Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-03 / 29. szám

Péntek, 19G7. fe''rivír 3. 5 SOMOGYI NÉPLAP Az ismeretterjesztő rendezvények közönségszervezéséről VANNAK ÜGYNEVEZETT »■KÉNYES« DOLGOK a nép­művelés gyakorlatában, ame­lyekről nem beszélünk, ügye­sen megkerüljük, ha szóba kerülnek, kérdés esetén ruti­nosan kisiklunk a válaszadás elől, de diszkréten elnyeljük az ajkunkra tolakodó, ezzel kapcsolatos érdeklődést is. Ilyen egyebek között annak kutatása, hogyan kerültek egy-egy ismeretterjesztő ren­dezvényre a hallgatók. Mon­dom, ilyen egyenesen ma már csak a naiv, egészen kezdő előadó szegezi a kérdést a rendező szerv képviselőjének, legtöbb esetben a községi mű­velődési otthon igazgatójának. A kissé gyakorlottabb »TIT-es« nem érdeklődik: tu­domásul veszi, hogy huszon­ötén, negyvenen vagy éppen­séggel százhatvanan hallgat­ták meg A Föld kialakulása, Az ember származása, A tár­sadalom és erkölcs vagy bár­milyen más jellegű témáit, be­írja a jelentőlapra, és haza­tér. Ha kérdést kapott, leg­alább kettőt-hármat, örül, hogy érdeklődtek. De néha azt is sikernek könyveli el — és szerintem nem is ok nél­kül —, ha egy-egy őszi vagy kora tavaszi nap fárasztó munkája után nem szunyókál­nak el néhányan. És ha mégis elhangzik az érdeklődő kérdés? Zavart mo­soly, aztán vagy olyasfajta válasz, ami sejteti a »trük­köt«, vagy pedig: »Nálunk, ugye, mindig így szokott si­kerülni.« Néhányan mégvall- ják: utána még lesz valami, gondoltam, együtt megoldjuk a kettőt. Ne kelljen kétszer elfáradniuk a hallgatóknak. HA A TAPINTATOS ELŐ­ADOK megkerülik is a kér­dést, mi ez alkalommal néz­zünk őszintén szembe vele. Mi vonzza a 25, 40, 160 hall­gatót egy-egy előadásra, is­meretterjesztő rendezvényre? Milyen indítékok hatására ke­rülnek oda? Másképpen: ho­gyan teszik érdekessé, mi­képpen szervezik manapság falun a közönséget az isme­retterjesztő előadásokhoz? Sokféleképpen. Dotoszóval, hangosanbeszélővel, tanulók révén, szóbeli és írásos meg­hívással (esetleg mindkettő­vel), no meg más rendezvé­nyekhez kapcsolva: filmhez, fmsz-taggyűléshez, tsz-brigád- értekezlethez stb. És nem utolsósorban az előadás egyéb, érdekes elemeivel: rövid — a témától független — mű­sorral, amit rendszerint kis­iskolások adnak elő filmmel (itt sem a szemléltetés érde­kében beállított vetítésre gon­dolok), könyvsorsolással s«tb. Továbbá: személyi tekintély- lyel, a szervező vagy az elő­adó iránti tiszteletre építve. Végül a lakosság többségét érdeklő témákkal — mert ne feledjük, egy-egy előadásra, elenyésző arányban bár, de megtalálhatók azok is, akik csupán azért szánták rá ma­gukat az adott rendezvény vé­gi gülésére, mert a meghirde­tett téma foglalkoztatja őket, megválaszolatlan kérdések motoszkálnak bennük — sze­retnének valamicskét gyara­podni, új ismeret birtokába jutni. Igen, ilyen is van, és jenki nem tagadja, hogy akit csak az adott tárgy vonz a rendezvényre, összehasonlítha­tatlanul többet kap az elő­adótól, minit egyéb, idegen in­dítékokkal érkezett társai. Ér. most mégis róluk, az utób­biakról szeretnék szólni, azt vallva, hogy közülük kell sza­porítani a tudatosan művelő­dök számát. ELŐREBOCSÁTOM: a gya­nútlan hallgatók szemérmet­len becsapását elítélem, és megengedhetetlennek tartom. Azt a gyakorlatot, amelynek következtében mást kap r hallgató, mint amire hívták pl. az alacsony és magas vér­nyomásról vagy az űrhajózás ról — szülői értekezlet címén Az ilyenfajta erőltetett szer­vezésben valóban nincs sok köszönet, hatása inkább ne­gatív, mint gyümölcsöző. És a különböző, már emlí­tett »kapcsolások«? A szemé­lyi tekintély felhasználása? A díjtalan film, műsor elsődle­ges vonzó szerepe? Népműve­lői körökben amolyan nem egészen tiszta, kevésbé becsü­letes eszközei, módjai ezek a szervezésnek, szemben a »ste­ril« formákkal: a dob szóval, meghívókkal, falragaszokkal, aktívákkal való mozgósítással. Valóban keveredik ebbe né­mi kellemetlen íz, és helyes lenne, ha ezt mellőzve is meg tudnánk oldani az isme­retterjesztés tömeghatását. (Tömeghatás? Épfjen most, az ún. kis formák divata, a dif­ferenciált ismeretnyújtás szor­galmazása idején? Igen, most is, mivel vallom, hogy bizo­nyos közérdekű, fontos témák­ról nemcsak kis formákban, hanem mennél szélesebb kö­zönség előtt kell beszélnünk. És egyébként is: a legtöbb fa­luban a kis forma egyúttal a nagy is és megfordítva.) De nem tudjuk. Legalábbis nem mindenütt és nem mindig. És azért kárt nem okoz. Pél­dául. Könyvismertetés. Előtte na­pokban százötven sorsjegy kel el a faluban, amiket az elő­adás keretében húznak ki. Az előadó örül a tömegnek, még akkor is, ha az érdeklődés nem neki és nem a témának szól, hanem a játéknak, a sor­solás szórakozásának. De azért úgy ismertet egy köny­vet, mintha minden jelenlevő csak azért jött volna el, sze­melvényeket olvas fel, szava­latokkal is színesíti az előadá­sát. Figyelmesen hallgatták Ismereteket közölt, érzelmeket ébresztett. Elítélendő? Miért? A tanulóktól meghívókat kül­denek szüleiknek egy isme­retterjesztő rendezvényre. A gyerekek otthon a levél át­adása mellett makacs agitá- cióba kezdenek, még lódíta­nak is, hogy valaki képvisel­je a családot az előadáson. Nem pedagógiai a téma, igaz. ágészségügyi, földrajzi, törté- lelmi, irodalmi stb. Haszonta an dolog a meghallgatása? Tsz-brigádgyűlés. Előtte elő ■’•őás a község történelmének egyik jelentős eseményéről, amit a meghívón is természe­tesen feltüntettek. Ritka alka­lom, hogy felnőtt emberek so­kasága előtt lehet beszélni Ilyen fontos, történelmi-poli- ikai kérdésről. Ifjúsági klub esztétikai elő­adása. I ( zpny néhányan csak ízért ülték végig, mert egyéb­ként a táncos délutánokon sem vehetnének részt. Erősza . kos módszer? A klub szabá- yai köteleznek. Egy ötvenes parasztembe. nondta nemrégen a községi nűvelődási otthon igazgatójá­nak: — Tudja, tanító úr, mi nég egy kicsit lusták va­gyunk. Minket noszogatni kell Nemegyszer erőszakolni is ar­ra, hogy induljunk el valaho­va. És legtöbben ezt el is várjuk. . Érdekes vélemény. Ha úgy tetszik, őszinte önjellemzés. Érdemes elgondolkodni rajt. Egyébként az egyetemisták is elhagynák a kötelező elő­adások egy részét, ha tehet­nék. PERSZE A LEGHATÉKO­NYABB SZERVEZÉSI MÓD­SZEREK, indítékok mégsem ezek. Melyek? Nehéz lenne rangsorolni. Néhányan az írá­sos meghívóra esküsznek, má­sok azt tartják, ez sértődé- kenységet szül, mivel a falu valamennyi lakosának még­sem lehet meghívót címezni. Többen inkább a sűrűn elhe­lyezett, érdekes, a figyelmet jól megragadó, az előadás iránt szövegében és formájá­ban is érdeklődést keltő pla­kátokat tartják legüdvözítőbb­nek, a népművelők egy része pedi'i.az aktívákkal való moz­gósítást véli hatásosnak. Né­hány községben egy-egy elő­adás vagy előadássorozat előtt megkísérelték a szóbeli szer­vezést népművelők, tanácsi ve­zetők, pedagógusok bevonásá­val, házról házra járva, köz­ben részletes írásos progra­mot is hagyva a családoknál. Ebben az esetben valóban je­lentősebb indíték maga a té­ma, amit immár közelebbről megismertek, de a személyi tekintély még itt is nagy sze­repet játszik. Eddig egyébként ez a forma vált be legjobban járásunkban, igaz, ez kívánja meg a legtöbb energiát is. Az eszközök, a módszerek a motivációk különbözőek le­hetnek, a célt többé-kevésbé ’valamennyivei el lehet érni De a formalista, csupán a sta­tisztikai irányú megoldásokat nem lehet eléggé elítélni. És arról sem szabad megfeled kezni, hogy a legjobb hírverés maga a jó, érdekes, a hallga­tóság színvonalához szabott előadás, a téma meggyőző ere­jű, sokoldalúan szemléltetett ismertetése, ami részben már a következő, egyéb tárgyú előadás közönségét is bizto­sítja. Paál László A MINDENI A Napjainkban megütközöm.; azon, ha újságban vagy a hir­detőoszlop plakátjain ilyen hirdetésekkel találkozunk: Ci­pők nagy választékban a cipő­boltokban; rádiót, magnetofont szalküzletekből. Hiszen tenmé- szotes, hogy a hócipőt vagy a zseblámpát nenj az élelmiszer­boltban, hanem a cipőüzlétben, a műszaki boltban vásárolhat­juk meg. Pedig nam is kell messzire visszamenni ahhoz, hogy fel­idézhessük a régi mindenes boltokat, ahol az élesztőtől a porfestékig, a gumipertlitől az ecetig mindent tartottak, és legtöbbször akkora helyen, ahol a ládák, a dobozok csak egymásra rakva fértek el. Volt ezekben a kis szatócsüz'etek­ben minden, de választékról mégsem lehetett beszélni. 1945 után Marcaliban két üz­lete volt a Hangya Szövetke­zetnek. Egy nagyobb — a most épülő szálloda mögött — és :gy fióküzlet a külterületen. Az 1946 augusztusiában alakult földmű vessző vetkezet még nam szólt bele a lakosság áruellátá­sába. Elhagyott gépek felújítá­sával, üzemeltetésével foglal­kozott. 2300 forintos saját va­gyonuk alig volt többre elég, mint a szövetkezet fenntartá­sára. Sok lelkesedéssel, kevés befektetéssel mégiscsak meg­nyitották az első szövetkezeti boltot a mostani ruházati áru­ház helyén. Mezőgazdasági esz­közöket, műtrágyát árusítottak a rendelkezésükre álló sarki épület két termében, folyama­tos áruellátásról még szó sem volt. A boltban csak szövet­kezeti tagok vásárolhattak, és ők is olyanformán, hogy fel­íratták, mit szeretnének, és hónapetk múlva megérkezett az áru. Így kezdődött. Akkoriban a szövetkezet foglalkozott már szabadáru- és terményfelvá­sárlással is. A fúzió a Hangya Szövetke­zet és az fmsz között 1948-ban jött létre. A járási székhelyet és a környező községeket ak­koriban néhány nópbolt látta el áruval. A marcali földművesiszövet- kezet profilja a két Hangya- bolt átvételével jelentősen megváltozott. 1948-tól már a környező községekben is volt egy-egy szövetkezeti bolt. Egyelőre a szűk kis szatócsüz­letekben rendezkedtek be. Amikor a járási székhelyen a szaporodó népboltck már elég nagy forgalmat bonyolítottak le, a szövetkezet még mindig csak egy üzlettel rendelkezett, de már kidolgozták tervüket az áruellátásba való fokozott be­kapcsolódásra. Az új húsbolt és a ruházati bolt megnyitása már a vegyesboltok felszámo­lását, a szakosodás kezdetét jelentette. 1955-ben kétmilliós költséggel megépítették _ a marcali ruházati áruházat, azonban korántsem volt akko­ra, mint jelenleg. Először a já­rási központ üzlethálózatának kiépítésére törekedtek. Meg­Lakusuinon kétéves kislányom mellé gon­dozónőt keresek. Ka­posvár, Temesvári utca 1/a, Papp. (38533) A VBKM 11. ez. Kaposvári Villamossági Gyára szakmunkásokat, nagy gyakorlattal rendelkező gifors- és gépírót és gyakorlott gépipari lectaiküsoka’ keres fölvételre. Jelentkezés: Kaposvár, Mező Imre utca, munkaügyi osztály. (38531) Építész­technikust keresünk azonnali fölvételre. Jelentkezni lehet a Kaposvár 13-532 telefonszámon. (4482) Géplakatos, fűtés- szerelő, hegesztő, lemezlakatos, kazánszerelő, kazánlakatos szak­munkásokat fölveszünk A vízvári Vörös Csillag Tsz kovács­mestert alkalmazna. Lakást biztosítunk Munkabér meg- egyezés szerint. A Budapesti Laica» pítő Vállalat azonnal fölvesz — budapesti munkahelyekre — kő­műveseket, ácsokat, vönnyűgépkezelőket, villanyszerelőket, ku­bikosokat és férfi se­gédmunkásokat. Kü- lönélési díjat rendelet szerint fizetünk. Mun­kásszállást és napi Két­szeri étkezést biztosí­tunk. Tanácsigazolás is munkaruha, szak­munkásoknak szer- -zám szükséges. Je­lentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15. földszint. (4459) Kisgyermekem mellé gyermekszerető asz- szonyt keresek egész napos elfoglaltsággal. Cím 38 537. számon a hirdetőben. (38537) Kocsimosókat kere­sünk személygépko­csik mosásához. Csak kaposvári lakosok je­lentkezzenek. Megyei tanács gondnoksága. Kaposvár. (2921) Könyv j óváírással átvennénk 25 atmoszféra végnyomással és 1É Druck pumpát Tzetés megegyezé zerint. elentkezés: ’inommechanikal L, Kaposvár, tfáj us 1. utca 30. (38432) rek. Képesített könyvelő beosztott könyvelői munkakörben elhe- lyezkedne termelőszö­vetkezetben. Lakás csak egy személy ré­szére szükséges. Aján latot »Megbízható 2913- jeligére a kiadóba ké­(2913) 30 atmoszféra végnyomással. Baromfiipari Országos vállalat Kaposvári yáregysége, Kaposvár, Vöröshadsereg útja 67. £6535) A magyaratádi Lenin Tsz megvételre kínál fel pozitív Jó karban lévő Pan­nónia 16 000 km-rel sürgősen eladó. Ugyanott egy Welt­meister tangóharmoni­ka, 40 basszusos, 3 vál­tós is, eladó. Érdek­lődni 14 óra után: Ka­posvár. Keszthely utce 12. (38485) állományából 200—350 kg-ig vegyes iráni és korú növendék­Jó karban lévő 200 ccm-es NSU, Max és ugyanott egy keveset használt négysávos Grundig magnetofon eladó. Siófok, Ady Endre utca 95. sz. (126339) szarvasmarhákat negativizálás miatt. Ar megegyezés szerint. (4492) ÉRTÉKES CSALÁDI HAZÁT ÓVJA, TATAROZZA! Ablakaira vásároljon Esslingeni faredőnyt, lakását tökéletesen elsötétíti, ablakait megóvja. Minden építőanyag rendelkezésére áll a TÜZÉP-telepeken: Kaposvár, Csorna, Marcali, Nagyatád, Balatoníenyves, Balatonboglár, Barcs, Csurgó, Tab, Siófok, Homokszentgyörgy. _______________(4491) I S BOLTOKTÓL FALUSI ÁRUHÁZAKIG próbáltak versenyre kelni a jói berendezett népboltak’tal. 1956-ban megépült a bútorbolt, majd egy év múlva önkiszol­gáló élelmiszerboltot nyitót! Marcaliban az fmsz, elsőként a megyében. Nem sokkal kásöb’: modem presszót adott át. Fokozatosan felzárkóztak a községek is. Kóthelyen példái:' a három élelmiszerbolt mellett műszaki és textilüzletet nyitot­tak. Marcaliban az állami keres­kedelemmel való versengés — anélkül, hogy bevételi többlet tel járt volna — egészségtelen árufelhalmozódást hozott ma­gával. 1962-ben húszmillió fo­rintos évi forgalommal, hatal­mas áru- és állóeszközkésal,át­él átvette a szövetkezet a nép- boltokat. Az újabb jelentős be­ruházások a további szakoso­dást szolgálták. A járási szék­helyen mindeníéle árut külön üzletben vásárolhattak meg a marcaliak. A járás községeinek nagy részét a Marcali és Vidéke Körzeti Fmsz látja el áruval. A falusi boltokat évről évre korszerűsítették, sok helyen a boltok jellegével megváltozott a kiszolgálás formája is. A kis községek fmsz-i üzleteiben is gazdag az áruválaszték. A M:rcali és Vidéke Körzeti Fmsz tizenöt kisközség 23 000 akosának élelmiszerrel, mű- zski, textil- és vegyesáruval aló ellátásáról gondoskodik. Tavaly áprilisban nyílt meg az első f ö ldm ű vessző vetkezeti ABC-áruhiáz Marcaliban. A most épülő szálloda földszint­jén nagy étterem kap majd helyet; bővítik, korszerűsítik a cukrászdát, közben átalakí­tanak több falusi boltot is. Ezek az adatok és tervek jel­zik Marcali és környéke fejlő­dő üzlethálózatának legfonto­sabb állomásait. , A 2300 forintos vagyonnal induló földművesszövetkezet ma 19 millió forint értékű árukészlettel áll a lakosság rendelkezésére. Saját vagyo­nuk 20 millió forint. A múlt évet 4 millió forint tiszta nye­reséggel zárták, ebből kétmil­liót a kereskedelem hozott. Abból, hogy a Marcali és Vi­déke Körzeti Fmsz taivaly a legnagyobb forgalmat bonyolí­totta le a földművesszövetke­zetek közül, könnyen ki lehet mutatni a lakosság nyereségét is. Nagy József A hazai téglaiparnak dolgoznak a Somogy-Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat műhelyei A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat Ghánának szállított vasszerke- zetekiből készült csarnokokat, téglagyári szállítóeszközöket, váltókat, fordítókat. A tizen­negyedik (utolsó) csarnok a múlt évben hagyta el az or­szág határát. A ghanai megbízott a mint­egy ötmillió forint értékű téglagyári fölszerelésről, be­rendezésről elismerően nyi­latkozott a vállalat vezetőinek. Az export után felszabadult kapacitást a vállalat ismét ki­használja. Most a nagykani­zsai műhelyben a hazai tég­laiparnak gyártanak különfé­le fölszereléseket, berendezé­seket (salakgyapot előállítá­sához szükséges berendezése­ket stb.). Készítenek a tégla­iparnak tártalék alkatrésze­ket is. Az eredménnyel nem elé­geditek meg. Bővíteni akarják a gyártmányokat. Tervükben egyelőre szellőzőberendezés, zsaluszerkezet gyártása sze­repel. A nagykanizsai műhelynek a kaposvári műhely segit. Mi­vel a javítás a félév vége tá­ján csökken, a kooperációra főként nyáron kerül sor. SZŐLŐ TÉLIRE A Balatonboglári Állami Gazdaságban 1965-ben kísérle­teztek először szőlőtartósításs al. Az első évben öt mázsát tettek el télire. 1966-ban már 300 mázsát tároltak az elő- hajtatóban megfelelő hőmérsékleten. A sikereken “elbuz- dulva a gazdaság ebben az évben már tíz vagon szőlőt tárol télire. Műanyag ládákban tartósítják a szőlőt. Szállítás előtt gondosan átválogatják és csomagolják • fürtöket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents