Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1967-03-24 / 72. szám

Fentek, 1967. március 84, 3 SOMOGYI NÉPLAP Első volt Somogybán A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a kommunisták pártja, a Magyar Szoc-alista Munkáspárt ifjúsági szövetség?-. Fő feladata a szocialista társadalom építésének szolgálata. A part határozatai a KISZ szervezeteire nézve kötelezőek. Har­coljon a KISZ a párt célkitűzéséiért az ifjúság között, és nevelje az ifjúságot kommunista szellemben. Legyen a KISZ a magyar ifjúság legszebb hagyományainak örököse, a márciusi ifjak, a KIMSZ áldozatos küzdelmeinek folytatója. AZ MSZMP KÖZPONTI BÍZÓT I, SAG AN AK 195J. MÁRCIUS 16-1 HATÁROZATA A határozat megjelenése titán már március 19-én meg­indult a mozgolódás a megyé­ben, hogy megalakítsák a kommun'sta ifjúsági szerveze­teket. Ezen a napon elsőként a cukorgyáriak határozták él, hogy a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának évfordulóján meg­alakítják a KISZ-í a gyárban. Aztán jelentkeztek a töbibek: a marcali fiatalok 20-án táv­iratban jelentették a párt me­gyei intéző bizottságának, hogy alapszervezetüík 45 fővel meg­alakult. Március 28-án jelent meg a Somogyországban a hír­adás: Megalakult a KISZ So­mogy megyei szervező bizott­sága. Sok ismerős névvel ta­lálkozunk a bizottsági tagok között: Albert Imre, Bíró Gyu­la, Fűzi János, Halász Tibor, Kasza Istvánná, Kóczán Mag­da, Kubacslca András, Székely Elemér, Szalai Irén, Szabó Sándor, Szűcs Mária, Tabák Lajos. Ezután hamarosan élet­re hívták a KISZ Somogy megyei bizottságát, s élére el­ső titkárnak Komlóról hoztak egy, a mozgalomban nevelke­dett, határozott fiatalembert, Bogó Lászlót. — Amikor a bizottság első titkára lettem, mindössze har­minc KISZ-szervezet volt a megyében — emlékezik vissza Bogó elvtárs, a Tahi Járási Pártbizottság első titkára — mintegy öt-hatszáz taggal. So­kan úgy látták, hogy ifjúság: rétegszervezetek alakításával lehetne aktivizálni azokat a fiatalokat, akikben az ötven­hatos események megrendü­lést, csalódottságot idéztek elő. így aztán a KISZ mellett még dolgozott az EPOSZ és a MA FISZ is. Később kiderült, hogy a réteg szervezetek nem­igen találtak rokomzenvre a fiatalok körében, egyre inkább jelentkezett az igény egy egy­séges ifjúsági szervezetre. A rétegszervezetek viszonylag gyorsan alakulták át KISZ- alapszervezetté, azokat a fia­talokat tömörítve soraikba, akik maijukénak vallották a jelszót: Hűség a néphez, hűség a párthoz. Arról is beszél, hogy az el­sők, az alapító tagok a KISZ-t az ifjúság élcsapatává kívánták termi olyannyira, hogy az elzárkózás veszélye fenyege­tett. Nehéz volt ezt leküzdeni. A KISZ első országos értekez­lete 1957 novemberében sok segítséget és útmutatást adott a további munkához. Itt hang­súlyozták először: a KISZ fel­adata, hogy együtt dolgozzon az ifjúság nagy tömegeivel a szocializmus teljes fölépítésé­ért. Az országos értekezlet után megnőtt a tömegbázisa AZ EMLÉKEZÉS SZAVAI ALSÓHETÉNYBEN » nyert ünnep még sohasem volt ezen a pusztán — mondja Hosszú Ferencné. Kedves szavú, piros arcú asszony. Az öröm még min­iig ott csillog a szemében. — Amikor megtudtuk — folytatja —, hogy a mi pusztánkra is ellátogat Kádár János elvtárs, azt sem tudtuk, hova legyünk örömünkben. Álmodni se mertük volna, hogy az ország első emberét éppen a mi sorsunk érdekli. Egy kék kendős nénike veszi át a szót: — A puszta minden embere ott volt. Mindannyian vártuk. A férfinép, az asszonyok, kicsik és nagyok. Kö­szöntem és köszönni akartunk. Megfogni a kezét, és el­mondani neki, hogy ma hogyan vagyunk. Amikor megér­kezett, úgy örült ez a szótlan pusztai nép, hogy azt el­mondani nem lehet. Mert azt, hogy mekkorát fordult itt az élet, csak mi tudjuk igazán... A ház utcai ablaka előtt két fenyőfa áll, a gangot árnyékoló három szilvafán most pattannak a rügyek. Drótkerítés szegélyezi az udvart, a kerítés mellett glédá- ba rakott betongerendák soralcoznak. — Minket külön megtiszteltetés ért — újságolja öröm­mel Fábián Istvánná. — Meghívtuk, és eljött az ottho­nunkba. Vártuk is mindannyian! Az uram-, a vejem, a lányom meg a két unokám. A legkisebbik tízhónapos, még csak két szót tud. Ezt a kettőt: cica, papa. Kádér elvtárs ehhez a legkisebbhez ment először. Megsimogatta az arcát. Ez a kis galambunk integetett neki a kezével, és elmondta a két szavát. A rózsás arcú kislegény egy mackóval játszik elme- lyedten. Fábián Istvánná lánya folytatja az emlékezést: __ Mindenről kérdezett bennünket. Minden érdekelte, a mi az életünkhöz tartozik. A középső szobában beszélgetünk. Elöl van a nagy szoba, balra a gyerekeké. Minden falon képek, az aszta­lokon virágok. Szegfű és hortenzia. Kényelmes, tiszta és szépen berendezett ez a lakás. . _ Édesapám a múltról beszélt. Ez a puszta mindig a kegyes szerzetesrendé volt. Itt minden cseléd a papo­kat szolgálta. Akkor hét cselédházban élt az itteni nép. Az én apám kilencéves korától szolgált. Most nyolcvan ház van. Mindannyi új. 1949 tavaszon egyszerre épült a nyolcvan ház. Boltja, tejcsarnoka, isko­lája kultúrterme és könyvtára van a pusztánálc. Minden házban van mosógép és rádió. Es minden másodikban te­levízió. Két év alatt negyven televíziót vettek az alsohe- ténylek. __ Amikor azt kérdezte tőlünk Kádár elvtárs. hogy m ost hogyan élünk, édesapám körbemutatott, és így vá­laszolt neki: »Tessék körülnézni nálunk! Nem akarunk dicsekedni, igy vagyunk, ez a valóság-". Én mondtam el, hogy a mi szövetkezetünkben 69 forintot ér minden mun­kaegység. Mi hárman — az uram, édesapám és én — 1025 egységet szereztünk tavaly. Tessék azt beszorozni hatvan- kilenccel! Elmondtam azt is, hogy mennyi jószágot neve­lünk a háztájiban. És most az a tervünk, hogy• építünk az utcafrontra még egy szobát és ide a bejárathoz egy előszobát.. Az előszoba előtt műanyag tetős gang lenne. Most 45 000 forintot tettünk félre erre. Meghallgatott, és azt mondta, hogy nagyon örül az életünknek. Annak, hogy igy vagyunk... — Édesanyám felelt a dicséretre. Ezt mondta: — így van itt minden család, merthogy mindenki értelmét látja a munkájának, az életének... Az iskolában éppen dolgozatot írnak a harmadik osz­tályosok, Bodor Margit, ezt írta: -Ünnep volt a pusztán. Nálunk járt Kádár bácsi. Szeretettel, virággal fogadtuk. Én meg is csókoltam.. Nagyon örülünk, hogy meglátoga­tott bennünket az ország első embere...­Kémetb Sándor Somogybán a Kommunista If­júsági Szövetségnek, 9—10— 11000 főt számlált soraiban. A megyei bizottság munkájában sok-sok ember segített, mivel nagyon kicsi volt a függetlení­tett apparátus, önzetlenül, szí­vesen tevékenykedett, a mozga­lomban Horváth László, Kele­men Tibor, Kocsis László, Ver­mes Imre; nekik és a többiek önfeláldozó, lelkes munkájá­nak volt köszönhető, hogy a KISZ-ben az alapköveket 1958 tavaszáig lerakták. Programot, célt, feladatokat kaptak a fia­talok. — A kezdeti időszakban mi volt az i'ji'sápi szövetség fő hivatása, milyen munkát adott a fiataloknak? — Az alapvető cél, a fiata­lok kommunista szellemben való nevelése akkor is felada­tunk volt. összehasonlítva napjaink ifjúsági életét azzal az idővel, azért más teendő­ink is akadtak. Helyére kellett tennünk az úttörőszervezetet, szarosabban kapcsoltuk a KISZ-hez. Meg kellett ol­danunk a »-leánykérdést" is. Ugyanis főként falun a leányokat nemigen sike­rült megnyerni az ifjúsági mozgalomnak, elsősorban szemléleti okokból, előítéletek miatt. A nőtanáccsal karöltve igyekeztünk hatni rájuk, meg­ragadtunk minden alkalmat a sütő-főző tanfolyamtól kezdve a hímző szakkörökig, hogy felkeltsük érdeklődésüket a KISZ iránt. Megszerveztük el­ső alkalommal az önkéntes if­júsági építőtábort Őszödön és Balatonlellén. Az első évben országosan a legjobb ered­ményt érték el fiataljaink. Megalakítottuk az Ifjú gár­dát; nagy szükség volt rá az induláskor politikai szempont­ból is, a társadalmi munkában is. Egvik fő feladatuk volt az ellenforradalom okozta ki­ábrándultságot megszüntetni, a fiatalok lelkében keletkezett törést okos politizálással, meg­győző munkával elsimítani. A sokat hangoztatott romantiká­ban sem volt hiány; bátran számíthattunk a fiatalok lelke­sedésére például akkor, ami­kor az ifjúsági Házat megkap­tuk. Társadalmi munkában végezték a kubikolást, a beto­nozást, az átalakításokat. Szí­vesen, önként dolgozott min­denki. hiszen maguknak ké­szítették. Az első esztendők munkájá­ra szilárdan épülhettek a kö­vetkező évek sikerekben, ered­ményekben bővelkedő hónapi­jai. Konszolidálódott a helyzet, s biztos alapiról indulva tar­talmában is, formájában is ele­venebb, színesebb KlSZ-mun- kát végezhetnek fiataljaink. S valljuk meg, ma már köny- nyebb is a helyzetük. Bogó László 1960. szeptem­ber elsején búcsút mondott a KISZ-nek. A Tabi Járási Pártbizottság élére került. Több mint másfél évtizedet töltött vezetőként az "fjúsági mozgalomban, s mint első tit­kár sem szakította meg kap>- csolatát a fiatalokkal. Érdek­lődik a KISZ-esek munkája iránt, segíti őket. Srám.ítbíünak rá. Strabl Márta EGY FORDULÓBAN 27 TONNA TEHER ,1 Hat ú| óriás dömpert kapott a Közép-dunántúli Kőbánya Vállalat. A 375 lóerő tel je­sítményű szovjet gép egy fordulóban 27 tonna hasznos terhet szállíthat, háromszor annyit mint az idáig használt típusok. A legnagyobb erkölcsi elismerésért A szocialista munka vállalata címért küzd a Kaposvári Tejipari Vállalat írásban Ennél nagyobb, ennél szebb vállalást nem tehetek volna a Kaposvári Tejipari Válla­lat dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. A termelésben és a munkaver- senyben eddig elért eredmé­nyek alapján vállalkoztak rá, hogy megszerzik az idén A szocialista munka vállalata címet A Tejip>ari Tröszt szak- szervezeti tanácsa március 14- én szentesítette a kaposvá­riak nemes törekvését: igent mondott a jubileumi munka­versenyhez méltó vállalásra. A legnagyobb erkölcsi elis­merésért küzd hát a Kapos­vári Tejipari Vállalat. Ez sokkal tudatosabb, szervezet­tebb és hatékonyabb munkát követel meg mindegyik üzem kollektívájától. Tizenhét oldalas dokumen­tumban foglalták össze, mi­lyen kötelezettséget vállal­tak. A fontos okmányt Nagy Imre párttitkár, Püspök Fe­renc szb-titkár, Szondi Ist­ván igazgató, Száler Endre KISZ-titkár írta alá. Okos tervek, nagyszerű távlatok, megfontótt vállalások — így Termelési tanácskozás a kaposvári fmsz-nél (Tudósitónktól.) Termelési tanácskozást tar­tott a Kilián György Ifjúsági Házban a kaposvári fmsz. Több mint 300 földművesszö­vetkezeti dolgozó hallgatta meg Fűzi Ferenc igazgatósági alnök beszámolóját az 1966. évi munkáról. Az fmsz 115 millió forint forgalmat bonyolított le a múlt évben, ebből a kiskeres­kedelemre 74 millió jut A legtöbb árut a mezőgazdasá­gi vasszaküzlet adta el. A kis- tereskedelem 1 800 000 forint nyereséget ért el. A felvásár­lók 17 millió forint értékű árut vettek meg, az ipari izeinek csaknem négymillió forint értéket gyártottak. A szövetkezet vagyona 20 millió forint fölé emelkedett. Döntöttek a kitüntető el­mek odaítéléséről is. A szo­cialista brigád címet nyerte el a leértékelt áruk boltja, a ka­posvári központi büxé-íalato­zóban megalakított Petőfi- és Tyereskova-brigád, valamint a kötélgyártó üzem kollektí­vája. Négy vándorserleget az egyes üzemágak legjobb egy­ségei vehettek át egyévi idő­tartamra. Heten kaptak ki­váló dolgozó-jelvényt kétheti fizetéssel és tizenkilencen ok­levelet egyheti fizetéssel, összesen 83 fmsz-i alkalma­zott kapott pénz-, három pie- dig tárgyjutalmat a munka­versenyben elért jó eredmé­nyekért, 38 000 forint összeg­ben. 50 dolgozónak törzsgárda- ielvényt adtak át A szövet­kezet a termelési tanácskozá­son fizette ki a 350 000 forint nyereségrészesedést, amely leágazónként 17 napi fizetés­iek felel meg. A tanácskozás valamenny' -észvevője csatlakozott a Nagy Októberi Szocialista Forrada- !om 50. évfordulójának tiszte­letére indított munka verseny­hez. Jellemezhetném az rögzített felajánlást. Nem fér el minden ebben a rövid cikkben, így csak felvillantom a nemes elkép­zeléseket. Az idei több ter­melés alapja, hogy jó kap>- csolatot teremtsen a vállalat a tejet szállító állami gaz­daságokkal, termelőszövetke­zetekkel, egyéni és háztáji termelőkkel. Ezt a célt szol­gálták a február végén és március elején tartott ta­nácskozások. Hasonló meg­beszélésre hívja össze a vál­lalat a tejtermelőket az új gazdasági év megkezdése előtt Jobb minőségű tejet beszállítani az üzemekbe — így lehetne a tárgyalások és az intézkedések lényegét ősz- szeíoglalni. Csak így expor­tálhat százharminc vagon sajtot a vállalat 1967-ben, szállíthat több vajat külföld­re, s láthatja el a lakosságot kielégítően a régi és az új termékekkel. Nagy feladatok hárulnak a vállalatra a Ba­laton déli partjának ellátásá­ban Is. A vállalat műszaki intézke­désekkel segíti elő a gyártá­si és az értékesítési feladatok megoldását Megnövekedik a tmik szerepe. Minden üzenv ben szocialista brigádokat szerveznek az üzemi szerelők, s vállalják, hogy üzembizto­sak legyenek a gépek, minél kevesebb géphiba okozzon üzemzavart Űj vonása a küzdelemnek, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformjának küszö­bén bontakozik ki. Éppen ez ért minden feladatot a lehető leggazdaságosabban kíván megoldani a vállalat. Élvek óta egyenletesen csökken a költ­ségszínvonal. A mostani vál­lalás szerint 0,6 száza’élckal csökkentik az előirányzott költségszintet. Az üzemszerve­zési munkát felhasználják a gazdá'k >dás további iavítá á- hoz. Sokat megtakaríthat » vállalat, ha ésszerűbben szer­vezi meg a tej beszállítását, jobban kihaszná’ia a szállító­eszközöket. kiterjeszti az egy­szeri beszállítást, mert így csökken a felvásárlási fuvar. Ha műanyagban érlelik a saj­tokat, csökken az érési veszte­ség, s ez is javítja a vállalati eredményt S hogyan segíti elő a mun­kaverseny a kitűzött célok el­érését? Hat brigád alakul a vállalatnál, s ezekkel tizenhét­re nő a szocialista címért küz­dő brigádok száma. A munká­sok 80,5 százaléka vesz részt a szocialista brigádmozgalom­ban. A Kaposvári Sajtüzem a múlt év júliusa óta kü2sd a szocialista üzem címért. Az ő pjéldájúk nyomán tűzte ki e cím elérését a többi négy üzem is. Nagyon helyesen szögezd le az említett dokumentum: -A gazdasági célok elérése csak olyan vállalati és üzemi lég­körben lehetséges, ahol az egyes brigádok és üzemek is­merik feladatukat, e feladatok teljesítéséhez megkapják a szükséges eszközöket, tapasz­alják a jó munka elismeréséit az egyes dolgozók -problémái­val való foglalkozást, az egész oVektíva igényeinek maximá­lis kielégítését az üzemi lehe­tőségeken belül.- Csurgón és Siófokon már javított a vállalat a szociális helyezten. Most a Kaposvári Vajüzem és a Marcali Sajt­izem van soron. Az előbbi he­lyen étkezőt és tanácskozóhe­lyiséget kapnak a dolgozók, Marcaliban p>edlg fürdőivel és öltözőket építenek a rekonst- "ukcióval egy időben. A vál­lalat fölismerte, hogy az ered­mények elérésében, a törzs- ?árda kialakításában, a mun­kaerő-vándorlás csökkentésé­ben sokat jelent a szociális el­látottság javítása. Mindenki megkapta a fel­adatát. Az üzem vezetősége, a '■árt- és a KISZ -szervezet meg a szakszervezet is. Az öt üzem iolgozóitól, vezetőitől, polití- ’rai munkásaitól függ most nár, átadják-e 1968-ban a Szocialista munka vállalata. nmet. Lajos Géz»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents