Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-12 / 37. szám

\ SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1967. február EL FONALGYÁRI MUNKÁSÖRÖK PILLANATKÉP A Beregszászi József vezet­te munkásőrraj az 1966-os kiképzési évben elnyerte a nagyatádi munkásőrszázad legjobb rajának járó ván­dorzászlót. A raj tagjainak többsége — a parancsnokkal együtt — a Nagyatádi Fomalgyárban dol­gozik, Beregszászi József raj- parancsnok főleg ebben látja, a két egymást követő észtén-' dobén elért kiváló eredmény alapját: — Nagyon jó a kollektív szellem. Tudjuk, hogy kitől mit várhatunk, és ezt meg is követeljük egymástól. De mi­vel szinte egymás mellett dol­gozunk, azt is tudjuk, hogy mivel tartozunk a gyárnak meg a munkásőrségnek. A fonal minőségét ellenőrző Be­regszászi József. Beregszászi József tizenne­gyedik éve dolgozik a fonal- gyárban. A festődében sav­munkásként kezdte, majd gép­re került, szorgalmával pedig síérte, hogy ma ennek az üzemrésznek a segédműveze­tője. A festöde adja a gyár mun­kájához az alapanyagot; ami ihnen kikerül, abból készül a Honleány és a Gyöngy fonal meg a különböző varró-, hím­ző- és horgolófonalak. A szi­várvány minden színév?’ dol­goznak, s termékeiket külföl­dön is kedvelik. Romániába például a Honleány fonalat többféle színben szállítják. S ha rossz a minőség, vagy el­maradnák a mennyiségi terv­vel, akkor hátráltatják a gyár többi részlegének munkáját is. Ez azonban még nem fordult János, elő. „ Beregszászi Józsefnek más feladata is van: a szakszerve­zet társadalmi munkavédelmi felügyelője. — Mindkét feladatát igen jól látja el. Nagyon sok ja­vaslatot tett már a gyár dol­gozói munkaköri) lmcnyeiiiek javítása érdekében. Lehetet­lent soha nem kívánt, de he­lyes javaslatai végrehajtásá­hoz ragaszkodott. A termelés­ben elért munkájáért két al­kalommal ki váló jel vényt, egy alkalommal a Könnyűipar ki­váló dolgozója jelvényt kapta meg. A szakszervezet is ki­tüntette már... — mondja Bartus Gyula, a fonalgyárve­zetője. Hogy a gépek fennakadás nélkül működjenek az üzem- | ben, ahhoz a karbantartóban munkájáról ismert dolgozó munkásőrök, Karafa László esztergályos és Bakos János lakatos munkája szük­séges. — A pontosság mintaképei. S a kezük aranyat ér. Ez a vélemény hangzik el róluk társaik és a gyár vezetői kö­rében. Ugyanilyen elismerő szavakkal szól róluk a mun­kásőrség parancsnoka, Marosi József: Folytatja a versenyt a Pártkongresszus-brigád A Baromfiipari Országos Vállalat Kaposvári Gyáregysé­gében tavaly Pártkongresszus néven szocialista címért küz­dő brigád alakult. A kollektí­va a IX. kongresszus tisztele­tére vállalta, hogy a bontott termékből a tervezettnél 0,2 százalékkal több készterméket hoz ki, továbbá, hogy állan­dóan 100 százalék fölött tel­jesíti tervét, és társadalmi munkát is végez. Az idén a Pártkongresszus- brigád tagjai folytatják a mun­kaversenyt. Nemrég gyűlést tartottak, ezen új brigádveze­tőt és brigádvezető-helyettest választottak. Elkészítették vál­lalásukat. Ennek nagy része azonos a tavalyival. Tulajdon­képpen azt bővítették ki. A vállalás pontjai közül legjelen­tősebb az, amelyik a társadal­mi munkára vonatkozók. A kollektíva ugyanis az idén a város vízellátásának, megjaví­tását jelentősen elő akarja mozdítani. Ezért úgy határoz­tak, hogy a társadalmi munka mennyiségét egyelőre nem is szabják meg. , A társadalmi munka elől a brigád vidéki tagjai sem zárkóztak eL Ez is mutatja többek között, hogy a kollektívában dolgozó munkásnök a múlt évben so­kat fejlődtek, jó közösségi szel­lemet alakítottak ki. Ciklusos javítás A Somogy—Zala meg}'« Tégla- és Cserépipari Vállalat gépészeti részlegénél szocialis­ta címért küzdő brigádot ala­kítottak a műszakiak. Fő cél­juk a gépállás csökkentése volt. Sikerült eredményt elér­niük. 1966-ban 671 órával volt kevesebb a gépállás, m;ní 1965-ben. (671 óra alatt 3 500 000 téglát tudtak gyárta­ni.) A gépészeti brigád az idén egy lépéssel tovább akar lépni. Be akarja vezetni az úgyneve­zett ciklusos javítást. Enne]? lényegét Pulai József csoport- vezető így fogalmazta meg: A korábbi években a gépek, berendezések javítását, kar­bantartását télen végeztük el. Most szeretnénk a nyersgyár­tás ideje alatt is javítani, kar­bantartani a bérén dezx|seket. Hogy mi indított bennünket erre? Felfigyeltünk arra, hogy egyes alkatrészek bizonyos idő múlva elromlanák. A VK—30 kotrógép járómű tengelye ál­talában májusban szokott el- romlani. Ez rendszerint nagy kieséssel járt együtt. Ha bizo­nyos időközönként megvizsgál­juk a gépeket, berendezéseket, és az elkopott alkatrészeket ki- cseréljük, a kisebb, még üzem­zavart nem okozott hibákat ki­javítjuk, elejét vehetjük a ki­esésnek. A ciklusos javítás nem akadályozza a munkát Ugyanis akkor végezzük el. amikór az üzemek egy-két na- pót állnak. Az új javítási mó ’ kivezetésével szerintünk a ki­esett óra az összes munkaóra 4 százaléka lesz, míg korábban öt százalékkal több volt. A ciklusos javítás bevezeté­sére fölfigyelt a Téglaipari Tröszt is. A gépészeti csoport­tól márciusra kéri a javítási programot. Ha a trösztnél is egyetértenek az új karbantar­tási móddal, akkor valószínű, hogy országosan is bevezetik.-arafa László esztergál. új munkadarabo — Nem fordult még elő. hogy a kiképzésről vagy a szolgálatból hiányoztak, és feladatukat nem a legjobb tu­dásuk szerint hajtották volna végre. Előfordult, hogy sürgős ex­portmunka elvégzése érdeké­ben éjszaka kellett a javítást, illetve a karbantartást meg­csinálniuk. Karafa László és Bakos János azok között vol­tak, akik zokszó nélkül vál­lalták a meghosszabbított mű­szakot • • • Három fonalgyári munkás­őr. Üzemükben és a munkás­őrségben is példamutatóan dolgoznak. Ezért kaptak mind­hárman Kiváló munkásőr jel­vényt, Beregszászi József ezenkívül rajának eredményes vezetéséért Kiváló parancsnok kitüntetést... Szalai László Százhatvan négyzetméter próbálkozás A pince kel­lemesen meleg, az embert megcsapja a komposztált föld jellegze­tes szaga. A kúposán ösz- szerendezett föld olyan, mintha egy tréfás gyerek foltokat gatott rá, ha kedvű fehér rajzol- volna vagy mint- csipkés szé­lű penész ver­te volna ki. Pedig benn a földben nőnek, gyarapodnak a gombafonalak, hogy majd ap­ró kis kalapok formájában egy idő után a felszínre tör- I jenek — Megpró- bálkozunk ve­le — mondja idős Miklós István elengedve a dróton lógó hőmérőt. Ki tudja, mikori, ősrégi pince ez itt a balatonkiliti szövetkezethez tartozó Pap- kutai-majorban. — Sohasem használtuk ki. Hiszen a burgonya csak né­hány hónapig volt benn, ha itt tartottuk. És az ember mostanában annyit hall ar­ról, hogy kifizetődő a gom­ba. Éppen ma ment el a kertészeti gyakornokunk. Sza­bó Vince Bálványosra. Egy kis tapasztalatcserére. — Kell az embernek az is­merkedés, hiszen sohasem foglalkoztunk vele. — Még nem végzett ilyen munkát maga sem? — Nem én! — vonja meg’ vállát az ősz hajú paraszt- ember. — Puílvkapásztor vol­tam azelőtt. Hát tudia. azok megficankoltattak. Bolondos iószágok. És hiába, hatvan­hat éves vagyok. — És most vállalkozott er­re. — Hát persze. Pedig tanulással, új, eddig ismeretlen gyakorlat meg­szerzésével jár. És nem fia­talember, akinek könnyű az átállás. — Mondtam az elnökünk­nek, próbáljuk meg. Hogy mi lesz belőle, majd kiderül. Százhatvan négyzetméter. Ha máshol megy, miért ne sike­rülne itt is? Meg aztán le­het, hogy legelőször lesz va­lami hiba. De hogy van ez az ilyen új dolognál? Kell szerezni először tapasztalatot. Most már úgy vagyok, hogy azt mondhatom, kezdek hoz­zá érteni... — Kapott valami segítsé­get, tanácsot? — Voltam egy tanfolyamon, elővettem egy könyvet, és azt böngésztem. De a leg­többet az jelentette, hogy kijöttek Kaposvárról, és mindent szépen elmondtak. Meg persze érdeklődtünk, ahol csinálják. A közgyűlésen szóba ke­rült a gomba. Ügy fogadta el a falu, hogy ez az első kísérlet, próbálkozás. — A legelső munkák egy kicsit rosszak voltak. Miután fertőtlenítettünk, csináltuk az ágyúsokat, komposztáltunk, 60—70 fokos melegben kel­lett dolgozni. De hát megéri. Van pénz benne. Űgv mondja, mintha en­gem akarna meggyőzni: meg­térül a fáradozás. — És most? — Van itt munka mindig. Látja, itt ez a vödör, a tin­tagombát ki kell szedni ál­landóan, mert nedvesíti a trágyát. Aztán a napokban átrostáljuk a földet és beföl­delünk. Utána, ha minden jód megy, március elejére, köze­pére gombának kell itt len­ni. Majd akkor jöjjön el! Elhallgat. Végignéz a pin­cén, a kúposán összerende­zett sorokon. És csöndesen hozzáteszi: — Sokat jelent ez ne­künk, ha sikerül.., V. M­AHOL KÖZÜGY LETT A KÖZSÉGFEJLESZTÉS Lassan megszokottá, közna­pivá válik a falvak csinosodá- sáról, fejlődéséről beszélni. A törpe vízművek, az emeletes iskolák és a szép művelődési házak a nagyobb községekhez olyannyira hozzátartoznak, hogy hiányukat előbb észre­vesszük. Parkok épülnek a régi, poros vásártelepek helyén, játszóte­rek az iskolák és óvodák mel­lett Ezekből a munkákból esztendők óta jelentős részt vállal a falvak lakossága is. A társadalmi munkák értéke a nagyobb községekben olyan számottevő, hogy a tanácsi ve­zetők minden nagyobb létesít­mény megvalósításánál joggá’ számolhatnak vele. Nagyatádon — minden túl­zás nélkül állíthatjuk — köz­ügy lett az utóbbi években a község szépítéséért vállalt tár zadalmi munka. Ez a téma gyakran szerepel a községi ta­nács napirendjén, de napiren­den kívül is. A tanácstagok szinte felelősei lettek egy-egy körzetben a társadalmi mun­kák megszervezésének. A járdaszegélyek beültetésé­hez a virágpalántát a tanács biztosítja és a lakók gondoz­zák, ápolják. Ez is több éves gyakorlat már Nagyatádon. A járdaépítésnél az alapot min­dig maguk a lakók készítik el. Tavaly a tervezett négyszáz- ezer forint helyett négyszáz- harminckétezer forint értékű társadalmi munkát könyvel­hettek el a tanácsnak Csupán a sportpálya építésénél több mint ötvenezer farinit értékű munkát vállaltak a falusiak. A kérdésre, hogy minek kö­szönhető a nagyatádiak jól gyümölcsöztethető lokálpatrio­tizmusa, Kovács János, a köz­ségi tanács vb-titkára így vá­laszolt: — Ismerik terveinket, tud­ják, mit akarunk, és ha e» egy kicsit is találkozók az egyéni érdekkel, számíthatunk segít­ségükre. Szívesen segítettek a fürdőnél, az új park építésénél, a vízvezeték bővítésénél egy­aránt Az új park földmunkáihoz az üzemek gépeket is adtak, hogy megkönnyítsék a talaj el­egy engeitését. Nagyatád a tervek szerint sokat fejlődik a harmadik öt­éves terv időszakában. Űj kór ház, új utcarészek épülnek; a fürdő környéke a község egyik legszebb része lesz. A vásártér mögötti park felszabadulásunk 25. évfordulójára készül el szomszédságában egy kézilab- iapályával. Olyan tervek ezek, amelyek nek megvalósításához szívesen járul hozzá anyagi és kétkezi segítségével a lakosság. N. J. A tárgyalóteremből ítélet a Nagyatádi Gépjavító Állomás kártevői ügyében Tavaly ismertettük lapunk­ban, hogy a többszörösen bün­tetett előéletű Tóth Zoltán — a Nagyatádi Gépjavító Állo­más villamossági részlegének volt vezetője — és társai tu­datosan, illetve hanyagságuk­kal milyen kárt okoztak a ársadalmi tulajdonban. Tó- ;hot és tíz társát a társadal­mi tulajdon sérelmére elkö­vetett sikkasztás, hűtlen és hanyag kezelés miatt a napok­ban vonta felelősségre a Nagy­atádi Járásbíróság. A szakértői vélemény alap­ján megállapította a bíróság, hogy Tóth Zoltán Hanyecz Imre volt főmérnökkel együtt­működve jogosulatlanul vál­lalta el a termelőszövetkeze­tek villamosítási terveinek el­készítését, s vették föl ezért a munkadíjat. Ezzel összesen 27 328 forint kárt okoztak a gépjavítónak. Kiderült a szak­értői véleményből az is, hogy a gépjavítónál — elsősorban a villamossági raktárban — teljes volt a zűrzavar, a leg­elemibb bizonylati fegyelmet sem tartották meg. Nemcsak a részleg vezetője — Tóth Zoltán —, hanem a gépjavító vezetői és a brigádvezetők is utalványozhattak anyagot, onyit, amennyi éppen nekik tetszett. Bár a bíróság itt szándékos kártevést nem álla­pított meg, ez a hanyagság végül is 47 732 forint népgaz­dasági kárt okozott. A bíróság Tóth Zoltánt 11 hónapi szabadságvesztésre, Hanyecz Imrét 15 százalékos bércsökken tessel 7 hónapi ja­vító-nevelő munkára ítélte. Vádlottként vonták felelős­ségre a társadalmi tulajdon hűtlen és hanyag kezeléséért Dombóvári Józsefet, a gépja­vító volt igazgatóját is. Dom­bóvári magánútjaira jogtala­nul vette igénybe — fölöttese szóbeli engedélyére hivatkoz­va — a gépjavító autóját A bíróság ezért 5 hónapi — ] évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre és 1400 forint pénzbüntetésre ítélte. A többi vádlottat pénzbüntetés­sel sújtották, illetve Pető Ru­dolfot az ellene emelt vád és következményei alól fölmen­tették, Szalai Lászlót pedig — büntetés kiszabásának mellő­zésével — bírói figyelmezte­tésben részesítették. Vádlottként szerepelt Gardi Istvánná, a gépiavító volt fő­könyvelője is. Betegsége miatt ügyéiben a bíróság külön hoz majd ítéletet. Az ítélet jog­Sorozatos lopásért 4 évi szabadságvesztés Többszörösen büntetett elő­életű csavargó, a 44 éves Vö­rös Pál állt a napokban a Sió­foki Járásbíróság előtt. Volt már büntetve sikkasztásért, zsarolásért, csalásért, lopá­sért, tartási kötelezettség el­mulasztásáért, közveszélyes munkakerülésért stb. Leg­utóbb a múlt év nyarán sza­badult. Magatartásán ezután sem változtatott. Augusztus végén Balatonmáriafürdőn, szeptem­berben Fonyód-Alsóbélatele- oen egy-egy, majd ugyaneb­ben a hónapban Fonyódlige- <en négy villát fosztott ki. Ki­fosztott egy villát a balaton- szabadi fürdőtelepen, Balaton- széplakon pedig öt villába ha­tolt be. A bíróság — nem jogerősen — 4 évi szabadságvesztésre ítélte, és 5 évre eltiltotta a közíigvek gv^'-~"’.'"ítól. Meglopta alkalmi ismerőseit Az utóbbi tíz évben tizen­négy alkalommal állót bíró­ság előtt Nagy Józsefné Ka­posvár, Széchenyi tér 6. szám alatti lakos. Munkát soha nem vállalt, alkalmi ismeretsége­ket kötött. így tett a múlt évben is, amikor a börtönből kiszaba­dult. Sorra látogatta a kapos­vári vendéglőket, férfiakkal is­merkedett, s pénzért viszonyt ajánlott fel nekik. Közben — ha azt látta, hogy alkalmi oartnere túlságosan ittas — a zsebtolvajlástól sem riadt vissza. Egyik férfiismerősétől 1300 forintot lopott el, egy másiktól 125 forintot és a zse­bében levő összes apróságot, öngyújtót, zsebkést s még a ceruzát is. A Kaposvári Járásbíróság — nem jogerősen — 3 évi sza­badságvesztésre ítélte, és 4 évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától. Sz. L. A Tabi Építő és Vegyesipari Ktsz fölv esz ^cs és kőműves szakmunkásokat vala mint segédmunkásokat építőiparba azonnali belépéssel. Jelentkezés személye­sen a műszaki osztályon. (4954)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents