Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-19 / 43. szám

SOMOGYI ÜÉPiAf Javaslatok, észrevételek, ötletek MIT TENNE? — Hogyan oldaná meg a termelési tanácskozáson el­hangzott javaslatot? — Ezt kérdeztem a minap a Ka­posvári Vas- és Fémipari Vál­lalat néhány dolgozójától. A megkérdezettek között volt olyan is, aki annak az észre­vételnek a megoldásáról be­szélt, amelyet ő tett szóvá az értekezleten. O Kardos Ferenc lakatos a termelési tanácskozá­son elmondta, hogy a munká­sok gyakran szaladgálnak a tmk-ba villanyszerelőért. Sze­rinte ez helytelen. Az ilyesmi a termelés rovására megy. Az írásunk elején említett kér­désre így válaszolt: — Minden üzemrészbe he­lyeznék egy villanyszerelőt. Ennek bérét függővé tenném a műhely teljesítményétől. Ezt úgy értem, ha bizonyít­ható lenne az, hogy a villany- szerelő hibájából esett vissza a termelés, büntetésből keve­sebb fizetést adnék neki. — Mi lenne a villanyszere­lő feladata? — Munkakezdéskor meg kellene vizsgálnia, van-e elek­tromos energia, jók-e a dina­mók, meg kellene győződnie a műhelyben levő szerszám­gépek elektromos védelméről. Ezután a munka közben elő­forduló hibákat javítaná ká. — A villanyszerelőt csak úgy lehetne beállítani, hogy a műhely létszámát eggyel csökkentenék. Így is megér­né? — Feltétlenül! — hangzott a válasz. — Ha a műhely munkásainak nem kellene él­szaladgálniuk a villanyszere­lőért, még kevesebb munkás­sal is jobb eredményt érhet­nénk el, mint villanyszerelő nélkül a jelenlegi létszámmal. O A termelési tanácsko­záson elhangzott, hogy a postaszekrény-műhelyben a szekrények összeillesztését végzők sokat mérgelődnek a szekrénygyártó részleg dol­gozóinak hanyagsága miatt Az utóbbiak nem tartják meg az előírt méreteket En­nek következtében az össze- illesztők gyakran rendkívül sok munkával tudják csak egymáshoz illeszteni az alkat­részeket Talpas József betanított la­katos szerint ezt az állapotot a szekrénygyártók tudatának formálásával és megfelelő szankciókkal lehetne meg­szüntetni. — Hogyan állapítaná meg, hogy ki a hibás? — Egy kis tablóval, cédulá­val íönmeózás) látnám el a szekrényeket. Amikor a gyárt­mányt egyik munkás átvette a másiktól, ellenőrizné a mé­rethűséget. Észrevételét rá­vezetné á cédulára. Így köny- nyen meg lehetne állapítani, ki volt a hanyag. — Most sohase lehet tudni, ká a hibás? — De igen. Sokszor tudják a munkások, ki volt a tre- hány, de nem jelentik. Itt so­kan vannak olyanok, akik azért jöttek, mert nem szeret­nek falun lenni. Ezek nem törődnek a vállalattal, a munkával. Először beszélni kellene az ilyen emberekkel. Ha ez nem használ, csökken­teni kellene a fizetésüket. Azokat, akik ezután sem vál­toznának meg, él kellene ta­nácsolni az üzemből. Egyszer régen ezt csináltuk egy fiú­val. Meg is volt a hatása. O A hulladékgyűjtő tele­pen rendszeresen négy­öt tonnával több az anyag a tervezettnél. Ez azért van — mondták a termelési tanács­kozáson —, mert a munkások egy része mérlegelés nélkül viszi a telepre a hulladékot. Ezzel kárt okoz. Nem lehet tudni ugyanis pontosan, meny­nyi anyag terheli a munka­számot. Hajdú Sándor diszpécser az említett problémát a hulla­dékgyűjtő telep távolabb he­lyezésével, elkerítésével, le­zárásával oldaná meg. Így nem öntözgethetnék némelyek kényük-kedvük szerint a te­lepre a hulladékot. Nem tet­szik az, hogy nincs ott a gé­peknél az anyag akkor, ami­kor kellene. Helytelen az is, hogy a munkásoknak a szer­számokért el kell mászkálni­uk — vetődött föl a terme­lési értekezleten. Pungor János, a techniku­mot végző fiatal szakmunkás szerint mindkét probléma könnyen megoldható. — Kellene még pótkocsit beszereznie a vállalatnak — mondta. — Az anyaggal meg­rakott kocsit oda vitetném az egyik műhelyhez. Amíg arról a gépekre kerülne az anyag, addig a vontató elhozná a másik megrakott pótkocsit Ezután elmenne a már meg­üresedett pótkocsiért. Ezzel a körforgással biztosítani lehet­ne a folyamatos ellátást Nem lenne kiesés. O A szerszámellátást így javítaná meg: — Adja­nak a műhelyekben a brigád­vezetőknek egy zárható szek­rényt Ebben tartsanak kisebb értékű szerszámokat Ha vala­melyik szerszám eltörik, a brigád vezető a szekrényből adjon helyette másikat Így a munkásnak nem kell a rak­tárba mennie. Ez nemcsak azért jó, mert nem esik ki hosszabb időre a termelés­ből, hanem azért is, mert a művezető látja, kinél törik el gyakran a szer­szám. Tehát meg tudja ál­lapítani azt is, mi okozza a törést S talán rájön a szer­számok gyakori töréséből arra is, hogy egyik-másik munkás nem a neki megfelelő helyen dolgozik. Áthelyezéssel csök­kenteni tudná a költségeket, hiszen kevesebb szerszám menne tönkre. A beszélgetésnek tanúja volt Babodi István üzemveze­tő. Említette, hogy a terme­lési tanácskozáson elmondot­tak megoldásán fáradoznak. A munkások javaslataival egyetértett, örvendetes, hogy az ő elképzelése több helyen •megegyezett a munkásokéval. Szegedi Nándor Rendszeresen használjon GELÉE kézíinomító krémet! A KISZ ÖV terveiben Szolgáltatóház, nagyobb munkalehetőség Évről évre nagyobb feladat hárul Kaposvár tíz kisipari termelőszövetkezetére. A fel­adatok növekedését mutatja az egyre növekvő termelés is: tavaly — az 1965. évi 96 863 000 forintos termelési értékkel szemben — 110 113 000 forint értékű munkát végeztek. Nemcsak a lakosság számára végzett szolgáltatások növe­kedtek, hanem egyre többet termelnek exportra is. A termelési érték növeke­désével párhuzamosan nőnek a gondok is. Beruházások A KISZÖV már korábban elkészítette a kaposvári ktsz- ek fejlesztési tervét. Eszerint a harmadik ötéves terv idő­szakában új üzemházat építe­nek az Asztalosipari Ktsz ré­szére. A Bőripari Ktsz javító- fiókot nyit az északnyugati városrészben. A Textilruháza­ti Ktsz Marcaliban létesít fió­kot Az ottani bőrgyár épüle­tének átalakítása után már az év második felében meg­kezdik a termelést. A Vasipari Ktsz új üzemházára három­millió forintot költenek. Ugyancsak hárommillió fo­rintos beruházással tovább folytatják az Építőipari Ktsz Kertalja utcai telephelyének kialakítását Gondot okoz majd a Vegyes­pari Ktsz elhelyezése. Nép­'«T/laioúo'í haruhá 7ü5 ehAI 9 Hfl — nagyobb problémát okoz az utánpótlás biztosítása, külö­nösen a bőripari szakmákban. A Bőripari Ktsz munkásainak 'larminc százaléka a harma­dik ötéves terv végére eléri a nyugdíjkorhatárt. Lehetőség volna az export növelésére, de éppen emiatt nem mer vállal­kozni rá a ktsz, hiszen évek 5ta nem tudnak fölvenni elég cipésztanulót. Sokat beszélnek erről a KISZÖV vezetői is Laznicsek Imre, a KISZÖV elnöke elmondta, úgy próbál­nak ezen a gondon segíteni, hogy a túlságosan kedvelt szakmára jelentkező ipari ta­nulókat meggyőzik, menjenek más szakterületre. Sokat se­gíthetnének ebben a meggyő­ző munkában az általános tskolák ia Az utóbbi években zz építőipari szakmákban ha­sonló jelenséggel találkoztak. Az iskoláktól akkor nagyon nagy segítséget kaptak a ktsz- ek. — A fejlesztést csak az ipa­ri tanulókra tudjuk építeni — nondja a KISZÖV elnöke. — Nemcsak a cipész —, hanem a bádogos- meg a vízvezeték- :zerelő szakmában is érdekte­lenség mutatkozik. Az után­pótlással azért is baj van, mert az iparitanuló-iskola nem ud fölvenni annyi gyereket, amennyire nekünk szükségünk lenne. A következő tanévre öt autójavító- és motorszerelő- tanulót akartunk szerződtetni. Legalábbis eddig egyet sem fogad az iskola. Kercza Imre KÉSZÜL A LANCTRANSZPORTÖR Hamarosan rönköket szállít a lánctranszportőr a Dél-ma^ gyarországi Fűrészek csurgói telepén. Most még csak az al­katrészei készülnek a barcsi tmk-műhelyben. I.ehoczki László, a műhely vezetője elmondta, hogy az alkatrészeket megcsinálták, most már a vázszerkezetet szerelik. A fenyő- f üres zesaroo. ben száznyolcvan méteres, a lombosfűrészcSar- nokban pedig egy harmincegy és fél meg egy negyvenhá­rom és fél méteres szalag áll majd munkába a barcsi szak­munkások ügyessége, szakmai képzettsége révén. Képün­kön: Szerelik a vázat. KÉTÉVES SZÁMVETÉS Megválasztották a szakszervezeti tisztségviselőket az AKÖV dolgozói nosság. Az értékelés sem »'olt mindig megfelelő. A ter­ziipari Szövetkezetnek sem tudnak másik helyet biztosí­tani. Ha ingatlant vásárolhat­nának, akkor megoldódna az elhelyezési probléma. Ez a szövetkezet egyébként már ebben az évben növeli dolgo­zóinak számát: húsz embert vesz föl állandó munkásnak, nyolcvannal pedig a bedolgo­zók létszáma nő. A személyi szolgáltatások jobb kielégítése érdekében a Fodrász és Fényképész Ktsz üzletet nyit az északnyugati városrészben; a Széchenyi téri üzletet körülbelül százezer fo­rintos költséggel korszerűsí­tik. Az Irányi Dániel utcában szolgáltatóházat építenek. Er­re négymillió forintot fordíta­nak. Itt helyezik el többek között a fényképészeket, a női és a férfi fodrászatot meg a kozmetikai részleget. Méretes szabóság és cipész- részleg is lesz ebben az épü­letben. Új munkahelyek A beruházások a ktsz-ek jobb elhelyezése mellett azt a célt szolgálják, hogy a szö­vetkezetek növelhessék a munkások számát Erre a fo­kozódó igények miatt is szük­ség van. Az Asztalosipari Ktsz például az új üzemház fölépítése után — a korszerű gyártástechnológia bevezeté­sével — körülbelül ötvennel növeli létszámát Többet gyárt exportra is. A Szíjgyártó Ktsz már a múlt évben növelte munkásainak számát. Ezt fő- 'eg az export tette lehetővé. További növekedésre akkor 'ehet számítani, ha a Heigl- féle malomban berendezett műhely teljesen elkészül. A Textilruházati Ktsz két mű­szakra akar áttérni. Ez negy­vennel emelné a dolgozók számát. Mindehhez azonban az OKISZ engedélyére van szükség. A két műszakra va­ló átállást a foglalkoztatott­sági gondokon kívül az is in­dokolja, hogy a bel- és a kül­kereskedelem több megrende­lést ad a ktsz-nek. Gond az utánpótlás A város foglalkoztatási gondjain kétségkívül segíte­nek ezek a beruházások. A ktsz-eknek viszont évről évre Szakszervezeti választás színhelye volt szerdán az If­júsági Ház. Itt terjesztette a szakszervezeti bizottság a 13. sz. AKÖV dolgozóit képviselő küldöttek elé a végzett mun­káról szóló jelentést. Az utób­bi két évben nőtt a szakszer­vezeti tagok aktivitása, az ;zb tagjai foglalkoztak a dol­gozókat érintő termelési prab- . álmákkal, szociális, kulturális kérdésekkel. Bátran bíráltak, javasoltak. Az szb-nek nagy vésze van abban, hogy a vál­lalat gazdaságosan dolgozott. 1965-ben 1 575 000 forint nye­reségrészesedést fizetett; 1966- ban előreláthatóan 11—12 na­pi fizetésnek megfelelő nye­reségrészesedést kapnak a dol­gozók. A feladatok végrehaj­tását nagymértékben előmoz­dította a munkaverseny. Ta­valy 39 brigád küzdött a szo- ciáüsita címért Sokat tett az szb a társa­dalmi tulajdon védelméért. Sikerült csökkenteni a bal­esetek számát. Az anyagi kár 1965-ben 206 000, 1966-ban pedig 133 000 forint volt. Ezt a javulást főként neveléssel érték el. A dolgozók átformá­lását előmozdította a vállalat társadalmi bírósága. Tavaly­előtt 22, tavaly 25 ügyet tár­gyalt. Az szb megfelelően tá­mogatta az újítómozgalmat. E két év alatt hetvenhét újí­tást vezettek be az AKÖV- néL Nem hagyták figyelmen kí­vül. a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek alakulását sem. Sokat tettek azért, hogy a tehergépjármű-vezetőknél 1965 áprilisában bevezetett teljesítménybérezés beváltsa a hozzáfűzött reményeket. Szor­galmazták a többi részlegnél a korábbinál ösztönzőbb bé­rezés alkalmazását.. Küzdöttek a túlóráztatás ellen, gondos­kodtak a megfelelő védőfel­szerelésekről — ruhákról. Ide­jük egy részét a dolgozók ok­tatására fordították. A kitar­tó munka meghozta gyümöl­csét Az utóbbi két évben ál­lami oktatásban 158-an vettek részt, munkásakadémiára 146- an, szakszervezeti politikai is­kolára 50-en, nyelvtanfolyam­ra 75-en jelentkeztek. Az szb munkája nem volt hibátlan. A munkaversenynek nem jutott elég nagy nyíl vá­molási tanácskozásokra nem mozgósították' eléggé a dol­gozókat. Beletörődtek abba, hogy a tanácskozásokon hiá­nyos vagy időnként a dolgozó­kat untató adathalmazt tar­talmazó beszámolókat tartank a gazdasági vezetők. A jelen­tés a hibák megszüntetésének módját is megmutatta. Hoffmann Sándor, a válla­lat igazgatója szólalt fel első­nek. Arra kérte az szb-t, hogy a jövőben adjon több támo­gatást a vállalatvezetőknek. A szakszervezeti tagok foko­zottabban küzdjenek a bal­esetek ellen — mondta. — Sajnos, az idei baleseti sta­tisztika elszomorító. Hét bal­eset történt. Ennek nagy ré­szét ittasság okozta. Flak Tibor főmérnök ecse­telte azokat a kedvező körül­ményeket, amelyek az új te­lepen várnak a vállalat dol­gozóira. Majd arra kérte az zb-t, hogy a jövőben ne ap­rózza el munkáját. Figyelmet elsősorban a fő felada teáéra fordítsa. A szocialista brigá­doknak azt javasolta, végez­zenek alaposabb munkát. Semmi szükség sincs formális versenyre. Bakonyi Antal brigádvezető arról beszélt, hogy a terme lési tanácskozások színvonala nem megfelelő. A gazdaság! •vezetők nem számolnak be arról, megoldották-e az előző anácskozáson fölvetett prob ’érnákat Varga Albert, a balatonbog ■ári kirendeltség vezetője fő­ként a vidéki dolgozók gond­jaival foglalkozott. Elmondta, hogy több helyen nem meg- 'elelőek a munkakörülmények. Javasolta az új szb-nek, vizs­gálja meg a Balaton-parti te- epek helyzetét, mozdítsa elő i körülmények javítását. Ba­gó László KISZ-titkár arról neszéit, hogy a KISZ-szervezet rét iskolabuszt készített ter­ven felül. Ehhez a munkához az szb kellő segítséget adott Kérte, hogy az szb támogassa a fiatalok jubileumi munka- versenyét. Horváth József >ártalapszervezeti titkár azt javasolta az új szb-nek, for- lítson nagyobb gondot a munkaverseny értékelésére. Nagy Lajos személyforgal­mi osztályvezető arról a ked­vező változásról beszélt, amely a szocialista címért küzdő brigádok tagjainak tudatálban végbement. Elmondta, a bri­gádban dolgozók nagyon ügyelnek rá, hogy olyasmit ne egyenek, ami nem tetszik a kollektíva tagjainak. Felszólalt Földvári Aladár, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára is. A szakszervezet központi vezetőségének üdvöz- etét és jókívánságait tolmá­csolta. Majd elmondta véle­ményét a 13. sz. AKÖV mun­kájáról. Hangsúlyozta, hogy a vállalat szb-je jól dolgozott. A jövőben a gazdasági és a fömegszervezeti vezetők még nagyobb együttműködésére "esz szükség. A felszólalásokra Gyócsi Gyula szb-titkár válaszolt. Ezután a küldöttek 37 tagú vállalati szakszervezeti taná­csot és háromtagú számvizs­gáló bizottságot választottak. \ szakszervezeti tanács ez- vtán megválasztotta a tizen­egy tagú szb-t. Titkára újból Gyócsi Gyula lett. Sz. N. A Siófoki Kőolajvezeték Vállalat beruházási osztályára azonnali fölvételre keresünk nagy gyakorlattal rendelke­ző mérnftkSket, technikusokat, csővezeték építésében jártas előadót, gépészeti vonalon jártas előadót, magas- és mélyépítésben jártas előadót, műszer-antomaflkában jártas műszaki ellenőrt. Bérezés a képesítés és gyak rlat szerint Jelentkezés: Kőolajvezeték Vállalat, Siófok, a sze­mélyzeti osztályon személyesen. (45271

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents