Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1967-03-01 / 51. szám
4. sz. választókerület (kaposvári járást Dr. Guba Sándor 1.« 8Z* választókerület (Kaposvár város) 3» SZ* választókerület (kaposvári járás) Szerecz László Losonczi Pál C zerecz ^ László főmérnök egy életre eljegyezte magát a Kaposvári Cukorgyárral. Munkakönyvében ez az egyetlen munkahely szerepel. Barcsi születésű, mégis tősgyökeres kaposvárinak Valija magát, harminc éve él ebiben a városban. Gimnazistaként került a megyeszékhelyre, s hamar barátságot kötött a gyárral, a munkásokkal. Diákkorában minden szünidőiben a gyárban dolgozott, hol a lakatosok mellett, hol ■ műszaki gyakornokként az irodában. Érettségi után a Híd apes ti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán folytatta tanulmányait Amikor 1948-ban megérkezett a friss diplomával a cukorgyárba, először segédműszak vezetőnek osztották be. Két év múlva műszakvezető mérnökké, majd 1958-ban főműszakvezetővé léptették elő. A gyár főmérnökévé a' múlt év júliusában nevezték ki. Régi beosztásaiban — s mosit mint a gyár első számú műszakija is — mindig azon munkálkodott, hogy az öreg üzem megfiatalodjon, korszerűsödjön. 1953 óta tagja a pártnak. Hosszú évekig tagja volt a gyár pártvezetőségének. Mint párttag, mint mérnök mindig tanított és tanít. Csak kiművelt munkásokkal lehet korszerűen termelni — ezt vall- - ja, s e cél eléréséért nem sajnál időt és fáradságot. Politikus főmérnök, politikus műszaki. A gyár falain belül, a városban élénk közéleti tevékenységet folytat. 1957 óta tagja a Népi Ellenőrzési Bizottság megyei elnökségének. A múlt év őszén megválasztották a megyei pártbizottság tagjának. Nagyra becsülik a cukorgyári munkások, mert ugyanúgy ragaszkodik az üzemhez, mint ők. Jó szakembernek tartják a régi és az új munkások is. Szeretik, mert mindenkihez van kedves szava, felelőtlenül nem ígérget, türelmes, és mindig udvarias. Szíwel-lélekkel azon dolgozik, hogy végre korszerű üzemmé fejlődjön a cukorgyár, gépesítsék a nehéz, sok kézi erőt igénylő munkákat. Tősgyökeres kaposváriként fog neki a tervek megvalósításának. Azt tartja szem előtt, hogy egyúttal enyhítsen a megye foglalkoztatottsági gondjain, több szakmunkásnak adhasson munkát a gyár az év tizenkét hónapjában. * 8Z. Vülasztokerulet (Kaposvár város) L osonczi Pál földművelésügyi minisztert, a Magyar Szocialista Munkás- Párt Központi Bizottságának tagját, Somogy megye eddigi országgyűlési képviselőjét a kaposvári járás egyik választókerületében ismét képviselőnek jelölték. Honnan indult el? Bol- hón született 1919-ben. A népes családnak az apai kisbirtok nem adhatott sem elegendő munkát, sem elegendő kenyeret Felnövésen már háromszor jártam ott, és sok hasznos tapasztalatot hoztam magammal. Amíg Losonczi Pál volt szövetkezetük elnöke, a barcsi Vörös Csillag négyszer szerezte meg az országos elsőséget. Losonczi elvtársat kimagasló érdemei elismeréséül 1954-ben kitüntették a Szocialista Munka Hőse címmel. 1956-ban pedig Kossuth- díjait kapott Ebben az időszakban már a közélet országos útját járja. Eleinte a párt járási, majd megyei bizottságának tagja, 1953-ban a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottságának póttagjává, ugyanabban az évben országgyűlési képviselőnek választják. Hét évvel ezelőtt földművelésügyi miniszter lett a forradalmi munkás-paraszt kormányban. kedvén alkalmi munkára járt: dolgozott a mezőn és a vasúton egyaránt. A felszabadulás után földet kapott, s három évig újgazdaként művelte néhány holdját A politikai életben 1945 óta részt vesz a kommunista párt tagjaként Néhány társával 1948- ban megalakítja a Barcs melletti Szilonicspusztán a Vörös Csillag Termelőszövetkezetet Az elsők között szövetkezni — önmagában már ez is bátor tett. A kommunisták szavára és a kommunista meggyőződésre hallgatva elindulni egy eleddig ismeretlen úton: ez az úttörők elismert, de nehéz történelmi szereplése. Vegyük hozzá, hogy a barcsiak sem egyszerűen azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy az el• Darasztcsa- A Iád gyermekeként 1929- ben született Heves községben. Középiskoláinak elvégzése után az Agrártudományi Eegyetem- re iratkozott be. Nem csupán a szakma szeretete, hanem a kutatás iránti érdeklődése is megnyilvánult egyetemi évei alatt. Már az utolsó tanévben az egyetem állattenyésztési tanszékén mint gyakornok dolgozott. Ezután az Állattenyésztési Kutató Intézetbe nevezték ki segédkutatónak. Rátermettségét, tehetségét bizonyítja, hogy már 1957-ben tudományos munkatárssá léptették elő. Főként tenyésztési problémákkal foglalkozott itt, és közben — 1959-ben — megszerezte az egyetemi doktori címet. Két év múlva 1961-ben került Somogyba a Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum élére. Az új munkakör, a megváltozott jellegű feladatok mellett nem lankadó érdeklődéssel foglalkozott a tudományos munkával, és 1965-ben elnyerte a mezőgazdasági tudományok kandidátusa fokozatot. Dr. Guba Sándor sokat tett a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum megszervezéséért, és az ő irányítása alatt áll a Középfokú Mezőgazdasági Technikum is. Az utóbbi években mindkét intézmény részére új iskola épült, s sok olyan szakember dolgozik megyénkben, akik itt nevelkedtek, itt szerezték meg szakképzettségüket Somogy szakemberellátását segíteni, szolgálni — ez dr. Guba Sándor egyik fő célja. De az állattenyésztés fejlesztése érdekében más vonatkozásban is sokat vállalt magára. 1962-ben a megyei pártés tanácsszervek felhívására megszervezi a felsőfokú technikum mellett működő kutatócsoportot. Céljuk, hogy tudományos eszközökkel járuljanak hozzá a gyakorlati állattenyésztés problémáinak megoldásához. Nem csupán 5 utazik gyakran külföldre, hogy újabb tapasztalatok szerzésével gazdagítsa mind nagyobb elismerést érdemlő munkájukat, hanem egyre gyakoribbak itt is a külföldi és a hazai látogatók, akik tanulmányozzák az állattenyésztés javítását szolgáló mind figyelemreméltóbb eredményeiket A kutatómunka nem öncélú, s ez abban is kifejeződik, hogy a csoport tevékenysége kiegészült a későbbiekben állattenyésztési szaktanácsadással is. Így megyénkben ez a fiatal felsőfokú intézmény nemcsak a szakemberképzést biztosítja, hanem közvetlenül is igen hatékony segítséget nyújt a termelőüzemeknek szaktanácsadásokkal. Az utóbbi hat évben e kettős feladatot mind teljesebb, mind jobb eredménnyel látják el. A fáradhatatlan, törekvő munka jutalmául, munkássága elismeréséül dr. Guba Sándor kormány-, miniszteri és szakmai kitüntetésekben részesült. Horváth Sándorné A '4 életű t- ^ járói beszélgetünk Horváth Sándorné- val, a megyei nőtanács titkárával. A továbbtanulás akkor a négy polgárit jelentette neki. Aztán szakmát tanult, varrónő lett. Jött a felszabadulás. Apja is igényelt földet, 7 holdat kaptak meg egy kis házat Baranyajenőn. A család boldogsága nem ismert határt, hogy végre annyi keserves év után a magukéban, maguknak dolgozhattak. Nem sokáig örülhetett. Egy év múlva apja sú betegedett, elvesztette munka- képességét, s a családfenntartás gondja-baja az ő vállára nehezedett. A munka mellett a MADISZ-ba járt, aztán az EPOSZ leánytitkára lett. Az ifjúsági mozgalomba való bekapcsolódás aztán megszabta életútját. Követte a nőmozgalom: 1948-ban Tabon az MNDSZ kultúrfelelőse. 1950- ben egyhónapos nőmozgalmi iskolát végzett. Egy év múlva fölvették a pártba. 1953-ban az MNDSZ megyei szervező titkárává nevezték ki az országos központ javaslatára. 1957 februárjától a megyei nőtanács titkára. A megváltozott körülmények új tartalmat adtak a nőmozgalmi munkának. Messze van már az az idő, amikor a nő ző tanfolyamok szervezésében. Bár csaknem minden faluban most is vannak, de a kézi- munkázás mellett megtalálták a lehetőségét annak, hogyegy- egy könyvet megbeszéljenek a nők, meghallgassanak előadásokat, politizáljanak egy kicsit. Ezenkívül a nők egyenrangú félként veszik ki részüket a termelésből, a közéletből. A mezőgazdaságban női szocialista brigádokat szerveznek, versenymozgalmakat indítanak, az asszonyok tanulnak, a Nők akadémiájától kezdve egy sor különböző oktatási forma áll rendelkezésükre. A jelöléséről beszélgetünk. Nagyon boldog. Ennél nagyobb elismerést nem kaphamozgalom tevékenysége kimé- lőtt volna... Termelés és termelékenység sók között kezdték a közös munkát, hanem azzal is, illetve mindinkább azzal, hogy jól, sőt példásan, bizonyító eredményességgel dolgoztak és gazdálkodtak a közösben, így vált a barcsi Vörös Csillag élő, eleven, vonzó példává, meggyőző bizonysággá, a parasztság új gazdálkodási és életformájának egyik országos mintájává. Ezt a szövetkezetét tizenegy évig elnökként vezette Losonczi Pál. Amit ott cselekedett, és amit társaival együtt alkotott: az ma is érzékletes valóság: virágzik, az országos élvonalban halad a barcsi Vörös Csillag, amely azt a gazdasági és társadalmi szervezetet testesíti meg, amely emberi életet biztosít a parasztságnak. Kettős szerepet játszott a mozgalomban a barcsi Vörös Csillag. Az átszervezés előkészítésének időszakában az egyéni parasztok százai és ezrei jöttek el ide látogatóba, hogy saját szemükkel lássák, milyen is az a szövetkezés. A megalakult fiatal tsz- eknek pedig azt mutatta, hogy hogyan lehet és kell a parasztság társas gazdaságaiban a közös munkára berendezkedni. A nagyberki gyűlésen mondta is az egyik tsz- elnök: — Igen sokat hallottam és olvastam annak idején a barcsi Vörös Csillagról. Fontosnak tartottam, hogy lássam is mindazt, amit a barcsiak csináltak. Össze- { FONTOS SZEREPET KAPOTT a harmadik ötéves tervben a termelékenység növelése. hiszen »az ipari termelés terve évi 6 százalékos fejlődési ütemet irányoz elő, oly módon, hogy az ipari termeié s növekedésének 80 százalékát a termelékenység emelésével biztosítjuk». Országos viszonylatban is a termelékenység növelésén van a hangsúly. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítása érdekében nagyon sokat kell tenniük a somogyi ipari üzemeknek, hiszen a második ötéves tervben — mint azt a megyei pártértekezlet megállapította: »A munka termelékenysége megyénk ipari üzemeinek jelentős részében kedvezőtlenül alakult, lényegesen alatta maradt az országos növekedés szintjének. A megye ipara emiatt a termelés növekedését mintegy hatvan százalékban új munkaerő beállításával valósította meg.-» Igaz, ennek objektív okai is voltak, hiszen a második ötéves tervben nem kapott a megye a munka termelékenységét számottevően növelő beruházást, de ezt a nagyfokú lemaradást nem lehet csupán objektív okokkal magyarázni. Az üzemek többségében létrehozták az üzem- szervezési csoportokat. Egyes helyeken üzemgazdászok is dolgoznak. Munkájuk azonban sok helyen formálissá vált. De gátolják egyes helyeken a termelékenység fokozását a mennyiség növelésére való törekvések. Kétségkívül a létszámnövelés hozzájárult a megve foglalkoztatottsági gondiainak enyhítéséhez. De egyoldalúan csak a foglalkoztatottsági gondok szemszögéből nem szabad ezt vizsgálni. Az üzemek többsége teljesítette eredménytervét. Az önköltségcsökkentés azonban lassú ütemű. A téglagyárakban például három év alatt mindössze 1,6 százalékkal csökkentették a költségszintet. A fehér kenyér előállítási költsége pedig némiképpen nőtt is. EZEK A TÉNYEK. S a tények meghatározzák a feladatokat. Az élet szükségszerűen veti- föl a megye ipari üzemeiben a termelékenység eddiginél nagyobb ütemű növelését. A megvei pártértekezlet megállapította: »Ipar- fejlesztési elképzeléseink csak akkor járhatnak kellő sikerrel, ha helyi lehetőségeinket és különösen a gazdaságirányítási reform bevezetése után feltáruló saját erőforrásainkat állami és gazdasági szerveink maximálisan kihasználják. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a helyi kezdeményezés, a többre való törekvés nagy dolgok megvalósítására képes. . A ruhagyárban ma 1500 ember talált munkát, a Vas- és Fémipari Vállalatnál hatszázötvenen dolgoznak. Ezeket az üzemeket az önkölt- ségcsökkentő hitelek ésszerű felhasználásával fejlesztették.« Ez jelenti azt a többletet, amit a vállalatok vezetői adhatnak. Mert a termelés és a termelékenység két külön fogalom. Termelni lehet így is, úgy is. Az új gazdaságirányítási rendszerbon azonban csak azok a vállalatok tudnak fejlődni, amelyek — többek között — a termelékenység növekedését is ál- 'andóan szem előtt tartják: keresik, kutatiák a lehetőségeket; a népgazdasági erőforrások mellé odateszik azt a többletet, amely megvan a vállalat munkásgárdájában, műszakijainak felkészültségében, de eddig kihasználatlan vagy nem eléggé kiaknázott volt. S közben új tartalékokat is lehet képezni. A Kaposvári R.uhagyár már évek óta arra törekszik, hogy utánpótlását saját szakmunkástanulóiból biztosítsa. De nem feledkezik meg a szakmunkásokról sem. Ezt bizonyítja, hogy középiskolai jelleggel a ruhaipari technikum kihelyezett tagozata működik a gvárban. A nagyobb felkészültség végső soron az üzemnek hoz hasznot. A Siófoki Kőolajvezeték Vállalatnál évről évre tanácskozásra hívják az újítókat, azokat az embereket, akik állandóan törik a fejüket, hogyan lehetne olcsóbban, gazdaságosabban dolgozni. Az eredmény nem marad el, hiszen ezeken a tanácskozásokon a legtöbb szó arról esik: Hol van a legnagyobb szükség a segítségre, hol szorít leginkább a cipő? Országos jelentőségű újításók egész sora bizonyítja ezeknek a tanácskozásoknak a hasznosságát. És a vállalat termelési eredményei. ■ A TERMELÉKENYSÉG NÖVEKEDÉSÉT kétségkívül a műszaki színvonal emelése előzi meg. Ez azonban nem kíván mindig hatalmas beruházást, gyakran leleményességgel is lehet pótolni: keresni kell a lehetőséget, hogyan- lehet olcsóbban, gazdaságosabban termelni. Aligha van ennél szebb és nagyobb feladata egy vállalatnál az üzemgazdásznak és mindenkinek, ak' valamilyen módon segíthet ebben a munkában. Kereza Imre
