Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-14 / 38. szám

Kedd, 1967. február 14. 3 SOMOGYI NÉPLAP Tavaszi rendezvények előtt LÁTOGATÁS A közeledő kulturális szem­lére való készülődésről tájé­kozódni látogattunk el a múltkoriban — többek kö­zött — Babócsára. Ez a köz­ség a tevékenyek közé tarto­zott eddig is: műkedvelő kép­zőművészeti szakköre most tízéves, és régi hagyómányt ápolnak a színjátszók is. A sikerélmény ereje Színjátszó csoportok egyre Inkább csak ott létezzen, ma már, altod a személyi es a tárgyi íöltéteieicfcn túl a ha­gyomány és az eredményes működés hatása elég erős en­nek a művészeti ágnats és magának a csoportnak az összetartásához. Színjátszó csoport egykor csaknem va­lamennyi községünkoen mű­ködött. Ma jobbára — helye­sen — a népművelés új tor­máit, lehetőségeit keresik a falusi műkedvelő-mozgalom­ban is. András Zoltán pedagógus­tól, a babócsai színjátszó szakkör vezetőjétől is erről érdeklődtem. — A hagyományból újra és újra felszított parázs a szín­játszás nálunk. Adottságai megvannak, a csoport tagjai szívesen csinálják, és még a sikerélmény összefogó eiv je az, amely fenntartja az együt­test. Az ismert gondok, ne­hézségen persze itt is meg­vannak. Szereplők elköltöz­nék, családot alapítanak, megválnak tőlünk — nemegy­szer a felkészülés kellős kö­zepén. De egy 12—14 tagú »mag«, amelyre biztosan szá­mítani lehet, most is van. Évente egy-két háromt'eí- vonásos darabot és néhány rövidebbet is bemutatnak helyben és a környéken. Ügy látszik, vígjáték a keresed »cikk«. Fehér Klára és Mo- liére-darabokkal jelenkeztek a közönség előtt az utóbbi években. Legutóbb pedig — még a rádió és a tv adása előtt — Somlai—Debreczeni egyik darabjával és A bo­londok grófja dramatizált változatával arattak sikert »tájban« hét alkalommal is. Hetente kétszer próbálnak: a szakköri jelleget és a cso­port belső nevelőmunkáját olykor szakmai megbeszé’és- sel és egy-egy tv-színházi adás közös megtekintésével, vitájával törekszenek bizto­sítani. Jelenleg Bárány Tamás A fiam nem a lányom című vígjátékának február végi be­mutatására készülnek. Kórus A kórus vezetőjét, Riedler Lászlót, mivel esti egyetemi foglalkozásra utazott Barcs­ra, nem találtam az iskolá­ban. Távollétében a járási művelődési ház művészeti előadója — és a korbábbi be­szélgetés folytatásaképpen — a színjátszó szakkör vezetője, a kórus egyik tagja tájékoz­tatott. Három éve működik ez a kétkezi és szellemi dolgozók­ból, pedagógusokból álló 25 tagú kis kórus Babócsán. Négyszólamú madrigálokat, népdalfeldolgozásokat tanul­tak meg, s eddig mintegy húsz előadási darabot gyűj­töttek tarsolyukba. Adtak már önálló hangversenyt is. sze­repeltek a helyi ünnepsége­ken, és egy ízben már tár­sadalmi szertartáson is éne­keltek. Erre az alkalomra Erkel Nászdalát tanulták meg. Legutóbb egy vietnami indulót próbáltak zongora kí­sérettel: legközelebbi felada­tuk pedig — heti két próbá­val — felkészülni a kulturá­lis szemle körzeti és járási bemutatójára. Honismeret — helytörténet Vezér Dezső iskolaigazga­tótól a nemrégen megalakult honismereti szakköri munká­ról, terveiről érdeklődöm: — Tsz-tagok, iharosok, több er Leimiségi dolgozo, pedagó­gus részvéteiével ai^uic m-0 a szakkör. Egyelőre 17 fel­nőtt tagja van. A piogram: a koi'ábbi irányelvek szerint lóidrajzi név-gyűjtés, vala­mint a község történelmi, -iéprajzi és munkásmozgaimi . miekeinek, hagyományainak felkutatása, gyűjtése. A na­pokban hoztak be például a Vörös Újság egyik csonka, me-gsárgult példányát, amit otthon véletlenül talált meg valaki. — Miért pont most, az utóbbi hónapban alakult meg ez a szakkör? — Tárgyi gyűjtés eddig is folyt, de kétségtelenül ha tás- sál volt ránk a rádiós hon­ismereti vetélkedő sorozat. A falu régi, nagy törté­nelmi korszakok tanúja: vára már a török hódoltság ide­jén is szerepet játszott Kani­zsa és Szigetvár között. En­nek tórgvi emlékeit is őrzik a vitrinek: török pipákat, feg> vereket, lövedékeket, ame­lyek itt, a faluban kerültek elő. — Van még ezenkívül — mondta az iskola igazgatója — több tárgyi néprajzi em­lékünk is: kézi malom, szö­vőszék, »há?i mozsárágyú« — amellyel egykor illusztris vendégek érkezését jelezték. Ezekről tudunk, azonban pil­lanatnyilag nincs hova ten­ni, így (a többi között) csak előjegyzésbe, nyilvántartásba vettük őket. A szakkör ta­vaszra tervezett falukiállítási anyagában viszont már ezek is szerepelnek majd. Ez a ki­állítás a rajz- és a fotoszak- kör segítségével áttekintést kíván adni Babócsa történel­mi fejlődéséről. Összeállításá­hoz, rendezéséhez szeretnénk kérni majd a Rippl-Rónai Múzeum segítségét. Egy lepedőnyi méretű raj­zot mutatnak, amely a vá­rat ábrázolja az 1550-es évek­ben. Ezt is a képzőművészeti szakkör készítette a kiállí­táshoz. Együttműködésük igen figyelemreméltó, hiszen raj­zok, ábrák és fotók nélkül nem is lehet megoldani az ilyen dokumentumkiállításo­kat. Ezek a szakkörök igen sokat tehetnek a falumono­gráfiák folytatásában, a fa­lukrónikák írásában, helye­sebben szemléltetésében is: főleg események és a falu megváltozott életének meg­örökítésében. Kár, hogy a község országgyűlési képvise­lő- és megyed tanácstagjelölő gyűlésén nem láttuk ott mun­kálkodni a fotoszakköir tagjait Ez is jelentős, megörökítésre érdemes esemény lehetett volna a falukrónikában. Elbúcsúzva a babócsaiaktól megkerestem a múzeum ille­tékes munkatársait. Nem tudtak ennek a honismereti szakkörnek a létezéséről. Pe­dig az lenne helyes, ha min­den megalakuló honismereti szakkör bejelentené működé­sét, terveit, elgondolásait a Rippl-Rónai Múzeumnak. An­nál is inkább, mivel a mú­zeum ilyen esetben — meg­felelő szakmai segítséggel és útbaigazítással — a helyszínen leltárt készít a már össze­gyűjtött anyagról, s hivata­losan védetté nyilvánítja azt. Ez pedig elsősorban a szakkör és a község érdeke lenne Wallinger Endre Országos dakfotó-kiállítás A pécsi Nagy Lajos Gimná­zium március 26—április 4 ^kö­zött rendezi meg országos diákfoto-kiállítását a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Népművelési Intézet védnöksé­ge alatt. A kiállításra vala­mennyi középfokú oktatási in­tézmény diákja és fotoklubja elküldheti pályázatát Mérce: as új mechanizmus Szakszervezeti választás a Textilipari Vállalatnál Százharmánchárom küldött képviselte a Somogy megyei Textilipari Vállalat kaposvári, tabi, karádi, heresznyei és marcali telepét az SZMT szék­házéban megtartott szakszer­vezeti választáson. Cser Sán­dor megnyitója után Pavlényi Kálmán szb-titkár beszámolt a szakszervezet kétéves mun­kájáról. Elmondta, hogy na­gyon nagyot fejlődött a vál tálat tavaly és tavalyelőtt. A szakszervezet azonban nem mindig tudott megbirkózni r. megnövekedett feladatokkal. Például a termelési tanácsko­zásokat hol összevontan, hol elkésve tartották meg. Tavaly ozomban már termelőegységen­ként és terv szerint zajlottak le a tanácskozások, így sokkal könnyebben figyelemmel kí­sérhette az szb a hibák kija- vitását, a javaslatok megvaló­sítását A szakszervezet ki lene bizottsága közül a társa­dalombiztosítási, a munkásvé­delmi és a n»bizottság dolgo­zott legjobban. Fejlődés volt tapasztalható a szocialista bri gádmozgalómban, a szociálist:, munkaversenyben. Tizenhat origódból kilenc már elérte azt a szintet, hogy megér- •errüi a szocialista címet Az szb-titkár őszintén el­mondta, hogy a kaposvári központ nem tartott lépést a fejlődéssel, a vállalat elhanya­golta a szociális helyiségek megépítését, nincs megfelelő öltöző, mosdó, művelődési te­rem. A HVDSZ megyebizott- :ágának kezdeményez lsére ebédlő, öltöző, orvosi rende­lő, mosdó épül az idén, s ez javít a dolgozók munka­körülményein. S ho'gy miilyen volt az szb is a vállalatvezetés kapcso­lata? A beszámoló szerint ál­talában jó, előfordultak azon­ban összeütközések, mert a vezetők halogatták a termeié >i tanácskozásokon elhangzott javaslatok megvalósítását, csak az szib ismételt figyel­Labdavarrást tanulnak vált Most a megyeszékhelyen növeli lét­számát a világ minden tájára exportáló szövetkezet Tizenkilenc lány és asszony meg egy férfi tanulja az ala- potkat Klauz Lászlótól a Heigl- malomban levő tanműhelyben. Három hónapig tart a tanfo­lyam. Erre az időre havi öt­száz forintot fizet a szövetke­zet a be tanulóknak. Nemrégen kezdte meg néhány asszony a tanulást a lengyeltóti részleg­ben. Versenyre hívta ki egy­mást a két tanuló csoport, me­lyik tanulja meg jabban a labdavarrást. Csapó Lajos, a szövetkezet ^könyvelője elmondta, hogy tizennégyezer forintba került a tanfolyamon részt vevők fel- szerszámozása. — Először a tűbefűzést, a cémasodrást tanulták, aztán tegnap már összefogtak két bőrt, s azt varrták. Kint a malomiban nagy aka­rattal és igyekezettel sajátít­ják el a szakmai fogásokat a lányok és az asszonyok. Mind­nyájan tudják, hogy ettől függ, mennyit keresnek majd a tanfolyam után. Mert akkor bedolgozóként tartoznak a szövetkezethez. — Ezután új tanfolyamét in­dítunk — mondta Császár György elnök. S hogy mit adnak a ktsz- nek majd a bedolgozók? A számítások szerint százezer forinttal emelkedik a terme­lési érték havonta. Tavaly meg­vette a Kapos­vári Szíjgyártó és Nyerges Ktsz a cukorgyárral szemben levő egykori Heigl- malmot. Itt építik meg az új festő- és sportlabdai gyár­tó üzemet. A szövetkezet a közelmúltban kilencezer fo­rintos költség­gel helyrehoza- tott eg.y hátsó helyiséget, s húsz fővel megindította az első kaposvári labdavarró tan­folyamok A szíjgyártók szá­ma egyre keve­sebb, csak át­képzéssel nö­velheti a szö­vetkezet a lét­számát. Tavaly csaknem ötven lányt és asz- szanyt tanítot­tak meg Len­gyeltótiban a labdavarrásra, az ottani kí­sérlet tehát be- Sok magyarázatra van szükség. Szorgos kezek varrják a bőrt meztetésére helyezték el pél­dául a kellő magasságban a világításit a munkatermekben, zerelték föl a szellőztető be rendezéseket. Az utóbbi idő ben javult az szb és a part vezetőség kapcsolata, csiszoló­dott munkamódszerük: egy- egy vitás kérdésben közös á! láspontot képviseltek. Az szb- titkár a beszámoló végén az új mechanizmusról beszélt, s arról, hogy milyen felelősség­gel kell majd döntenie a szakszervezetnek a dolgozók szociális, egészségügyi és kul­turális ellátásáról. — Tovább kell erősítenünk a választott szervek tekinté­lyét, növelnünk munkájuk ha­tékonyságát, a szakszervezet: agok iránti felelősségüket — mondotta Pavlényi Kálmán. Gál József né szólalt fel el­sőnek; elmondta hogy minden kaposvári dolgozó örülne, ha 'valóban megépülnének az em­lített szociális helyiségek. Abonyi Tóth Kálmán a tabi, Desztics Gyula a heresznyei részleg dolgozóinak üdvözle­tét tolmácsolta. Mind a ket­ten sokkal nagyabb támoga tást kértek az szb-től mű- helybizobtságuknak. Mint a heresznyei küldött hangsú­lyozta, azért fontos a tapasz­talat átadása, mert Heresz- nyén nincs olyan törzsgárda, mint a központban. Hódosi Ferenc a pártvezetőség véle­ményét mondta el: sokat ja­vult az szb munkája, hatá­rozottan állást foglal a mun­kások érdekében. Az szb és a pártszervezet kapcsolata szo­rosra fűződött. Balogh János a. bizalmiak gondjáról beszélt Nem elég, ha eladják a bé­lyeget, véleményt kell mon­daniuk minden fontos ügy­ben. Nagyobb segítséget kért az szb-től, mert olykor nem veszik figyelembe szavukat. Sán István szocialistabrigád- ,-ezető elmondta, milyen ösz­tönzően hatott a kitűzött ju­talom a brigádversenyre. Sok­kal több kollektíva küzd a szocialista címért. Kérte, hogy a megválasztandó szb szintén nagy gondot fordítson a bri­gádmozgalomra. Vétek József a HVDSZ megyebizoittságának a véleményét tolmácsolta. A vállalat dolgozóinak majdnem hetven százaléka nő. Éppen ezért megkülönböztetett gond­dal kell foglalkozni helyze­tükkel. Szekeres János az 3ZMT nevében üdvözölte a küldötteket. Bíró Lajos igaz­gató többek között azzal íog- 'alkozott, milyen követelmé­nyeket állít az új mechaniz­mus a szakszervezet elé. Hang- úlyozta, hogy olyan szakszer­vezeti tanácsot válasszanak a küldöttek, amely képes elő­segíteni a vállalat önálló gaz­dálkodását. Dolgos Gyula, a HVDSZ megyebizottságának atkára szintén arról beszélt, milyen feladat elé állítja a szakszervezetei a döntési, az egyetértési, az ellenőrzési és a vétójog, hogyan élhetnek ez­zel ennél a vállalatnál. Alá­húzta, milyen nagy jelentősé­ge van a mostani választás­iak. Az új tisztségviselők ki­válogatásának az új mecha­nizmus a mércéje. Epstein Károly né kifogásol­ta a kaposvári munkakörül­ményeket, elpanaszolta, hogy öregek a gépek. Javasolta, hogy a vállalat szerezzen be speciális gépeket. Molnár La­tos felszólalását taps szakítot­ta félbe, minden tenyér ösz- szeverődött, amikor leült. Min­den munkást érdeklő és fog- 'alkoztafő témáról beszélt a Lavina című tv-játék tanul­ságából kiindulva. A munká­sok és a vezetők kapcsolatát, i közöttük kialakult hangne­met elemezte. Kifejtette, hogy ’gyre többen járnak iskolába, lő a munkások képzettsége, :génye. Éppen ezért visszatet­sző, ha közvetlen vezetőjük durva hangot üt meg. Ilyen­kor fordul elő, hogy a munkás is visszakáromkodik. Nagy taps fogadta azt a megállapí­tásét, hogy munkatárs legyen a közvetlen vezető is. Sághe- 7yi Béla javasolta, hogy a szocialista cím odaítélésénél ízt is vegyék figyelembe, újí­tott-e a brigád. Kifogásolta, hogy a tmk-sok még sohasem kaptak elismerést, jutalmat ijítókedvükért, pedig a be- idott huszonkilenc újítás kő­iül huszonhárom az ő ne­vükhöz fűződik. A küldöttek huszonegy tagú vállalati szakszervezeti taná­csot és háromtagú számvizs­gáló bizottságot választottak. \ szakszervezeti tanács sz­itán megválasztotta a kilenc­tagú szb-t. Titkára újra Pav- ényi Kálmán lett Lajos Géza TÉU VASÁR február 13—28. Sokféle ruházati cikk 20— 40 %-os árengedménnyel a kijelölt áruházakban és bol- tokban, (884) Vásári ajánlatunk: Fiú bébikabát Gagarin bébi ballonöltöny Gyermek bundacipő Gyermek korcsolyacipö 285,—Ft helyett 220,—Ft helyett 78,— Ft helyett 235,—Ft helyett Gyermekruházati cikkek gaz­dag választékával várja a Ka­posvári Gyermekruházati Áru­ház. (38709) 199.50 Ft 154,—Ft 54,60 Ft 164.50 Ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents