Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-02 / 28. szám

SomogyiMéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA „4 karácií fetimväß&wt ” NÉPZENEI VETÉLKEDŐSOROZAT INDULT A RÁDIÓBAN Kedden délután indult ed a Magyar Rádió új, havonta egyszer jelentkező népzenei sorozata. Ezekben az adá­sokban tizennégy megye föld­művesszövetkezeti együttesei és hagyományőrző népművé­szei adnak ízelítőt arról, hogy mit tesznek ősi dal'amkln- eseink átmentéséért, terjesz­téséé!! és a falu kulturális fölemelkedéséért. A Kossuth rádió vetélkedő jellegű sorozatának első elő­adásában Somogy megye mu­tatkozott be. Tíz együttest és szólistát hallottunk eb­ben a félórás műsorban., A zenei szerkesztést dicséri, hogy igen értékes, érdekes zenei folk! áranyagot hoztak a szereplők; csaknem mind­egyik számuk a somogyi em­bernek i.s tudott újait adni. Kár, hogy ezt nem lehet el­mondani a műsor egészére Az értékes anyag -tálalása« már kevésbé sikerült, kissé felsorolásnak, regisztrálásnak hatott. Népzenei ritkaságok, meg­kapó visszaemlékezések és ré­gi hangszereken régi dalla­mok, dalok részesei lehettünk ’a szólisták: a furulyakészítő Kelecz József és a dudán játszó Jankó Imre eredeti, múltidéző muzsikáját.; a dal- tanító Borbély Teri néni tiszta, népi hangvételű éne­két (-Nem füstöl a csurgói gyár kéménye-) hallgatva. Hasonlót éreztünk Karács János babócsai cimbalmos iá tékában; a hetes! Pötte« ti Lidi néni visszaemlékezése Vi­kar Bélára pedig megyénk ér­tékes kulturális dokumentuma; ezt érdemes lenne megőrizni sok egyébbel együtt. Az együttesek között a marcali népi zenekar játékában a népdal harmonizálás karak­tere, a kaposváriakéban in­kább a tömörebb, színekben, dinamikában változatosabb hangzás tűnt fel. A Buszáki Népi Együttes eddigi műkö­dését, dalait mutatta be, csakúgy, mint a fonyódi kó­rus, amely Németh Ernő ve­zénylésével Ádám Somogy balatoni nótáit adta elő. Ér­dekesség volt a ladi kórus előadásában Latinka ör:$e siratófa s a dal ksletkezése. Igényes »unisono« éneklésük megközelítette, de nem érte el szólójuk kristályos szép­ségét. A műsor a szennai együttes vidám, • temperamen­tumos szüreti mulatságával fejeződött bt>. Ha a vetélkedő műsorszá­mainak bemutatása volt a szerkesztők célja, akkor ezt minden bizonnyal elérték. A somogyi népzenehagyomány keresztmetszetének bemuta­tása — ha ez is céljuk volt —, azonban még a teljesség igénye nélkül sem .Sikerült. Mint ahogy a címen is ugyancsak törhette a fejét a rádióhallgató. Karúdról — mellesleg Somogy legneve­sebb népzenei területéről — ugyanis véletlenül sem esett szó »A karádi faluvégen« cí­mű adásban. Wal linger Endre tJJ, ÉRTÉKES MEZŐGAZDASÁGI KÖNYV Növénytermesztés homokon Minden év februárja a me­zőgazdasági szakirodalom hó­napja. Könyvkiadóink arra törekednek, hogy erre az ün­nepi alkalomra minél értéke­sebb szakirodalommal lássák el az érdeklődőket. Az idén sok újdonság kerül az olva­sók elé, közülük különösen figyelmet érdemel dr. Antal József, dr. Egerszegi Sándor ás dr. Penylgey Dénes Nö­vénytermesztés homokon című1 könyve. Rajtuk kívül még ti­zenhárom neves mezőgazda­sági szakember működött köz­re a mű megírásában. Megyénkben, ahol a szántó­földek számottevő hányada homok, bizonyára érdeklődés­sel fogadják a mezőgazdasági szakemberek ezt a reprezen­tatív külsejű, képekkel, gra­fikonokkal gazdagon illuszt­rált, sok hasznos ismeretet nyújtó könyvet. Nem vélet­len, hogy a mű szerzőinek fi­gyelme a homoktalajok felé fordult, hiszen országosan is ezekről a területekről taka­rítják be a legalacsonyabb termésátlagokat. A homok művelése, táp­anyag-utánpótlása és védelme az átlagostól eltérő, sajátos feladatokat és gondosságot kí­ván. A könyv íróinak célja — ahogy bevezetőben elmond­ják —, hogy a homoktalaj- típusokkal, fizikai, kémiai, biológiai sajátosságaival, vala­mint a talaj művelés, trágyá­zás, homokvédelem és -javí­tás különböző módszereivel megismertessék az olvasót. Ezenkívül leírják azokat a leglényegesebb tudnivalókat, amelyek a homoki rét- és le­gelőgazdálkodással, a fásítás­sal, az öntözései, valamint a növénytermesztéssel kapcsola­tosak. A külföldi új kutatási eredményekről is tájékoztatót ad a mű. A könyv második részében a homokon különösen jól disz­lő növények termesztésével foglalkoznak a szerzők, ki­emelve mindenütt azt is, hogy milyen sajátos agrotechnikát kivannak meg ezek a terüle­tek. Elsősorban az ország leg­nagyobb három homoki tájá­ra, a Nyírségre, a Duna—-Ti sza közére és Somogyra vo­natkozóan nyújtanak tájékoz­tatót. Kiemelten tárgyalják a rozs, a burgonya, a kukorica, a lucerna és más növények termesztését. A könyvnek ez a része is azt a célt szolgálja, hogy korszerű agrotechnikai vezérfonalat adjon a szakem­berek kezébe. Ez az értékes és a könyv- i hónappal megjelenő könyvek között megkülönböztetett fi­gyelmet érdemlő mű nagy se­gítséget nyújthat a homokon gazdálkodó mezőgazdasági mérnökeinknek, techniku­sainknak é® brigádvezetőink­nek egyaránt V. M. Szakszervezeti vezetőségválasztó taggyűlés Tabon (Tudósítónktól.) A Közalkalmazottak Szak- szervezetének tabi járásban lakó tagjai szombaton tartot­ták vezetőségválasztó taggyű­lésüket a járási tanács szék- házában. A szakszervezeti hi- I zottság munkájáról Varga Fe­renc szb-titkár, a számvizsgá­ló bizottság munkájáról pedig Túri Ferenc elnök számolt be. A taggyűlésen héttagú új szakszervezeti és háromtagú számvizsgáló bizottságot to­vábbá öttagú társadalombiz­tosítási tanácsot és három megyei küldöttet választottak. Készülnek a választási plakátok vitígkezdték a szavazólapok nyomását Vasárnap haj­nalra ország­szerte megje­lentek a, hir­Jotőtábiákm a Hazafias Népr front piros- fehér-rüld ke­retes válasz­tási plakátjai. A XI gyár Hirdető pro- pagandaterjesz- tési főosztályá­nak tájékozta-, tása szerint az- Offset Nyom­da telephe­lyein program szerint folyik a plakátok nyomása, A következő pla­kát fébruár S- án kerül az utcára: ez kékT fekete nyomású, s a stilizált ijöld­- 'H többenA b*-KE plakát első példánya az Offset a több nye- Nyomdában. vű BÉKE fel­iratot tartalmazza. A legna­gyobb érdeklődést minden bi­zonnyal a jelölések után el- ’ nV ká­Azokban a helységekben, ■hol a Magyar Hirdetőnek nincs kirendeltsége, a tar.a- "V'k végzik a plakátok kira­Készül a »Békés munkát — Munkás plakát. békét« feliratú tok váltják majd ki. A fény­képes tablókat a választóke­rületek jelöltnévsora alapján állítják össze. gasztását. 3200 ilyen község­be postán küldi el a Magyar Hirdető a propagandaanya- got. CSALÓDÁS Egyik nap a főmérnök be­állított a műhelybe. — Akarnak prémiumot? —• kérdezte a villanyszere­lőktől. A pufajkás Horváth a föl­det nézve lépett egyet-ket­tőt, aztán így szólt: — Akarunk. — Rendben van — felel­te a hetyke tartású főmér­nök. — .4 feladat a követ­kező. & kell végezni a vil­lanyszerelést az tlj iparte­lepen, a műszergy árban. Határidős munka. December 31-ig be kell fejezni. Van még két hét ebből az év­ből. Az alatt az idő alatt végre lehet hajtani a fel­adatot. — De főmérnök kartárs, nekem még van három nap szabadságom — mondta Horváth. — Azt ki kell vennem. — Tudja mit, ne vegye ki! — így a főmérnök. Többet ér magának az a pénz, amit cé'prémiumként kap, mint a néhány nap szabadság. Űgyis csak te­keregne otthon. Hova lehet menni három napra? — No jó — mondta a villanyszerelő. Aztán oda­fordult a másik kettőhöz. — Benne vagytok? — kér­dezte. — Ha te, akkor mi is — felelte Kovács. Másnap kimentek mind­hárman a müszergyárba es munkához láttalc. öt óra után így szólt Horváth ve­rejtékező társaihoz: — Nem megyünk, haza nyolc óra előtt. Rávetünk. Most az elején kell megfog­ni. Jlzvtán ráérünk lassan is. Azok némán bólintottak, Téged nem fogadnánk meg jósnak — jegyezte meg csí­pősen egyik este Hedrehé- lyi, a legfiatalabb. — Miért? — kérdezte Hor­váth. — Mert nem teljesült, amit mondtál. Mindennap nehezebb lesz a meló, nem könnyebb. — No jó — dörmögíe Horváth. — De jólesik az a pénz az ünnepekre, mi? Megleped, valami szép aján­dékkal Magdu.sk/inak. Kicsit elmosolyodott, és a vá>ttára csapott az orrét lógató legénynek. A fizetéskor egyszerre áll­tak sorba a bérelszámoló elölt. Mennyit kapunk? — kérdezte izgatottan Kovács. — Majd meglátod — mondta Horváth. — Amún- kát a megadott időre eb'é- gcztük.A főmérnök elv te ellenőrizte. A jó munkáért nyilván tisztességgel meg fognak fizetni. Három nap szabadságom és egy vasár napom is ráment. A borítékban csak a fize ­tés volt. — Valami tévedés van — nyugtatta meg társait Hrd. rehelyi. — Azt hiszem, e’- feledkeztek a túlmunkáról. Sebaj, majd kifizetik hol­nap. Nem fizették ki. Horváth elment a személyzetishez, Azt a választ kapta, hogy inté-kednek. A legközelebbi fizetéskor n h-rité’-ra ez volt írva: Fi­zetés 2000 forint, célpré­mium 120 forint. Horváth ránézett álmél- kodó társaira, aztán gyors légiekkel kifelé indult.. Be­vágta az ajtót. — Modortalan — kiáltott utána a bérelszámoló, — tíz Egyéni érdek — közös érdek (Tudósítónktól.) i csolatos új és várható intéz­A IX. kongresszus határoza- kedések foglalkoztatják, ér- tái, a mezőgazdasággal kap- | deklik a parasztembereket. " .......... '«-»»_ Bizonyítja ezt az is, hogy a k özelmúltban több mint ki- ’encvonen gyűltek össze a só- roogyzsitifai művelődési ház­ban, hogy meghallgassák a televízióban dr. Darák János­nak Egyéni érdek és közössé­gi érdek című előadását. Fi- lyelmes érdeklődés kísérte ninden mondatát, hiszen >lyan dolgok kerültek itt szó­ba, mint az új gazdaságjrá- Tyításd rendszer termelősizö- .'etkezoti vonatkozásai, az új nyugdíjtörvény. Az előadást eszmecsere, vita követte. A beszélgetés az egyéni és közérdek körül forgott Hi­szen nem egy példa bizonyít­ja, nem elég, ha csak néhá- nyan dolgoznak jól a szövet­kezetben, az eredményesség csak úgy fokozható, a mun­kaegység értéke úgy növelhe­tő, ha az egész közösség egy emberként összefügg. S ez az issaefogás visszahat a nyug­díjra is, hiszen ha magasabb a munkaegység értéke, több ’esz a nyugdjj összege is. A vitában akadtak néha '.yan, akik mulasztá&uka megpróbálták a vezetőség ro zására írni. Jellemző és egy ben , a józan paraszti gondol kodást dicsérő tény, hogyeze Írét az embereket a közössé­gért odaadóan dolgozó, szor­galmas tsz-tagok igyekeztek meggyőzni véleményük hely ielenségéről. Az csendült ki a Zitából, hogy a: tagok több- jég^ elégedett az új tsz-veze- tőség munkájával, a javak ér teke évről évre fokozatosan emelkedik és valóban olyan mértékben, ahogyan felismeri a tagság a közérdek elsőbb­ségét se sokat nézi a tv Tudni illik, hogy mi illik műso­rát. Három hét múlva beállí­tott a műhelybe a főmér­nök. Szépen beszélgetett Horváthéklcal. Félórái sétál- gatás után egyszer csak így szólt: — Akarnak prémiumot? Lenne ugyanis egy fontos, határidős munka7 Csönd támadt. — Na, miért hallgatnak? Ügy látszik, nagyon télé vannak pénzzel. Hiába, ma már nógatni kell az embe­reket arra, hogy használják ki ■ a kereseti lehetőséget. Miért nem beszélnek? — Idefigyeljen — mondta Horváth. — Ismeri maga azt a szólás-mondást, hogy egy­szer volt Budán kutyavásár? A főmérnök besietett az igazgatóhoz. Odahivatta a párttitkárt, a személyzetist, az seb-titkárt, és drámai szavakkal ecsetelte a tör­ténteket. —- En fél évvel ezelőtt megkértem Őket, hogy mű­szak, után végezzenek el egy fontos munkát —« szólt az igazgató. — Szó nélkül meg­csinálták. Én mindig úgy tudtam, hogy róluk kellene megmintázni a becsületes munkást. Mi ütött beléjük? A sarokban ekkor meg­szólalt a sápadt, szemüve­ges személyzetis, és elme­sélte a célprémium történe­tét. Az igazgató az ablak felé fordult, szótlanul bámult az udvarrá. — Min töröd a fejed? — kérdezte tőle a főmérnök. — Azon, hogy mikor lasz ismét hitele a mi szavunk­nak Horváthék előtt. Szegedi Nándor mm A felsült meteorológus — Uraim, lux nuinnp nem lesz eső, lebcro .váltatom a szakállárnál — jelentette ki nemrég csalhatatlan biz­tonsággal Eugenio Martin Rubio spanyol meteoroló­gus, aki mái- húsz éve lan­kadatlan buzgalommal ápolja az állát díszítő szőr­pamacsot. Jelenleg türelmetlenül várja, hogy szakálla ismét kinőjön. * * — Szerkesztő úr! Egy milliomost megharapott a kutya — telte le kéziratát Waller Lippnutn as.iUi.ldra egy kezdő újságíró, am,..kor a neves amerikai publicis­ta még a társadalmi króni­ka szerkesztője volt. — Hát ezt, fiam, egyelő­re nem közöljük. — Miért? Nem elég ér­dekes? — Nem. Majd akkor lesz egészen az, ha a milliomos visszaharap. * * * A londoni Trafalgar tér egyik vendéglőjének borlEpjáu ez az előszó áü: »Kérjük, v izsgáljon még mikroszkóppal egy csepp vizet. Mihelyt meglátja, mennyi mikroba nyüzsög benne, többé rá sem fog nézni.« A fegyliázigazgató bosszúja A Porto AUegró-i (Bra­zília) fegyházigazgató iszo­nyatosan dühbe gurult, miután megtudta, hogy elbocsátották állásából. Mérhetetlen haragjában az összes elítéltet szélnek eresztette, és a rendőr­ségnek csak hosszú, fá­radságos munkával sike­rült összefogdosnia a vá­ratlan közkegyelemben részesült bűnözőket. A fegyházban azóta is­mét helyreállt a rend. Minden a régi, csak a fegyencl étszám emelke­dett egy fővel. A bosszúálló igazgató­val. • * * New York legnagyobb nyomozóirodájában ta­valy 1994 asszony jelen­tette be férje eltűnését, ugyanakkor eltűnt felesé­ge felkutatását mindösz- sze tizenhét férfi kérte. Jellemzés Cecile Dubois párizsi asszony felmondott szo­balányának, mert az bu­ta libának merészelte ne­vezni. Válófélben levő férjé a következő véleményt írta be az elbóesátott lány munkakönyvébe: »Őszinte és becsületes.« Elizabeth Taylort fi­gyelmeztették a barátnői, hogy irigyci és ellenlába­sai úton-útfélen hazugsá­gokat terjesztenek róla. — Bánom is én!... — legyintett a híres színész­nő. — Inkább hazugságo­kat meséljenek, mint az igazságot, Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő? WIRTH LAJOS. Szerkesztőség = Kaposvár, Latinka Sándor u 2 Telefon: 11—510. 11—511 Kiadja a Somogv megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot uem örzünk tneg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Fosta- Elő­fizethető a helv! postahivataloknál és postáskézbesftőknél. Előfizetési dfl egy hónapra 12 index t 25067. Ft. Készült a Somogy megyei Nyorrjda- ip.ori Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor ütea &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents