Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-15 / 13. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1967. Január IS. Nemzetközi szolidaritás Vietnammal Az egész világ segíti a harcoló vietnami népet Patricia Griffiths, Grace Mora Newman és Barbara Deming amerikai asszonyok a napokban Vietnamban Jártak, s most sajtóértekezleten számoltak be tapasztalataikról. Az amerikaiak hábo­rúját terrorháborúnak minősítették. Képünkön: Repeszbomba töredéket mutatnak be az újságírók­nak. (MTI Külföldi Képszolgálat) Az APN szovjet sajtóügy­nökség A. Matvejev tollából adatokat ismertet a Vietnam népét támogató egyre növek­vő nemzetközi szolidaritásról. A szovjet emberek, akiket lenini pártjuk nevelt a pro­letár internacionalizmus szel­lemében, minden tőlük telhe­tőt megtettek és tesznek, hogy tovább erősödjék a VDK vé­delmi képessége, s a szovjet fegyverek és katonai berende­zések a szükséges hadianya­gokkal együtt kellő Időben ér­kezzenek a helyszínre. Az ál­lami segítség mellett a szov­jet emberek más csatornákon is nyújtanak anyagi segítséget vietnami testvéreiknek, j, A szovjet békebizottság Je­lentős mennyiségű ruhaneműt küldött Vietnamba az ameri­kai légitámadások következté­ben megsebesült és kibombá- zott gyermekeknek és nőknek. Az ukrán békebizottság akti­vistái a vietnami szolidaritási hét napjaiban, önkéntes ala­pon, százezer rubelt gyűjtöt­tek. A pénzen huszonöt tonna cukrot, öt mentőautót és kü­lönféle élelmiszereket vásá­roltak, s ezeket mind Viet­namba küldték. A leningrádi békebizottság hatvanezer ru­bel értékben vásárolt gyógy­szert. A moszkvaiak berende­zést küldenek a vietnami ha­dirokkantak otthonának. A tbiliszi békebizottság ötezer kerékpárt küld Vietnamba — ez ott a fő közlekedési esz­köz. A volgográdiak két bul­dózert és nagy mennyiségű élelmiszert, a krasznojarszki munkások és parasztok isko­lai berendezéseket és fölsze­reléseket küldenek. Ugyancsak nagy mennyiségű élelmi- és egyéb cikket irányítanak Viet­namba Azerbajdzsánból, Ör­ményországból, a Kemi Auto­nóm Köztársaságból, a kujbi- sevi területről és a Szovjet­unió más vidékeiről. A szov­jet szakszervezetek tavaly 800 000 rubel értékben vásá­roltak vietnami barátaink szá­mára élelmiszert, gyógyszert, gépkocsit, motorkerékpárt és más szükséges cikket. Több mint 30 millió szovjet fiatal vett részt vietnami műszakon: j s egynapi keresetét a Vietnam megsegítésére nyitott alap ja­vára ajánlotta fel. Ez az alap egyre növekszik a népi Lengyelországban is. Sok lengyel üzem munkásai ajánlották föl keresetük öt százalékát, hogy azon a viet­nami gyermekek számára gyógyszert, ruhaneműt vegye­nek. Csehszlovákiában egyedül Kelet-Szlovákiában 400 000 ko­rona gyűlt össze a vietnami segélyalapra. Több nagyüzem­ben »-vietnami túlórákat-« tar­tanak. Kelet-Szlovákia 590 véradója ajánlotta fel az élet­mentő vért a harcoló vietna­miak javára. A Német Demokratikus Köz­társaság lakossága tavaly 18 millió márkát gyűjtött Viet­namnak. Magyarországon ugyancsak szolidaritási hetet rendeztek, és vietnami mű­szakot tartottak. A magyar fiatalok több mint 12 millió forint értékű gyógyszert és más fontos cikket küldtek Vietnamba. Magyarország meghívására 280 vietnami fia­tal, köztük 58 mérnök és tech­nikus érkezett Budapestre, hogy magyar szakemberek se­gítségével képezzék magukat, illetve szakmákat sajátítsanak el. A múlt év utolsó napjai­ban a mongol fővárosban ün­nepélyesen búcsúztatták azt a szerelvényt, amely a viet­nami népnek szánt ajándéko­kat szállította. Izmosodik a vietnami szolidaritási mozga­lom Bulgáriában, Romániá­ban, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságban, Kubá­ban és Jugoszláviában is. Ju­goszlávia lakossága például mintegy 350 millió régi dinár értékű gyógyszert és vér­plazmát juttatott Vietnamba. Franciaország szinte vala­mennyi megyéjében működ­nek »Segítsük meg Vietna- mot*-bizottságok. Tavaly ok­tóberben 17 000 frankot gyűj­töttek a szolidaritási alap ja­vára. Növekszik a vietnami néppel vállalt szolidaritás Szíriában, Maliban, Algériá­ban, Olaszországban, Angliá­ban, Japánban, Ausztriában, Indiában, Pakisztánban, Ar­gentínában, Uruguayban, Costa-Ricában és sok más országban is. Az egyre izmosodó szolida­ritási mozgalom és a tevé­keny segítség, a harcoló Viet­nam politikai és anyagi tá­mogatása a nemzetközi mun­kásosztály, a szocializmus, a demokrácia és a haladás erői­nek legjobb internacionalista hagyományait testesíti meg. Az egyre fokozódó testvéri se­gítség lelkesítőleg hat az amerikai agresszió ellen igaz ügyükért harcoló vietnami hazafiakra. Májusban parlamenti választások Bizalmat kapott a görög kormány A görög parlament szomba­tom a kora hajnali óráikban 215 szavazattal 61 ellenébem bizal­mait szavazott Paraszkevopu- losz átmeneti kormányának. A Görög Nemzeiti Bank volt kor­mányzója által vezetett kor­mány 1966 december 22-ón lé­pett hivatalba, egyetlen mi­nisztere sem tagja a parla­mentnek. A szavazás előtt Raraszkevo- pulosz miniszterelnök újból ígéreteit tett a parlamentnek, hogy kormánya május végén megtartja az általános válasz­tásokat. (MTI) Népi felkeléstől rettegnek a ghanai vezetők Katonai törvényszékeket állítottak fel Csehszlovák-TVSZK külügyi tárgyalások A nyugatnémet lapok feltű­nő helyen ismertetik azt a Prágában és Bonnban egyide­jűleg kiadott közleményt, amely szerint a most befeje­zett csehszlovák—nyugatné­met külügyi tárgyalások na­gyon hasznosak és őszinték voltak. A tárgyalásokat a közeljövő­ben folytatják, de időpontot még nem állapítottak meg. (MTI) Sík Endre cikke a Pravdában A Pravda szombati száma »A lenini eszmék fénye* cím­mel közölte Sík Endrének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, az Országos Béketa­nács elnökének cikkét Sík Endre a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom történelmi jelentőségét méltatja cikkében. (MTI) A ghanai katonai kormány mind keményebb intézkedése­ket tesz, hogy ellensúlyozza az országban uralkodó elége­detlenséget. Az úgynevezett nemzeti felszabadítási bizott­ság most kiadott rendielete szerint katonai vésztörvény­székeket állítanak fel Ghá­nában, ezek fogják elbírálni az olyan polgári személyek ügyét, akik bármiféle akna­munkát folytatnak a katonai kormány ellen. A büntetés: golyó általi halál vagy leg­kevesebb 25 évi börtön, kényszermunkával egybeköt­ve. Az accrai dekrétum szerint a radikális lépésre azért ke­rült sor, mert a katonai puccs segítségével eltávolított mes. (MTI) Nkrumah hívei a katonai kormány életére törnek, sza­botázsakciókat követnek ÓL Megrendítik a nép hitét a jelenlegi rendszer tartósságá­ban, egyes személyek fizikai megsemmisítését tervezik, és rendszeres kapcsolatot tarta­nak a Guineában tartózkodó Nkrumahhal. Az egyik újság ikke szerint a rendelet an- ~ak bizonyítéka, hogy Gha­na nem jutott belátható kö­zelségbe a békéhez, nyuga­lomhoz és haladáshoz. A lap nem zárja ki »egy fegyveres -llcnforradalom« lehetőségét. 'A ghanai katonai vezetők forradalomnak nevezik a puccsot. — A szerk.) »Vala­mi bűzlik Dániában« — jegyzi meg a Ghanaian Ti­A VDK belügyminisztere a Szovjetunióban Az OSZSZSZK társadalom- biztosítási minisztériumának meghívására a VDK belügy­minisztériuma munkatársai­nak küldöttsége Ung Van Khiem belügyminiszter veze­tésével látogatást tett a Szov­jetunióban. A TASZSZ tudósítójával folytatott beszélgetésben Ung Van Khiem hangsúlyozta, mindenütt találkozott a viet­nami nép iránt megmutatko­zó testvéri szolidaritással. A találkozókon sokan kifejezték kívánságukat, hogy önkéntes­ként Vietnamba utazzanak, harcolni igazságos ügyünkért — mondotta. Ung Van Khiem közölte: a látogatás idején előzetes meg­állapodás született arról, hogy a Szovjetunió speciális egészségügyi fölszerelést nyújt' a VDK-nak, és társadalom- biztosítási szakembereidet küld az országba. (MTI) Pártaktívaértekezlet a szovjet honvédelmi minisztériumban Moszkvában, a szovjet had­sereg központi színházában befejeződött a szovjet honvé­delmi minisztérium párták ti­Mao Ce-tung felesége dönti el, ki a „jó elvtárs" és ki nem az Sanghaji lapok a városban lezajlott fejleményekről Mi a „bűne" a sanghaji pártbizottságnak? A Stern nem enged A Hamburgban megjelenő Der Stern képes heti­lap vezetősége pénteken este több órás tárgyalást folytatott az ame­rikai Look Maga­zin képviselőivel és William Vanden Heuvel ügyvéddel, Jacqueline Kenne­dy jogtanácsosá­val. Az ameri­kaiak azt próbál­ták elérni, hogy a Stern, amely né­hány nappal ez- •1ott már közzétet­te William Man­chester Egy elnök halála című köny­vének első részle­tét, járuljon hozzá a Look által elfo­gadott változtatá­sokhoz. Pénteken a késő esti órákban Hen­ri Hannen, a Stern főszerkesztője nyi­latkozatot adott ki. — Több ízben is kifejtettük — mondotta —, hogy a Stern nem pub­likál olyan anya­got, amiről úgy ér­Mlnt már jelentettük, Sang­hajban az ipari vállalatok beszüntették a munkát, meg­állt a vasúti közlekedés, több helyütt elbarikádozták a fő­útvonalakat. A »vörösgárdisták-« magu­kat »forradalminak és láza­dónak* nevező szervezetei ke­zében levő sanghaji lapok most magyarázatot próbálnak adni e fejlemények hátterére. Azt írják, hogy a Kínai Kom­munista Párt sanghaji városi bizottságában hatalmon volt csoport és követőik aláásták a nagy proletár kulturális forradalmat, szembeszegültek Mao nők vonalával. el­ei, hogy Kennedy- né asszony és gyermekei magán­életét sérti. Wil­liam Manchester eredeti kéziratá­ban azonban mm találtunk semmi olyat, amiről ezt föltételezhetnénk, céltalannak tart­juk tehát, hogy a kéziratot akár megrövidítsük, akár megváltoz­tassuk — közölte a Stern főszerkesz­tője. — Ezek a személyek — folytatják a lapközlemények — az anyagi jólét kérdésének segítségével elvonták az em­bereket a harc fő irányától, a tömegek egyik részét szem­beállították a másikkal, s ez vezetett arra, hogy az ipari vállalatok beszüntették a munkát, megállt a vasúti köz­lekedés, és torlaszokat emel­tek a főútvonalakon. Előfor­dult, hogy a kikötőmunkáso­kat is a munka beszüntetésé­re buzdították. A közlemények hangsú­lyozzák, hogy a harc fő irá­nya a »kulturális forrada­lom« teljes véghezvitele. A sanghaji városi párt- bizottságnak szemére ve­tik, hogy fölemelte a bé­reket, és jobbá tette a munkások anyagi körül­ményeit. A lapok azt is elmondják, hogy Sanghajban a két irányzat a döntő összecsapás szakaszába lépett. A sanghaji városi pártbizottságot »meg­fosztották tisztségétől«, és lapközlemények megjelenésé­től kezdve -tilos bármilyen béremelés. A bérekei ren­dezni és a dolgozók anyagi helyzetét megjavítani csak a »kulturális forradalom« ké­sőbbi szakaszában lehet majd célul tűzni. A szóban forgó közlemé­nyek figyelmeztetnek arra, hogy haladéktalanul letartóz­tatnak mindenkit, aki föl­lép Mao Ce-tung elnök, Lin Piao elnökhelyettes, valamint a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizottságában működő kulturális forradalomügyi csoport ellen. A Kínai Kommunista Párt vezetősége és a párt központi bizottsága mellett működő katonai bizottság helyeslőén magáévá tette a fenti közle­ményekben kifejtetteket. Mao Ce-tung felesége, Csiang Csing január 10-én utasítást adott a pekingi »vö­rösgárdistáknak« arra vonat­kozóan, hogy a párt-, a poli­tikai és a katonai élet mely vezetői ellen lépjenek föl, és kiket hagyjanak békén. Kijelentette, hogy az ál­lamtanács négy elnökhelyet­tese és négy magas rangú katonai személyiség »jó elv­társak«, és nem szabad le­váltásukat követelni. A »vö­rösgárdisták« küldötteihez in­tézett beszédében Csiang Csing védelmébe vette Csen Ji külügyminisztert, Sze Fu- csi belügyminisztert. Tan Csen-li mező- és erdőgazda­sági minisztert és Li Fu- csunt, az állami tervhivatal miniszteri rangban levő el nőkét. (A négy miniszter vé­delmében először Csou En- laj, az államtanács elnöke emelt szót január 8-án.) Csiang Csing szerint Csen Ji külügyminiszter néha követ el hibákat, de aztán beismeri. Hosszú ideig ő, Mao Ce-tung felesége sem értette meg őt, és többször vitába elegyedett vele. Csen Ji hét napon át irta gondosan összeállított ön­kritikáját, és ma szilárdan Mao Ce-tung nézeteit vallja. A másik három miniszterről is hasonlóan nyilatkozott. Ami a hadsereget illeti, Csiang Csing kiszolgáltatta a »vörösgárdistáknak« Lo Zsuj- csinget, aki eddig a hadse­regben a »kulturális forrada­lom« ügyeivel foglalkozó cso­port tanácsadója volt. Csiang Csing három nappal ezelőtt maga vette át tőle ezt a tisztséget. Csiang Csing kije­lentése szerint Csen Ji, Hsziu Hsziang-csing Li Po- cseng, Lie Zsung-csen mar­saitok megbízható elvtársak, Mao Ce-tung és Lin Piao út­ján járnak. Ha követtek el hibákat, ez csak azért tör­tént, mert Lo Zsuj-csing kedvezőtlen és rendellenes helyzetbe juttatta őket. A szónok nem vette védel­mébe Cse Lung marsallt, aki az előbb említett marsai ok­kal együtt az állami honvé­delmi tanács elnökhelyettese volt, és nagv történelmi ér­demei vannak. Az utóbbi idő­ben sok jelszó és plakát kö­vetelte félreállítását. Csiang Csing egy szót sem szólt Cm Tének, a kínai országos népi nvűlés elnökének védelmében. Mint ismeretes, á »vörös^r- disták« követelik, hoev Csu Tét távolítsák el a pártköz­pont! bizottságából és az ál- ’amtanácsból. (MTI) vaértekeziete, amely az SZKP Központi Bizottságának 1966 decemberi ülésén hozott hatá­rozatokkal foglalkozott. Az értekezleten Grecsko marsall, a párt központi bizottságának tagja, a honvédelmi minisz­ter első helyettese tartott be­számolót A vitában felszólal­tak Versinyin légügyi főmar- sall, Iszakov flottatengemagy, Tolubko vezérezredes, a szov­jet stratégiai rakétaerők fő- parancsnokának első helyette­se és mások. A pártaktívaértekezlet egy­hangúlag helyeselte az SZKP irányvonalát a párt központi bizottságának és politikai bi­zottságának politikai és gya­korlati tevékenységét' (MTI) Kína fölött lelőttek egy repülőt A kínai népi felszabadító hadsereg egyik légiegysége pénteken délután Kelet-Kína felett lelőtte a csangkajsekis- ták egyik F—104 típusú va­dászgépét (MTI) Tógában minden csendes Eyadema alezredes, az ál­lamcsíny útján hatalomra ke­rült tógái kormányzat vezetője szombaton nyilatkozatot adott az AP loméi tudósítójának. Ki­jelentette, hogy a togói nemzet legfőbb érdekében történt a vértelen hatalomátvétel. Az 1,6 millió lakosú kis afrikai orszá­got törzsi viszálykod ások és a különböző politikai csoportosu­lások vetélkedése osztotta meg. A törzsi viszálykodásnál is bénítóbban hatott az ország politikai életére a Grunitzky elnök és Meatchi alelnök kö­zötti hatalmi harc. Ezért a hadsereg elérkezettnek látta az időt, hogy közbelépjen. A ha­talomátvétellel egyébként Gru­nitzky elnök is egyetértett — mondotta az alezredes. (MTI) Debré a dollár ellen A Kanadában tartózkodó Michel Debré francia pénzügy- miniszter a montreali francia kereskedelmi kamara ülésén nyilatkozott a nemzetközi tar­talékvaluta problémájáról. A többi között hangsúlyozta, hogy helytelen az amerikai dollár felhasználása nemzetközi tar­talékvalutaként, mert az Egye­sült Államok annyi dollárt nyomhat, amennyit akar, a bankjegyek száma növekszik, és az amerikai infláció export­ja folytán nemzetközi infláció következik be rtíbré ismétel­ten kijelent"!' a probléma egyetlen megoldása, ha vissza­térnek a tiszta aranyalaphoz. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents