Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1967-03-31 / 77. szám

Péntek, 1967. március 81.

3

SOMOGYI NCPE.AP

MEGYEI TERMELŐSZÖVETKEZETI TANÁCSKOZÁS KAPOSVÁRON

(Folytatás az 1. oldalról.)

detfc A aárszámadó közgyűléseken 1427-en (köztük 376 fiatal) kérték felvételüket a tsz-ekbe.

— További feladatainkat pártunk IX. kongresszusa határozta meg, és munkánkat

e határozatok szellemében kívánjuk végezni. Termelőszövetkezeteink tagsága egyre hatékonyabban érezheti a párt és a kormány hathatós segítségét, hiszen ez a segítség naponta észrevehetően

jelentkezik életükben. Biztosak vagyunk abban, hogy a jövőben is közös erővel, egy akarattal sikeresen küzdünk Somogy megyében is a szocializmus teljes fölépítéséért

Felszólalások a tanácskozáson

hozzászólások itt és szerte az országban azt bizonyították, hogy nagyüzemi gazdaságaink egészségesen fejlőitek. Meglevő, gondjaikat — mint itt is — néha szenvedélyesen vetik fel, és érthető is ez, hiszen az első alkalom, hogy ilyen fórumon vitatják meg szövetkezeteink ügyes-bajos dolgaikat. Ennek a tanácskozásnak nagyon fontos célja van. Az új gazdaság- irányítási rendszerben, egész szocialista építésünkben minőségi változás következik be, és ez a tanácskozás is hivatott arra, hogy megismerjük, mi a termelőszövetkezetek véleménye, elképzelése.

Loscnczi elvtárs a továbbiakban a vitában elhangzott

majd a területi szövetségek I hívta föl a figyelmet, és még j A vitában felszólalt Németh működésének irányelveiről eredményesebb esztendőt ki- Ferenc, a Központi Bizottság beszélt, végül pedig az idő-1 vánt valamennyi somogyi tér- j tagja, a megyei pártbizottság

néhány problémára válaszolt, | szerű munkák jó elvégzésére 1 melőszövetkezetnek.

lelső titkára is.

Németh Ferenc elvtárs felszólalása

ban még többre képes. FosrÁ beszámolót vita követte. Elsőként Koletár József né, a kaposfüredi termelőszövetkezet párttitkára kért szót. Bevezetőben értékelte a tanácskozás nagy politikai, gazdasági jer--; n tőség bt, méltatta azt az előrehaladást, fejlődést, amit a somogyi parasztság elért a nagyüzemi gazdálkodásban. Szólt a IX. pártkongresszuson hozott és a mezőgazdasággal kapcsolatos határozatokról.

— Mindannyian örömmel fogadtuk és egyetértettünk a földtulajdon rendezésének tervezetével, a szövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásával, a garantált bérezés bevezetésével és a hozott szociális intézkedésekkel — mondotta —, de nem elég mindezzel csupán egyetérteni, hanem minden egyes termelőszövetkezetnek keményen, kitartóan, céltudatosan keli érte dolgozni.

Csillag János, a horvátkűti termelőszövetkezet elnöke felszólalásában az új tsz- törvény megalkotásának .időszerűségét, szükségességét hangsúlyozta. Gyakorlati példákkal világított rá, hogy a nagyüzemi gazdálkodás jelenlegi szakaszában nélkülözhetetlen például, hogy új törvény szabályozza a háztáji gazdaságok nagyságát

— A mozgalom új szakaszhoz érkezett — mondotta Berki József, a homokszent- györgyi szövetkezet elnöke.— A mögöttünk hagyott út küzdelmes, nehéz volt sok akadállyal kellett szembenézni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy megszűntek gondjaink. Inkább úgy mondanám, hogy mások lettek. Más jelent most problémát, nehézséget, mint hét-nyolc évvel ezelőtt. És természetesen ezzel együtt járt az is, hogy megváltozott a parasztság, megváltozott maga az ember, a szövetkezeti gondolat hordozója, végrehajtója.

Felszólalása további részé-' ben a szövetkezetek melléküzemági tevékenységével foglalkozott. Figyelmeztette a tanácskozás részvevőit, vigyázzanak, hogy ez a hasznos tevékenység ne terelődjön mellékvágányra, ne vonja el a figyelmet az alapvető feladattól: a mezőgazdasági termelés színvonalának szüntelen emelésétől. Utalt továbbá a Homokszent- györgyön jól bevált, garantált bérezési formára, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy náluk ma már nem tartanak az elöregedés veszélyétől.

Hegedűs Lajos szabás! elnök a termelőszövetkezeti hitelrendezés nagy gazdasági jelentőségét méltatta szavaiban. Mint megoldásra feladatot említette meg

vasútállomással nem rendelkező szövetkezetek szállítási problémáinak megoldását.

Érdekes, figyelemre méltó gondolatokat mondott el Kardos József né pogány- szen t péteri párttitkár. Konkrét adatokkal, példákkal igazolta azt a javaslatát hogy változtatni kellene a szövetkezetek jelenlegi dotációs rendszerén. Saját szövetkezetükben végzett számításokkal bizonyította, hogy a kedvezőtlenebb körülmények között gazdálkodó tsz-eket jelenleg nincs, ami ösztönözze a munkaigényesebb növények termelésére. Másrészt hasonló indokokkal javasolta a gazdálkodás javításához a forgóalapok képzésének újbóli szabályozását. Végezetül a zárt kertek rendezésének gondjáról szólt azt hangoztatva, hogy e téren is okvetlenül szükséges lenne egy egységes központi állásfoglalás.

Ez utóbbi gondolatot egészítette ki Paska Ferenc, a nagyberényi szövetkezet elnöke, majd azt elemezte felszólalásában, hogy egy termelő- szövetkezet erősödése milyen szoros kölcsönhatásban van a munkaerőhelyzettel.

Pápai Lajos balatonszabadi küldött a magyar parasztság régi és mai helyzetéről szólt, majd a létrehozandó tsz-szö- vetségek feladatáról beszélt.

— Az akarat, a hit, a munka meghozta gyümölcsét — hangsúlyozta. A mi célunk olyan, amiért érdemes küzdeni. A szövetségek feladata a tsz-ek gazdálkodásának elősegítése, érdekképviselete, s mindezzel együtt jár, hogy a magyar parasztság közélett tevékenysége tovább szélesedik. A kívánságunk az, hogy a szövetségek az igényeinknek megfelelően alakuljanak ki, s amivel hozzájuk fordulunk, úgy intézzék el, mint akinek léte függ attól, hogy milyen eredménnyel dolgozik.

Pavelka Béla, az andocsi szövetkezet elnöke a munka- díjazás és a gazdálkodási eredmények kölcsönhatását elemezte. Ezután emelkedett szólásra Losonczi Pál földművelésügyi miniszter. Elöljáróban átadta a párt Központi Bizottságának és a kormány üdvözletét, majd az országosan most befejeződő megyei tanácskozások tapasztalatairól szólott.

— Termelőszövetkezeteink szervezetileg megerősödtek — mondotta. A falun jó a hangulat, és most a választások

Bevezetőben Németh Ferenc elvtárs átadta a termelőszövetkezeti küldötteknek a megyei pártbizottság üdvözletét, majd ezeket mondotta: — Egyetértek mindazzal, amit Sási elvtárs az előkészítő bizottság beszámolójában ismertetett. Ez a beszámoló részletesen, a valósághoz híven elemezte Somogy megye termelőszövetkezett mozgalmának történetét, jelenlegi helyzetét és fejlesztésének további feladatait A hozzászólásokról is megállapíthatjuk, hogy őszinteség, bátorság, szó- kimonidás jellemzi őket, s többségük hasznos javaslatokat ad a jövő feladatainak megoldásához — hangsúlyozta, majd történelmi visszapillantásként megemlítette:

— A felszabadulás előtt lenézett, kisemmizett, jogfosztott ember volt a magyar paraszt. Az uralkodó osztály a cselédet és a szegényparasztot jóformán még emberszámba sem vette. Az elnyomók ké- nyük-kedvük szerint bánhattak a kiszolgáltatott parasztokkal, s büntetlenül beléjük rúghattak. Uralmukkal és jogi törvényekkel örök rabságra akarták kárhoztatni őket. A föld szorgos népe azonban soha nem nyugodott bele keserves sorsába. Szervezkedett, lázadozott elnyomói ell&n, s igyekezett lerázni a fojtogató igát. A parasztság küzdelmeit aranybetűs lapjain őrzi meg népünk történelme. De Dózsa György, Rákóczi Ferenc, Bu- dai Nagy Antal, Achim András kora, s századunk történelmének megannyi tapasztalata is bizonyítja, hogy bármikor bármit tett is a parasztság, nem volt képes végérvényesen és teljesen felszabadítani önmagát. Számára is 1M5 tavaszán a Szovjetunió Vörös Hadserege hozta meg a szabadságot. Ennek eredményeként, a munkásosztály, a kommunisták bátor harca nyomán dőlt el az ezeréves per a parasztság javára. Ezzel valóra vált a falusi szegénység, a nincstelenek, a cselédek, a zsellérek évezredes álma. A földreform azonban nem oldhatta meg a parasztság összes gazdasági, társadalmi problémáját, a teljes megoldás

biztosítására javasolták és kezdeményezték a kommunisták a szövetkezést. A pártnak ez a felhívása először megyénkben is a szegényparasztság egy részénél talált megértésre A Tanácsköztársaság termelőszövetkezeti hagyományainak megfelelően somogyi új gazdák, volt cselédek is megalakították első közös gazdaságaikat. Annak történelmi bizonysága ez, hogy a földszeretet mellett a szövetkezeti gondolat is mélyen élt és él hazánk, megyénk parasztságában.

— A dicső 1919 után 1949től 1953-ig ismét gyökeret eresztett a szövetkezés megyénkben. Jóllehet a helyes cél mellett korábban a gyakorlatban hibák is keletkeztek, alapvetően mégis eredményesnek tekintendő ez az időszak. 1953 nyarán megtorpanás következett be, jobboldali támadás érte a szövetkezeti mozgalmat. Egy év múlva ismét nagyobb teret hódított a közős gazdálkodás országosan is, Somogybán is. Az ellenforradalmi lázadás mérte 1956 őszén a legsúlyosabb csapást a szövetkezetekre. Ennek tudatos előkészítésében vettek részt a Somogyi Összegezés szervezői. Meglovagolták a bajokat, teljesen megtagadták az eredményeket, és végső soron azt akarták elérni, hogy örök időkre elvegyék a parasztság kedvét a szövetkezéstől. Ezek a kávéházi ficsurok közvetlenül a somogyi parasztok félrevezetésével, becsapásával akartak hatalomra jutni és karriert csinálni. Ma ezt sem itt, sem az országban másutt senki meg nem próbálhatná A harmadik kezdés, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése után a magyar parasztság többsége jobban él, mint egyéni gazda korában, s életük sokkal nagyobb mértékben javult a felszabadulás előttihez képest. Ma már bizonyság az, hogy pártunk agrárpolitikájának helyes végrehajtásával sikerült az átszervezést úgy megvalósítanunk, hogy közben a termelés nem csökkent, hanem növekedett. Erre a megtett útra valamennyien büszkék lehetünk. Erről a helyről is köszönetét mondunk a kezdemé- nyezökhsek, a szövetkezeti mozgalom veteránjainak, az első szövetkezetek megalapítóinak. Különös tisztelettel adózunk azoknak az állhatatos tsz-tagoknak, akiket semmilyen vihar, sem jobbról, sem bal oldalról érkező támadás soha el nem tudott tántorítani, soha le nem tudott téríteni a szövetkezés eleinte ugyan göröngyös, de egyre jobbáváió. az egész parasztság biztos föl- emelkedéséhez vezető útjáról.

— Emlékeztettem az előbb arra, hogy régen elnyomás, megaláztatás volt a parasz' osztályrésze. Ezzel szemben ma tisztességet jelent parasztnak, szövetkezeti parasztnak

levmi, társadalmi megbecsülést jelent a munkásosztály szövetségesének lenni, a hatalom gyakorlásában részt venni. Számon tartja a parasztság, hogy a munkásosztály segítette hozzá a. földhöz, annak megtartásához és a szövetkezéshez is.

— Pártunk IX. kongresszusit, mint ismeretes, sok agrárpolitikai kérdéssel foglalkozott. Ezeknek a döntéseknek egyaránt örülhet a munkás is, a paraszt is. A kongresszus határozataira

épülő intézkedések kedvező hatását megyénkben is érezzük. A termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszere megnyugvással tölti el a falusi fiatalokat és öregeket egyaránt, s biztonságossá teszi életüket. Megyénkben körülbelül 14 ezerre tehető a bedolgozók száma: köztük az asszonyok vannak többségben, akik a munka zömét végzik a szövetkezetekben, s akik nagyobb helyet és szerepet érdemelnek a vezetésben is; segítsük hozzá őket meg a fiatalokat, hogy belépjenek a tsz-be és teljes jogú szövetkezeti tagokká váljanak. A vezetőség, a közgyűlés könnyítse meg elhatározásukat és helyzetüket azzal is, hogy segítséget ad nekik a nyugdíjévek visszamenőleges megváltásához. Ami pedig a nyugdíj összegét és a jogosultság korhatárát illeti, arról természetesen lehet vitatkozni. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy minden tekintetben az adott lehetőségek határáig mehetünk el. Csak annyi nyugdíjat lehet adni, ameny- nyit lehetővé tesz a meglevő anyagi fedezet. S bizonyos, hogy a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendszere a jövőben tovább fog fejlődni. Ennek a termelés növekedése az alapja; az öregek jelenlegi helyzete viszont nem függhet kizárólag a nyugdíjuktól. Az állam, a társadalom nem vállalhatja magára eltartásukat, hanem gyermekeiknek is kötelességük róluk gondoskodni.

— Mezőgazdaságunk, termelőszövetkezeteink további fejlesztésére külön programot nem szükséges készíteni — mondotta a megyei pártbizottság első titkára. — A fejlesztés irányát, feladatait meghatározta a IX. kongresz- szus és a megyei pártértekezlet. Legutóbb Kádár elvtárs somogyi látogatása alkalmával is tanácsolta, hogy igyekezzünk mezőgazdaságunkat mintaszerűvé tenni. Előrejutásunknak fontos föltétele, hogy teljesebben aknázzuk ki lehetőségeinket. Jóllehet tavaly számottevő fejlődést értek e’ megyénk tsz-ei mind a termelésben, a főbb növények hozamainak növeléséKen mind pedig a részesedés e'-;"lésében, mezőgazdaságunk azondítsunk kellő figyelmet a termelés alapvető, legelemibb részkérdéseire. Némelyekkel ellentétben én úgy látom, hogy még nem mindenütt nultak meg jól termein’ fordul, hogy helyenként zív búzát extenzív körű. nyék között akarnak vetni. A De takarítási veszteségek további mérséklése, csökkentése szintén fontos része a gazdálkodásnak, hiszen a megtermett érték megmentéséről van szó.

— A termelőszövetkezetek területi szövetségeiről is néhány gorüolatot. Létrejöttükkel a szövetkezetek többségének régi óhaja és kívánsága válik valóra. Ez a szervezet lehetővé teszi az alkotóerők jobb összefogását, hatékonyabb felhasználását. Némelyek az érdekvédelmet emelik ki leginkább feladataik közül. Az a lényege ennek, hogy helyesen egyeztessék össze a szövetkezetek és a vállalatok egyaránt szocialista érdekeit. Javasoljuk, hogy vegyenek részt a szövetségekben önkéntes elhatározásuk alapján a jó, a közepes és a gyenge szövetkezetek egyaránt. A területi szövetség ugyanis eredményesen dolgozhat azért, hogy az erős szövetkezetek bevált tapasztalatait megismerjék, átvegyék és felhasználják a többi közös gazdaságban is. A szövetségekben való együttműködéssel valósítsuk meg azt a célt, hogy fogjunk össze, dolgozzunk közösen az ország, i mezőgazdaság, a nép, a parasztság érdekeiért —mondotta, majd felszólalását ezekkel a szavakkal fejezte be:

— Nagy utat tett meg Somogy termelőszövetkezeti mozgalma. A tanácskozás ma megválasztja küldötteit az országos termelőszövetkezeti kongresszusra. Mindnyájan fölemelt fejjel, nyugodt lelki- ismerettel jelenhetnek meg ezen az országos fórumon. Küldötteink a somogyi szövetkezeti parasztság szorgalmáról, helytállásáról adhatnak számot, és bátran képviselhetik azt az elhatározást, hogy Somogy szövetkezeti pa- ■•asztsága még nagyobb erőfeszítéssel, még céltudatosabb ettekkel igyekszik a jövőben munkálkodni a munkás—paraszt szövetség, a néphatalom szilárdításán, a nép javának szolgálatán.

* * *

A felszólalásokra Sási elv- társ válaszolt, majd a tanácskozás részvevői harmincegy kongresszusi küldöttet válaszoltak. Ezután Losoncai elv- árs miniszteri kitüntetéseket dott át; harmincán kaptak liváló termelőszövetkezeti ng és négyen A mezőgazdáig kiváló dolgozója jelvényt,

I V megyei értekezlet Szigeti i elvtárs zárszavával ért vége^után a tsz-kongresszusra való váró J készülődés a legnagyobb bel- a1 politikai esemény. Az eddigi