Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-02 / 28. szám
Csütörtök, 1967. február Z. 3 SOMOGYI NÉPLAP EGYSZERŰ SZEMMEL Óaranyból kapuim levelet a minap. Az Űj Élet Tsz zárszámadó közgyűlésére hívtak. Szülőfalum sorsát azóta a sápadt fényű ősz óta kísérem figyelemmel, amikor a virágokat váratlanul, legszebb pompájukban aszalta barnára a korai fagy. Azóta, amióta egyfelé hajolnak a barázdák. A múltat égető belső füzekből két ki...» villan elém. Egy borostás arcú, csupa dér parasztember. így mondta: — Ügy legyen, ahogy maguk mondták. Én megpróbálok hinni benne. De dolgozzunk becsülettel, mert különben megeszi a fene az egészet! És egy másik arc. Fiatal még, de az élet tele rajzolta kanok, kemény vonásokkal. Menekül, cáfol, szabadságra hivatkozik. Maga sem veszi észre, hogy ez a belső lobo- gás feléget mindent, ami mögötte volt. A szavai: — Ismerik maguk a parasztembert?! Mi csak azt hisszük el, amjt megfoghatunk!... Tanúja voltaim vajúdásoknak, emberi csatáknak. Ez az élő kép győzött meg arról, hogy nagyot tudnak változni az emberek. Hogy milyen utat képesek megtenni. A beszámoló Egy hatalmas, szép épület előtt áll meg a gépkocsi. — Ez a gépállomás, — Nem. Már nem a gépállomás. Ez a mi központunk. Megvettük, egymillió-háromszázezret ffizettünk érte... A közgyűlést saját kultúrtermükben tartják. Sokan vagyunk a teremben. Az első sorokban idősebb asszonyok. Mögöttük lányok, legények, fiatalok. A hátsó sorokban öregek. Kizárólag férfiak. Mi a középbájon kaptunk helyet. Szabó Pista az égjük, Móré bácsi a másik szomszédom. Szabó Pista inas, izmos ember. Csontos arcára ráfeszül a bőr. A falu egyik legegyszerűbb, a szövetkezet egyik legszorgalmasabb embere. Szürke sapkáját mélyen a szemére húzza. Ritkán szól. Tőmondatokban beszél. Móré bácsi feles télikabátot és kalapot visel. Először van ebben a közösségben. A múlt év tavaszán egyesült Drávatamási Óarannyal. Szegények falva a nagyobb, erősebb testvértől kért segítséget Ég a testvér segített. Amikor az elnökség is helyet foglal, Szabó Pista megrántja a kabátomat. — Mondta az elnök, hogy levelet írtak a megye első emberének. Meghívták, jöjjön el mára. Tart bennünket valakinek, mert eljött... A közgyűlés elnökségében a szövetkezeti tagok között ül Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Süveges Sándor, a Barcsi Járási Pártbizottság első titkára és Papp Ferenc, a járási tanács vb- elnöke. A beszámolót az az ember mondja, aki hét évvel ezelőtt a szabadságra hivatkozott, cáfolt és menekülni próbált az új élet elől. Tömör, nehézveretű mondatokat sorol. Érezni, hogy kritikus szemmel tette mérlegre a közösség sorsát. Tisztában van azzal, hogy a moeoaninäl többet is lehet tenni. Hogy az élet természetes rendje az előbbre lépés. — Hallottad?! — kérdi súgva Szabó Pista —, hatvanhárom forintot ér minden munkaegység ... Két adatot írok a térdemre fektetett jegyzetfüzetembe. Az egy tagra jutó részesedés 18 030 forint Az egy családra jutó részesedés 20140 forint. De nem lehet megállni. Le kell írni a másik kettőt is. A szövetkezet 263 dolgozó tagjának mindegyike 93 forintot keresett minden munkanapon. A csönd A beszámoló után az ellenőrző bizottság elnöke beszél. Csak a lényeget említi. Hogyan lehetne inég jobban. — Az nem igaz, hogy mi csak 60—70 mázsa krumplit tudunk termelni. Ezen a helyzeten változtatni kell. És az sem igaz, hogy ebben az évben könnyebb lesz, mert mechanizmus van. Egy dologgal nagyon is tisztában kell lennünk. A jövedelmet senki sem hozza helyettünk házhoz. Nekünk kell tenni és gondolkodni ... Megtapsolják. A szövetkezet elnöke megnyitaná a vitát. Kéri, hogy minél többen szólaljanak fel, mondják el véleményüket, javaslataikat. Eltelik egy perc, kettő, három. De senki sem szól. Mellettünk és a hátunk mögött morogni kezdenek az öregek. — Mit kell ehhez hozzászólni! ... — Tiszta dolog ez!... — Csak az nem érti, aki nem akarja ... Móré bácsi is kimondja a véleményét: — Okosan elmondták azt is, ami voit meg azt is, aminek kell lenni. Ha rosszul mondták volna ki, akkor bezzeg... Ez volt az első olyan közgyűlés Darányban, hogy mindenki egyetértett mindennel. Mert a csönd ezt is jelezte. A férfinép megint zúgni kezd. — Nem értik ezek az asz- szonyok!... — Már megint máshová figyelitek. Mindenki a szomszédjával beszél, csak Szabó Pista hallgat. Az ujjait számolgatja. Már-már azt hiszem, oda sem figyelt, amikor váratlanul rámkérdez: — Én sem értem. Azt mondd meg nekem, hogy lesz édesapám. Ö is kap nyugdíjat? Mondd meg, ha tudod ... A vita A közgyűlés elfogadta a beszámolót. Két tag kilépését engedélyezték, egyet kizártak, hét embert pedig fölvettek. Hat darányi és egy drávatamási ember kérte a fölvételét. A vita a fizetőhelyek előtt kezdődött. Amíg a másfél millió forint gazdára talált, néztem az arcokat, és hallgattam az embereket. Azt hiszem. Szalai Jancsi kérdezte Szári. Jóska bácsit: — Mennyi leót akkor? — Ha jól nézem, harmincnyolcezer ... Jancsi kacsintott, viccesen folytatta: — Nem több? Mintha több lenne?! Az idős takarmónyos szemére húzta a sildes sapkát, és barátságosan hátba verte Jancsit — Jól nézted. Túl van ez a négy vérién... Keserű Józseftől, a szövetkezet elnökétől egyetlen kérdésre kértem választ: — Mondd csak, ismered te a parasztembert? A kérdésre egy derűs mosolyt kaptam válaszul. Németh Sándor All a daru Ismeretes, hogy a színház- park mellett irodaház épül a Samogj—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, a Tervezőiroda, az Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatal számára. Az építkezés ütemével elégedettek az irodaház gazdái. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat vezetői például ezt mondták: — A Tanácsi Építőipari Vállalat szépen dolgozik. Megígérte, hogy augusztus végére átadja a várva várt épületet. Mi bízunk benne, hogy így is lesz. Az ígéret valóra váltása azonban veszélyben forog. Ugyanis a ZTt—45 típusú dara nagyon gyakran meghibásodik. A budapesti Építőgép- kölcsönző Vállalat szerelői (övé a daru) sűrűn leutaznak Kaposvárra, hogy megjavítsák. Munkáiukban azonban nincs sok köszönet. Inke Sándor, a Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatója szerint előfordult már, hogy távozásuk után egy órával ismét elromlott a hatalmas gép. Beszélgetésünk Időpontjában (január 31-én) is állt a dara. Az igazgató szerint január 28-án délelőtt 10 órakor hibásodéit meg. — Ha a darut folyamatosan használhatnánk, a termelést háromszorosára növelhetnénk — jegyezte meg az igazgató. — Ilyen körülmények között sajnos az sincs biztosítva, hogy szeptemberre elkészül az épület. Ügy tudjuk, hogy a kivitelező kötbérezni fogja az Épületgép-kölcsönző Vállalatot a daru gyakori használhatatlansága miatt. Talán a kötbér figyelmezteti majd a vállalat vezetőit kötelességükre. Arra tudniillik, hogy a kölcsönzött gépeket üzemképes állapotban kell tartaniuk. Ezt kívánja tőlük a népgazdaságnak, a kivitelezőnek, az épület tulajdonosainak és nem utolsósorban saját dolgozóik érdeke. Sz. N. Közös gond Nem hiszem, hogy Kaposvár történetében állt már a lakosság előtt ehhez fogható feladat. Sőt maga a város vezetése sem vállalkozott még ilyen nagy munkára: egy év alatt évtizedes problémát, Kaposvár vízellátási gondját kell megoldani. N'o- gazdasági erőforrásokból «3— 40 millió forintot fordítanak erre. Hatalmas összeg ez. Nem lebecsülendő az az áldozatvállalás sem, amelyet a lakosságtól kérnek a város politikai, gazdasági és társadalmi vezető szervei. A január 12-én közzétett felhívás szerint a városi párt-vb, a tanács végrehajtó bizottsága, valamint a Hazafias Népfront városi bizottsága a cseri vízmű bővítésével kapcsolatos főnyomóvezeték építéséhez 9150 óra társadalmi munkát. kér. A sántosi vízmű ép;- téséhez 14 000, a város fejlesztését szolgáló egyéb munkák elvégzéséhez pedig 38 000 óra társadalmi munkára van szükség. Nagyon nagyok ezek a számok, de jól érzékeltetik azt a munkát, amelynek az év végéig be kell fejeződni. Sokat beszélünk — és gyönyörködünk is — az éoülő, szépülő Kaposvárról. Esvik napról a másikra úi lakótömbök nőttek ki a földből; csatádnak százainak lett kényelmesebb otthona. Ezzel a fejlődéssel azonban nem nőtt párhuzamosan a vízhálózat: i gondok egyre égetőbbek lettek. A vízügyi program 1970- re ígérte ennek az évről évre növekvő gondnak a megoldását. Most rendelkezésre áll a beruházási összeg és az épit- tési kapacitás. Megnyílt az út a még nagyobb ütemű város- fejlesztéshez. Ehhez azonban nem elegendő csak a népgazdasági erőforrás: Kaposvár lakóinak a segítsége is kell. S a kaposvári emberek segíteni akarnak. Fél hónapnál alig múlott el több a felhívás megjelenése óta, s mindenütt a városban — de a városon kívül is — sok szó esik erről a gondról A kü- i A vihar Sűrű nagy darab ember a jogász. Olyan pátosszal beszél, ahogy a papok szoktak a szószéken. A szövetkezeti demokráciáról és az új rendeletekről szól. Arról, hogy táppénzt kaphat a parasztember és hogy nyugdíjas lehet. Amikor befejezi, egyszerre kitör a vihar. Az első sor szélén egy sötét kendős öregasszony kezdi. — Nekem hét évem van eddig. Akkor én hogy leszek? Mit kell tennem? Kihez menjek? Nem ül le. Állva várja a választ. A harmadik sorban Máté Bözsi néni kér szót És már szól a harmadik: — Azok hogyan lesznek, akiknek három gyerekük van? A gyerek az nem számít be semmibe? ... Építőanyag-vásárlók, figyelem! A kaposvári TÜZÉP-telepen megvásárolt építőanyagát házhoz szállítja a 13. sz. SKÖV A vásárlók megrendelésére a rakodást is elvégezzük. Gépkocsik a TÜZÉF-telpen megrendelhetők. Gyors, olcsó és megbízható! 13. sz. AKÖt Kaposvár (4464) Palackozzák az almabort Megérett a Nagyatádi Konzervgyár pincéiben az alma- bor. Megkezdték a kedvelt ital palackozását, ötven vagonnal szállít belőle a keres kcdelemnek a nagyatádi üzem. I ABC-áruházat kap Kaposvár Gazdag a tanácsi kereskedelem idei beruházási programja. Egyebek között Győrben Alt 1-áruház, valamint étterem-presszó készül el, Szegeden korszerű önkiszolgáló bisztrót építenek. Kaposvár 800 négyzetméteres ABC-áru- házat, Debrecen 800 személyes éttermet, Pécs két ABC-áruházat kap. A foldinűve&szovetkezeü kereskedelem az idén ugyancsak bővíti bolti és vendéglátóipari hálózatát. Egyebek között Cegléden, Nagykátán és Abonyban kisáruház, Tabon és Békésen lakberendezési üz- ’etház épül. Csongrád. Kaposvár föl dm ű vess ?ö vet k e zeti ABC-áruházzal, Ráckeve és [ Hajdúszoboszló étteremmel, Szentlőrine cukrászüzemmel gyarapoük, (MTlj A vállalati beruházási bankhitelek új rendszere A Magyar Beruházási Bank a napokban közzéteszi a beruházási bankhitelek új rendszeréről szóló körlevelét. Az MTI munkatársának elmondották, hogy a visszafizetendő hitelek ügyintézése az eddiginél gyorsabb lesz, a hitelfolyósítás, a visszafizetés módja pedig jobban megfelel az 1968-bain kezdődő új gazdasági mechanizmus elveinek. Tavaly újabb, a termelést szolgáló beruházása hiteltípust vezettek be, amelyet már nem a nyereségből, hanem a beruházási célra felhasználható — nagyobb részt amortizációból képzett — saját alapjából fizet vissza a vállalat. A mostani új rendszer szerint ezentúl mindenfajta visszafizetendő hitel a vállalat saját alapját terheli, vagyis a vállalat már a hitel igénylésekor is leendő beruházási eszközeivel gazdálkodik. Hitelt lebet kérni a temetéshez szükséges pótlás és csere jeUegű beruházásokra, az ország fizetési mérlegét javító, a műszaki fejlesztést, a gazdaságosabb termelést előmozdító, a termelés meny- nyiségét növelő, az anyagmozgatás és -csomagolás racionalizálását szolgáló beruházásokra. A hitel összege általában a vállalat 1967. évi teljes amortizációjának 150 százaléka lehet, és azt két év alatt keU visszafizetni. Ha egy év alaQ fizetik vissza, akkor a kamat csupán Z, egyébként 4 százalék. Ha a beruházásoknak a fele vagy ennél nagyobb része építkezési munka, akkor a kamat 5 százalék. Tranzakciós beruházásokra az említettnél na gyobb hitelt is nyújtanak, és a visszafizetési idő öt évig is terjedhet. (HTQ lönbözó beosztású emberek úgy beszélnek róla, mint saját gondjukról. Jó dolog az, ha egy közösség a közös gondot saját gondjának tekinti. S nemcsak beszélnek róla, hanem tenni is akarnak a megszüntetéséért. A Kaposvári Ruhagyárban a szocialista brigádok a munkaver- seny-vállailásokban külön pontként említik a város részére végzendő társadalmi munikát. Hiába ér el bármilyen kimagasló eredményeket egy-egy brigád, ha a társa- diaJmimunka-felajánlását nem teljesíti, nem kaphatja meg a szocialista címet. A Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál a kommunisták külön taggyűlésen foglalkoztak a társadalmi munka szervezésével. Gtt döntötték el, hogy egyöntetűen húsz-húsz órát ajánlanak fel. A vállalat KISZ- alapszervezete néhány nap múlva ugyanezt tette. De lehet folytatni a példákat: a Somogy megyei Állami ..Építőipari Vállalat munkásai dömperekkel és árokásó gépekkel vonulnak ki, csupán azt kérik, hogy az üzem- anyaköltséget térítsék meg a vállalatnak. A műszakiak pe dig nemcsak fizikai munkát vállalnak szívesen, hanem ha szükség lesz rá. terveket is készítenek, vagy részt vesznek a munfai irányításában. A húsüzemiben az egyik szocialista brigád indította el a sort. Ök tettek először felajánlást A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat kaposvári üzletigazgatóságának műszaki dolgozói már az építkezés terveit vették kézbe, átvizsgálták a téri’' elck- romos részét, s ennek alapján tettek javaslatot az egyszerűsítésre. Ez körülbelül 7—800 000 forint megtakarítást eredményez. Pedig ezzel még korántsem fejeződik be a munkájuk, hiszen az építkezésnél ők is ott lesznek. A felhívás nemcsak a város üzemeiben talált visszhangra: minden szakszervezet és a KISZ is munkához látott'. Ennek a nagy társadalmi munkaakciónak sok vállalatnál egyik fő szervezője a szikszervezeti bizottság. A KISZ- esek pedig az Ifjúság a szocializmusért mozgalom keretében vállalt húsz óra társadalmi munka nagy részét szeretnék ezeken az építkezéseken végezni. Egyelőre még csak felajánlásokról beszélhetünk. Arról, hogy a város lakói megértették s szívükön viselik Kaposvár gondját. A felajánlásokat azonban a munkának kell követni, S ebben a munkában konkrét tartalmat kap a Tegyünk többet Somogy értl-moxgalom. Nem nagy tetteket kell végrehajtani az egyes embernek, csupán azt kérik a város vezetői, hogy mindenki lelkiismerete szerint vegyen részt a munkákban. Ezekből a tíz-tizenöt- húsz órákból tevődik össze az a nagy munka, melynek értékét két és egynegyed millió forintra becsülik. Ez pedig korántsem elhanyagolható összeg. A pénz és a munka mögött bizalom van. Az emberek bizalma, hogy ezzel segítséget adhatnak a gondok megoldásához, és a vezetők bizalma, hogy a város lakói megteszik a városért — s közvetve magukért, környezetükért azt, amit kérnek tőlük. Közös gondról van szó. Ezt legjobban csak közös erővel lehet megoldani. Ezért írta a felhívásban a városi párt- vb, a tanács végrehajtó bizottsága meg a Hazafias Népfront városi bizottsága: -Bizalommal fordulunk a város minden lakóiéhoz, üzemeink munkásaihoz, az értelmiségiekhez, az alkalmazottakhoz, a szabadfoglalkozásúakhoz, a nyugdíjasokhoz és háziasszonyokhoz, ajánlják fel társadalmi munkájukat a város fejlesztéséhez, hogy segítségükkel egy év alatt megoldhassunk olyan közérdekű évtizedes gondot, amelynek megszüntetése mindnyájunk °gvéni érdeke is.« Nagy feladat’-a hívták a áros lakóit. És szépre_ is. Hiszen gyarapodik, feilődik Kaposvár, s ennek előnyeit -.Hősorban azok élvezik, akik itt élnek. Maguk a város lakói. Kercza Imre
