Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-25 / 48. szám

Ssom hat, 1987. február 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP Politizáló falvak, formálódó emberek Pezsgő közélet tapasztalható ezekben a betekben a falvak­ban. Ez nemcsak a választási előkészületekben, a zárszám­adásokon való részvételijén, a szövetkezeti szervek újjává- 1 ászt ásóban nyilvánul meg: ezt láttuk a barcsi járás néhány falujában, Lad, Patosifa, Szu lók és Kálmáncsa községekben a pártszervezetek indította pártoktatásokan is. Képviselve az egész falu Saulokban Gombos László vb-titkár, a pártszervezet pro­pagandistája a IX. pártkong resszusról tartott előadást egyik este. Többek között ar­ról beszélt, milyen lehetősége­ket nyújt az új gazdasági mechanizmus a termelőszövet­kezeteknek. Megnövekszik ön­állóságuk, maguk tervezhet­nek, azt termelhetnek, ami ne­kik a legkedvezőbb. Ezzel a lehetőséggel a szulokdak éltek is már. Csökkentették a do­hánytermő területet, mert túl sok munkaerő kell hozzá. Olyan növényt termesztenek helyette, melyet géppel művel­hetnék meg. A hallgatóság az egész falut képviselte: a tsz- és a tanács­vezetőkön kívül pedagógusok, fmsz-dolgozók, tea-tagok, KISZ-fiatalak voltak ott. Va­lamennyien hozzászóltak ah­hoz a kérdéshez, hogyan csök­kenthetnék a családos nők ter­heit, miként lehetne a szövet­kezetét még vonzóbbá tenni a fiatalok előtt. Ezért is javasol­ták a fokozott gépesítést és azt, hogy szakmunkássá kén a fiatalokat kiképezni, Helyes és téves nézetek Patosfán szűknek bizonyult a termelőszövetkezet klubja, annyian voltak kíváncsiak a televízió előadására a munkás­panaszt szövetségről. Az ez­után megindított vitát Ko­vács József tsz-elnök vezette szakértelemmel, felkészülten. Legtöbb szó a földről és hasznosításáról esett. A sok helyes állásfoglalás között el­hangzott egy téves nézet is: — El kell venni a földet at­tól, aki itt hagyta — mondta az egyik hallgató felhevülten. A választ azonnal megkap­ta: az új földtörvény lehetővé teszi a jelenlegi állapotok megszüntetését, de csak annak szellemében szabad eljárni, tartózkodni kell minden túlka­pástól. Szóba kerültek a tanácsvá­lasztások is. Egyetértettek ab­ban, hogy csak az a vezető kaphat újból bizalmat, aki nem felejtette el, honnan ke­rült beosztásába, és kiknek az érdekében tevékenykedik. K ál mancsán főleg az új tsz- nyugdij törvény foglalkoztatta az embereket Lelkiismeretes felkészülés Több faluban beszélgettem olyan pártomkívüliekkel, akik hívás nélkül is részt vesznek a politikai oktatásokon. — Érdekes ez a téma... A kongresszus nekünk is nagyon sole feladatot adott. Jó, ha is­meri az ember a célokat meg az utat melyen haladnia kell — mondták. De nemcsak ez vonzza az embereket Az is, hogy a párt- szervezetek propagandistád lel­kiismeretesen készülnék fel a foglalkozásokra. Nem brosú­raolvasást tartanak; az anya­gokat szemléltetően kapcsol­ják össze falujuk életével, cél­jaival, feladataival. Ladán öröm volt hallgatni Szabó Zsoltné pedagógus jól megszerkesztett, a nemzetközi helyzetet alaposan bemutató előadását. Az eredmény itt is hosszan tartó vita volt. Politizálnak a falvakban élő emberek, és ez nagyon örven­detes tény. Hiszen ezáltal for­málódik tudiatuk, helyesebben látják és eredményesebben hajtják végre azokat a fel­adatokat, amelyeknek célja: szebbé, kulturáltabbá tenni az életet Szalai László 323 000 forint nyereségrészesedés (Tudósítónktól.) Készül a küldöttgyűlésre a nagyatádi földművesszövetke- zet. A taggyűlések már min­denütt lezajlottak, és a tagság megelégedve vette tudomá­sul, hogy eredményes eszten­dőt zártak. A földművesszövetkezetnek 78 millió forint volt az évi for­galma. Terveit minden üz?m- ág teljesítette. A szövetkezet nyeresége a múlt év munkája alapján 1 853 000 forint, 206 000 forinttal több az előző évinél. 15 millió forintra nőtt a saját vagyon értéke. A dolgozók között 323 000 forintot oszta­nak szét nyereségrészesedés­ként, ez 23,3 napi fizetésnek felel meg. Példa a továbbképzésre MIUTÁN BEFEJEZTE ELŐ­ADÁSÁT dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, és válaszolt már a hozzá intézett kérdő sekre is. látszott, úgy érezte, hogy mondania kell még va­lamit. Csupán pillanatnyi szü­netet tartva el is kezdte: — Örömmel értesültem ró­la, hogy ennek a gazdaság­nak a vezetősége kezdemé- myezően megszervezte a to­vábbképzést. Helyesen te­szik, hogy módot és lehetősé­get teremtenek a műszakiak­nak, a vezető beosztású szak­embereknek ismereteik gya­rapítására. Ez az üzemi tan­folyam tágítja a látókört, a részvevők eszmecserét foly­tathatnak egy-egy ágazat vagy téma szakértőjével, jó isme­rőjével. Az itt elhangzott kérdések azt mutatják, hogy mindannyian mélyrehatóan tanulmányozták azokat azösz- szefüggéseket, amelyekről a gazdaságirányítás reformja kapcsán hallhattak legtöbbet az utóbbi időben. Nagyfokú érdeklődésük egyben ígéret is arra, hogy ezeknek az is­mereteknek a birtokában, az összes tudnivalót jól megért­ve gazdaságukban élharcosai lesznek az új elgondolások megvalósításának. Kérem, hogy a pártszervezet meg a szakszervezet útján terjesszék a dolgozók körében ezután is az itt megvitatott agrárpoliti­kai szakmai kérdéseket, ma­Műssaki hét Kaposváron Művezetők, műszaki rajzolók képzése — Szakmai előadások, tudományos előadások a GTE kaposvári csoportjának programjában Hogyan lehetne összefogni a megyeszékhelyen a műszaki értelmiséget, hogyan lehetne segítségükkel hozzájárulni a Tegyünk többet Somogyért!- mozgialamhoz? Ezeket a témá­kat vitatta meg a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) kaposvári csoportjának veze­tősége a TIT műszaki szakosz­tályának vezetőjével, a TIT munkatársával közösen, A GTE nemrégen klubhelyiséget kapott a Latinka Művelődési Házban, s a jövőben lehető­sége nyílik, hogy programot adjon a műszaíki értelmiség­nek. Tavaly nem sikerült meg­szervezni a technológiai és a hegesztő szakosztályt, a klub keretében ez is megvalósítható lesz. Háromnapos gépipari ta­nácskozást szervezett decem­berben a GTE, a TIT és az SZMT Újítók Klubja. Mint Molnár ^erenc titkár hangsúlyozta, a tavalyi kezde­ményezés folytatásaként mű­szaki hetet rendezne ez a há­rom szerv ez év őszén. Tavaly ták, hogy a tájékozódás után két tanfolyamot szerveznek: technikusi végzettségű műve­zetőknek s ennél kisebb isko­lai végzettségű középkáderek­nek. Kevés Kaposváron a mű­szaki rajzoló. Ezért képezne a gyáraknak ilyen fiatalokat a GTE és a TIT. S előkerül ebben az évben a papír, a logarléc, a ceruza is. Az egyesület kaposvári cso­portja úgy döntött, hogy meg­hív néhány igazgatót, főmér­nököt, meghallgatja, mi a gondjuk. A GTE tagjai fel­ajánlják segítségükért a műsza­ki kérdések megoldásához. Lovas József szerint érdemes volna technológiai folyamatok (galvanizálás, szerszámgyár­tás), a tipizálás lehetőségét megvizsgálni gazdaságossági számítások alapján. Sokkal több tudás, lelkese­dés van a kaposvári műszaki értelmiségben, mint amennyit hasznosít a tudományos egye­sület Somogy gyorsabb fejlesz­nagyon kevesen látogatták a tése végett. Ezért határozta el TIT-tel közösen szervezett elő­adásokat, éppen ezért szüksé­ges egyeztetni a TIT, a műsza­ki szakosztály, a GTE prog­ramját. hogy a fővárosi elő­adók előadásaira minél több műszaki értelmiségit szervez­hessenek közösen. A GTE például A korszerű anyagmoz­gatás a gépiparban, A fémra­gasztás című témákat szeretné a klub programjába bevenni. IjOvas József, a GTE elnöke azt hangsúlyozta, hogy az egyesületnek elsősorban a me­gyei problémák megoldására kell fordítania az erejét. Égetően fontos például a mű­vezetők továbbképzése. A vál­lalatok biztosan támogatnák a GTE, a TIT, hogy konkrét programot ad a műszakiak­nak, vitafórumot, továbbkép­zési lehetőséget teremt, s föl­lelkesíti őket, hogy még töb­bet tegyenek a megyéért. L. G. Új gyártmányok a Finommechanikai Vállalat programjában gyarázzák meg nekik, Ismer­hessék velük a továbbképzés anyagát. Akkor válnak iga­zán hasznossá ezek az esz­mecserék, ha hozzájárulnak a dolgozók öntevékenységének növeléséhez, és kellően érvé­nyesülnek a napi munkában A Balatonboglári Állami Gazdaság vezetőinek üzemi továbbképző tanfolyamán va­gyunk. Mintegy hatvanan vesznek rajta részt: a brigá­dok, a telepek, az üzemrészek vezetői, a specialisták és a gazdaság legmagasabb beosz­tású szakirányítói. A kezd mónyezés nem mai keletű, már több évi gyakorlat ta­pasztalatai állnak rendelke­zésre. Ez a továbbképzés az !dő múlásával tartalmában folyamatosan gazdagodott, té­maköreiben mindjobban bő­vült, s egyre átfogóbb prog­ramjával eredménvesen növe­li a megszerzett ismeretanyag alkalmazásának hatékonysá­gát. HOGYAN KEZDTÉK? Laka­tos András, a gazdaság fő­kertésze így idézi az alapöt­letet: — Hat évvel ezelőtt el­határoztuk, hogy megszervez­ők önmagunk továbbképzését. Az ösztönzött rá bennünket, hogy tudtuk: a tudomány, a technika a mi szakmánkban is állandóan produkál olyan újdonságot, eddig ismeretlen módszert, amiről annak ide­jén az egyetemen, a főiskolán nem tanulhattunk. Ezeknek az új ismereteknek az elsa­játítására szerveztük meg tan­folyamunkat. Azt a célt tar­tottuk tehát elsődlegesen szem előtt, hogy szakmai fel- készültségünket igazítsuk a mai kor követelményeihez. Akkoriban a gépesítés újabb és újabb eredményei követték egymást. E rohamos fejlődés megértése végett ép­pen a műszaki tájékozódás került az érdeklődés homlok­terébe. Ennek az igénynek a kielégítésére szerveztek meg első sorozatként a gépesítési előadásokat, amelyeket , zöm­ben Soós Árpád, a gazdaság főmérnöke tartott. Újabb lépésként az általá­nos szakmai műveltség növe­lése céljából a hazai szőlő­ás gyümölcstermesztés leg­korszerűbb gyakorlati mód­szereivel igyekeztek ismer­kedni. Tovább tágítják a lá­tókört azzal, hogy a külföld új eljárásait is közkinccsé teszik. Megkönnvítette dol­gukat, hogy közülük is jártak más országokban. Több elő­adásban számolt be Lakatos András főkertész franciaor­szági és algériai tanulmányút- iáról; Scheffer Viktória ker­tészmérnök, a borászati labo­ratórium vezetője Olaszorszá­gi, Sebestyén Sándor kertész­mérnök, a lengveltóti szőlőfe- rep vezetője ausztriai, dr. Eifert József mezőgazdasági mérnök, a kutató laborató- ium vezetője pedig svájci és nyugat-németországi tapaszta­latait ismertette ennek a to­vábbképzésnek a keretében. A szakma számos neves mi­nisztériumi, kutatóintézeti művelője ugyancsak eleget tett már a bogidnak meghí­vásának egy-egy előadás és konzultáció erejéig. SZAKMAI LÄTÖKÖRÜK tehát egyre bővült, szakisme- etük folyamatosan -gyarapo- iott. Azonban nem érhették be ennyivel. Érezték, hogv a szőlészet-borászat dolgait ;v . a hazai és világirányi': kérdéseiben való magabiv. te- sabb eligazodáshoz több kell ennél, másra is saükség v-x,: szaktudásukat meg kell ala­pozniuk politikai, gazdi V- oolitikai összefüggések megis­merésével. Ebben a szakasz­ban, továbbképzésük éti ifi egeazdagabb tartalmú prog­ramja megvalósításának idős­zakában tartanak most. Igyekeznek szélesebb átte­kintést kapni a népgazdaság egészének, benne a mező"'"- daság helyzetéről, eddigi ered­ményeiről és további -'-ill­ésének irányáról. Érdekli őket az állami gazdaságok összes főbb termelési, köz- tazdasáei és műszaki prob’é- roája. Megvitatják a termelő­szövetkezetek gazdálkodásának legjellemzőbb megyei tapasz­talatait. Ebben az idényben Lada Lajos főigazgató, Tobak István, a megyei pártbizott­ság mezőgazdasági osztályve- :etője tartott előadást náluk. Most legutóbb pedig dr. Di­mény Imre ismertette mind­azokat az agrárpolitikai in­tézkedéseket, amelyek a párt IX. kongresszusa határozatai­nak alapján mezőgazdas-í -' nagyüzemeink hatékonyabb gazdálkodását vannak hivat­va előmozdítani. A MÓDSZERRŐL IS NÉ­HÁNY SZÓT. Évente általá­ban a tél három hónapiéban rendezik meg a továbbkép­zést. Hetenként egy fél na­pot szánnak rá. Elhangzik az lőadás, és vagy személy- tapasztalataikkal gazdagítiák részvevők a témát, vapv egyes anyagrészek ré-rü- - sebb kifejtését kérik az ■_ adótól. Ez a forma, ez r — 1 - szer bevált náluk. Idr matikájuk ismeretében 1 hangsúlyozzuk: nem c •-1 ételek magvarázgatásáv --n szó, hanem olyan élő '>•->■> retanyag elsajátításáról. -tytIv bármilyen tág témakör-tő! is eljut a bogiári gazdaság dol­gos mindennapjáig. Kerü'et- vezetők és specialisták sorra- rendre számot adnak ered- ménvről, tervről, közös teen­dőről. Így válik a becses szel- tőke értékes gyakorlati valósággá. Kutas József A Vas- és Fémipari Válla­latnál a Csomagolástechnikai Intézet egyik munkatársa ar­ról beszélt, hogy Magyarorszá­gon egyetlen olyan üzem sincs, amely a csomagolást megkönnyítő gépek gyártásá­val foglalkozna. A használat­ban levő eszközok egy részét korszerűtlen kócerá.iokban ké­szítették, vagy pedig külföld­ről hozták be. A szakember szavadra fölfigyelt a Somogy megyei Finommechanikád Vál­lalat is. A főmérnök felügyeletével Tauber Dezső szerkesztő elké­szítette három gépnek (a lá- daparatolónak, a ragasztósza­lag-nedvesítőnek és a mű­anyag szalagos tasaklezárónak) a prototípusát. A bemutatókon a mintadarabok megnyerték a bíráló bizottság tetszését. Egyik-másik szakember kije­lentette, nem is gondolta vol­na, hogy egy vidéki üzemben ilyen gépek előállítására képe­sek. A vállalat nemsokára elké­szíti az említett gépek null­szériáját, és előkészíti a soro­zatgyártást. Az ehhez szüksé­ges föltételeket mielőbb sze­retnék biztosítani. Az építke­zésre, illetve a gépek, beren­dezések vásárlására 4,8 millió forint hitelt kértek. Évről évre növeli eredményeit a tabi Egyetértés Tsz Egyre több a fiatal munkaerő (Tudósítónktól.) A tabi Egyetértés Tsz zár- számadó közgyűlésén tizenhat tagot vettek föl. Azóta hatan kérték felvételüket. Az előbbi- ezt a kezdeményezést, hogy a | ek közül tízen, az utóbbiak TIT-tel közösen megkezdi a GTE a műszaki középkádere- rek oktatását. Az élet igazolja hogy mindenhol szükség van nagy műszaki tudással, ember- ismerettel, vezetési készséggel rendelkező művezetőkre. A ta­nácskozás részvevői elhatároz­közül pedig négyein 35 évesnél fiatalabbak. A termelőszövetkezet év­ről évre eredményesebben gaz­dálkodik, így a tagság egyre jobban megtalálja számítását. A növénytermesztés a terve­zettnél 2Ö0 000 forinttal többet hozott. Kertészetük és állatte­nyésztésük is túlteljesítette a bevételi tervet A segédüzem- ágak 685 200 forintot jövedel­mezitek. Közös vagyonuk érté­ke most már több mint tizen­egy és fél millió forint. Tiszta vagyonuk a múlt évben 560 000 forinttal gyarapodott. A tavalyi gazdálkodás ered­ményeként a munkaegység ér­téke az 1965. évi 35-ről 38,50 fo­rintra, a pénzbeli és a termé­szetbeli prémiummal együtt pedig 46 forint 30 fillérre emelkedett. Az egy tagra jutó, közösből származó jövedelem az egy évvel korábbi 16 400 forinttal szemben 18 705 fo­rint Nagyon sok tagjuk jöve­delme meghaladta a 20 000 forintot. Az eredmények önmagukért beszélnek. Érthető, ha egyre több fiatal kéri fölvételét a tabi Egyetértés Termelőszö­vetkezetbe. Elindultak, de megálltak az útépítők Nagy feladat vár ebben az évben a Közúti Üzemi Válla­lat dolgozóira. Idei tervük 145 millió forint értékű munika el­végzését írja elő, huszonnyolc százalékkal többét, mint a múlt évben. Érthető tehát, hogy a vállalat vezetői már nagvon vártáik a kitavaszo­dást: minél előbb munkához akartak látni. Tudták, hogy bármilyen korán kezdenek is. a régi létszámmal képtelenek megoldani feladatukat, ezért százhatvannal akarják növel­ni a munkások számát A törzsgárda hetven száza­léka egyébként már több mint két hete munkába állt. Az év elején azt tervezték, hogy feb­ruár 20-án kezdenek, a kedve­ző időjárás azonban lehetővé tette, hogy korábban munká­hoz fogjanak. — Elindultunk, de meg is álltunk — mondja Vigh Sán­dor termelési osztályvezető. — A mostani munkám csak egy szó illik: dolgozgatunk. Mun­kásaink húsz százaléka a télen sem pihent Két—három hete a többiek is megkezdték a munkát a 7-es főútvonalon Szárszó és Szemes között. Da- ránypuszta és Tab között is hozzáláttunk az út javításá­hoz. Dolgoztunk már Darány és Barcs, Ráksi és Répáspusz­ta között is. Amikor nem fa­gyott, betonoztunk, áteresze­ket, hidakat javítottunk. A ke­mény hidegben nem tudtunk mást csinálni, csak fát vágni. Reméljük, a kora tavaszi kény­szerpihenő már nem tart ró­káig. A Siófoki Kőolajvezeték Vál'alat beruházási osztályára azonnali fölvételre keresünk nagy gyakorlattal rendelke­ző mérnököket, technikásokat, csővezeték építésében jártas előadót, gépészeti vonalon jártas előadói, magas- és mélyépítésben jártas előadót, műszer-automatikában jártas műszaki ellenőrt. Bérezés a képesítés és gyak rlat szerint Jelentkezés: Kőolajvezeték Vállalat, Siófok, a sze­mélyzeti osztályon személyesen. (4527)

Next

/
Thumbnails
Contents