Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-16 / 40. szám

CsetdrtSk, mj„ február IS, 3 SOMOGYI NEPtAf GÉPEK AZ ÖREG-HEGY ALATT (I.) 4 kőkemény homok A gyár nem képes megbir­kózni a heggyel, pedig jó ideje fogyasztja már. Közben kiöre­gedtek a tetőn a szőlőtőkék, újakat ültetett a gondos kéz, s megfakult a magasba nyúló kémény is. Most nem dolgozik a tabi téglagyár. A patinás épületek­ben szorgos asszonykezek ba­bot válogatnak. A tavasszal megint az égetőké lesz az üzem. Másik lapot kezdenek a gyár viharos történetében. Két tűzvész A vihar nemcsak a gyárat érintette. A munkásokat is. Sőt elsősorban őket A máso­dik tűzre még most is emlé­keznek az idős táblák. A láng- nyelvek egyik pillanatról a másikra törtek a magasba a sebes mozgású Koppány-patak partján. 1924-et írtak akkor. Az emberek biztosítási csa­lásról beszélteit Néhány hét­tel a tűz előtt nagy összegre biztosította a gyárat a rész­vénytársaság. A tűz napján az egyik főrészvényes Tahira uta­zott: megnézte a gyárat, aztán felült a vonatra. Alig gördült ki a kis vicinális szerelvény a tabi vasútállomásról, a láng­nyelvek az ég felé törtek. A biztosító fizetett, a gyár pedig tönkrement A munkások itták meg en­nek a levőt Éppen úgy, mint tíz évvel korábban. Pedig Pal­lós Ignác, a gyár építője és el­ső tulajdonosa a századfordu­lón még nagy jövőt Jósolt a téglagyárnak. A nyersanyag minőségét ml sem bizonyítja jobban, mint az, hogy orszá­gosan most is az első három között van a tahi téglagyár ebből a szempontból. Ráadá­sul a vasút ott húzódik el a gyár épületei mellett A szál­lításnál ez sem mellékes. A századforduló után négy kemencével, bét tégla- és hat cserépréssel dolgozott a gyár háromszáz munkása. A máso­dik tűzvész után felére csök­kent a termelés meg a mun­káslétszám is. Sár és iskola Pedig a téglagyáron kívül élig volt munkalehetőség a já­rási székhellyé fejlődött köz­ségben. A megindult nagy ke­reskedelem hozta létre Tabon a két malmot, s ennek köszön­hető, hogy sok kisiparos tele­pedett le. Piád napokon olyan nagy volt a kocsi forgalom a községben, hogy négyes so­rokban is alig fértek el az ut­cán. A forgalom azóta csökkent. Vagy inkább meggyorsult? A dombokról hatalmas sárca­fatokat hordanak a község ut­cáira a lovas kocsik. De nem­csak a kocsik, hanem a víz is. A tabi ember azt tartja, hogy a községnek két neveze­tessége van: az egyik az állan­dó sár, a másik pedig a Me­zőgazdasági Gépészképző Szak- kozéoiskoia. Szérencse, hogy az előbbivel egyre kevesebb a baj, a második pedig évről év- ra nagyobb hírnévre tesz szert. A téglagyár sokat segített a sár megfékezésében is. Nem egy utcában téglából csináltak járdát. Kő neon volt, de az öreg-hegy kőkeménnyé égett homokjából jutott bőven az utcára. A fejlődő községnek iparra lett volna szüksége. Hiszen arrtíg a századfordulón csak 2469 lakost tartottak nyilván Tabán, a téglagyár második leégése idején a lélekszám már megközelítette a három és fél ezret. Nem volt munka- alkalom. Az emberek elindul­tak munkát keresni. Meglát­szik ez a népesedés alakulá­sán is. Kilenc év alatt alig nőtt kétszázzal a község lakói­nak a száma. A korábbi nagy fejlődés megtorpant. Pedig ezen a részen ismeretlen foga­lom volt az egyke. Mi lesz veled, lagyárét Vagy talán túl is szárnyalta. Apró üzemek ezek. Fejlődé­sük, múltjuk és jövőjük azon­ban szemlélteti azt a válto­zást, amely végbement, és napjainkban végbemegy Ta- bon. Ha nem állnak is négyes sorokban a lovas kocsik a köz­ség utcáján. A vasútállomásról 'gyre több olyan vagon Inául el, amely az új, kialakuló ipar­telep termékeit viszi a nagy­világba. Mert Tab az ország határain kívülre is küldd üzemeinek ter­mékeit Kercza Imre (Folytatjuk.) I KÖZGAZDÁSZ A JÖVŐRŐL j A fejlődés követelménye TV EM HISZEM, hogy ké- szült olyan tanulmány, amely megyénk helyzetét ele­mezve ne állapította volna meg viszonylagos elmaradott­ságunkat. E tényt minden fó­rumon kellőképpen hangsú­lyozták megyénk képviselői. Felhívták az illetékesek fi­gyelmét hogy biztosítsanak ehetőséget a fejlődés meg­gyorsítására. Aki érdeklődéssel kíséri me­gyénk életét, az láthatja, hogy nincs különösebb szégyenkezni valónk, hisz az elmúlt idő­szakiban is előbbre léptünk Csak néhány önkényesen ki­ragadott példa: új lakótelep a városban, a községekben gom­téglagyár? ? A két malom közül az egyik még most is dolgozik. S mel­lette a téglagyár maradt meg. Jelezve, hogy megkezdődött az iparosodás Tabon. De abba is maradt A téglagyár évről évre szét- küldte termékeit Először csak a környékre, később egyre messzebb. Ma már az ember nemcsak a Dunántúlon, hanem az Alföldön is találkozhat a tabi téglával. Nagy formájú, lyukacsos téglát gyártanak itt. Igaz, az öreg-hegy nem ad­ja olcsón a földet. Egyre töb­ben emlegetik, hogy csúszik a hegyoldal. A föld kitermelését ugyanis alulról kezdték. Ki­mondták már azt is, hogy Ta­bon elfogyott a gyártásra al­kalmas föld. Le kell állítani a gyárat Nem egyszer, hanem kétszer mondták már ezt Azóta nagyobb beruházást neon kap a téglagyár. De dol­gozik. S még egy ideig szük­ség lesz rá. A téglia miatt, a munkaalkalom miatt is. Ter­mészetesen jó lenne tudni, hogy meddig dolgozik. A téglagyár mellett — az öreg-hegy lábánál — új ipar­telep nő ki a földből. Ha nem olyan régiek is, mint ez az üzem, hírük már elérte a tég­Rászolgiillak — Jöjjön át hozzánk Is — mondta a Baromfiipari Or­szágos Vállalat Kaposvári Gyáregységének feldolgozó- üzemében a Törekvés-brigád helyettes vezetője, amikor a Pártkongresszus-brigád napló­ját lapozgattam. Eleget tettem a meghívás­nak. Éppen valami fennaka­dás volt, ráértek egy kicsit beszélgetni. Mindjárt meg­mondták, nem értenek egyet azzal, hogy a lap csak a Pártkongresszus-brigádról ír, róluk pedig hallgat. Hiszen ők előbb megalakították a szocialista címért küzdő bri­gádot, mint az említett kol­Sorrendben a liatvanhatodik Az idei mezőgazdasági kiállítás bevált nagyüzemi módszereket ismertet Az idén ismét megrendezik az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. Ez a se­regszemle sorrendben im­már a 66. lesz. Jellegében tükrözi a jelen sajátosságait, és útmutatásaival igyekszik szolgálni a jövő követelmé­nyeit. Hogyan felel meg en­nek a célnak? A kiállítási iroda tájékoz­tatójából szerzett értesülé­seink szerint úgy szervezik meg ezt a nagyszabású ren­dezvényt, hogy számot adjon a mezőgazdasági termelés eredményeiről, fejlődéséről, korszerűsítéséről, s tájékoz­tasson a szocialista nagyüze­mi gazdaságok továbbfejlesz­tésének lehetőségeiről, tervei­ről. A főpavilonban szemlél­teik a második ötéves terv­ben elért termelési színvona­lat, a mostani tervidőszak ki­tűzött mezőgazdasági céljait A nagyüzemek előnyének és fölényének bizonyítását már befejezettnek tekinthetjük, égért helyette most más vállt időszerűvé: megmutatni, hogy a célszerűbb és korszerűbb el­járások és módszerek számot­tevően növelik a termelési eredményeket szocialista me­zőgazdaságunkban. Ezeknek a követendő példáknak és szé­lesebb körben alkalmazandó módszereknek az ismertetésé­vel éppen egyik fő feladatát tölti be a kiállítás. Szakmai napok, tapasztalatcserék ren­dezésével mozdítják elő accl elérését. A kiállítás másik fontos rendeltetése ugyancsak nap­jaink gazdasági, politikai, tár­sadalmi valóságából követke­zik: igyekszik megmutatni a mezőgazdaságnak a népgaz­daságban betöltött szerepét. Pártunk ezzel a nagy jelen­tőségű kérdéssel immár évek óta kezdeményezően és szer­vezetten foglalkozik azért, hogy népgazdasági ágként a mezőgazdaság és társadalmi osztályként a parasztság az őt megillető elismerésben ré­szesüljön. Az elgondolások szerint a kiállítás evégből szemlélteti majd a lakosság élelmiszerellátásának és fo­gyasztásának alakulását, be­mutatja, hogy a mezőgazda­ság mennyi nyersanyagot küld az iparnak, és mennyi 'érmékét ad a külkereskede­lemnek. A falu és a város írukepcsolata, a munkásosz­tály és a parasztság szövet­sége szempontjából ítélve ez oolttikai értelemben is hasz­nos vállalkozás. A három év múltával is­mét megszervezőn H 5 orszá gos kiállítás egvéb'-ént au gusztus 23-én nyílik meg. lektíva tagjai. Aztán a Párt­kongresszus-brigád teljesít­ménye az ő munkájuktól függ. S végül egyik tagjuk, Miklós Ferencné patronálja a nyolchónapos kollektívát. Hát nem érdemlik meg ők ezek után, hogy írjanak róluk? — kérdezték. A vállalat vezetői Is alátá­masztották: a Törekvés va­lóban rászolgált, hogy ered­ményeit publikáljuk. Ebben a kollektívában is vannak ki­emelkedő munkát nyújtó ta­gok. Kukuj Sándor, Márton Jánosné, Fruth Katalin. A legutóbbi értékelés szerint 54 537 órát utalványoztak a — kollektívának. Ám olyan jól dolgoztak, hogy 53 561 óra alatt eljesítették a tervet. Át­lagteljesítményük 101,8 szá­zalék volt. Baleset nem for­dult elő. Kivették részüket a társadalmi munkából Is. Se­gítettek fölépíteni két mun­kásnő házát. Többször műve­lődtek, szórakoztak közösen. (Pl. öt filmet tekintettek meg együtt.) Mindezért megkapták nemrég a szocialista címet. A Törekvés most már három­szoros szocialista brigád. A kollektíva nem nyugo­dott meg a babérokon. To­vább folytatja a versenyt. Vállalása a tavalyihoz ha­sonló. Fő cél a termelékeny­ség emelése, a költségek csökkentése. A felajánlást ->gy-két új ponttal bővitették, így például részt vesznek a vízellátás megjavítását elő­mozdító társadalmi munká­ban. Erdős Ilonkának, a kis árva lánynak takarékbetét­könyvet váltanak, s abba rendszeresen kisebb összege* két raknak be. A Törekvés bizonvára ha­marosan túljut az úl szalon üzembe helvezése után föl­merült nehézségeken. s az !dén negyedszer is e’nveri a szocialista címet. A lap szí­vesen beszámol erről is. ba módra kinőtt iskolák és művelődési otthonok, a me­zőgazdaság növekvő gépesíté­se, a műtrágyafelhasználás fo­kozása stb. De azt Is tudja mindenki, hogy pihenésre nincs okunk. Nagy munkát kell még végezni addig, amíg elmondhatjuk, hogy Somogy megye elérte az ország átla gos fejlettségi színvonalát, vagy néhány vonatkozásban túl is haladta. A megye fokozottabb fejlő­dését úgy kell biztosítani, hogy feloldjuk az egyes ága­satok közötti aránytalanságo­kat, illetve megtartsuk a meglévő, helyes arányokat. Második ötéves tervünk meg­valósítása idején súlyos arány­talanság volt például az épí­tési igények és a rendelkezés­re álló kivitelezői kapacitás között. Ez egy sor más prob­lémát is okozott. A Somogy megyei Tanács V. B. tervosz­tályának fölmérése szerint emiatt mintegy 600 millió fo­rintot nem tudtunk felhasz­nálni. Ez körülbelül 3000 két- szoba-összkomfortos lakás épí­tési költségének felel meg. De négy olyan nagyságrendű üzem is épülhetett volna be­lőle, mint a Világítástechni kai Vállalat kaposvári telepe a teljes befejezés után. E ta­pasztalat alapján a megye har­madik ötéves terve az építő­ipar erőteljes fejlesztését úgy irányozza elő, hogy minden szektor fejlődjön, és a növek­vő kislakásépítéstől az új gyá­rig minden létesítményre le­gyen kivitelező. A RÁNYTALANSAG VAN a rendelkezésünkre ál­ló ipari nyersanyagok és a feldolgozóipar között is. Ez sok gondot okoz azért is, mert megyénk — földrajzi adottságai miatt — ipari nyersanyagban szegény terü­let. Németh Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára a IX. kongresszuson el­mondta, hogy évente több mint félmillió köbméter fát termelnek megyénkben, mely­nek nagy része ipari fa, de ebből kész és félkész termék­ké csak 40 000 köbmétert dol­goznak föl helyben. A két szám egymás mellé állitása után nem kell különösebben bizonyítani, hogy e terület nagy lehetőséget rejt magában megyénk egy másik jelentős problémájának a megoldására is. Arra, hogy megakadályoz­zuk az elvándorlást, hogy a jelenlegi állapottal szemben ne Somogy megye legyen az or­szág legritkábban lakott te- rülete. Aránytalanság mutatkozik — országosan — a szállítási igé­nyek és kielégítési lehetősé­gek között is. Gyakran elő­fordul, hogy a termelés he­lyén megvan az építési anyag, az építkezés helyén megvan a gép és az ember, hogy beépít­se, de nincs eszköz az anyag szállítására. Ellentmondást hord magá­ban a növekvő lakásigény és a kielégítés lehetősége. Fo­kozza ezt az ellentmondást az is, hogy a lakásokhoz kap­csolódó létesítményeket (is­kola, óvoda, bölcsőde, ke­reskedelmi és vendéglátó há­lózat, orvosi rendelő, gyógy­szertár, posta stb.) is folya­matosan kell építeni. E léte­sítményekre a lakásépítés ke­retében biztosítunk fedezetet. Dönteni kell tehát arról, hogy ’akást építsünk-e, vagy a meg­épült lakások kapcsolódó igé­nyeit elégítsük-e ki előszóm; Természetes, hogy nem min­iig sikerül megtalálni a he- yes arányt A MEGYEI PÄRTBI- " ZOTTSÁG és a megyei-anács együttes ülésen vitatta neg megyénk harmadik ötéves .érvét. A terv mélyrehatóan elemzi Somogy megye helyze­tét, és lehetőséget biztosít az iránytalanságok csökkentésére. Természetesen a terv sem rzámolhat minden arányta­lanság megszüntetésével, hisz a lehetőségek korlátozottal^ Nem számol azzal sem, négy megszünteti e tervidőszakban a lakósszükséglet és a kielégí­tése közötti aránytalanságot. A jóváhagyott irányelvek! megvalósításával megelőzzük bizonyos aránytalanságok ke- 'etkezését is. A Nagyatádi Konzervgyár kapacitása — a rekonstrukció miatt — megnő, nagyobb mennyiségű nyers­anyagot tud feldolgozná. Ezért a zöldségtermelő területet nö­velni kell. De ugyanígy Ka­posvár és a Balaton-part zöld­övezetének kiterjesztésére is 5zükség van. Megoldásként 4— "000 holddal növeljük a zöld- tégitermelő területet. Nehézségeket okozott Ka­posváron az ipartelepítési ter­vek megvalósítása, a lakosság kommunális igényeinek kielé­gítése és a rendelkezésre álló íztermelő és szennyvízderítő kapacitás közötti feszültség. A jóváhagyott harmadik ötéves terv megvalósításával ez az aránytalanság csak 1970-ben oldódott volna fel. Megyénk vezetői erőfeszítéseket tettek a fejlesztés meggyorsításáért \ beruházási keret és a kivi­éi ezői kapacitás rendelkezésre áll. A Vízkutató és Fúró Vál- 'alat már meg is kezdte a munkát. A város lakói nagy érdeklő- léssel kísérik a vízművek épí- ését A Somogyi Néplapban Is megjelent a párt- és a tö- megszervezetek közös felhívá­sa, amelyben a lakosság se­gítségét kérték. Megjelentek azóta tudósítások, riportok is arról, hogyan fogadták e fel­hívást az üzemek, intézmé­nyek dolgozói, milyen válla­lásokat tettek. A MÁSODIK ÖTÉVES TERV teljesítésének elemzése felhívta a figyelmet arra, hogy nagy gondot oko­zott a mezőgazdasági termé­kek tárolása. Ezért szabta mag a harmadik ötéves terv ame- őgazdasági termékek tárolá­sához, felhasználásához és fel­dolgozásához szükséges kapa­citás bővítését A növekvő igények szükségessé teszik az állati termékek felvásárlásá­nak fokozását is. Ez föltételezi az állattenyésztés fejlesztését, melyhez fokozni kell a takar­mánytermelést Ezért irányoz­za elő a harmadik ötéves terv i művelési ágak megváltoztam ‘ását a búzatermelő területek rovására, amit úgy kell vég­rehajtani, hogy a csökkenő te­rületen a termelt mennyiség ne változzon. Nem vállalkozhattam min­den aránytalanság felsorolá­sára, melyeknek megszünteté­sére a harmadik ötéves terv teljesítésével sor kerül. Az említett példákkal azt sze­rettem volna érzékeltetni, hogy megyénk általános fejlesztése csak az ágazatok arányos fej­lesztésével oldható meg. Ormosy Viktor Termelőszövetkezetek! Szakcsoportok! Egyéni termelők! FIGYELEM! LUCERNASZÉNALISZT I. o. minőségben, 10 kg-os csomagolásban, 2,70 Ft/kg árban kapható: VETÖMAGBOLT, Telefon 12-311. 15. Kaposvár, Ady Endre « (4503)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents