Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-01 / 27. szám

Szerda, 1961. február 1, 3 SOMOGYI NÉPLAP Tét as AKOV-nél Beszélgetés Hoffmami Sándor igazgatóval A tél különösen az autókoz- 1 ekedéiben érezteti hatását. Hoffmann Sándorral, a 13. sz. AKÖV igazgatójával a téli munkáról beszélgettünk. — Idejében útra kelnek-e reggel a járművek? — kér­deztük, — Igen — telelte az igazga­tó. — Á hideg idő beállta előtt megszervezőit fagy brigádok biztosítják az indulást Este átveszik a beérkezett gépko­csikat, leengedók a vizet, reg­gel meleg vizáéi töltik fél a hűtöket. Ha a hőmérő higany­szála 20 fokra süllyed, akkor éjjel is járatják a motorokat. A fogybrigádötatak köszönhet­jük nagyrészt, hogy a nem­rég távozott hidegshuiilém nem okozott súlyosabb kiesést a közlekedésben. — Tudomásunk szerint a tél beálltával megnövekedett a helyi járatokat igénybe ve­vők száma. El tudják-e szál­lítani as utasokat? — A városi közlekedés az utóbbi időiben sóikat fejlődött. Feladatát betölti. Ez természe­tesen nem azt jelenti, hogy most már minden ideális. Egyik-másik vonalon nagy a zsúfoltság. Ott, ahol tudunk, kisegítő járatokkal igyekszünk enyhítem ezen. így pl. nemrég délelőtt 10 és 12 óra között 'ki­segítő járatot indítottunk 3 Patyolathoz. Erre azért volt szükség, mert a 10 óra után Toponárra menő busz nagyon tele volt. Egyik szombaton be­szóltak, hogy a Virág és az Arany utca között közlekedő járat nem tudta fölvenni az utasokat az egyik megállónál. Erre a vonalra is adtunk kise­gítő járatot. A helyi közleke­désben eddig a legnagyobb ne­hézséget a rassz utak okozták. A városi tanács köztisztasági részlege sajnos nem szórta fel idejében az utakat a múltkori nagy hóeséskor. Emiatt csúsz­tak a kocsik, késtek a járatok. A Kaposvári Villamossági Gyár 1-es számú telepe köze­lében levő emelkedőn nem tu­dott feljönni az autóbuszunk. Szeretnéník, ha a köztisztasá­gi részleg tartaná velünk a kapcsolatot, és rossz idő esetén először az általunk megjelölt útvonalakon nyújtana segítsé­get a járműveknek. — A távolsági járatok ve­zetőinek is van okuk panasz­ra? — Nincs. A legnagyobb elis­meréssel szólhattunk a KPM hóeltakarí tóinak munkájáról. Az utakat gyorsan és alaposan megtisztították. Árunak ellené­re, hogy Somogybán esett a legtöbb hó, itt voltak legjár­hatóbbak az utak. Ezt egy or­szágos értekezletem is elmond­tam. Míg Veszprém megyében az ekéket 20—25 cm-re, So­mogybán 3—í centiméterre engedték a talaj fölé. — Hogyan halad az szállítás? áru­— Nem panaszkodhatunk. Kellő időbem rendeltetési he­Tanácskozik a földművesszövetkezeti és a takarékszövetkezeti tagság (Tudósitónktól.) Januárban mintegy 180 gyű­lésen adtak számot az fmsz-ek és a takarékszövetkezetek ve­zetői a SZÖVOSZ V. kong­resszusa óta eltelt öt év fej­lődéséről, munkájáról* Eddig csaknem 37 000 tag vett részt az üléseken, és több százan szóltak hozzá a beszámolók­hoz. A tagság kritikusan hall­gatta végig a beszámolókat. A hozzászólásokból, bírálatok­ból érződött, hogy mind a ta­karékokat, mind az fnisz-eket magukénak érzik a tagok. Az érdeklődés tanúsítja, hogy a tagság 55—70 százaléka jelent meg a gyűléseken. A hozzászólások legnagyobb része a helyi áruellátással, az árualapok bővítésével, a vá­laszték növelésével, a beruhá­zásokkal, az építkezésekkel, termeltetési és felvásárlási problémákkal foglalkozott. Különösen sok szó esett a vasáruknál mutatkozó hiány­cikkeikről. Még mindig nincs elég tűzhely, kályha, villany­daráló, drótfonat, szeg, zo­máncozott edény, répavágó. Babócsán például olyan kézi szecskavágó forgalombahoza- talát kérték, amelyet asztalra lehet szereink Mindenütt örömmel fogad­ták, hogy háztartási gépeket, rádiót, tv-t, motorkerékpáro­kat ezután hitellevélre is vá­sárolhatnak, és hogy ezeket a nagy értékű fogyasztási cik­keket a kisebb boltokban is megvehetik. Sok községben, például Kaposfőn, Toponáron és Daránypusztán a kenyér minőségét bírálták. Sok he­lyen kifogásolták a hozzászó­lók a boltvezetők udvariatlan magatartását vagy az árube­szerzés hibáit. Nyimben pél­dául arról a kivételezésekről szóltak, amelyet a siófoki bú­torboltban tapasztaltak. Ezzel szemben dicsérték Seöllősgyö- rökben a boltvezető magatar­tását A boltok és a felvásárlóhe­lyek korszerűsítését kérték Csákányban, Somban, Kapós- fői, Toponáron, B rizsákon, Andocson és még sok más községben. Gázcseretelep lé­tesítésének elősegítését kér­ték l-Uatonőszödön és Láf- ránybam. A karáddak a népi hímzés hagyományainak meg­mentésére hímző- és varró szaküzlet nyitását javasolták a taggyűlésen. A felvásárlás, a termeltetés és a szakcsoportok munkájá­nak elősegítése csaknem min­den gyűlésen napirenden sze­repelt. Nagykorpádon és más községekben bírálták például a MÉK-et a burgonyaátvétel miatt. Nagy figyelemmel szól­tak a baromfi- és a nyúlte- nyészfcő szakcsoport munkájá­ról, s kérték az fmsz-ek ve­zetőit, segítsenek a tojótáp be­szerzésében, a baromfiállo­mány-csere végrehajtásában stb. A helyi szervezetek a tag­gyűléseken megválasztották a vezetőségeket. Ha nem értet­tek egyet a javasolt szemé­lyekkel, akkor ezt megmond­ták. Toponáron két tagot, Bu- zsákon a küldöttek felét nem választották meg, mert nem tartották őket megfelelőnek. A földművesszövetkezeti és a takarékszövetkezeti taggyű­lések többségét ezekben a na­pokban tartják meg. Előrelát- j hatólag február 10-ig minde­nütt befejeződnek megyénk­ben a taggyűlések. Ezután ke­rül sor a körzeti földműves- szövetkezetek és a takarékszö­vetkezetek vezetőségválasztó küldöttgyűléseire. lyére tudjuk vonná mind s magánosok, mind a közületiek áruit, küldeményeit Jelenleg bőven van szabad kapacitás. Szeretnénk, ha a vállalatok és a magánosok most minél job­ban igénybe vennének ben­nünket. Akik a tavasszal vagy a nyáron építkeznek, éljenek az úgynevezett előszállítás le­hetőségével: most vitessék helyszínre azokat az anyago­kat amelyekre később szüksé­gük lesz. Jelenleg könnyen kaphatnak fuvart Nem biztos, hogy a nyáron is így lesz. Az állami vállalatok egy-egy na­gyobb szállításnál kedvez­ményben is részesülnek. Ha már a szállításnál tartunk, hadd említsem meg, hogy a télen is törjük a fejünket azon, hogyan lehetne sz áruszállítást meggyorsítani. Most például a tégla rakodólapos szállításával foglalkozunk. Szeretnénk el­érni, hogy a téglát a gyárakban úgynevezett rakodólapokra rakják. Ezeket daruval emel­nénk a kocsira. Az építkezés­nél oda tennénk le a mintegy 150 téglát tartó rakodólapot, ahova a munkavezető kívánná. Ez az építkezést is gyorsítaná. A Tanácsi Építőipari Vállalat­nak tetszik a gondolat. Egyelő­re mi állítjuk elő a rakodóla­pokat Ha a kísérlet beválna, ezek gyártására más is vállal­kozhatna. — Most esedékes az idei feladatokra való felkészülés is. Gondol-e erre a vállalat? — Igen. Most készítjük elő a termelési tanácskozásokat. Ezeken értékelni fogjuk a munkát, és vázoljuk a tenniva- lókait. A múlt évről annyit motnidlhatafc, hogy jól zárult Tervünket teljesítettük, elértük az éiüzenn szintet Fizetünk nyereségrészesedést is. Az idén ismét nagy feladatok várnak ránk. Ügy érzem, hogy ezeket is valóra fogjuk váltani. Min­den bizonnyal nagy segítséget nyújt ehhez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvene­dik év ford u lójának tiszteletére kibontakozó mumkavarseny. Sz. N. AL1GAI ÜTRAVALÓ a somogyi falvak vezetőinek Már a második télen ren­dezik meg a párttitkárok, a községi tanácselnökök és a termelőszövetkezeti elnökök továbbképzését Balatonali- gán. A szép környezetben le­vő MSZMP-üdülőben kéthe­tes turnusokban bővítik is­mereteiket, szélesítik látókö­rüket a somogyi falvak ve­zetői. Országos és megyei po­litikái, gazdasági szakveze­tők tartanak előadásokat. A hallottakat egyrészt az elő­adás után kiértékelik, más­részt psdig az otthoni mun­kában hasznosítják. Ez az időszak bőségesen ad témát párt-, tanácsi és szövetkezeti vezetőnek egyaránt. Mit hoztak Aligáról, és azt hogyan hasznosítják? , Ezt kérdeztük meg egy község ve­zetőitől, akik már hazatértek a kéthetes továbbképzésről: Szekér Lászlótól, a balaton- száreizói József Attila Tsz el­nökétől, Szűcs Sándortól. a község párttitkárától és Bauer Brúnótól, a községi tanács vb-elnökétől. a mechanizmussal, pontosab­ban a gazdasági mechaniz­mus reformjának a mezőgaz­daságra vonatkozó részével. Az aligai előadásokat hall­gatva megvilágosodott előt­tem, hogy olyan dologról van szó, aminek valóra váltásával jobb lesz a szövetkezeti gaz­dáknak meg az egész nép­gazdaságnak is. Ahogy el­hangzottak a szavak, a mon­datok, én azokat már a mi szövetkezetünk helyzetére al­kalmaztam; gondolatban el­képzeltem, mit hogyan kel­lene csinálni. Ügy éreztem, hogy ezután nagyobb lehető­ség nyílik a gazdaság erejé­nek kibontakozására. Ve­gyünk például csak egyetlen dolgot, a tervezés eddigi kö­töttségeinek feloldását. Helyes az, hogy csak a kenyérgabo­na vetésterülete marad kö­tött, hiszen az ország kenye­réről van szó. Az első lépést már tavaly megtettük, de az idén még továbbmegyünk. Jól meggondoljuk, mit vés. ■lünk. mit termeljünk. Elmondja, hogy Szárszón például a napraforgó nem a legjobban vált be. Ehelyett inkább a kertészeti növények területét növelik, és az eddi­ginél több takarmánynövényt vetnek. A Balaton közelsége arra ösztönzi őket, hogv na­gyobb területen termeljenek paprikát, paradicsomot, diny- nyét. — A közvetlen áruértékesí­tés lehetőségét is jobban ki­használjuk ezután — foly. tatja a tsz-elnök. — Fejlesz­tek gyümölcsösünket, s a Balaton-parton korszerű zöld- ség-gvümölesbolt építését ter­vezzük. A termelés és az ér­tékesítés összhangban lesz majd, és igyekszünk olyan árut tenni az eladó elé, amely megnyeri tetszését Természetesen ezenkívül to­vábbra is szerződünk ter­meltető vállalatokkal, üdü- 'őkkel. hiszen na gvon fontos az a biztonság, amit az áru 1 helyezésével kapcsotetban a szerződések nyújta­Egy év alatt 72 milliós betétemelkedés — Könnyebb megérteni az élő szót a beszédet, mintha ’ ereile írott szövegből kell a lénye- nak. get kihámozni — mondja aj A' ts^eln5k ezt altette át tsz-elnok. Így vagyok én értelemszerűen szövetkezetük holnapjára az Aligán hallott előadásokból. És mi ragadta meg a párttitkámak, Szűcs Sándornak a figyelmét? Az Országos Takarékpénztár megyei igazgatóságának adatai szerint egyre takarékosabbak Somogy lakód. 1965-ben 520 169 000 forintot őrzött be­tétben az OTP, tavaly 72 és fél millióval emelkedett ez a szám. Országosain is szép ered­mény ez, hisz megyénk lakói közül aiz egy főre jutó átlagbe­tét 1633 forint. A betétemel­kedéssel párhuzamosan nőtt a betétkönyvek száma is: 73 296-am rendélkezmek betét­könyvvel, ötezerrel többen, mint 1965-ben. Megyénk ter­melőszövetkezeti tagsága to­vább növelte részarányát a be­tétállományban, ez a múlt év végével az összbetét 36 száza - léka volt. Növekedett az üze­mi dolgozók megtakarítása is. A rendszeres betételhelyezésen kívül saját kis bankjukban, a KST-ben 23 500 taggal mintegy 15 millió forintot gyűjtöttek. A múlt év egyik jelentős ese­ménye volt a takarékossági vi­lágnapok megrendezése, ennek eredményéként 32 millió forin­tos betótforgailmait bonyolított le az OTP. Egyre népszerűbbek a gép- kocsi-nyereményes betétköny­vek. 1965 végién mintegy 29 millió forintot őriztek ilyen be­tétkönyvben, tavaly öt és fél millióval emelkedett ez a szám. A gópkocsi-nyereményes betét­könyvek közkedveltségét bizo­nyítja, hogy az idén januárban újabb 3 millió forint értékű betétkönyvek váltattak. A szelvényértélkesítósi ada­tok azt mutatják, hogy a múlt évben megnövekedett a tető­zök és a lottózók tábora. 1966- ban 8 millió 800 ezer szelvényt adtak el Somogybán, s a múlt évben Fortuna sem fukarko­dott kegyeivel. A kifizetett to­tónyeremények összege csak­nem kétmillió forint volt, a loé- tónyereményekre pedig hat és fél millió forintot fizetett ki az OTP. A tárgynyeremény-sor- sejás is sok fogadónak hozott szerencsét, az egyik nyertes például háromszoba-összfcom- fortos budapesti lakáshoz ju­tott. Sokan nyertek kétszemé­lyes társasutazást, háztartási gépeket, televíziót, vásárlási utalványokat összesen 232 nyereménytárgy jutott tavaly a szerencsés nyerteseknek me­gyénkben. Az OTP munkájához tartoz­nak a különböző hitelakciók is. A múlt évben több mint 14 000 igénylőnek adtak áruvásárlási hitelt 74 és fél millió forint ér­tékben. Korszerűbb lakóházak (Tudósítónktól.) Tavaly hetvenöt családi házat építettek a csurgói járásban. Ezek az otthonok jó belső berendezé­sükkel hívják fel magukra a fi­gyelmet. Minden lakásban helyet kapott a fürdőszoba vagy a mos­dóhelyiség is. A legtöbb ház — szám szerint 22 — Csurgón épült, Berzencén pedig 16. E két községben több házat húztak fel, mint a járás többi fa­lujában együttvéve. A járásban liatvanliárman kaptak építési hi­telt, köztük negyvenkilencen új házra. Az építtetők között hat ci­gánycsalád is hozzáfogott otthona fölépítéséhez. Az építési anyagok egy részét bontásból teremtik elő. — Az előadások szünetei­ben mindig kiértékeltük né­hány szóban a hallottakat, és közben egymás problémáival is ismerkedtünk. Ez egyúttal tapasztalatcsere is volt Sok új dolgot hallottunk Aligán, és tennivalóinkkal közelebb­ről is megismerkedtünk. Nem sokkal később, hogy haza­jöttem Aligáról, máris hasz­nát vettem az ott töltött két hétnek. Ugyanis alapszerve­zeti taggyűlést tartottunk, és azon a IX. pártkongresszus mezőgazdasági határozataival meg az azóta megjelent me­zőgazdasági vonatkozású ren­deletekkel foglalkoztunk. Ná­lunk. Balatonszárszón min denki beszél a szociális in­tézkedésekről, mindenki örül nekik. A nyugdíj, a szülési segély, a családi pótlék mind olyan dolog, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nö­vekedett a párt tekintélye, hiszen az emberek tudják, hogy ezek az Intézkedések a pártkongresszuson szerepel­tek először, aztán emelked­tek törvényerőre. Aligán is fölhívták figyelmünket az 'deológiai képzés fontosságéi­ra. Ezért most már arra tö­rekszünk, hogy taggyűlésein­ket a szakmai helyett a poli­tikai téma uralja. Népes pártnapokat rendezünk, s ez is a napirend helyes megvá­lasztását bizonyítja. Nagyon örültem annak, hogy magya­rázó jellegű előadásokat hal­lottunk. Bővebb információt kaptunk, mint amennyivel eddig rendelkeztünk. Hatéko­nyabban tudom elősegíteni a szövetkezeti vezetők munká­iét például azzal, hogy a földtulajdon rendezésével kapcsolatos intézkedések ter­vezetét ismerve elmagyaráz­hatom a gazdáknak a tudni­valókat .. .­Bauer Brúnó tanácselnök: — Nyitott kérdés aligha maradt az emberekben az előadások és a konzultációk után. Falusi vezetőkről lévén szó, természetesen a mező- gazdaság előtt álló feladatok­ról beszéltünk legtöbbet; Mint tanácselnök eddig is kapcsolatot tartottam a Jó­zsef Attila Tsz-szel, isme­rem eredményeiket, gondjai­kat. Aligán többek között ar­ról beszélgettünk, milyen hasznos ez az elképzelés, hogy a háztáji területe a kö­zös munkában részt vevő ta­gok számához igazodjon. Szárszón is fiatalítani kelle­ne a szövetkezetét, sok az idős ember. Előfordult, hogy hiába hívták a fiatalokat a kertészetbe azzal, hogy kész­pénzt kapnak havonta, nem íöttek. Egvikükkel beszéltem, s azt mondta, ha háztájit is kapna, jönne. E problémának a rendezése biztosan sokat segítene. A Urán hallottam, és nagyon örülök, hogv országo­san igvekeznek enyhíteni ezen a gondon... Aligai útra való. A falusi vezetők, akik ott töltöttek két hetet, bőséges muníciót kaptak. Hogy mit hoztak ma­gukkal, mi maradt meg ben­nük, azt teljességében nehéz szavakba önteni, mondatokká formálni Megtelt jegyzetfüze­teikben ott vannak rövidítve az előadások. Belelapoznak, és így jobban tudják, mit kell tenniük. Határozottságot, magabiztosságot öntött belő­lük a két hét alatt összegyűj­tött sok ismeret. Azt, hogy megtelt a tarsoly, érezni le­het Igazán, beszélni róla ne­héz. A gyakorlatban, a min­dennapi munkában azonban ott lesz. szilárd alapot ad a könnyebb eligazodáshoz az aligai útravaló. Hernesz Ferenc A Somogy megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat folyó bó 3-án 6 órától » kenyérboltban (Május L ntca 13.) (»81» sütőipari termékekből árubemutatót tart!

Next

/
Thumbnails
Contents