Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-11 / 36. szám

FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Mi les* a nyárra Siófokkal? Gépek zajától hangos ezek­ben a hetekben a siófoki utca: szélesítik a 7-es útvonalat a község belterületén^ ezzel pár­huzamosan pedig bontják az útépítést akadályozó házakat a Szabadság tér környékén. El­tűntek már a tér két oldalát díszítő parkot Is, mindenütt földhanyásokat látni. Ez a nagy munka — noha jelentőségével tisztában va­gyunk — némi aggodalmat kelt az emberekben: mi lesz Siófok központjával a nyári szezon ban, hogyan tudják fogadná a vendégek tízezreit? A legilletékesebbtól — dr. Halász János községi tanácsel­nöktől — kértünk felvilágosí­tást erre a kérdésre. — Az már bizonyos, hogy a útépítés a Kinizsi utcától és a Sió-hídig a szezonkezdésre el­készül, a 7-es útvonal átlago­san tizenkét méter széles lesz. Ezzel párhuzamosan átadjuk rendeltetésének a Szabadság téren az új autóparkolókat is: több mint száz gépkocsi vára­kozhat a víztorony két olda­lán. — Átutazó vendégeink — s az őslakosság is — figyelem­mel kíséri a bontási munká­kat. Ma még valóiban csatatér nek látszik a Fő utca, de a szezonkezdésre eltűnik ez a átvány. Március végére a köz­iégi tanács tiszta területet ad ít az építőknek a Fő utcától a Kálmán Imre sétányig. A sé- ányról nyíló lakóházakat ter­mészetesen nem érinti a bon­tás. Az építők ezen a területen kezdenek hozzá egy három emeletes lakóház építéséhez Ennek földszintjén nyílik majd meg egy ABC-jellegű áruház Ezzel a munkával 1968 végére kell elkészülni. Hogy az üdü­lővendégeknek ne kelljen sz­építkezéssel járó látványban gyönyörködniük«, gondosko- lunk róla, hogy megfelelő pa­lánk válassza el az utcától a munkaterületet. — Ami az egyéb siófoki át­alakítást illeti: a nyárra új helyre költözik a műszaki bolt. a Szabadság tér 9. szám alatt: helyiséget kapta meg, helyébe pedig a háztartási bolt kerül örömmel közölhetem azt is, hogy végre elköltöztetjük a tu­ristaszálló mellől a termelő szövetkezet istállóját, s ezzel ogy régóta vajúdó ügyet ol­dunk meg — mondotta a köz­ségi tanács vb-elnöke. búlyhiany, heve» *ó, egeit kenyér Van meg mit tenni a minősé* javításáért. Erről tanúskodik a Somogy megyei Minőség vizsgáló intézet múlt évi soatioZo*Kája. Az -mézet munkatársai tavaly í)517 vizsgálatot végeztek Somogyiján és Zalában. A minták 11,5 szviza-é^a nem felelt meg a követelmények­nek. A szám nagy, még aákoi iS, ha fagyele noe vesszük, h„gy az országos átlag is ekörül mo­zog. Ha a számoknak hinni lehet, az állami ipar jobb m.nőségű árut állúctt eiő a mú.t é ten; mint a vanácsi. Hiszen amíg az állami iparban végzett vlzsgá.a tok 7,5 százalékában talá ták ki­fogásolja .ónak az áruk minőségét a tanácsi iparban 32,4 száca ék volt ez a szám. Az állami iparban a legtöbb ki­fogás a húsipar termékeivel szem ben merült fel. Nem jelentős dol­gokról van szó. Legtöbb cse. cv. a szabványnál nagyobb volt a termékek sótartalma. A t_cönoló­giai fegyelem megszilárdításával lehet ezen könnyen változtatni. A tanácsi iparban a legtöbb , Ki­fogást a siiiőipar termekéi ellen emelték. A hibák körött a súly­hiányon kívül szerepel a formát­lan vagy égett kenyér; a vajas- kiflinek ke esebb volt a zsírtar­talma a szükségesnél. Az év ele­jén a í'onyódi üdítő italoknak — valószínűleg a helytelen gépbeál- lítás miatt — kevesebb volt a szá razanyag-tartalmuk. Érdekes jelenség, hogy a kifo gások nagy részét a Balaton-par- ; ton találták az ellenőrök. Termé­szetesen ez nem azt jelenti, hogy ezek az áruk fogyas/tbatatl 'nők voltak. De nem feleltek meg az előírásoknak. Nem hiányzik a ki­fogásolt áruk listájáról a bá é sem. Emiatt szabálysértési eljárás is javasoltak a minŐségeJlenŐrök, hiszen a hibák nagy részét ég? kis körültekintéssel, gondossággal kiküszöbölhetik. Mert például a vizezett szeszes ital vagy a le­iért határidejű konzerv árusítása nem jó reklám a kereskedelem nek meg a vendég’átóinárntk. Mint ahogyan nem az az iparnak sem a formátlan, rossz áru. K. I. j Bizományi Bolt át- vevője fölemelte a sötétkék öltönyt, megveregette, megforgatta; látta, hogy jó állapotban van, jó szövetből készült. — Ötszáz forintot adhatok érte — jelentette ki egy kis gondolkodás után. Az asszony máris rábólintott: — Rendben van, kérem. Úgyis kihízta már a férjem — magyarázkodott —, már nem tudja viselni, hát úgy gondoltam, eladom. Meglepem majd egy új szövettel. Gyűj­töttem már arra pár száz fo­rintot, most még hozzá ez az ötszáz, és kifutja. Otthon semmit sem szólt, másnap akarta megvénni az új öltönyre valót. Az ura fáradtan jött haza az üzem­ből. — Holnap mit csinálsz, Gi- zus? — kérdezte a vacsorá­nál. híztam. Szóval én a zakó bel­ső zsebébe tettem azt a pénzt. Csönd lett. Az asszony megtántorodott. A férfi fel­ugrott, feleségére bámult, hoz­zálépett, átkarolta, és egy székhez támogatta. — De hát... Gizusl Be­szélj már, mi bajod? Elmondta. M ásnap korán reggel feldúltan leste, hogy kinyisson a Bizomá­nyi Bolt. Amikor végre be­jutott, megkereste az átvevőt: — Abban a kék öltönyben, amit tegnap eladtam... — kezdte izgatottan — a zakó zsebében... ezernégyszáz fo­rint volt... annyi kereken. — Ezemégyszáz forint? Ha benne volt, benne van most is. Megnézzük. Szabad a cé­dulát? Nézték a számot, keresték — Lehetséges — mondta az idegen. — Tegnap vettem. Jó kis szövet. £s jól is áll. — De hát a pénz... Tizen négy százas volt benne! Az uram tette oda ... — Még jó, hogy én olyan pontos, akkurátus ember va gyök! Borítékot szedeti elő, az asszony felé nyújtotta. — Igazán ... visszahozta? — Hát, azért jöttem, kér­ném. Tessék csak megszámol­ni. Megvan, ugye? Akkor hát semmi baj. Nem szívesen hallgatta a hálálkodást, megfordult, kifelé ment. Az ajtóból még vissza­fordult: — Tessék már megnézni .. ■ itt hátul... nem vet ráncot? Barát Endre VÖRÖS CSILLAG HÖLGuen és ostpgi Magyaiul beszélő olasz—ófrancia film Pietro Germi Válás olasz módra, Elcsábítva és elhagyatva Imit ' világhírű f 1 rajéit a gy si­kerrel játszották a magyar mo- •uik is. A rendező sajátos, ere­deti stílusával, gyilkos szatirikv san, ellenállhatatlan humorra- ostorozza az olasz • ársadaloir. visszásságait. A Hölgyek és urak című új, pergő ritmusú alkotá­sában a »tisztes* polgárok kép- rmitatását, erkölcsit, <u elavult ázassági t öi vényt tűzi pellen­gérre. A film sikerét Germi zellemes rendezése és a kitűnő színészek játéka biztosítjt. Ger­mi filmje megérdemelten nyerte cl a cannes-i fesztivál Arany- eáizna dí’át. A filmet vasárnapig játsszák a Vörös Csillag Filmszínházban. Az idén már kétmillió téglát ad a kadarkúti téglagyár A múlt év márciusától üzemelteti 3 Kadarkút és Vi­táké Körzeti Fö’dművesszö- etkezet a helyi tanács tég­lagyárát. Előtte egy hónapig ’ Somogy—Zala megyei Tég- 'a- és Cserépipari Vállalathoz tartozott, azt megelőzően pe- "hg a kadarkúti Szabadság Tsz üzemeltette, A termelő- zövp'ikezet mindenáron sza­badulni akart az elavult, ré­gi gyártól, mert állandóan ráfizetéses volt. A korszerűt­len berendezés, a gép-sítés hiánya meggondolásra kész­tette a téglaipari vállalatot is. Ahhoz, hogy az öreg tég- ’agyár újra rentábilis le­gyen, nagyobb beruházásokra lett volna szükség. Mivel a égla Kadarkúton és környé­kén ugyanolyan kelendő épü- ’etanyag, mint bárhol másutt, a körzeti földművesszövetke­zet vállalta a gyár üzemel­je tését. Még a múlt évben hozzá­fogtak a felújításhoz. A ke­mence és a kémény egy ré­szének helyreállítására 85 000 rorintót költöttek. Egy mű­hely átalakításával a tisztál­kodási lehetőséget, a szociális '■elyiségeket is biztosították. Év végéig egymillió-tizen­hatezer tégla került ki a tyárból. A kézi vetőktől a ta- 'icskázókig mind a tizennégy munkás derekasan dolgozott. Tavaly mégis 82 00C forintos veszteséggel zárták az évet, zt az összeget tulajdonkén­né« a felújításra költötték. Ez a »-veszteség« viszont a következőkben kamatozik majd. Bár az idén is tervez­tek 60—70 000 forintos javí­tást, az év végéig kétmillió téglát szeretnének átadni a környéken építkezőknek és a Cöldművesszövetkezeteknek. Nagy József, a körzeti fmsz főkönyvelője elmondta, hogy az Idén tovább emelke­dik a gyár dolgozóinak szá­ma. és a későbbi évékben sor kerül a gépesítésre is. Az idén egy vontatót és két pót­kocsit állítanak be a szállí­tások megkönnyítésére. Stadler József kereskedel­mi osztályvezető szerint a tervezett kohósalak-blokk- ’vártó részleg a gyár kiseeí- ő üzeme lesz. Az első kohó- salak-szállítmánv, amely Du­naújvárosból érkezett, máris dolgozásra vár. Másfél milliós lakarélíbetét-emelkedés a zárszámadások hatására Megyénk 22 falusi takarék­szövetkezetében máris érezteti hatását a termelőszövetkezetek-árszámadó közgyűlése. Az utóoioi hetekben mintegy más­cél millió forinttal növekedett a betétállomány, és az előző hónapok adatait figyelembe véve ebből egymillió forintot a zárszámadások után fizettek br a falvak lakói. Arról is érke­zett hír, hogy némely helyen a kézhez kapott összeg teljes ’gésáét takarékbetétben helye dk el, s így naponta tízezrek­et növekszik á betétállomány. Mosdóson a helyi takarék- zövetkezet fizette ki a terme- ’őszövetkezet tagiéinak a ré­szesedését, 1 200 OGO forintot. — Lesz elég dolgom, a szőnyegeket ki kell porolni... — Elég volt már ebből. Ki­választottam egy porszívó gé­pet, holnap megvesszük. — De hát, Jóska, hogy gon­doltad te ezt? Honnét ve­szünk most egyszerre annyi pénzt? — Hcmnét? .,. Honnét? Hát onnét, hogy két éve gyűjtöm, rakosgatom a zsebpénzem. Szóval... Megvan a porszívó ára! Bankjegyet vett elő, meg­lobogtatta. — Ez kellett még hozzá, ez a száz forint. A többit eltet­tem, kereken ezemégyszázat... — Igazán? — felesége a nyakába borult. — Jaj, de kedves vagy! Ez aztán a meg­lepetés. Csak arra vagyok kí­váncsi. hogy hova tudtad el­dugni? — Nem nagyon dugdostam én azt. Vedd csak ki a széli­rányból a kék öltönyömet... Gizus arcából kiszaladt a vér. — A kéket?! — Azt hát. Amit nem bor­iak már, mert hisz tudod, ki­tt ruhát. Akkor az egyik eladónak eszébe jutott — Az a kék... emlékszem, hosszúállású zakóval. Tegnap, zárás előtt adtam el. — Jaj istenem, kinek? — Egy férfinak. — Es ki volt az? — Azt bizony nem tudom. Idősebb ember volt, olyan nyugdíjas forma. Sokáig pró­bálta a kabátot. A kárvallott asszony han­gosan sopánkodott: — Az én drága uram két évig gyűjtögette ... most már vége. Még ha megtalálnám is. Nem adja azt vissza nékem! Nyílt az ajtó a háta mö­gött, valaki megszólalt. Egy jól öltözött idős férfi: — Mennyi is volt az a pénz. kérem szépen? — Ezernégyszáz! Annyi, igen, éppen annyi. — A sze­me kerekre tágult. Az ura sötétkék öltönyét látta meg. azt viselte a bácsika. — De hiszen ez volt az... Est a ruhái-». GYOMORMOS ASON — De doktor úr! — húkk... — nekem affydaganazom van! ÍVarga Gyula rajza) llumoratlasz KANADAI A kisfiú nézi, amint ma­mája a haját fésüli: — Mit csinálsz, anyu? — Hullámokat a fejem­re. — És ami az apu fején van, az az öböl? FRANCIA Részlet egy emlékirat­ból: »Azt hiszem, tölceletes ember vagyok. Mindennap korán kelek. Nem iszom, nem dohányzóm, nem csa­vargók s;m?rre. Nem. for­gói dóm n'Sk után. Este S órakor mindennap ágy­ban vagyok. Csak attól tartok, hogy nem tudói: mindig a jó úton maradni. Félő, hogy letérek róla, mihelyt kikerülök innen a börtönből...« SKÓT A kémiatanár megkér­dezi az egyik diákot: — Mit gondolsz, ha be­dobom ezt a pénzdarabot ebbe a savval teli edény­be, feloldódik? — Semmi esetre. — Helyes, és honnan tu­dod ezt? — Onnan, hogy akkor nem tetszene bedobni. OLASZ Rossi úr a szomszédjá­hoz: — Igaz, hogy ön és a fe­lesége mindig ugyanazt gondolják? — Igaz — felel Bianchi úr —■, de mindig a felesé­gem gondolja először. AFRIKAI Egy cég sürgős levelet kap szaharai kirendeltsé­gétől. A levélben csak két szó áll: »Nincs vizünk!« — Á... — legyint az igazgató —, mindig pa­naszkodnak ezen a kiren­deltségien. Nem érdemes foglalkozni vele. — Igen, de azt hiszem, ezúttal komoly a dolog — jegyzi meg a titkárnője. — Nézze csak meg, igazgató úr: A bólveget gombostű­vel tették a levélre. Egy cseh író aforizmái A mai cseh humoristák kös.ül Grabriel Laub a legismertebb. Íme néhány legújabb aforiz­mája: Az álarc az arc egyetlen ré­sze, amelyet az ember maga választott. Az eredeti gondolatokra ed­dig azért nem vetettek ki adót, mert az igen csekély összeget tenne ki. Optimista vagyok. Nem hi­szem, hogy a dolgok olyan rosszul mennek, hogy nem mondhatjuk m*g az emberek­nek az igazságot. Azt mondta: »Mindent meg fogok tenni, ami módomban áll. a béke megvédő-e érdeké­ben * Hozzá kellett volna ten­ni: »Ez'el meg is tettem min­dent, ami módomban állt.* Az őrültek olyanok, mint a szerelem: nem viselik el az ésszerűséget. Somogy* Néplap Az MSZMP Somop megyei _ Bizottsága ás a Somogy megye» Tanács tapta. Főszerkesztői WIBTB LAJOS. Szerkesztőség Kaposvár, Latinka Sándot u ’ Telefon: 11—510 ti—511 Kiadja a Somogs megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. a. 2. Telefon 11—51« Felelős kiadói Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta Elő­fizethető a helvi postahivataloknál és postáskézbesítőknéi. Előfizetési dl! égy hónapra 12 ít. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latlnica Sándor utca «.

Next

/
Thumbnails
Contents