a főmérnökkel is a dolgot. Ekkor született meg az önimeózás gondolata. A kézi vasalók vállalták, hogy ezután saját maguk ellenőrzik a minőséget, nincs szükség rá, hogy a meós minden tételt megvizsgáljon. — Kitüntetés, hogy megengedtük ezt a brigádnak. Ez azt jelenti, hogy érettnek tartjuk őket erre — mondta Horváth László főmérnök Bezerédi Mihály szb-titkár azt hangsúlyozta, hogy a zó- j ásóknak magasabb fokon kell részt venniük a munkaversenyben. A BRIGÄDVEZETÖ mosolygós, szemüveges asszony, Ferencz Albertnénak hívják, tizennégy éve dolgozik a Patyolatnál. Ö a szakszervezet nőfeielőse. — Nagyon szigorú a felajánlásunk, komolyan kell vennünk a munkát Szeretnénk még szebben kivasalni a kitisztított, befestett kabátokat. ruhákat. Ha foltos, hiányos, nagy javításra váró ruhadarabok kerülnek a kezünkbe, ezeket nem vasaljuk ki, hanem visszaadjuk Ha két asszonytól megvonják az önmeózást év közben, akkor nem teljesítettük a felajánlást. Eddig kétszer volt próbaellenőrzés. A torkunkban dobogott a szívünk, olyan izgatottan lestük, mit szól a művezetőnk, a meósunk az önálló munkánkhoz. Mint a gyerek, amikor járni tanul, s attól fél, nem esik-e el, úgy éreztük magunkat. — Tőlük függ a vállalat hírneve. Ök a minőség legjobb propagandistái — dicséri a brigád kezdeményezését a főmérnök. Rögtönzött bemutatót tar-1 tottak az asszonyok a műhelyben. Menyasszonyi ruhát, pliszírozott szoknyát, szivacsA mozgalmi munka elismerése Szakszervezeti aktivisták új rendszerű jutalmazása A szakszervezeti munka szerepe, jelentősége egyre nő. Ezzel együtt mind nagyobb lesz a mozgalomban dolgozók felelőssége, mind többet vár tőlük a társadalom. Természetesen megbecsülés, elismerés övezte eddig is mindazokat, akik áldozatosan, kitartóan végezték munkájukat A közelmúltban a MEDOSZ központi elnöksége új határozatot hozott. A cél az, hogy új jutalmazási formával még inkább kifejeződjön a mozgalom aktivistáinak erkölcsi és anyagi megbecsülése. Hiszen ez az egyik módja annak, hogy társadalmunk elismerje a céltudatos, felelősségteljes fáradozást. A jutalmazás új rendszere elsősorban azoknak az aktivistáknak, szb-tagoknak, bizalmiaknak és munkahelyi bizottsági tagoknak munkáját hivatott méltatni, akik már hosszabb idő óta elismerésre méltóan tevékenykednek. Ennek megfelelően az e célra képzett alapon belül hárem csoportot különítettek el. Az első kategóriába tartoznak azok, akik hat éve, a második kategóriába, akik tíz éve, a harmadik kategóriába, akik tizenöt éve töltik be tisztségüket. Érdemes megemlíteni, hogy az első kategóriába tartozók MEDOSZ-oklevelet, 500 forint jutalmat kapnak, vagy az alapszervezet kéthetes jutalomüdülésben részesíti őket. A második kategóriába tartozókat oklevéllel, ezer forinttal, illetve külföldi hajóútíal jutalmazzák. A mozgalomban legrégebben tevékenykedőknél nem csupán az aktivista részesül elismerésben, hanem a megbecsülés a család’ára is kiterjed, hiszen az oklevélen és az ezerötszáz forinton kívül házastársával együtt tölthet el két hetet külföldön. Első alkalommal május 1-én adják át ünnepélyesen ezeket a jutalmakat. Országosan az idén 280 000 forintot fordítanak erre a célra. Megyénkből a MEDOSZ megyei bizottsága a közelmúltban terjesztette föl az országos központhoz a ju- talmazandók névsorát. kabátot emeltek le a fogasról. Minden szempár a főmérnököt és az újságírót figyelte: tetszik-e, szépnek tartják-e. Aztán sorolták, hogy a menyasszonyi ruhát Bugyesinszky Károlyné vasalta ki, ő tizenhét éve kézi vasaló. — MINDENKI IGYEKSZIK a legjobb tudása szerint dolgozni. Ha elkészül valamivel, megkérdezi a társától, megfelelne-e neki. Ügy vasalunk, hogy vajon mi is elégedettek lennénk-e a minőségével — mondta Bugye- sinszkyné. Alacsony, ősz hajú asszony Táncos Péterné, ő az egyik legrégibb vasalónő. — Most nem a meós adja vissza a ruhát, nekünk kell hiba nélkül dolgoznunk. Ez azt követeli meg tőlünk, hogy még nagyobb gonddal, figyelemmel vasaljunk. Az előtte levő pádon dolgozik férje testvérének a lánya. Táncos Erzsébet nemrégen lett vasalónő. Megkérdeztem a magas, szőke lánytól, nem nehéz-e neki az ön- meózás. — Sokkal több ideig vasalom a kényesebb holmikat. Így vigyázok a minőségre. Szarka Jánosné ingeket vasal a műhely végében. Az alacsony, vörös hajú asszony így vallott az elhatározásukról: — Reméljük, hogy javul a minőség. Mindenki szebben igyekszik dolgozni. Most a mi kezünkben van a döntés: elégedettek vagyunk-e a munkánkkal. Panni néni, a brigádvezető a többiek nevében is vallott: — Becsület dolga, hogy teljesítsük a szigorú felajánlást. Szeretnénk, ha az év utolsó napján azt mondanák a vezetőink: gratulálunk, nagyon szép munkát végzett a Zója- brigád! Lajos Géza A tavasz hírnöke INTO PÉLDA Egymás mellett állnak a falu központjában. Az egyik frissen tatarozott, parkosított a környéke, szigetként emelkedik ki a környező sártengerből. Látszik, hogy vigyáznak rá, gondját viselik. A másik olyan, mintha a közelben bamba robbant volna. Üresen tátongó ablakok, hiányzó és leszakadt zsaluk, levert vakolat. Körben bokáig érő sár, elvadult park. Az előbbi a büssüi templom — az egyházé. Az utóbbi a Gyulai Gaál család volt kastélya — mindenkié. A kastély oldalán ütött-kopott bádogtáblác&ka: Ezen kastély műemlék. Siralmas kívülről, de lép- iünk be. Szabó János tanácstitkár kalauzol bennünket. Nem vigasztalóbb a látvány. Az egyik teremben llsateszsákok emelkednek a fal közepéig. A sarokban gabonát tisztítanak az asszonyok. A penészes, leszaggatott tapéta alatt freskómaradványok láthatók a falon. Valószínűleg ugyanattól a művésztől származnak, mint a templom freskói; korban és stílusban megjegyeznek: a XVIII. században készültek, Furcsa üzleti szellem Immár harmadik hete, hogy egy meghökkentő szövegű tábla fogadja mindazokat, akik a kaposvári Ezermester és Úttörőboltban kívánnak vásárolni. »Betegség miatt bizonytalan ideig zárva« •— hirdeti a felirat, s a vevőknek bosszúsan vissza kell fordulniuk. Jobbik esetben megkérnek valakit, hogy ha a fővárosban vagy Pécsen jár, vegye meg a szükséges holmit, de a vevők többsége arra kényszerül, hogy várakozzék a bolt megnyitárá'g. Félreértés ne essék, nem azt akarjuk, hogy a beteg boltos egészségét kockáztatva tartsa nyitva az üzletet. Azt viszont jogc;al elvá juk az Ezermester és Úttörő bolt Vállalattól, hogy gondoskodjék az üzlet folyamatos nyitva tartásáról, hiszen a kaposvári bolt az egyetlen a megyében. A megyei tanács kereskedelmi ősz álya február 18-án levélben kérte a vállábát budapesti központját, hogy gondoskodjék az üzlet kinyitá- ról. Válasz a mai napig nem érkezeit, s a boltot sem nyitott k ki. Az .üzletek nmtva' tartásit megfelelő rendelkezések szabályozzák, s ezek a vásárlók érdekeinek figyelem- bevételével készültek. Vonatkoznak az Ezermester és Űt- töröbolt Vállalatra is. Furcsa üzleti szellemről tesznek tanúbizonyságot a kaposvári üzlet fővárosi fölöttesei, amikor figyelmen kívül hagyják a rendelkezéseket. Hogy egy vállalat kiket alkalmaz boltvezetőnek, az többé-kevésbé magánügye.. De az már n^m magánügy, hogy egy megyeszékhely egyetlen szakboltja három héti- zárra legyen. Sem most, sem pedig a jövöbin! P. Gj. FILMSZÍNHÁZAINK MÜSORÁBÖL VÖRÖS CSILLAG PRLSTRPP Spanyol—svájci film Orson Welles őt Shakespea- rc-dráma elemeiből alkotta meg filmjét, amelyben Fals'.af. figuráját az eddigi gyako. lattól eltérően ábrázol a: rokonszenves, tragikomikus embernek. A víg Anglia különös cdakja ő. A film főszerepét a rendező j«tss~a: kiemelke IC alakítást nyújt még Keith Baxter, J hn Gie gud, Jeanne Moreau, M r arat Rutherford és Marina Vlady. A filmet csütörtökig vstí'ik a Vörös Csillag Filmszínházban, alighanem bibliai tárgynak. A fal »díszítéséhez« már korunk is hozzájárult, az egyik oldalon nagy betűkkel ez áll: »Hízó«; a másik oldal szintén ösz- szefirkálva. A többi teremben hasonló a helyzet. Az ablakkereteknek lába kelt, a nyirkos levegő átitatta a falakat, mállik, ha hozzáér az ember. Ami mozgatható volt, az eltelt évek alatt eltűnt innen. Erre vall minden: felszagat- ták és elvitték a padlásdeszkákat, összedőléssel fenyeget a tetőzet. Kisebb sérülésekkel osak egy kandalló és egy hófehér cserépkályharemek maradt meg. — Nyolc éve használja a tsz ezt a kastélyt — mondja a tanácstitkár —, raktár, mindenesház. Azóta semmit nem javítottak, csak rongálódott minden. Rongálódik és pusztul ez a műemlék az egiész falu szeme láttára. Senki sem tesz érdekében semmit, pedig a falu lakói közül sokan látták jobb állapotban. — Negyven év óta ismerem ezt a kastélyt — mondja Pintér oózsef —, itt szolgáltam. Bizony most alig leihet ráismerni. Kár érte... — Emlékszem rá — jegyzi meg egy berliner kendős néni —, a »képes« teremben táncmulatságokat szoktak rendezni. — Mit tudnak a freskókról? — Értékesek lehettek — jegyzik meg tétovázva. Semmi több. A' kastély állapota teljes közönyösségre vall. Itt van Büssüben egy nagy épület jó sok teremmel, sok minden elfér benne, költeni nem kell rá — valóságos főnyeremény! Pedig ha nem hagyják idáig fajulni a dolgot, több mindenre használhatták volna. Szabó János azt pedzegeti, hogy valamilyen szociális intézményt lehetett volna kialakítani belőle. Pár százezer forint ráköltésével — kellő időben! — megoldhatták volna a falu művelődésiház- gondját is. Néhány évvel ezelőtt írtunk hasonló esetről. Remetepusz- tán elbontottak egy műemléket. Ügy látszik, azóta sem igen javult a műemlékek állapota megyénk néhány pontján. Pedig az állam nagy ösz- szegeket fordít erre a célra: 50—55 millió forintot évente. Ha egy kicsit is felelősséggel kezelték volna ezt a kastélyt, akkor most nem fenyegetne összedőléssel. Segíteni már nemigen lehet rajta, túlságosan nagy anyagi áldozatot követelne. De intő példa lehet — nemcsak a lakosságnak, hanem a megyei műemlékvédelmi albizottságnak is. i Strubl Márta IiE OfZOfi Ismeri a profikat! Lew Yorkban két betörő beszélget. — Ma éjszaka behatolunk ebbe a házba. — Elment az eszed! Hiszen egy pro, i ökölvívó- világbajnok lakik itt. Fa- sírozotcat csinál belőlünk! — Rosszul ismered a profikat. Ezer dollárnál kisebb összegért az ujjúkat sem mozdít,ák meg! Intelligenciavizsgálat Kínos* eredménnyel járt a napokban la cambridge-i egyetem docensei körében folytatott intelligenciavizs- gálat. A tesztnek alávetett 148 professzor közül tizenöt nem érte el még azokat az eredményeket sem, amelyeket 11 éves dákoktól megkövetelnek. Ugyanakkor többségük elsőrangú oktató. A teszteket készítő egyik bizottsági tag kijelentette: A vizsgálati eredmények megmutatják, az intelli- genciatesztók alkalmatlanok arra, hogy képet nyújtsanak az igazi szellemi képességekről. Teszt a magánnyomozó-képző tanfolyamon Nemrég Párizsban tesztet készítettek egy magánnyomozó-tanfolyam növendékei körében annak megállapítására, hogy melyiküknek a legélesebb a megfigyelőképessége. Az egyik kérdés igy hangzott: »Ha egy fiúnak nagyon megdagadt az orcája, mire következtet ebből?« A legjobb válasz így hangzott: »Vagy a foga fáj, vagy pedig a papája balkezes.« Az igazi — Miből állapíthatom meg, hogy az »igazihoz« mentem feleségül? — kérdezte a Women című angol laptól egy fiatalasz- szony. A válasz így hangzott: — Ha rosszul választott, azonnal észreveszi, ha viszont az »igazit« találta meg — egyáltalán nem fogja észrevenni! „Háromrészes ruha“ A legelőkelőbb New York-i divatszalonok a Manhattan egyik éttermében február 11-én sajátságos bemutatót rendeztek — nők és kutyák számára. A manekenek a ruhájukkal összhangban felöltöztetett kutyákkal vonultak fel. Igen mulatságosan festettek a gyapjútrikót, bík’nit, pulóvert és pizsamát viselő kutyák. Divatba jö*t a »háromrészes ruha«: két részt a hölgy visel, a harmadikat a kutyája. Tudományos vívmány A mai kémia fejlődésének az a legnagyobb vívmánya, hc-gy új szőke nők milliói jelentele meg a földön. Somogyi Nép lat* Az MSZMP Soipogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerb esztö: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség; Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11—510. 11—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk ' vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbcsítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca *.
